Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-21 / 223. szám
IMI. szeptember 81. csütörtök 3. oH’l Szenet még kell venni A fúrógép nem érkezett meg 1300 lakásban már földgázzal főznek Ivóié és gyümölcsíz is készíthető a sárfehérből Leggyakoribb beszédtéma Kecskeméten manapság a földgáz bevezetése a lakásokba. Annak, hogy bevezetik mindenki örül, hiszen az új energiahordozóval való főzés és fűtés tiszta, kényelmes, s viszonylag nem is ígérkezik drágának. Természetesen — mint ilyenkor történni szokott — sok promléma is felmerül, bőven akad jogos, vagy jogosnak vélt panaszokból egyaránt. Ilyen következtetéseket vonhatunk le a leninvárosi tapasztalatokból, amelyekről Vass Bélával, a Délalföldi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltség vezetőjével beszélgettünk. Amit jogosan kifogásolnak — Sok nehézséggel kellett eddig- is megküzdenünk — mondta többek között Vass elvtárs — pedig még csak az elején tartunk a gázprogram megvalósításának. Sajnos előfordult, hogy a lakásokban nem egészen kifogástalan munkát végeztek egyes szerelőink és többször viselkedésük is sértette a lakókat. Nem vigyáztak eléggé a bútorokra, italoztak, s nem voltak olyan udvariasak, mint ahogyan mi magunk is megköveteltük tőlük. Emiatt azután kénytelenek voltunk elbocsátani néhány munkást. Az italozásról még csak annyit; egyes lakók is követtek el hibát azzal, hogy kínálták dolgozóinkat, már pedig a szeszfogyasztás az ilyen gondosságot igénylő munkánál veszélyes és szigorúan tilos. Több panasz hangzott el a falak fúrásával kapcsolatban is. Kétségtelenül egy-két dolgozónk — akiket azóta elbocsátottunk, vagv szigorúan figyelmeztettünk — hanyag munkát végzett. Am nemcsak emiatt voltak problémáink. Vállalatunk nem rendelkezik még minden szükséges szerszámmal. Nincs például fúrógépünk és olyan falakat is vésnünk kellett, amelyekhez feltétlenül fúrógép kellett volna. Ezenkívül előfordult, hogy — a lakók bosszúságára — több lyukat vágtak a falba a kelleténél. Sajnos az épületszerkezetek nem mindig tették lehetővé, hogy a tervezett pontra helyezzük el a szereléket. Természetesen ezzel nem akarom a hanyag dolgozók felelősségét csökkenteni, mert mint említettem ilyesmi előfordult, s kérem a lakosságot, hogy a jövőben panaszával közvetlenül hozzánk forduljon. Több hegesztőkészülék kellene — Említette, hogy nincs elegendő szerszám, többek között fúrógép. Mi ennek az oka? — Magyarországon a földgáz hasznosításának még csak az elején tartunk, de igen gyors ütemben kezdtünk hozzá a munkához. Menet közben kell gonHosszú huzavona után megoldódott a görgős ekék sorozat- gyártása. Illetékes szervek döntésére a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár és a Salgótarjáni Acélárugyárral együttműködve hozzákezdett az első kísérleti sorozat gyártásához. A gyors eredmény érdekében a terelőlemezek szerszámozását a mosonmagyaróvári gyár készítette el, s készen küldte el azt doslkodnunk nemcsak a szerszámok beszerzéséről, de a munkások kiképzéséről is. Sajnos, a munkaeszközök beszerzése nem egyszerű. A 3-as számú lakás- szövetkezet például segíteni akart — két fúrógépet is felkutatott, azonban ezek gyengék és fordulatszámuk sem megfelelő. Svédországból már régebben megrendelt a vállalat fúrógépeket, s reméljük azok még ebben a hónapban meg is érkeznek. Mi is kísérletezünk egy hazai gyártmányú géppel, amelyhez most készítenek fúrót. Emellet kevés a hegesztőkészülékünk, ami szintén akadályozza munkánkat. — Leninvárosi olvasóink azt kérdik, hogy ahol a szobákat is gázzal fűtik majd, vegyenek-e tüzelőt? — Feltétlenül vásárolják meg, mert a fűtési idény kezdetére nem tudjuk a gázkályhákat, konvektorokat felszerelni. Az egész téli szezonra azonban ne vegyék meg a szenet, mert lehetséges, hogy december végére már valamennyi szövetkezeti lakásban begyújthatok lesznek a gázkészülékek. Amikor ugyanis a szükséges munkaeszközök megérkeznek, a bajai üzemegység átcsoportosítja Kecskemétre szerelőit. (Ezt Széchenyi János bajai üzemegységvezető Buda Gábor, megyei tanácselnökhelyettesnek küldött levele is megerősíti. A szerk.) Hová kötik be az idén a földgázt? — Egy éve kezdtük Kecskeméten a szerelést és a tavasszal a lakásokba való bekötést. Ma már a városban 1300 háztartásban földgázzal főznek. Idei terveink szerint még 400 konyhába kötik be a földgázt. Folyamatban van a Lenin téri 3-as lakásszövetkezet, sorra következik a Széchenyi téri új bérház, az Arany János utcai és a Rákóczi úti lakások gázellátásának biztosítása. Probléma van a termoforké- ményes leninvárosi lakások fürdőszobájában a bojlerek és hősugárzók bekötésével. Itt ugyanis a legtöbb helyen a füstcső nyílásokat feljebb kell helyezni. A Kéményseprő Vállalat engedélye azonban még nem érkezett meg erre. A földgáz ára A szerkesztőség kérdésére a Kéményseprő Vállalat igazgatója az alábbi választ adta: — A termoforkéményeket nem szabad vésővel megbontani. Engedélyezni csak abban az esetben tudjuk új füstcsőnyílások készítését, ha azt megfelelő fúrógépekéi végzik. Máskülönben a kémény annyira megrongálódhat, hogy a gáztüzelés veszélyessé válhat. Szentimrei Andrástól az Országos Gázipari Tröszt előadójától olvasóinknak arra a kérdésére kértünk választ, hogy a Salgótarjánba, ahol nyomban meg is kezdődött az első 90 ekéhez szükséges alkatrészek gyártása. A görgős ekék terelőlemezeinek és szántóvasainak első sorozatát még a héten elszállítják Mosonmagyaróvárra. A mosonmagyaróvári gyár már az ősz folyamán a mezőgazda- sági nagyüzemek rendelkezésére akarja bocsátani az első görgős ekéket földgáz ára az előzetes bejelentések szerint köbméterenként 1,70 forint, harminc köbméteren felül 1,36 forint. Miért nem ezután fizetik a havi gázszámlát? — Valóban van ilyen ármegállapítás — válaszolta az előadó. — Ez azonban csak azokra a fogyasztókra vonatkozik, akik földgázzal is fűtenek. Akik csak főzésre, illetve a fürdőszobában használják a gázt 1,70 forintot fizetnek egységesen egy köbméter gázért Egy sor gázzal kapcsolatos kérdésre igyekeztünk választ kapni. Sok probléma tisztázásra vár még. Ezekre a közeljövőben folyamatosan visszatérünk. Any- nyit máris el kell ismerni, hogy a fiatal vállalat — több mint ezer lakás gázvezetékkel való ellátásával és bekötésével viszonylag rövid idő alatt derekas munkát végzett. Reméljük a jövőben munkájukkal kapcsolatos panaszok is.jelentősen megcsappannak, hiszen a Gázmű Vállalat nemcsak a munkaeszközök beszerzésére, hanem a szakmunkásképzésre is nagy gondot fordít Életemben nem láttam ilyen fűszerpaprikát! — a csodálkozó felkiáltás, a tompái Kossuth Tsz 80 holdas tábláját járva, egyáltalán nem túlzás. Fazekas Bálint, az elnök főképp azt újságolja örömmel, hogy főkertészük, Huszta Antal megnyerte a fogadást, amit Horváth Istvánnal, a halasi járási tanács vb-elnökhelyettesé- vel kötött jó néhány héttel korábban. Az volt a tét, hogy lesz olyan tíz hold, amelyik 130 mázsás átlagot ad. Horváth elnök- helyettest arra sarkallta a kételkedése, hogy elfogadja a kihívást. És most lesz olyan 40 hold, amelyik átlagosan 150 mázsát ígér. De a többi is százon felül fizet. Jó lenne mindert a főkertésztől hallani. De nem lehet, a mezőgazdasági kiállításra vitte fel a paprikát. A látványtól nem lehet betelni. Zöld-piros szőnyegmintás a tábla. Az elnök lehajol, az egyik paprikatőhöz kap: — Nézze meg ezt — mutatja lelkendezve. És számol: 15 érett, meg tíz fejlett zöld, illetve már „kormos” paprikától rogyadozik a bokor. Ha nem látnám, talán el sem hinném. De hát varázslatról nincs szó. Csupán arról, hogy a főkertész a határ legjobb területét választotta ki. Három évvel ezelőtt trágyázták. Tavaly ismét 160 mázsa szerves anyag és öt mázsa vegyes műtrágya került egy holdra. És fejtrágyaként 1,5 mázsa pétisó. Mintaszerű talajmunka.. Tövenként 2, de inkább 3 szál palánta. Holdanként 34—36 ezer tőszám. Töltögetés többször is. Kézikapálás ötször, ekézés hétszer. Amíg egy hold kukoricának hét normálhold az Igénye, a paprikának a kétszerese! És ezt itt betartják. Szeptember 10-i lapszámunkban csoportos interjút közöltünk a sárfehér szőlővel kapcsolatos értékesítési gondokról, lehetőségekről. Cikkünkre érdekes, figyelemreméltó véleményt juttatott él hozzánk Benei Sándor, a Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzemének vezetője. Levelét, kivonatosan, az alábbiakban közöljük: „ A megyében 11 és fél ezer holdon termesztenek sárfehért, nagyságrendben ez a fajta a harmadik helyet foglalja el. Sajnos, a második ötéves tervidőszakban továbbb növekedett ez a terület, becslésem szerint legalább háromezer holddal. Étkezési szőlőként történő külföldi értékesítése egyre nehezebb. A nálunk kedvezőbb éghajlati adottságokkal rendelkező országok olyan csemege- fajtákkal árasztják el a kontinenst, amelyekkel a sárfehér a legkisebb mértékben sem versenyezhet. Borászati szempontból sem kívánatos ekkora mennyiség, mivel a sárfehér önmagában nem, csak „házasí- tással” forgalmazható. Ám vannak olyan lehetőségek, amelyre brigád műveli a fűszernövényt. Garantált készpénzfizetés, teljesítmény szerint. Az alapbér 10— 40 százaléka a prémium. A kertészbrigád tavaly is a maximumot kapta. És rá még két havi nyereségrészesedést. Nyers Jó- zsefnénak tavaly 230 teljesített munkanapja volt. Évi jövedelme a közösből: majdnem 22 ezer • forint. Bizton reméli, hogy eny- nyi az idén is meglesz. A brigád nagyobb része fiatalokból áll. Már szedik a paprikát. Tízen naponta 20—25 mázsát szednek le. eddig még álig figyeltek fel. Nevezetesen: nagy savtartalma- miatt számításiba jöhetne a mustként történő értékesítése, úgy a szüreti időszakban, mint konzervgyári palackozással. A legzamatosabb, a legértékesebb gyümölcslevet lehetne készíteni belőle. Sőt a gyümölcsíz, a szőlőlekvár készítése sem lenne megvetendő vállalkozás. Ez persze mindenképpen csak áthidaló megoldás, s korántsem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni a sárfehér telepítésére vonatkozó tilalmakat. Sőt olyan árrendszer kidolgozására kellene törekedni, amely egyedül csak Izsákon és közvetlen környékén tenné gazdaságossá a sárfehér termesztését; mintegy védett területté nyilvánítva azt, s amellett mégis a fajta feljavítására, pontosabban a nemesebb fajtákkal történő átoltására sarkallna. Mert a végső megoldás mégiscsak ez lehet, i korszerű termesztésben a mégoly hagyományos fajták „konzerválása” sem vezethet célra.” Egyetértünk Benei Sándor fejtegetésével, azzal a kiegészítéssel, hogy a sárfehér-problé- ma megoldásából a pincegazdaságnak is részt kell vállalnia. ték a fűszerpaprika termesztését. 1962, a növény itteni meghonosítása óta céltudatosan erre törekednek. Így alakulnak a termésátlagok: 1962-ben 50 má- zsaj 63-ban 71 mázsa, 64-ben 91 mázsa, 65-ben a fagy miatt 20 mázsa körül, de a biztosító 86 mázsa után fizetett. 66-ban 99 mázsa, és a mostani 130 mázsa körüli... A riporter utolsó kérdése, amelyre csak a jövő évek adják meg a választ, ez: meddig jutnak el. * Ritka dolog, ha poénnal zárulhat a riport. Amikor ezt az írást kihúzom az írógépből, cseng a szerkesztőségi telefon. A vonal túlsó végén Fazekas Bálint: — ötféle fűszerpaprikánk, amely a kiállításon szerepelt, aranyérmet kapott. Mindegyik... Egyedül a miénk az országban Most már kezdünk büszkék lenni a paprikánkra. — Ha nincs aszály, megvan a 180 mázsás átlag — ezt mondja Huszta István kertész, a főkertész öccse. — Mert a mostanit öntözés nélkül értük el. Egy kutat nemrégen már fú- rattak, jövőre lehet öntözni. A kútfúrás itt költséges dolog — 168—180 méterre kell lehatolni. Husztáék Szeged környékéről származtak Ide. Onnan hozták nemzedékeken át finomult érzéküket a parika iránt. ' A több száz tagú kertészeti Most az egészen fiatal főkönyvelő, Osztrogonácz Antal szólal meg: — Tavaly, 99 mázsás átlagnál 2,02 forint volt a kilónkénti önköltség. Munkabérrel együtt. Az árbevétel pedig 3,19 forint. Az egy holdra jutó tiszta jövedelem megközelítette a tízezer forintot. Ennél az idén többnek kell lennie. Ügy is mondhatjuk, a tompái Kossuth-ban jövedelmezővé tett Görgős eke sorosaiban Nagy Ottó Á tompái „paprikás" rekord A kertészbrigád két tagja. Kollár Rózsi és Suhajda Istvánná zsákba önti a gazdag termést. H. D.
