Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

1967. szeptember 3, vasárnap 3. oldal Gazdaságok őszi feladatai Beszélgetés dr. Maár Andrással, a megyei tanács vb mezőgazdasági -ás élelmezésügyi osztályvezetőjével Beköszöntött az ősz a földe­ken, egyes jeleit tekintve — az ötvennapos aszály következmé­nyeképp — sajnos, egy kissé korábban is a szokottnál. A ku­koricatáblák, főleg a homokon, szeptembervégi látványt nyújta­nak. A sok napsütés kedvez a talaj munkának, a földek szik- kadtsága már kevésbé. Embert, gépet próbára tevő gondokból ezen az őszön sem lesz hiány a közös gazdaságokban. így az­tán van miről beszélnünk dr. Maár Andrással, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetőjével. — Mekkora feladatot jelent az őszi szántás és vetés? — kérdez­zük elsőként. — Kétszáztízezer hold őszi ka­lászos alá kell a talajt a gazda­ságoknak előkészíteniük — fe­leli. — Ezt eddig felerészben végezték el, ami nem rossz arány, ám a gyorsuló tempó he­lyett inkább lassulást várha­tunk, mivel egyre „nehezebb” területek kerülnek sorra. Sok gép megrongálódik, nemcsak kopnak, de törnek is az ekeva- sak. Hátráltatja a munkát a nitrogén-műtrágya hiánya is, az' ígéretek szerint talán várható közeli javulás. A 70 ezer hold- nyi mélyforgatásra váró terü­letből eddig húszezer hold ke­rült eke alá. Az a véleményünk, hogy ez a terület még várathat magára, elsősorban az őszi ka­lászosokra kell gondot fordíta­ni. — Az eddigi időjárástól mit re­mélhet a betakarítás? — El kell árulnunk, hogy az aprómagvak kimagaslóan jónak ígérkező termésátlaga az aszály­nak köszönhető. Maglucernából már rég volt a megyében 150— 200 kilós átlagtermés. Kitűnően fizetett az olajlen, sőt a napra­forgó is 7,5—8 mázsás átlagot ígér. Mindez kevésbé mondható el a többi szántóföldi növényfé­léről. A cukorrépa 160—170 má­zsás átlagnál nem ad többet, s jó néhány gazdaságban már ja­vában szedik. A szállítások szempontjából ez az igyekezet nem megvetendő, mivel a dűlő- utak állapota pillanatnyilag jó. Kukoricából 14 mázsás májusi morzsolt megyei átlagra van ki­látás, a közös gazdaságokban 16 —17 mázsára. Ezenkívül 12—15 ezer holdra tehető az a magas­fekvésű homokterület, ahol tel­jesen kipusztult a tengeri, s így az átlagszámításnál nem is ve­hető figyelembe. Szőlőből 19 má­zsás átlagra lehet számítani­a korábbi becslésnél kevesebb. A korábbi évekénél viszont ma­gasabb lesz a cukortartalom, a bőséges napfény hatása ebben mutatkozik meg. Sajnos, az al­mák sem fejlődtek megfelelően, emiatt közepes termést várha­tunk. Leginkább a jonatán vi­selte el a száraz hőséget. Jó még a kender 35—40 mázsás át­laga és a paradicsom 150—200 mázsás holdankénti termése is elfogadható. A fűszerpaprika 35 mázsás megyei átlagot ígér, ám- a tompái Kossuth Tsz-ben, ön­tözés nélkül, száz mázsa körüli termés jelentkezik egy-egy hol­don. — Milyen lehetőség van a gaz­daságokban a munka jó meg­szervezésére? — A kiszáradt föld nehezíti, de nem teszi lehetetlenné a bur­gonya es a cukorrépa gépi be­takarítását. Mód van a napra­forgóterület úgyszólván teljes kombájnolására. Számításaink szerint a mintegy 80 adapteres kombájnnal a közös kukarica- terület csaknem felének a gépi betakarítása is megoldható. In­dokolt is, hogy e módszert mi­nél inkább alkalmazzák a gaz­daságok, mivel a hagyományos betakarítás csak a ráfordításo­kat növeli, s kedvezőtlenül be­folyásolja a közös takarmány- alap összegyűjtését is. A szoká­sosnál kisebb szártömeg sem veszi annyira igénybe a kom­bájnt, mint máskor. Másrészt, a csökkent víztartalom miatt a szem szárítása is jobban halad, mint az előző években. Két hó­nap alatt a jelenlegi kapac.' lás­sál mintegy hatezer vagon sze­mes termény szárítható meg a megyében. Mindez elsősorban a felvásárló vállalatok és a gazdaságok jó kapcsolatán mú­lik.' Valamint azon is, hogy az AGROKER elegendő gépalkat­résszel készüljön fel az őszre. Igen, a gazdasági és a vállalati érdekek összehangolása nem megvetendő szempont az őszi betakarítás sikerében. — A jövedelemelosztás ösztönzői lehetővé leszik-c a munkaerő jó kihasználását? — Munkaerő szempontjából nem állnak rosszul a gazdasá­gok, ismeretes, hogy a legutóbbi zárszámadások idején seregestül kérték felvételüket az iparból, a városból visszatértek. Hozzá kell ehhez számítanunk, hogy megyénk számos vidékén első­sorban ősszel veszik ki szabad­ságukat az iparban dolgozó csa­ládtagok. Ezek segítsége, külö­nösen a szüretelő gazdaságok­ban, nem jelentéktelen. A jö­vedelemelosztáson persze csak­ugyan sok múlik. Jó példaként leginkább a mélykúti Űj Élet Tsz-t említhetnénk, ahol a ga­rantált bérezés minden ágazat­ra külön-külön kidolgozott for­máját három év óta alkalmaz­zák. A prémium egyaránt je­lentkezik pénzben és természet­ben. Ahol pedig a rendszeres foglalkoztatás iránt mutatkozik nagyobb igény, ott a félkészter­mékek előállítása közvetlenül segíthet. Ez ugyancsak a válla­latokkal való megegyezésen mú­lik. — Még az ősz elején sor kerül a területi szövetségek megalakí­tására. Ezek, a távlati célok mel­lett, milyen direkt támogatást nyújthatnak a gazdaságoknak, őszi teendőik során? — Elsősorban az áthelyezés, a piackutatás, a tárolókapacitás, a segédüzemi feldodgozás meg­teremtésében, illetve kiterjesz­tésében lehet szerepük. Ezek már most feladatként jelent­keznek, hiszen a betakarítás együtt jár az értékesítési és el­helyezési gondokkal. A gazdasá­gok fejlesztési irányának meg­határozásában is értékes elem­zésekkel segíthetnek a szövet­ségek. S nem utolsósorban — figyelemmel a mostani takar­mányhelyzetre — az állatlét­szám és a rendelkezésre álló abrakmennyiség egyensúlyának a kialakításában. Végülis, fel­adatban nem lesz hiány, s hogy ezek elvégzését a leginkább rá­termett emberek vállalják, en­nek eldöntése szintén az elkö­vetkező hetek tennivalóit nö­veli, valamennyi gazdaságban — mondotta végül az osztály- vezető. H. D. Vasbetonon nyugszik a tető Amikor utoljára itt jártam a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gép­gyárban, még alapozták az új üzemcsarnokot. Azóta sokat ha­ladt az építkezés, állnak az ol­dalfalak és elkészült a tető vas­beton bordázata is. Amikor utoljára itt jártam, még arról beszélgettünk az üzem pártvezetőivel, hogyan kíván­ják megvetni az új gazdasági mechanizmus politikai alapjait, mit kell tenniök annak érdeké­ben, hogy a vezetők, csak úgy, mint a gépek mellett dolgozó fizikai munkások megértsék: jobb munkával, jobb életet aka­runk teremteni magunknak. Most már befejezéshez kö­zeledik a felkészülés, épp úgy, mint a munkacsarnok építése. A tetőt kell csupán ráhúzni a szilárd alapokon nyugvó falak­ra, azaz a «azöasági reformok főbb. - célkitűzéseinek ismerteté­se után, a konkrét üzemi fel­adatok megoldásán a sor. Mindenki ismeri a feladatát — Ez sem könnyebb, sőt... — indítja az eszmecserét Ko- hut Béla, a pérttitkár és két vaskos füzetet tesz elém az asz­talra. Az egyik a vállalat gaz­dasági intézkedési terve, a má­sik a pártszervezeté. Ha az em­ber tenyerébe véve mérlegeli a dossziékat, az utóbbit találja súlyosabbnak. De akkor is ez a benyomása, ha figyelmesen be­lelapoz a füzetekbe. Minden egyes számadatba, vagy kurta mondatba sűrített gazdasági fel­adat megoldását sokoldalú poli­tikai nevelőmunkával kívánja segíteni a pártszervezet. Az üzem vezetősége a terme­lés gazdaságosabbá tételét tart­ja a legfontosabbnak a felké­szülés évében. Éppen ezért üzemrészekre és főbb költség- tényezőkre bontva, kidolgozta: mennyi megtakarítást kell el- érrüök a kollektíváknak ahhoz, hogy megközelítsék a kívánt eredményt és közel 24 nap nye­reségrészesedést fizethessenek az év végén a dolgozóknak. A ne­gyedévenkénti értékelés után. minden üzemrész pártcsoportja megvitatja — a pártvezetőség útmutatása alapján — az üzem­vezetőkkel az önköltség és a selejt alakulását, majd a ter­melési tanácskozáson mód nyí­lik arra is, hogy elmondják a dolgozók: mi gátolta a munká­jukat. — így minden ember tudja, mit kell tennie céljainak eléré­se érdekében és — ezt különö­sen fontosnak tartjuk! — fel­adata ellátásán túl, javaslatá­val közvetlenül befolyásolhatja a költségmegtakarítás módját — magyarázza a párttitkár. Kocsisék vállalása A gazdasági és politikai mun­ka összhangját bizonyítja az is, hogy a munkayersenyre való mozgósítás idején, a párt- és szakszervezeti aktivisták a súly­ponti termelési feladatok — ex­port, gazdaságosság, minőség — megoldására ösztönözték a szo­cialista brigádokat. Így született meg Kocsis Lajosék értékes ver­senyvállalása is, amelyről a brigádvezető beszél: Tanévnyitó az Esti Egyetemen Mint már közöltük, holnap ünnepli fennállásának tízéves jubileumát a Marxizmus—leini- nizmus Esti Egyetem. Ebből az alkalomból ünnepélyes tantestü­leti és tudományos ülést tar­tanak hétfőn délelőtt 9 órától a kecskeméti Pártiskolán. Ekkor osztják ki a szakosítón először végzett hallgatók diplomáit is. Hétfőn megkezdődik a tanév is az Esti Egyetemen. A szako­sító I. évfolyama délután négy órakor, a II. évfolyam pedig két órakor tartja első foglalkozását a Pártiskolán. A hároméves tagozaton négy órakor kezdődnek az előadá­sok. Az I. évfolyam a megyei tanács dísztermében gyülekezik, a II. évfolyam az Óvónőkép­zőben, a III. évfolyam pedig a megyei pártbizottság nagyter­mében. A járási székhelyeken működő osztályok az eddigi rend szerint szintén ezen a héten kezdik a tanévet. — Hőcserélőket gyártunk, szovjet exportra. Néhány hó­nappal ezelőtt felkeresték az üzemet a szovjet elvtársak és elmondták, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, év­fordulójának tiszteletére a ter­vezettnél jóval hamarabb, már november 7-én üzembe akarják helyezni azt a gyárat, amihez mi szállítjuk a berendezések egy részét. Összedugtuk a fe­jünket a pártirodán, azon gon­dolkoztunk hogyan segíthetnénk. Végül megszületett a megoldás. Egy új technológia alkalmazásá­val sikerült meggyorsítani a munkát. A kívánt időre rendel­tetési helyükön lesznek a hő­cserélők. Ez a mi november 7-re tett vállalásunk. Az anyaggazdálkodás javításá­ra is pontos feladatterv készült és a szorosan vett termelési fel­adatokhoz — tervezés, szabá­szat munkájának a javítása, stb. — megtaláljuk a politikai szinkront a kommunisták ak­cióprogramjában. Ott valahogy így szerepel ez a kérdés: a pártcsoport az illetékes gazda­sági vezetők, szakszervezeti ak­tivisták, brigádvezetők bevonásá­val vitassa meg, hogyan lehet csökkenteni az adott területen a gyártási hulladékot. E prog­ram már gyakorlattá vált: az üzemekből kikerülő acélhulla­dékot. gondos szemek vizsgál­ják át és a kisebb tartozékok gyártására alkalmas darabok is­mét visszakerülnek a termelést tápláló érhálózatba. Anyagi ösztönzés cs • • . Besze Mihály, termelési fő­mérnök így nyilvánít véleményt í beszélgetésünk során: — Nézze, mi minden feladat [ mellett feltüntetjük azt is, hogy I a sikeres végrehajtásáért meny- j nyi pénz üti a markát az il-leté- | keseknek. Anyagtakarékosságból j például másfél millióval kíván- I juk' növelni a. nyereséget és az ! összeg 2 százaléka jutalomként I kiosztásra kerül. Az anyagi ösz­tönzés nagy dolog, nagy hajtó­erő. De önmagában még kevés. Amikor a p '.rl szervezettel és a szakszervezet'’ 1 együtt kidolgoz­tuk a felad'attervünket, számí­tottunk az üzem kommunistái­nak és szocialista brigádoknak a segítségére is. Az első félévi eredményeink azt bizonyítják, hogy jól számítottunk. Két vaskos dossziét tettek elém az eszmecsere kezdetekor. Miközben beszélgettünk össze­keveredtek a lapok. Kohut Béla e szavakkal szortírozza a gaz­dasági és politikai programot ismét kétfelé: — Inkább csak a formaság kedvéért teszem, hi­szen - tulajdonképpen szorosan össze tartoznak. Békés Dezső A hazai mezőgépgyártás bemutatkozása A magyar mezőgazdasági gépgyártás több száz féle géppel kép­viseli magát az idei kiállításon. Valóban keresztmetszetét, hű képét adja annak a fejlődésnek, amely hazánkban a legutóbbi években lezajlott. Sikeres a kiállításon a rendezőknek az a törekvése, hogy egy- egy erőgépet munkagépeikkel együtt mutassanak be. Ez az el­rendezés megkönnyíti a látogató szövetkezeti szakemberek dol­gát, hiszen ne feledjük, hogy különösen a gépkiállítás újabb vásárlásokra, a gépesítés további tökéletesítésére ösztönzi a szö­vetkezetek vezetőit. A gépek ilyen elrendezési média lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő aránylag gyorsan eligazodjék. A növényvédelmi gépek egyik legértékesebb darabja ez az RSN típusjelű traktorvontatású permetezőgép. Teljesítménye tízórás műszak alatt elérheti az 50 kataszteri holdat. A szakemberek a közeljövő talajmunkagépének tartják a moson­magyaróváriak FE—330-as 430 kg önsúlyú többvasú traktoros ekéjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom