Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-01 / 179. szám
1961. augusztus 1, kedd 8. oldal Megfelelő megoldást kell találni Gondolatok a színház bajai szerepléséről Most, hogy végéhez ér Baján B színházi szezon, nem árt elgondolkozni: jó-e, hasznos-e, hogy a Katona József Színház nyaranta áttelepül oda? A város gazdag kulturális múltja, öröksége, lakosságának sokoldalú érdeklődése, növekvő igénye miatt feltétlenül megérdemli és el is várja a nívós színházi előadásokat Az elmúlt évek alatt változó idejű ottléte alatt (két hónap, hat hét, egy hónap) a színház gazdag élményt, színvonalas előadást adott a bajai közönségnek. Mégis az utóbbi időben egyre nyíltabban beszélnek róla a bajaiak és a színháziak is, hogy valami nem jól van, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogyan kellene. Sok emberrel beszéltem, színházi, tanácsi és pártvezetőkkel, színészekkel és olyanokkal is, akik a közönség véleményét tolmácsolhatták. Szinte meglepő, hogy mindenki higgadtan, jóindulatúan, segítő szándékkal beszélt, úgy, hogy miközben a hibákat említette, mindjárt az bkokra is magyarázatot próbált találni. Nézzük a kétoldalú panaszokat. Kevés a közönség ■— mondják a színháznál — és ífőleg az igényesebbek maradoz- íiak el fokozatosan. Nem kielégítő a műsorpolitika, s több esetben az előadás színvonala — így érvelnek a bajaiak. Ha meggondoljuk, hogy az öt plusz három arány helyett hét köny- nyű fajsúlyú darab mellett csak két tartalmas dráma került színre ezen a nyáron, akkor igazat kell adni a bajaiaknak. Igenám, de. > . »a azt mutatják a számok, hogy a komolyabb tartalmú, művészibb darabokra nem jön be úgy a közönség. Elég itt utalni arra, hogy az ördöglovas hat előadásban hatezer forintot meghaladó átlagos bevétellel ment, míg az Elektra csak két előadást ért meg fele annyi, 3142 forintos átlagbevétellel. Ha a Szegény kis betö- törő-ét összehasonlítjuk a Pillantás a hídról bevételével, az arány ugyanolyan elszomorí- tóan rossz. Paradox helyzet állt elő tehát: a bajaiak részben a kevés jó darab hiányával magyarázzák a fogyó közönséget, ugyanakkor a legjobb, legre- mekebb műsoroknak feleannyi a bevétele, mint az operetteké. Ez persze csak addig érthetetlen, amíg nem nézünk a jelenségek mögé, amíg az okokat nem sikerült legalább körvonalaiban megértenünk és megfogalmaznunk. Az igazsághoz tartozik, hogy az igényesebb közönség szemlátomást fogy. Nem érheti azonban szemrehányás őket. Meg kell mondani, hogy a mozi és a művelődési ház, ahol a színház próbálni és játszani kényszerül, olyan tábori körülményeket biztosíthat jelenlegi formájában, hogy az a legtöbb község művelődési otthonáénál is alulmarad. Elég itt utalni a nagyon hiányos műszaki berendezésre, a dohos öltözőre, az életveszélyes lépcsőkre, a rossz akusztikára, a megoldatlan szellőztetésre, a rettenetesen nyikorgó széksorokra (Amikor a színház vezetőivel beültünk a nézőtérre, olyan zaj keletkezett, hogy a rendező leállította a próbát miatta.) Felmerülhet a kérdés, hogy mi hát a teendő? Mindenekelőtt néhány alapvető kérdés tisztázása lenne szükséges. 1. Jó-e ilyen formában minden nyáron az áttelepülés Bajára? 2. Ha igen, akkor milyen mód lenne a színvonalas játszáshoz szükséges körülmények megteremtésére? 3. Alkalmas-e a két kánikulai, hónap (külföldi utak, üdülések stb.) az egyéb szórakozások miatt a bérletezett előadásokra? (Amikor hat hét alatt 8—10 alkalommal kéll színházba menni!) A jugoszláv TV KEDD 17.30: Heti szemle albán nyelven. — 18.00: Hírek, — 18.10: Kedden este. — 18.30: Telesport. — 19.10: A turizmusról. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Intermezzo. — 20.38: Hárman a régi Zomborból. Rövidfilm Milan Konjovic festőművészről, Milan Petrovic íróról és Pe- tar Konjovic zeneszerzőről. Rendező: Miroslav Antic. — 20.53: Drinai menetelés. Hazai játékfilm. — 22.^0: Hírek. 4. Miképpen lehetne a színészek számára hivatásukhoz méltóbb körülményeket teremteni? (Jelenleg étkezési és lakásgondjaik vannak, nincs társalgójuk, rendes irodáik stb.) 5. És lehetne azon is gondolkozni: miképpen lehetne egész évben folyamatosan biztosítani a bajai közönségnek a Kecskeméten bemutatásra kerülő darabokat, egyenértékű előadásokban? A bajai tanács, a lakosság érdekét szem előtt tartva, érzi a felelősséget. Meg is van benne a segíteni akarás. A színház vezetői ugyanígy vannak vele. A színészek, bár mostanában gyakori a rossz hangulat köztük, szeretik a bajaiakat Szívesen játszanak nekik. Meg kell hát találni a mindenkit kielégítő megoldást. Varga Mihály Látványos ás tartalmas kulturális program augusztusban Kecskeméten A megyeszékhely kulturális programja augusztusban bővelkedik látványos és tartalmas rendezvényekben. Csak néhányat említünk ezekből. Hétfőn, 7-én este 7 órakor kezdődik Pécsi Sebestyén orgonahangversenye a Nagytemplomban. Werner Mária énekművész közreműködésével. 13- án, vasárnap este 6 órai kezdettel Juhász István városi főmérnök vezet városnéző sétát. Ez alkalommal a város új létesítményeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Augusztus 19-én. szombaton este az 50 tagú tarnowi énekés táncegyüttes mutatkozik be a kecskeméti közönség előtt. Mint ismeretes, a kecskeméti Hírős Együttes 10 napos vendégszereplésen vett részt Lengyelországban, A lengyel művészegyüttes szereplése viszonzása lesz a kecskemétiek tamo- wi látogatásának. Az Alkotmány ünnepén délelőtt nyitják meg a Katona József Múzeumban a Fényes Adolf emlékkiállítást, este pedig a városi művelődési ház színháztermében az Alföldi Színjátszó Napok ünnepi megnyitójára kerül sor. Ugyancsak ettől a naptól lesz látható a városi tanácsháza dísztermében a Szemelvények Kecskemét köz- igazgatásának múltjából és jelenéből című kiállítás. Országszerte készülődnek már a magyar népzenészek és népi énekesek első országos fesztiváljára, amelyet augusztus 26- án, szombaton este 7 órai kezdettel rendeznek meg a megyei tanács dísztermében. Ez alkalommal a legjobb magyar cite- rások. dudások, furulyások, nádsíposok, népi zenekarok és énekesek mérik össze tudásukat. Az estet a rádió és televízió is közvetíti. Ezt a műsort másnap a Törekvés Tsz- ben és a kadiafalvi iskolában megismétlik. A népzenei fesztivállal egyidőben nyitják meg A magyar nép hangszerei című kiállítást. Katona József szülőházában. Megemlítjük ezenkívül a Hírős Együttes ajándékműsorát, amelyet a Lenin téren mutatnak be 29-én. kedden este 6 órakor. A városban a szokásos helyeken változatlanul folynak a szabadtéri filmvetítések, valamint a tanyavilágban a filmklubelőadások. Hasonlóképpen a Gyermekszínházban is rendszeresen gazdag műsorral folyik a filmvetítés. Diákok a kertészetben A kellemest a hasznossal köti össze Győrffy Gabriella és Magony Júlia, a Jókai Általános Iskola két tanulója. Egy hónapra a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat virágkertészetébe szerződtek, ahol napi 6 órás munkával 600 forintot keresnek. Amikor a fénykép készült, éppen a szabadföldi szegfűt szedték Kanizsai Györgyné felügyelete alatt Nemzetközi Almanach, 1967 Tégla műanyagból Ma már nemcsak agyagból lehet téglát és tetőcserepet készíteni, hanem műanyagból is. A leningrádi műanyagipari kutatók sikeresen oldották meg ezt a feladatot, amikor a parafánál is tízszerte könnyebb po- listirol habanyaggal helyettesítették az égetett agyagot. Köny- nyű súlya mellett további előnye még, jó kémiai ellenállóképessége, valamint kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonsága. A leningrádi vegyészek másik műanyagfajtát is kikísérleteztek, melyet .,önoltó polistirolnak” neveztek el. A belőle készített tárgyak tűz hatására nem gyulladnak meg, hanem csak elszenesednek. Tágasabb otthont kapott több könyvtár \A könyvtárak elhelyezése megyénkben egyáltalán nem mondható kedvezőnek, számos községben még szűk helyiségben tárolják a könyvállományt. Olyan köynvtár is akad, ahol az állomány egy részét — szabály- ellenesen — a könyvtáros lakásán tartják, mert másutt már nem fémek el a sokasodó kötetek. Nemrégiben néhány új helyiséggel gyarapodtak a megyében levő könyvtárak. A kecskeméti gyermekkönyvtár egy tágas her lyiséggel bővült. A lajosmizsei művelődési otthon átépítésével a községi könyvtár két termet kapott. A dunavecsei járási tanács döntést hozott végre a szalk- szentmártoni községi könyvtár elhelyezésére is. Eszerint a tanács javasolja az Országos Műemléki Főfelügyelőségnek, járuljon hozzá, hogy a könyvtárat a Petőfi Házban helyezzék el. (KOSSUTH KÖNYVKIADÓ) Az 1960-ban megjelent Nemzetközi Almanach és az azt kiegészítő 1962-es pótkötet megjelenése óta eltelt évek eseményei szükségessé tették egy új, korszerűbb anyagot tartalmazó kézikönyv kiadását. E szükséglet kielégítését szolgálja a Nemzetközi Almanach 1967. A szerkesztők 1966 őszén zárták le az események regisztrálását, s a könyv anyagának összeváloga- tásánál a legfrissebb események követését, figyelemmel kísérését tekintették a legfontosabbnak. Az új ezerkétszázoldalas Nemzetközi Almanach rendkívül gazdag és jól rendezett anyagot ad a világ minden országáról. A földrajzi, gazdasági, demográfiai adatok mellett nagy súlyt fektet a könyv a különböző államok társadalmi, politikai viszonyainak ismertetésére. Az államforma, a politikai berendezkedés, a különböző pártok és tömegszervezetek mellett megismerhetjük a Nemzetközi Al- manachból az egyes országok nemzetközi kapcsolataira, külpolitikai helyzetére legjellemzőbb adatokat, eseményeket. Rövid történelmi összefoglalót is találunk valamennyi állam ismertetésénél, ezek az összefoglalók az illető ország történelmének legdöntőbb fordulópontjait közlik az olvasóval, s természetesen az utóbbi néhány év eseményeiről számolnak be részletesebben. Minthogy magyar olvasók számára készült a nemzetközi kézikönyv, az almanach — ott, ahol az szükséges, kidomborítja a magyar vonatkozásokat, s hazánknak aránylag nagyobb teret ad, mint a többi országnak. A Nemzetközi Szervezetek című részben a különböző jellegű (politikai, gazdasági, kulturális, szakszervezeti, vallási) nemzetközi szövetségek, intézmények, s egyéb szervezetek adatairól tájékoztat az almanach. A könyv utolsó oldalain található világgazdasági táblázatok pedig a legfontosabb gazdasági ágazatok termelési adatait mutatják be, és számszerűen ismertetik a két világrend- szer között folyó verseny alakulását. Külön táblázatok tüntetik fel főbb iparáganként a tőkés világ vezető monopóliumait. G. F. Élő múzeum A Jelentés Magyarországról sorozat ezen a héten Nógrádot mutatja be. A legjellemzőbb talán az egyik mai műsor címe: Elő múzeum (18.55). Múzeum is Nógrád. Gondoljunk csak Mikszáth kicsit idilli, kicsit visszavágyódó, de mindig erősen igazságkereső írásaira, aztán a szomorú, mégis dicsőséges emlékekre: a csendőrsiortűzzel íogadott munkás- megmozdulásokra, a Tanácsköztársaság harcaira . . . Ilyen múzeum nem válhat holttá. Bizonyság erre a salgótarjáni és környékbeli bányászat, kohó- és üvegipar és a megye nehéz természeti adottságokkal birkózó mezőgazdasága, amelyről külön műsor is beszámol. (19.25). Két utazás A kényelmes országjárást szerdán világjárással cserélheti fel a tv-né- ző. Az első út Itáliába visz. A Látványosság mindenütt című olasz sorozat első adása Calabria és Szicília tájait vetíti képernyőre. Bár — ahogy a szereplőgárdát elnézzük, lehet, hogy a tájak csupán aláfestik a muzsikát: Többek között Gloria Cristian, Jenny Lune, Athos Martini és Bobby Solo énekel. (20.25). — Lényegesen komolyabbnak és időszerűbbnek ígérkezik a másik út: A Közel-Kelet egyik kulcsát, a „korszakok keresztúri át”, Libanont hozza közelünkbe. (21.10) A lángoló költő Kótzián Katalin összeállítása Shel- ley-re. emlékezik, minden idők egyik legnagyobb költőzeenij éré. Romantikus szertelensége, heroikus lázadása, vad gyűlölete, türelmetlen szabadság, szépség- és szerelemkultusza nem csupán mágikus erejű verssorokra futotta. Tüzlobbanás-rövid életének minden mozzanata is költészetének szenvedélyes erkölcsét igazolja. A Himnusz az értelem szépségéhez című műsort Devecseri Gábor vezeti be. Shelley verseit Ko- hut Magda, Bánki Zsuzsa, Latinovits Zoltán, Mensáros László, Nagy Attila, a nyugati szélhez írt ódát — Tóth Árpád nemes veretű fordításában — Gábor Miklós mondja el. Szombat (18.40) Lessing vígjátéka Lessing műveit — akárcsak Shelley-« ~ sajnos, az irodalmárokon kívül nem sokan ismerik. A német felvilágosodás legsúlyosabb egyénisége, a modern dramaturgia első tudatos teoretikusa lényegesen töb- bet érdemelne. Kitűnő vígjátékéból, a Minna von Barnhelmből készült angol film, filozófiai mélységeiből bizonyára keveset tár föl, de az érdeklődés felkeltésére talán alkalmas lesz. Szombat (20.20) Modern Lear király Clive Exton színészből lett drámaíró, az újabb angol nemzedék egyik tehetséges tagja. Az én otthonom című tv-jáíéka modern Lear király- történet. Hőse egy fáradt öregember, aki fiatalok ellentétei közt őrlődik. Szereplők: Páger Antal, Berek Kati, Molnár Tibor, Tábori Nóra és Velenczei István. (Vasárnap (20.20)
