Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

Kátay Antal: Otthoni ég alatt \ \- Az ember alakoskodtk olykor anyja előtt is. Hazatérvén dicséri főztjét is, •pedig a hús, s a grízestészta is ugyanaz Kamcsatkában és Pusztaszabölcsön, s nem keserűbb az ital másutt. Mégis: valamint mondani kett, amit elhisz. Hát dicséri a föztjét. Kér kétszer is, telegyomorm, x pedig csak az ég. az otthoni esti világ vonz újra meg újra haza, mert távolabb van a csillag, s ragyogóbb otthon. Ez igazi Emlékszem) kölyökkoromban mindig kisdolog-ürügyén mentem a kertbe, ha éjszaka ujjai motoztak a fákon, * zajtalan felhők csiszolták ragyogóra . a szép üvegég kirakatsorát, •— s mit bántam akkor én a vacsorát -—? Megálltam futóhomokján az útnak fájásig meredő nyakkal bámulni kékfényű ékszereit az otthoni égnek. ■ X Egyszer sírva fakadtam) lehullt az egyik. Kavicsot dobtam helyette — kettőt —- maszatos kézzel az égre. s hinni akartam, hogy felérve kifényesedik \ Azóta három X állt elibém, s ritkábban kopogtatok otthon. De az ég. az otthoni ég vonz vissza ma is. mert körkörös ott a horizont, s belefér szemeim látómezejébe. Az esti ég alatt sokáig állók valahányszor hazavisz az utam, számlálom újra, konok türelemmel, a csillagokat, frtint nyáját a juhász, mint rideg barmait a pásztor a hegyben. Mert élni itt: tűhegynyi csöpp világunk rengetegében másként nem lehet, csak otthoni égbolt távlataival, s otthoni csillagok múlhatatlan varázsával a szívben. Lóhotel és prospektus Rövid hír jelent meg a mi- s a közeli Dunap^ tájon az or- nap a lapokban arról, hogy szág egyik leggazdagabb hely- tranzit szálló épül Murake- történeti múzeuma. De minder- resztúron élő állatok számára, ről a látogató semmit sem tud- A beruházás célja — fűzte hoz- hat meg, ha csak a véletlen zá a kommentátor — az ide- folytán egy lokálpatriótába nem genforgalom igényeinek jobb botlik. Amikor a Szelidi Napok kielégítése. előkészületei során a prospek­Legtöbb laptársunk nekiesett tusról érdeklődtünk, a járás ve- a „csemegének”. Valóban szó- zetői széttárták a kezüket: Volt, katlan ötlet, legalább is ná- de elfogyott: Mi már kértük, de lünk, s alkalmas arra. hogy el- hát az Idegenforgalmi Hivatal­tréfálkozzunk rajta. nál nincs beütemezve, s tán Pedig az elgondolás éppen- pénzük sincs rá.;. seggel nem rossz és nem is új, S az, hogy áldoznak rá. jól mu­tatja, mennyire fontos népgaz­dasági ág ma már nálunk is'az idegenforgalom. Persze nem­csak ez a bizonyíték. Űj szállók Pedig ezek a kis füzetecs- kék nem csupán propaganda- eszközök. A minap lelkendezett valaki egy TIT-előadáson, hogy tíz év után ismét Tihanyban Budapesten és a Balaton part- nyaralt, és valósággal elcsodál­. . - lr<-vnrz-\4-4- 'NTarvi «v* ni mn/1 orrt ján, a Dunakanyar-terv. va­dászházak és sok más egyéb beruházás tanúskodik az ide­genforgalom növekvő jelentő­ségéről. kozott. Nem az új-» modern szállón, hanem azokon a mú- zeális kincseken, amiket oda­fenn a faluban látott. Annak­idején csak a Balaton vizével Goót Imre; IU végsődül * város. Éppen ezért érzem szükségét, törődött, de 'most a parton se­hogy előhozakodjak egy látszó- *-a^va meglátott egv prospek- lag jóval kisebb jelentőségű tust Tihany műemlékeiről. Ked- üggyel, amely legalább annyira vet kapott hozza, hop- megnez- elengedhetetlen kelléke az ide- ^ e®^*z ottragadt. Ha genforgalomnak és a belföldi tu- nerr! kerül véletlenül eleje az risztikának, mint az új létesít- a kis füzet, most se jutott vol- mények. A prospektusokról van na eszébe, hogy felgyalogoljon szó. Valahány ország ad az ide- a hegyre. genforgalomra, mindenekelőtt a Tegye a szívére a kezét az kellő számú prospektusra áldoz, nz olvasó, aki járt már Baján: Külön prospektus készül min- benézett-e a Tiirr István Má­dén városról, fürdőhelyről, mú- zeumba? Pedig érdemes. És nem zeumról. látták sokan a félegyházi bör­Hazánk idegenforgalmi neve- tönmúzeumot sem. Kalocsán a zetességeiről korántsem mond- Népművészét! Hazat, Kiskorén hatjuk ezt el. Olykor még ké- s0" a Petőfi Múzeumot... So- peslapot sem lehet-kapni egy- roljuk-e tovább? Sokan nem is egy kirándulóhelyen, mert ha tudnak róluk. A prospektus vi- készült is. éppen elfogyott, s szont felkelti az érdeklődést, nincs tartalék. Igaz ugyan, hogy ismeretet ad es legtöbben úgy tavaly részletes, díszes kiadaÜú agyunk vele, hogy jo otthon országos útikalauz jelent meg a később egyszer egyszer újra boltokban. De az ára meglehe- kezbe venni, felidézni a latot- tősen magas, 100 forint. És akár takat. olcsó, akár nem, akár kapható, Tehát: érdemes rá áldozni, akár kifogyott, emellett akkor Azt mutatják a külföldi tapasz- is szükség' van helyi kiadvá- tálatok, hogy érdemes és kifize- nyokra. tődő. i'i ,,, _ , , Csakhogy:kiáldozzonrá?Ná­t * u * szemlédnek úgy lunk az eddigi gyakorlat sze- tunhet. hogy tevén el vagyunk rfnt az ilyen kiadványokat az látva ilyenekkel is. Harminc- idegenforgalmi Hivatal jelen- egynéhány olcsóbb kis kötet je- teti me Ez azonban azt hi- ient meg az ország nevezete- g nem j6 gyakorlat. Leg- sebb varosairól es vidékéiről, alább is ami a kisebb helyi ki. a adványokat illeti. Helyes, ha a Mátráról, a Bukkrol. a Balaton- nagyobbak továbbra is az ide- ról... Ez mind igaz. De ezek a genforgalom illetékes szervei- kiadványok csak a legnepsze- nek gondozásában maradnak, rűbb vidékekkel foglalkoznak. de a helyi kiadványokkal. tájé- Rudapesten. Ksztergomban, vagy koztatókkal nem szabad rájuk Egerben tálán ^ nem olyan fel- Hiszen saját érdek Is a tűnő, hogy mi hiányzik meg. neVezetességeink megismerteté- De mi, itt Ba.cs megyében na- se^ népszerűsítése. Egy-egy kis gyón is érezzük. * füzet nem kerül túlságosan sok­Hadd mondjunk el egy jel- ba Tízezres példányszám ese- lemző esetet. A mi Szelidi-ta- tén példányonként alig két-há- vunk már elég népszerű, híre rom forint. A helyi szerveknek túlért a megye határain. Még végeredményben csak előlegez- a külföldiek is vissza-vissza-tér- njük kell ezt az összeget, mert nek, akik élvezték csendjét, tér- eiadás után a költség megtérül, mészeti szépségeit, vizének Azonfelül a kiadások bősége- pógyerejet. Érdek« a to mult- sen megtérülnek az idegenfor- ja. különleges az élővilága, nagy ggjom növekedésében, s — ha múltú a környék népművészete, szabad érvnek ezt is felhozni: — a látogatók műveltségének, ismeretének bővülésében. Vi­gyázni kell rá természetesen, hogy ezek a füzetek ízlésesek, jól megszerkesztettek legyenek; a képek szépek, a szöveg tar­talmas. tömör és érdeklődést keltő. , A helyi kiadványok sokféle­sége további vonzerőt jelent majd a turisták számára. Sok­kal több látnivalót fedezhet majd fel az utazó az országban, mint eddig. Nagyobb élmény­nek számít minden kirándulás, s ez bizonyára fellendíti maid a belföldi idegenforgalmat is. Hiszen bármennyit kedvezünk is a külföldi turistáknak, hiba volna azt hinni, hogy a hazai látogatók tömege kevésbé fontos. 4 luxusszálló és a „ló- hotel” valóban fontos, szüksé­ges. érdemes áldozni rá. De ta­nuljuk meg felfedezni az Ilyen „aoróságolc” jelentőségét is. mint amilyen egy egymagában igénytelennek tűnő néháy olda­las orospektus. Mester László Csanády János: Kenyér Az első harapásra nem emlékszem. Aztán — iskolatáska mélyén újságpapírba bújt szerényen. S jöttek mind nagyobb harapások - és már küzdeni kellett érte. Korai felkelések, kései elalvások; a kapa nyele, a kalapács, az ásó—gereblye. Az íze egyre erősebb lett. S egyszercsak hirtelen hiánya a kukoricalisztbe is belopta szagát, pirosát, ropogósát. Testét milliók áhítozták, S eszme lett, világnyira tágult: Seregek drága vére hullt, Kaszák helyett ágyúk küzdöttek érte, a béke szimbóluma lett. Harmadnapon megszületett,- nem mannaként hullott e földre - Es most egyszerre táplálkoznak belőle a roppant földgolyón a saskeselyűk s a galambok! Vincenzo Cardarelli: Változó idő Milyen sokfélék is az évszakok színei; akár az emberi könnyek és gondolatai. Egész világunk az Időben forog. S íme, már sápadt, temetői az ősz, bár csak tegnap győzte le a pompái s szinte öröknek látszó nyarat. Hatvani Dániel fordítása Simonka György: Százszor is kifosztva Nem füröszöttél édes kegyeidben, langy vizeidben, s nem üdültettél ékes hegyeidben, nem káromollak mégsem soha téged, messzi szépséged mégis megimádom százszor isi élet, rr-s vénségemig sebekben nyomorokban feléd forogtam s magasztaltalak zord zomotorokban, hiszek is benned. mint fakir magában s mint éjszakákban játékos hisz a szerencse szagában, de a reggelek szennyes szégyenében fetreng sebében s egy obulust sem lel sötét zsebében: 6 jaj! így én is, kártyámat kiosztva. magam ’ kínozva, éhezlek, élet, százszor is kifosztva. KRIMI a Kácsa utcában Olajos Józsi pikáns histó­riáját írta meg Móricz egyik elbeszélésében. A jókötésű le­gény megnősült idehaza an­nak rendje és módja szerint. Nem sokáig élvezhette a há­zasélet örömeit, mert berán­tották a katonasághoz, és el­vitték a Felvidékre. Először egyedül búsult felesége után. majd kettesben szomorkodott. Végül ottani kedvesét is az oltár elé vezette. Egy szép napon leszereltél: hősünket. Barátunk búcsú nélkül otthagyta az ifjú arái és visszatért kecskeméti sze­retteihez. Élt, éldegélt békés ségben, rrtígnem egy napon beállított a 11. számú asz- szony... Már kerestem, kutattam: ki! lehet ez az Olajos Józsi, a : Kácsa utca melyik háziban zajlott le a két asszony kö- í zött a nagy összecsapás. Jó lenne megtudni: honnan, ki­től hallhatott az esetről a sű- , rűn Kecskemétre látogató; Móricz. Talán személyesen is ismerte a vállalkozó kedvű, s | bizonyára nem a saját nevén j szerepeltetett legényt? Aki tud valamit a hajdani históriáról, bizony elmesél- I hetné nekünk, akik gyűjtő- i getjük az efféléket a városi! tanács művelődési osztályán, j Szerény, de nem haszontalan | adattal gazdagodhat a Mó- ricz-filológia. Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom