Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

Házasság, család — Magyarországon Kezdő háziasszonyoknak Túrós Emilt jól ismerjük a rádióból, televízióból, vala­mint szakácskönyvei, kitűnő ételreceptjei alapján. Hozzá fordultunk: adjon tanácsot a kezdő háziasszonyoknak. — A sütést, főzést ugyanúgy meg kell kedveltetni, mint bár­milyen más munkát. És ha a kezdeti próbálkozás, az első komolyabb főzés sikerrel járt, akkor „csatát” nyertünk, s nincs az a „nehéz” étel, amely­nek elkészítéséhez ne látna hozzá szíves-örömest még a kezdő háziasszony is. — Fontos, hogy a háziasszony lehetőleg egy hétre előre ter­vezzen étrendet, és nyilván­való, ha például nagytakarí­tás van, ne főzzön töltött ká­posztát. A terv szerint úgy vá­sároljon, hogy a napa bevár- sárlásokra csak a romlandó ételek jussanak. Ehhez pedig fontos az áruismeret. — Ha már összeállítottuk az étrendet, megvásároltuk a szükséges anyagokat, kezdőd­het a főzés. — Még nem! A háziasszony­nak ismernie kell az alapmű­veleteket, főzést, pirítást, pá­rolást, sütést Persze ez sem elég. Az ízesítésen, fűszerezé­sen is múlik az étel sikere. Az ízesítés egyik módszere, ami gyakran gondot okoz: a sűrí­tés. A magyar konyha rántás­sal sűrít. Természetesen vi­gyázni kell, nehogy nagyon „vastagra” rántsuk az ételt — Sok férj azért étkezik szívesebben a vendéglőben, mert szereti az ízléses teríté­ket. % — A tálalás odahaza is fon­tos tartozéka a kulturált ét­kezésnek. Tudni kell pl., hogy a meleg ételt csak tűzforrón, a hideglevest pedig minél hi­degebben tálaljuk. Tiszta és ízléses legyen mindig a terí­ték. A kezdő háziasszony úgy tanuljon meg főzni, hogy ma­radék soha ne okozzon gon­dot Nem vagyok régimódi, de tudom, hogy a jó házasságok egyik „tartozéka” a jó kony- ha. Kétmillió nyolcszázhuszon- hétezer család él Magyarorszá­gon ... Feltesszük a sablonos­nak ható kérdést — világszer­te erről vitáznak —: Válság­ban van-e a család intézmé­nye vagy sem? A demográfus határozott vá­lasza: Nálunk nincs válság­ban. A házasságkötések hosszú idő óta minden évben felül­múlták a megszűnt házasságok számát. (A megszűnt házassá­gok alatt nemcsak a válást, hanem a halál által megszűnt házasságokat is értjük.) Tíz év óta éves átlagban 81—90 ezer házasságot kötnék — ezzel szemben 40—50 ezer ha­láleset, 15—20 ezer válás jelzi a házasságok megszűnését. Igaz, korábban a házasságkö­tések száma méginkább felül­múlta a megszűnt házasságo­két Ez azonban nem bizo­nyítja a házasság formájának „válságát”. Háború után ugyanis mindig emelkedik a házasságkötések száma. Negy­venhatban 98 700 házasságot kötöttek, s utána egészen az ötvenes évek elejéig több mint 100 ezer volt a számuk. Azóta kevesebb. Miért? „Már kihá­zasodtak az emberek”: a há­ború után megházasodtak az idősebbek — s a fiatalab­bak is. A házasságot kötő férfiak és nők átlagos életkora kö­zötti átlagos különbség — négy év; ugyanakkor, amikor a nők hosszabb életkorral szá­molhatnak. Ma Magyarorszá­gon 121 ezer özvegy férfi él, az özvegy nők száma p>edig 625 ezer. Tehát érdekes, fontos probléma: az özvegyek, a ma­gányosan élők helyzete. Leg­többjük előtt egyetlen cél áll: Párt keresni .., De megtalálhatja-e minden­ki a párját? Például a 30—34 évesek — akik között huszon­háromezer hajadon van. Az ilyen korú hajadonokhoz való férj jelölteket a 35—39 éves korcsoportban kereshetjük: 22 600 nőtlen férfit „találunk” nekik. Itt még nagy a való­színűsége annak, hogy a pá­rok is megtalálják egymást. Egy korcsoporttal „odább” már más a helyzet. Negyven­negyvenegy éves nőtlen férfi 17 200 van, hozzájuk kell ven­nünk 1700 özvegyet és 9000 elváltat, vagyis 28 ezer férj- jelöltet. Nekik való párt a 35—39 éves nők korosztályában kereshetünk. Ebben a korcso­portban 23 300 hajadon és 17 ezer elvált, illetve 7800 özvegy éL Itt már eltolódnak az ará­nyok. Az 55—59 éves ^prfiak még inkább kereshetik párju­kat: 50—54 éves nők közül ha­jadon 24 300, 54 000 özvegy és 6600 elvált van. Ezzel magyarázta a demog­ráfus az „éles vetélkedést”, korunk jellegzetes tünetét, azt tudniillik, hogy fiatalabb nők sokkal idősebb férfiakkal köt­nek házasságot. A statisztika eűég nagy számokkal igazolja, hogy például a 30 éves nők gyakran 60—70 éves férfiak­hoz is férjhez mennek. A házasság, a család „nép­szerűségével” kezdtük — vagyis azzal, hogy ez az intézi Mi az, ami évek óta tartja vezető helyét a világ összes lakberendezési szaklapjában és csak formai megoldásában változik? A polcszer űen ki­képzett választófal, amely kel­lemesen kettéosztja az egyet­len szobát anélkül, hogy túl sok helyet foglalna el, s rá­adásul, amit szélességben „el­rabol”, azt függőleges irány­ban többszörösen visszatéríti. A polcokra tetszés szerint rak­hatunk dísztárgyakat, cserepes növényeket, könyveket, még a vendéglátáshoz szánt italokat, készleteket is nyugodtan oda- tehetjük. A képeinken ábrá­zolt választópolcok a legfris­sebb modellek. A csővázas, vagy fehérre lakkozott — újabban megint divatbajöttek a fehérre lakkozott bútorok, természetesen csak „beékelve” a többi közé —, elől-hátul nyi­tott, két végén zárt polcok egyik oldalon a falhoz is erő­síthetők. Könnyed, levegős konstrukció a másik képen be­mény nálunk nincs válságban. A statisztikus is ezt igazolja: hiszen akik egyszer nálunk el­váltak, illetve megözvegyül­tek, legtöbbször ismét meghá­zasodnak. Nézzük például a 30—34 éves férfiak újraháza- sodásának adatait! Ezer elvált és ezer özvegy férfi közül 313 özvegy és 363 elvált nősül meg évente. Vagyis ha pusztán mechanikusan nézzük a szá­mokat, három éven belül mind az ezer magányos férfi ismét házasságot köt. Mégpedig úgy, hogy egyharmaduk ugyanab­ban az esztendőben megnő­sül! Nőknél már nehezebb a helyzet: ezer özvegyen ma­radt, vagy elvált nő közül ugyanebből a korosztályból egy évben 69 özvegy és 163 elvált köt ismét házasságot. A válásokról a Népességtudo­mányi Kutató Csoport külön tanulmányt készített Esze­rint: a válások száma nem nö­vekszik évről évre, viszont nem is csökken, hanem: inga­dozik, Magyarországon évente 15—20 ezren válnak el. mutatott változat is, amit „társával”, a kényelmes, gu­ruló műbőrfotellal együtt szí­vesen látnánk otthonunkban. Kétszáz éves a háziasszonyok segítőtársa K. Gy. Ott túl a polcon... Ha száz asszonyt megkér­deznék, talán egyetlen sem vá­laszolná azt, hogy ő még most is kézzel, teknőben végzi a nagymosást. Dicsérik is az asszonyok a feltalálóját, aki a legnehezebb házimunka „nagyját” ilyen módon levette a vállukról. Az idősebbje a végén még azt is odasóhajtja: „bár előbb lett volna, akkor talán most nem szaggatna úgy a dere­kam.” Pedig — volt előbb is, mint ahogy mi is elismerjük, használjuk, szeretjük, mert a mosógép éppen kétszáz éves. 1767-ben dr. Jacob Chris­tian Schaffers, régensburgi prédikátor egy saját készít- ményű masinát hirdetett, melyről azt állította, hogy lúg, forróvíz és fűtés nélkül hófehérre mossa a szennyest. Ez a csodagép a fennmaradt eredeti leírás szerint egy lá­bakon álló, kifolyócsővel fel­szerelt fadézsa volt, melybe hajtókarral forgatható tengely illeszkedett. Ennek a magas­ságszabályozó csavarmenettel is ellátott kiemelhető tengely­nek a végéhez egy olyan fa­korongot ragasztott készítője, melyből fakanál-szerű lábacs­kák nyúltak ki. Tulajdonkép­pen ezek a fakanalak kavar­ták, áramoltatták a dézsába öntött szappanos vizet. Schaffers doktor masinája ügyes szerkezet volt, aránylag kevés energiával, könnyen ke­zelhette bárki, mégis akadt egy hibája. Mivel egyedi pél­dányonként készült, bizony az ára is magas volt. Oly any- nyira, hogy csak gazdagabb családok vásárolták. Az ilyen családban azonban nem ma­ga a ház úrnője állt a mosó­dézsa mellé. A mosónők vi­szont bizalmatlanul fogadták az új gépet. Féltették tőle a kenyerüket és szinte össze­esküdtek az új találmány el len. Nem az előírás szerint használták, piszkos maradt a ruha és ezzel bebizonyították, hogy az új szerkezet nem pó­tolhatja a kézi mosást. Így aztán a prédikátor-fel­találó mosószerkezetei lassan felkerültek a padlásokra — feledésbe merültek. Pedig technikai megoldásuk olyan jó volt, hogy a mai, kétszáz évvel későbbi mosógépek is hasonló elv alapján működ­nek. Például a hazai gyártmá­nyú lengőlapátos mosógép for­gótengelye nagyjából meg­egyezik Scháffersével, csupán itt a keverőlapátok felülete kisebb, mivel a tengely áram­meghajtású, viszont ugyan­olyan lengőmozgással áramol­tatja a szennyesruhán keresz­tül a vizet, mint kétszáz éves elődje. D. A hűtőgép karbantartása A hűtőgép értékes, drága szerkezet, fokozott megbecsü­lést és gondozást kíván. Nél­külözhetetlen például, hogy két­hetenként teljesen kiürítsük. A jégkockatartókat is. Az ajtót hagyjuk nyitva, hogy a felső hidegzónáról is leolvadjon a zúzmara. Tálcán fogjuk fel a csepegő vizet. Ezután Ultra mosóporos lan­gyos vízzel alaposan kimossuk a belső részt, majd a langyos vizes öblítést követően, tiszta konyharuhával töröljük jó szá­razra Legalább 24 órán át hagyjuk pihenni a gépet. Vigyázzunk a fokozatkapcsolásokra. Nem sza­bad azonnal a maximális hű­tésre kapcsolni. Ha jeget fa­gyasztunk, vagy italt hűtünk, elegendő egy fokkal „feljebb” kapcsolnunk. Biztosítanunk kell a gépben a levegő állandó cirkulációjárt: Ezért a rácsos polcokat ne fed­jük le nagyobb tálcára helye­zett élelmiszerekkel. A hűtőgép — nem konzerv­doboz! Főtt ételt csak egy-két napig, nyers zöldséget négy-öt napig gyümölcsöt tíz napig le­het tárolni. Vajat, zsírt, olajat, hosszabb ideig is. HÉTFŐ: Almaleves, paprikás bur­gonya virslivel, kovászos uborka, sárgadinnye. KEDD: Zöldbableves, hagymás rostélyos, burgonyapüré, paprika» saláta, őszibarack. SZERDA: Gulyásleves, szilvás­gombóc, görögdinnye. CSÜTÖRTÖK: Köménymagleves, töltött paprika, szőlő. P ENTER: Halászlé, rántott hal, dinnye. SZOMBAT: Töltött káposzta, tú­rós palacsinta. VASÁRNAP: Paradicsomleves, töltött csirke, párolt petrezselymes rizs, kovászos uborka, vaníliás la­pok. HAGYMÁS ROSTÉLYOS. (Hozzá­valók: 4 db 14 dekás rostélyos sze­let, csipetnyi só, olaj, zsír a kiü­téshez.) A rostély szeleteket előkészítjük. Megtisztítjuk az izmoktól és- a hár­tyáktól. A rózsazáró izmokat és a széleket átvagdossuk, törött torssal meghintjük és olajjal leöntjük. Na gyed óráig állni hagyjuk, majd íelhevitett zsíron vagy olajon mind­két oldalán rozsdavörösre sütjük. A karikára vágott hagymát előre kisütjük, félretesszük és ugyanab­ban a zsírban sütjük a rostélyost. TÖLTÖTT CSIRKE: Hozzávalók: 80—90 dekás csirke, 2 zsemle, 4 to­jás, kevés olvasztott zsír, bors, só, petrezselyemzöld. Fiatal csirkét használjunk fel er­re a célra, mert az idősebb szár­nyas nehezen puhul meg. A szár­nyast szárazon, forrázás nélkül ko- pasztjuk. A tisztításánál ügyeljünk, hogy bőre be ne szakadjon, mert a megtöltésnél a tölteléket a bőre alá nyomjuk. Egyébként teljesen úgy bontjuk fel, mintha sütnénk. Zsemlés tölteléket készítünk hoz­zá, hasonlóan, mintha borjúszegyet töltenénk. A tölteléket a csirke bő­re alá nyomjuk. A töltelékbe be­lekeverjük a nyersen áttört csirke májat. Zománcozott sütőlapra he­lyezzük és forró sütőben ropogós­ra sütjük, közben zsírral locsoljuk. VANÍLIÁS LAPOK. Hozzávalók: 14 deka cukor, 2 egész tojás, 12 de­ka sima liszt, fél rúd porrátört va­nília, a tepsi kikenésre vaj, meg- hintésre liszt. A tojásokat egy tálba jól elke­verjük a cukorral és a vaníliával, majd hozzá vegyítjük a lisztet, s ezzel simára kikeverjük. A tepsit a vajjal átkenjük és liszttel meg­hintjük és papírtölcsérrel diónyi *észtát nyomunk rá. Ez a tészta­anyag laposra, körülbelül 5 forin­tos nagyságúra folyik szét. Tehát gymástól 3—4 ujjnyi távolságra cell a tésztát a tepsin elhelyezni. Azután legalább 1 órán át csendes . tűznél inkább szárítjuk, mint süt­I jjüJu

Next

/
Oldalképek
Tartalom