Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

IMI. szeptember 81. csütörtök 3. oH’l Szenet még kell venni A fúrógép nem érkezett meg 1300 lakásban már földgázzal főznek Ivóié és gyümölcsíz is készíthető a sárfehérből Leggyakoribb beszédtéma Kecskeméten manapság a föld­gáz bevezetése a lakásokba. An­nak, hogy bevezetik mindenki örül, hiszen az új energiahordo­zóval való főzés és fűtés tiszta, kényelmes, s viszonylag nem is ígérkezik drágának. Természe­tesen — mint ilyenkor történ­ni szokott — sok promléma is felmerül, bőven akad jogos, vagy jogosnak vélt panaszokból egyaránt. Ilyen következtetése­ket vonhatunk le a leninvárosi tapasztalatokból, amelyekről Vass Bélával, a Délalföldi Gáz­gyártó- és Szolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltség vezető­jével beszélgettünk. Amit jogosan kifogásolnak — Sok nehézséggel kellett ed­dig- is megküzdenünk — mond­ta többek között Vass elvtárs — pedig még csak az elején tartunk a gázprogram megvaló­sításának. Sajnos előfordult, hogy a lakásokban nem egészen kifogástalan munkát végeztek egyes szerelőink és többször vi­selkedésük is sértette a lakókat. Nem vigyáztak eléggé a búto­rokra, italoztak, s nem voltak olyan udvariasak, mint aho­gyan mi magunk is megkö­veteltük tőlük. Emiatt azután kénytelenek voltunk elbocsátani néhány munkást. Az italozás­ról még csak annyit; egyes la­kók is követtek el hibát azzal, hogy kínálták dolgozóinkat, már pedig a szeszfogyasztás az ilyen gondosságot igénylő mun­kánál veszélyes és szigorúan ti­los. Több panasz hangzott el a falak fúrásával kapcsolatban is. Kétségtelenül egy-két dolgozónk — akiket azóta elbocsátottunk, vagv szigorúan figyelmeztettünk — hanyag munkát végzett. Am nemcsak emiatt voltak problé­máink. Vállalatunk nem ren­delkezik még minden szüksé­ges szerszámmal. Nincs például fúrógépünk és olyan falakat is vésnünk kellett, ame­lyekhez feltétlenül fúrógép kel­lett volna. Ezenkívül előfordult, hogy — a lakók bosszúságára — több lyukat vágtak a falba a kelleté­nél. Sajnos az épületszerkezetek nem mindig tették lehetővé, hogy a tervezett pontra helyez­zük el a szereléket. Természete­sen ezzel nem akarom a hanyag dolgozók felelősségét csökkente­ni, mert mint említettem ilyes­mi előfordult, s kérem a lakos­ságot, hogy a jövőben panaszá­val közvetlenül hozzánk fordul­jon. Több hegesztőkészülék kellene — Említette, hogy nincs ele­gendő szerszám, többek között fúrógép. Mi ennek az oka? — Magyarországon a földgáz hasznosításának még csak az elején tartunk, de igen gyors ütemben kezdtünk hozzá a mun­kához. Menet közben kell gon­Hosszú huzavona után meg­oldódott a görgős ekék sorozat- gyártása. Illetékes szervek dön­tésére a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár és a Salgó­tarjáni Acélárugyárral együtt­működve hozzákezdett az első kísérleti sorozat gyártásához. A gyors eredmény érdekében a terelőlemezek szerszámozását a mosonmagyaróvári gyár készí­tette el, s készen küldte el azt doslkodnunk nemcsak a szerszá­mok beszerzéséről, de a munká­sok kiképzéséről is. Sajnos, a munkaeszközök beszerzése nem egyszerű. A 3-as számú lakás- szövetkezet például segíteni akart — két fúrógépet is fel­kutatott, azonban ezek gyengék és fordulatszámuk sem megfe­lelő. Svédországból már régeb­ben megrendelt a vállalat fú­rógépeket, s reméljük azok még ebben a hónapban meg is ér­keznek. Mi is kísérletezünk egy hazai gyártmányú géppel, amelyhez most készítenek fúrót. Emellet kevés a hegesztőkészü­lékünk, ami szintén akadályozza munkánkat. — Leninvárosi olvasóink azt kérdik, hogy ahol a szobákat is gázzal fűtik majd, vegyenek-e tüzelőt? — Feltétlenül vásárolják meg, mert a fűtési idény kezdetére nem tudjuk a gázkályhákat, konvektorokat felszerelni. Az egész téli szezonra azonban ne vegyék meg a szenet, mert le­hetséges, hogy december végé­re már valamennyi szövetkezeti lakásban begyújthatok lesznek a gázkészülékek. Amikor ugyanis a szükséges munkaesz­közök megérkeznek, a bajai üzemegység átcsoportosítja Kecskemétre szerelőit. (Ezt Széchenyi János bajai üzemegy­ségvezető Buda Gábor, megyei tanácselnökhelyettesnek küldött levele is megerősíti. A szerk.) Hová kötik be az idén a föld­gázt? — Egy éve kezdtük Kecske­méten a szerelést és a tavasszal a lakásokba való bekötést. Ma már a városban 1300 háztartás­ban földgázzal főznek. Idei ter­veink szerint még 400 konyhá­ba kötik be a földgázt. Folya­matban van a Lenin téri 3-as lakásszövetkezet, sorra követke­zik a Széchenyi téri új bér­ház, az Arany János utcai és a Rákóczi úti lakások gázellátá­sának biztosítása. Probléma van a termoforké- ményes leninvárosi lakások für­dőszobájában a bojlerek és hő­sugárzók bekötésével. Itt ugyan­is a legtöbb helyen a füstcső nyílásokat feljebb kell helyez­ni. A Kéményseprő Vállalat en­gedélye azonban még nem érke­zett meg erre. A földgáz ára A szerkesztőség kérdésére a Kéményseprő Vállalat igazgató­ja az alábbi választ adta: — A termoforkéményeket nem szabad vésővel megbontani. En­gedélyezni csak abban az eset­ben tudjuk új füstcsőnyílások készítését, ha azt megfelelő fú­rógépekéi végzik. Máskülönben a kémény annyira megrongá­lódhat, hogy a gáztüzelés veszé­lyessé válhat. Szentimrei Andrástól az Or­szágos Gázipari Tröszt előadó­jától olvasóinknak arra a kér­désére kértünk választ, hogy a Salgótarjánba, ahol nyomban meg is kezdődött az első 90 ekéhez szükséges alkatrészek gyártása. A görgős ekék terelő­lemezeinek és szántóvasainak első sorozatát még a héten el­szállítják Mosonmagyaróvárra. A mosonmagyaróvári gyár már az ősz folyamán a mezőgazda- sági nagyüzemek rendelkezésé­re akarja bocsátani az első gör­gős ekéket földgáz ára az előzetes bejelen­tések szerint köbméterenként 1,70 forint, harminc köbméteren felül 1,36 forint. Miért nem ez­után fizetik a havi gázszámlát? — Valóban van ilyen ármeg­állapítás — válaszolta az elő­adó. — Ez azonban csak azok­ra a fogyasztókra vonatkozik, akik földgázzal is fűtenek. Akik csak főzésre, illetve a fürdő­szobában használják a gázt 1,70 forintot fizetnek egységesen egy köbméter gázért Egy sor gázzal kapcsolatos kérdésre igyekeztünk választ kapni. Sok probléma tisztázásra vár még. Ezekre a közeljövőben folyamatosan visszatérünk. Any- nyit máris el kell ismerni, hogy a fiatal vállalat — több mint ezer lakás gázvezetékkel való ellátásával és bekötésével vi­szonylag rövid idő alatt derekas munkát végzett. Reméljük a jö­vőben munkájukkal kapcsolatos panaszok is.jelentősen megcsap­pannak, hiszen a Gázmű Válla­lat nemcsak a munkaeszközök beszerzésére, hanem a szakmun­kásképzésre is nagy gondot for­dít Életemben nem láttam ilyen fűszerpaprikát! — a csodálkozó felkiáltás, a tompái Kossuth Tsz 80 holdas tábláját járva, egy­általán nem túlzás. Fazekas Bálint, az elnök fő­képp azt újságolja örömmel, hogy főkertészük, Huszta Antal megnyerte a fogadást, amit Horváth Istvánnal, a halasi já­rási tanács vb-elnökhelyettesé- vel kötött jó néhány héttel ko­rábban. Az volt a tét, hogy lesz olyan tíz hold, amelyik 130 má­zsás átlagot ad. Horváth elnök- helyettest arra sarkallta a ké­telkedése, hogy elfogadja a ki­hívást. És most lesz olyan 40 hold, amelyik átlagosan 150 mázsát ígér. De a többi is százon felül fizet. Jó lenne mindert a főkertész­től hallani. De nem lehet, a mezőgazdasági kiállításra vitte fel a paprikát. A látványtól nem lehet betel­ni. Zöld-piros szőnyegmintás a tábla. Az elnök lehajol, az egyik paprikatőhöz kap: — Nézze meg ezt — mutatja lelkendezve. És számol: 15 érett, meg tíz fejlett zöld, illetve már „kormos” paprikától rogyadozik a bokor. Ha nem látnám, talán el sem hinném. De hát varázslatról nincs szó. Csupán arról, hogy a főkertész a határ legjobb terü­letét választotta ki. Három év­vel ezelőtt trágyázták. Tavaly ismét 160 mázsa szerves anyag és öt mázsa vegyes műtrágya ke­rült egy holdra. És fejtrágya­ként 1,5 mázsa pétisó. Minta­szerű talajmunka.. Tövenként 2, de inkább 3 szál palánta. Hol­danként 34—36 ezer tőszám. Töltögetés többször is. Kézika­pálás ötször, ekézés hétszer. Amíg egy hold kukoricának hét normálhold az Igénye, a papri­kának a kétszerese! És ezt itt betartják. Szeptember 10-i lapszámunk­ban csoportos interjút közöl­tünk a sárfehér szőlővel kap­csolatos értékesítési gondok­ról, lehetőségekről. Cikkünkre érdekes, figyelem­reméltó véleményt juttatott él hozzánk Benei Sándor, a Ma­gyar Állami Pincegazdaság al­földi üzemének vezetője. Le­velét, kivonatosan, az alábbi­akban közöljük: „ A megyében 11 és fél ezer holdon termesztenek sárfehért, nagyságrendben ez a fajta a harmadik helyet foglalja el. Sajnos, a második ötéves terv­időszakban továbbb növekedett ez a terület, becslésem sze­rint legalább háromezer hold­dal. Étkezési szőlőként történő külföldi értékesítése egyre ne­hezebb. A nálunk kedvezőbb éghajlati adottságokkal rendel­kező országok olyan csemege- fajtákkal árasztják el a konti­nenst, amelyekkel a sárfehér a legkisebb mértékben sem ver­senyezhet. Borászati szempont­ból sem kívánatos ekkora mennyiség, mivel a sárfehér önmagában nem, csak „házasí- tással” forgalmazható. Ám van­nak olyan lehetőségek, amelyre brigád műveli a fűszernövényt. Garantált készpénzfizetés, telje­sítmény szerint. Az alapbér 10— 40 százaléka a prémium. A ker­tészbrigád tavaly is a maximu­mot kapta. És rá még két havi nyereségrészesedést. Nyers Jó- zsefnénak tavaly 230 teljesített munkanapja volt. Évi jövedel­me a közösből: majdnem 22 ezer • forint. Bizton reméli, hogy eny- nyi az idén is meglesz. A brigád nagyobb része fia­talokból áll. Már szedik a pap­rikát. Tízen naponta 20—25 má­zsát szednek le. eddig még álig figyeltek fel. Nevezetesen: nagy savtartal­ma- miatt számításiba jöhetne a mustként történő értékesítése, úgy a szüreti időszakban, mint konzervgyári palackozással. A legzamatosabb, a legértékesebb gyümölcslevet lehetne készíte­ni belőle. Sőt a gyümölcsíz, a szőlőlekvár készítése sem lenne megvetendő vállalkozás. Ez persze mindenképpen csak áthidaló megoldás, s koránt­sem jelenti azt, hogy nem kell komolyan venni a sárfehér tele­pítésére vonatkozó tilalmakat. Sőt olyan árrendszer kidolgozá­sára kellene törekedni, amely egyedül csak Izsákon és köz­vetlen környékén tenné gazda­ságossá a sárfehér termesztését; mintegy védett területté nyil­vánítva azt, s amellett mégis a fajta feljavítására, pontosabban a nemesebb fajtákkal történő átoltására sarkallna. Mert a végső megoldás mégiscsak ez le­het, i korszerű termesztésben a mégoly hagyományos fajták „konzerválása” sem vezethet célra.” Egyetértünk Benei Sándor fejtegetésével, azzal a kiegészí­téssel, hogy a sárfehér-problé- ma megoldásából a pincegazda­ságnak is részt kell vállalnia. ték a fűszerpaprika termeszté­sét. 1962, a növény itteni meg­honosítása óta céltudatosan er­re törekednek. Így alakulnak a termésátlagok: 1962-ben 50 má- zsaj 63-ban 71 mázsa, 64-ben 91 mázsa, 65-ben a fagy miatt 20 mázsa körül, de a biztosító 86 mázsa után fizetett. 66-ban 99 mázsa, és a mostani 130 mázsa körüli... A riporter utolsó kérdése, amelyre csak a jövő évek ad­ják meg a választ, ez: meddig jutnak el. * Ritka dolog, ha poénnal zá­rulhat a riport. Amikor ezt az írást kihúzom az írógépből, cseng a szerkesztőségi telefon. A vonal túlsó végén Fazekas Bálint: — ötféle fűszerpaprikánk, amely a kiállításon szerepelt, aranyérmet kapott. Mindegyik... Egyedül a miénk az országban Most már kezdünk büszkék len­ni a paprikánkra. — Ha nincs aszály, megvan a 180 mázsás átlag — ezt mondja Huszta István kertész, a főker­tész öccse. — Mert a mostanit öntözés nélkül értük el. Egy kutat nemrégen már fú- rattak, jövőre lehet öntözni. A kútfúrás itt költséges dolog — 168—180 méterre kell lehatolni. Husztáék Szeged környékéről származtak Ide. Onnan hozták nemzedékeken át finomult érzé­küket a parika iránt. ' A több száz tagú kertészeti Most az egészen fiatal fő­könyvelő, Osztrogonácz Antal szólal meg: — Tavaly, 99 mázsás átlagnál 2,02 forint volt a kilónkénti ön­költség. Munkabérrel együtt. Az árbevétel pedig 3,19 forint. Az egy holdra jutó tiszta jövedelem megközelítette a tízezer forin­tot. Ennél az idén többnek kell lennie. Ügy is mondhatjuk, a tompái Kossuth-ban jövedelmezővé tett Görgős eke sorosaiban Nagy Ottó Á tompái „paprikás" rekord A kertészbrigád két tagja. Kollár Rózsi és Suhajda Istvánná zsákba önti a gazdag termést. H. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom