Petőfi Népe, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

W®7. szeptember 16. szombat S. oldat Bfilfe w| Munkavédelmi kiáilítás nyílt Tegnap délelőtt 11 órakor nyi­tották meg a kecskeméti Cifra- ‘■palotában a Kisiparosok Orszá­gos Szövetségének munkavédel­mi kiállítását. A bemutató külön csoporto­sításban ismerteti meg a láto­gatókkal az egyes iparágakban leggyakrabban előforduló bale­seti forrásokat és azok megelőzé­sének módját. A vasipari tablók foglalkoznak a szállításkor elő­forduló balesetek megelőzésének módjaival, a faipari és építő­ipari szemléltető táblák és ké­pek a legújabb gépeknél és be­rendezéseknél szükséges védő­felszerelések helyes felszerelé­sére és használatára hívják fel a szakemberek figyelmét. A szeptember 15-től 24-ig nyitvatartó kiállítás különösen a szakemberek és a politechni­kai oktatásban részt vevő isko­lások érdeklődésére tarhat szá­mot. Dúsan rakott Változatlan a borszőlő a must és a bor felvásárlási ára ’ — A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter most, a szüret küszöbén a szeptember 13-án megjelent 25/1967. MÉM— AH. sz. utasításával szabályozta a borszőlő, a must és a bor 1967—68. évi felvásárlási árait. Az utasítás szerint — néhány Ikisebb jelentőségű változástól eltekintve — az eddigi borsző­lő, must és bor felvásárlási árak maradnak érvényben. Azonos marad a nagyüzemi felár és a felárkifizetés feltétele is. Kerek egy esztendeje, tavaly októberben önálló könyvesboltot nyitott az fimsz Soltvadkerten. Úttörő vállalkozás volt. De sikerültre, érdemes volt-e? Idekívánkozik a kérdés, mert valljuk, meg, voltak az elgondo­lásnak ellenzői: „Ott még nem tartunk”... „A falusi könyvvá­sárlás átlaga nem egészen húsz forint, tehát nem üzlet”. ... „Megteszi továbbra is a kultúr- cikkbolt”.;. Még azzal is elő­hozakodtak a tamáskodók, hogy Soltvadkerten kevesebben járat­nak újságot, mint ahányan autót tartanak. Dicséretére váljék az fmsz- nek, hogy mégis belevágott És sikerült! A korábbi százé gynéhányezer forintos évi forgalom egyszeri­ben magasra szökkent. Azóta a leggyengébb hónapot is 26 ezer forinttal zárták. Tavaly decem­berben elérték az 50 ezret!... Am ezek csak könyvelési té­telek. Imponáló számok ugyan, de a siker, amiről zengenek, gazdagabb, mélyrehatóbb —, életteli. Hallgassuk Szávai Istvánnét, az egyszemélyes könyvesbolt ve­zetőjét: — Az első időkben sokan megálltak itt az új kirakat előtt. De ha kinéztem, odébbléptek. Mintha szégyen volna... — Csakugyan annyira sajnál­ják itt az emberek a pénzt a betűre? — A lapterjesztés adatait nem ismerem. De hányszor jár­tam már úgy ünnepek, vagy közismert névnap előtt, hogy rámutat a vevő a könyvre: Ez letem. Sok benne a holt anyag, miibe kerül? Mondom: 26 fo- Szó van róla, hogy bizományi- rint.. Tegye vissza. Hát ez?... ba is ad a SZÖVKÖNYV, az Száznegyven... Jó — mondja a jobb lesz, mert ami nem kell, vevő — Csomagolja csak be!. .. vissza lehet küldeni. — Szép, de ez azért éppen­séggel nem az olvasás szerete- tét mutatja. — Főképp az elavult mező­— Tudom. Hanem van pél- gazdasági szakkönyveket. A me Mit ért holt anyag alatt? Bekalandozni a fél világot Hétszáz különféle lap és fo­lyóirat. Úgyszólván a teljes ha- eai termés, azonkívül a baráti országok ismertebb sajtótermé­kei, a szocialista országokról szóló magyar nyelvű képesújsá­gok, s egy sereg folyóirat a tő­kés országokból is, főképp di­vatlapok ... Mindez itt látható öt napon lát a Bajai Türr István Mú­zeumban. A Posta Központi Hírlapiroda rendezte a kiállí­tást, amely bejárta már a fél prszágot, Baja a 21. állomása. Mint mindenütt, érdeklődés kiséri itt is. Az anyag termé­szetesen nem ugyanaz, mint el­ső alkalommal volt. A posta a legújabb termést mutatja be abból a hatalmas áradatból, amely ma már hazánk szinte legeldugottabb zugaiba is eljut. Fogalmat alkothatunk a mére­tekről csupán ebből az egyetlen adatból: havi 80 millió példány! Ám nem annyira a méretek hyűgözik le az embert, hanem sokkal inkább a kép sokszínű­sége. Bekalandozhatja itt a lá­togató a fél világot, s átekin- tést kaphat a sporttól az űr­hajózásig, a műszaki tudomá­nyoktól a bélyeggyűjtésig szin­te mindenről. Külön szeretnénk azonban felhívni a figyelmet a történeti részre. Szerepel az anyagban az első Magyar Hír­mondó, s Rákóczi latin nyelvű lapja, a Mercurius Veridicus, és sok más érdekesség. Dicséretére váljon a rendezőknek, hogy he­lyet adtak emellett a bajai mú­zeum sajtó történeti kincseinek is. Ritka, nemcsak helyi érték­kel bíró dokumentumokat lát­hatunk ebben a részben. Baján 1857-ben adták ki az első új­ságot. S itt jelent meg 1868- ban az első postai szaklap az országban, Posta Közlöny cí­men. A következő tárlóban külö­nös, nagy darabon fehéren ha­gyott újságlapok. A cenzúra által betiltott cikkeket emelték ki ezekről az oldalakról, már ez utolsó pillanatban, a nyom­dában. Érdekes volna tudni, mit ítéltek tilosnak a cenzorok ak­koriban, az első világháború idején, s 1918 végén, 19 elején. Mennyi tisztességes szándék és nemes gondolat veszett el va­jon így az utókor számára!... Azután a Tanácsköztársaság emlékeit láthatjuk, s végül egy egyedülálló dokumentumot, az Előrét. A Baranyai—Bajai Köz­társaság napilapjaként adták ki 1921. augusztus 16-án. De csak ez az egyetlen száma jelenhe­tett meg. Hadd mondjuk el még, hogy a kiállítás anyagában szerep­lő lapokat, folyóiratokat a hely­színen meg is lehet vásárolni és elő lehet rájuk fizetni. Megkérdeztük a rendezőktől, hogy a hiánycikknek számító Rádióújságot, Nők Lapját és a külföldi divatlapokat is? Igen — mondták. — Erre az időre mindennemű előfizetés korlátozást feloldottaik. dám arra is. A Nyomorultakból tógazdaság igen gyorsain fejlő­120 példányt sikerült szereznem. Kettő van belőle. Olcsó kiadás, a Kincses sorozatból. Drágán nem fogyott volna ennnyi, de persze olyan is kell... Egyéb­dik. Itt van például a Permete­zőszerek című könyv. Mire meg­jelent, már jónéhány új anyag és módszer látott napvilágot. Pedig igen nagy az érdeklődés. A megnyitóra eljött Crvenlcs Borlvoje, a jugoszláv nagykö­vetség másodtitkára is (jobbról a második). Szemben: Ferenczy. Sándor, a Posta Központi Hírlapiroda igazgatója, középen Papp György, a bajai városi pártbizottság titkára. ként a Büdös-tónál sem aján- Szerintem jobb lenne olcsó kis dékba vették a könyvet az em- füzetekben követni a tudomány berek egész nyáron, hanem meg- fejlődését. édesíteni vele a pihenés óráit. _ Az a 40-50 egyforma — Az előbb azt mondta: „sl- könyv ott a polcon szintén ilyen került szereznem”i Bajos az holt anyag? ellátás? —Az— mosolyog Szávainé — — Jobb is lehetne. Latba kell de rövidesen feltámad. Szak­vetnem az ismeretségemet, fel- könyv, az őszibaracktermesztés- járok Pestre. Eddig 130 ezer fo- ről. A tavasz óta terheli a kész- rint volt az engedélyezett kész- letet. Amikor kiadták, gyorsan ______________________ meghozattam, de csak az ősszel v iszik majd. Ilyenek a kötelező olvasmányok is. — Tankönyvet viszont nem látok itt — Azt az iskola közvetlenül kapja a járási bolttól. — Ez nem éppen igazságos. Erősen megnövelhetné a hely­beli bolt forgalmát — Nemcsak emiatt. A tan­könyv még jobban ideszoktatná a közönséget. Hányán jöttek már augusztusban: van-e tan­könyv? Lehet, hogy először csak ezért lépik át a küszöböt. De, ha körülnéznek, amikor kötelező olvasmányt keresnek, gyakran megtetszik más is.. s Szép, modem, hangulatos az üzlet. Aki belépett az ajtón, szívesen elidőzik a polcok előtt, s a fotelekben. Nemcsak a por­tékát kínálja barátsággal ez a falusi könyvesbolt”, hanem íz­lésre is nevel. M. L. — a nagy októberi szocialis­ta Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére a kecskeméti I. számú ál­talános iskola 1035. számú Budai Dezső Úttörőcsapatának Bagoly őr­se — a kapott parancs szerint —, színes leírásban elevenítette fel azt az időszakot, amikor Lenin razlivi rejtekhelyén élt és dolgozott. A le­írásban a razlivi gyerekek is helyet kaptak. A csapat másik őrse Lenin­nek a Finn-öböl jegén megtett ka­landos útját idézte fel. A Vadvirág őrs tagjai a Szovjetunió köztársasá­gait térképezték fel, feltüntetve a köztársaságok fővárosait is. Mágó Erzsébet csapattudósi tó • + Kiválóan szerepelt az országos szinten kiírt Pajtás Kupa mérkőzé­sein a bácsalmási 3578. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat arany­érmes labdarúgó-válogatottja. A küz­delmes találkozókon eddig minden ellenfelüket legyőzték az ifjú fut­ballisták, s ezzel bekerültek az or­szág legjobb négy úttörő futballcsa­pata közé. A pajtások a továbbiak­ban Is szeretnék megőrizni veretlen­ségüket — reméljük, sikerrel! Balassa Sándor, a Párduc-őns tudósítója * — HORVATH KATALIN VIII. osz­tályos pajtás fényképekkel Illuszt­rált tudósításában a bátmonostorl úttörőcsapat ünnepségét eleveníti fel, amit az Auróra-akció beindulá­sa alkalmából rendeztek. Gál Jenő főhadnagy elvtárs — írja levelében Horváth Kati — kiosztotta a pajtá­soknak az akció-parancsot, aminek teljesítését örömmel vállaltuk. * Kedves Pajtások! A megyei úttörőelnökség, az MSZBT megyei elnöksége, a megyei tanács vb művelődési osztálya és a Petőfi Népe szer­kesztősége „Ki tud többet a Szovjetunióról?” — címmel ke­resztrejtvénypályázatot hirdet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. év Fordulója tiszte­letére. Az első keresztrejtvényt szeptember 30-i Úttörőélet rovatban közöljük, a továbbia­kat október 7-én, 11-én, 21-én és 28-án. A megfejtéseket postai levelezőlapokon hetenként leg­később szerda délig juttassátok el a Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Városi Tanácsház címre. A levelezőlapra írjátok rá a „Rejtvény” szót. A heti rejtvények megfejtői között könyveket és a Vörös Zászló Hőseinek Útján mozgalom jel­vényeit sorsoljuk ki. A főnyere­mények sorsolásán azok vesz­nek részt, akik az öt forduló valamennyi rejtvényét kifogás­talanul megfejtik. A főnyere­mények: Kéthetes nyári tábo­rozások, értékes tárgy- és könyvjutalmak. A heti nyerte­sek névsorát az Úttörőélet ro­vatban hetenként közöljük. A főnyereménysorsolás eredmény- hirdetésére lapunkban novem­ber 4-én kerül sor. A díjaltat postán küldjük el a címzettek­nek. A „Legkedvesebb nyári élményem” című pályázatunkra érkezett írás­művek közül ezúttal vén Erzsébet, Homokmégy-Hillye 28. szám alatt lakó pajtás színes útirajzát közöl­jük. Pályázatunk szeptember 20-án,' szerdán zárul. A díjazott pályamű­vek szerzőinek nevét szeptember 23-án, az Úttörőélet rovatban hoz­zuk nyilvánosságra. A nyereménye­ket postán küldjük el. J únius egyik reggelén autóbusz várta az iskolánk udvarán a várakozásteli izgalommal gyülekező úttörőket. Érthető volt az izgalom, hiszen már hallottuk, hogy Pécs az ország egyik legszebb városa. De milyen lehet a valóságban? Erre gondoltunk a több órás úton, mi- közben néztük a tájat és jókedvű­en énekeltünk. Végre megérkeztünk. Megcsodáltuk a messze földön híres főteret, a szobrokat. az épületeket. Eleinte kissé elfogódattan mozog­tunk a számunkra ismeretlen kör­nyezetben. A színház előtt egy fe­hér hajú bácsi lépett hozzánk. — Honnan jöttetek, gyerekek? -h kérdezte. , ^ács-megyéből! válaszoltuk kórusban. — Szép tájról — mondta elgon­dolkozva a bácsi, aztán olyan szí- nesen_ érdekesen mesélt Pécs szépsé­geiről, nevezetességeiről, hogy egy­szeriben otthon éreztük magunkat A városban. a Mecsek szerpen- tinjein tett séta után a Zsoí- nay Porcelángyár Múezuma. másnap ledig a letűnt századok történelmét • déző Siklós vára. majd harkány- fürdői kirándulás szerepelt a prog­ramban. A kellemes lubickolás, úsz- kálás _ után felfrissülve, élmények­ben, új ismeretekben gazdagodva in­dultunk hazafelé. Búcsúztunk Pécs­től és környékétől: A mielőbbi vi­szontlátásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom