Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXTJ. EVF., 1M. SZ. r Ara 80 fillér vsei. aug. m, vasabnap Munkás-paraszt találkozá Munkás-paraszt találkozóra került sor tegnap Tiszaújtalun, az Alkotmány és a Tisza Ter­melőszövetkezetekben. A Buda­pesti Kőolajipari Gépgyár 15- 15 dolgozója látogatott el a két gazdaságba. A fővárosi üzemegység közel hatéves patronálása nem me­rült ki a politikai tájékoztatók­ban és a vidéki családlátogatá­sokban. Munkásai segítettek a termelőszövetkezeteknek a gép­javító műhelyek berendezésé­ben, hiánycikkeknek számító, fontos alkatrészeket szereztek be. A Tisza Tsz-nek többek kö­zött tengelyeket gyártottak a hidraulikus emelőberendezés­hez és segédkeztek az új erő­gépek motorjainak beszerelé­sében. A vendégek délelőtt érkeztek, gazdaságlátocatáson, majd este a Tisza Tsz-ben vacsorával egybekötött ünnepi közgyűlésen vettek részt. „Vadkörtefa fehéret virágzik...“ A megyei tanács díszterme országos esemény színhelye lesz augusztus 26-án, szombaton es­te: itt adnak találkozót egy­másnak a legjelentősebb néni hangszerművészek, énekesek és zenekarok. Lesznek ' itt citerá-’ sok, felhangzik majd a tároga­tó, a kecskebőrduda, eljön a neves tiszaújfalui tekerőlantos, fellépnek olyan együttesek is. amelyeknek már országos ne­ve van. A népi hagyományok felele­venítése mostanában nagy len­dületet vett. Most ráirányul a reflektor a magyar nép egy­szerű muzsikusaira, éneklőire és r— nem utolsó sorban a népi zerseszerszámok készítőire is. Gázpalackot gyártanak Kiskunfélegyházán Hazánk különböző részein sok új gázlelőhelyre bukkan­tak, amelyek hasznosítása or­szágos program keretében tör­ténik. A földgáz ipari haszno­sítása nagyon gazdaságos, ezért a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyárat azzal bízta meg. hogy még az idén ötezer. 1968-ban pedig 20 ezer darab ipari gázpalackot gyártson le. Az üzem vezetői az új gyárt­mányról megállapították, hogy készítése csak a fejlett techno­lógia alapján gazdaságos. Ezért megbízták a gyár műszaki gar­dáját, hogy kísérletezze ki a leggazdaságosabb gyártásig eljá­rást. A műszaki kollektíva a feladatot sikerrel hajtotta vég­A termés beérett. Ünnepe^ lünk. Dallal, tánccal, mu­zsikával, tűzijátékkal, ví­zikarnevállal. Legszebb ru­hánkba öltözve sétálunk, együtt a család, ráérünk látogatóba menni. Barát a baráthoz, ter­melőszövetkezeti parasztok az üzembe — és viszont. A mun­kahelyi kollektívákban közvet­lenebb, melegebb a légkör —• a közös akarattal szervezett ki­ránduláson, kuliúrtermi össze­jövetelen, mint a mindennapok sietségében. Feloldódnak, köze­lebbről megismerik egymást az emberek. Más kép formálódik a főnökről, a munkatársról, akit felesége, gyerekei körében is látunk. Van most időnk egy kis meg­hatottságra, amikor megszegjük az új búzából sütött cipót... Megvan a legfontosabb, amit szimbolikusan mindennapinak nevezünk, örülünk, hogy szor­galmunk gyümölcsét biztos he­lyen tudjuk már. Ünnepeljük az új kenyeret. Ünnepeljük augusztus 20-án azt az Alkotmányt is, amely történelmi törvénnyé tette, hogy ebben az országban minden ha­talom a dolgozó népé... Hogy megszűnt embernek ember ál­tal való kizsákmányolása ... Hogy a munka az ember és minden érték legfontosabb mé­rője. Nincs család, nincs gyár, nincs termelőszövetkezet, ahol a termés beérésekor, a kitűzött célok megvalósításakor meg ne állnának, mérleget ne készíte­nének. Mit is értünk el? Ho­gyan csináltuk? Levonjuk a tanulságokat, hogy a jövőt a hátunk mögött levő múlttal, megtörténttel szemben még jobb, még magasabb szintű tervek­kel, elképzelésekkel kezdjük formálni. I dei Alkotmány ünnepünk nem egy vonatkozásban több, gazdagabb értékelést kívánó évforduló, mint éven­ként szokott lenni. Ha úgy tet­szik. mérföldkő — 1967. augusz­tusa. Most ünnepeljük annak huszadik évfordulóját' is, hogy a tervgazdálkodás kezdetét vet­te hazánkban. Emlékszünk? 1947-ben indult a hároméves terv... Hol is tartottunk akkor? Az ipari termelés jóval elmaradt a háború előtti szinttől, s a bel­földön elfogyasztható termék- mennyiség értéke az 1938-as kétharmadát sem érte el. Mit tűztünk magunk elé a három­termés beérett éves tervben? Huszonhét száza­lékkal múljuk felül az utolsó békeév ipari termelési színvo­nalát; több mint 70 százalékkal szárnyaljuk túl az elfogyaszt­ható termékmennyiség értékét a háború előtti szintnél... Két év és öt hónap alatt túlteljesí­tettük célkitűzéseinket... Mi­lyen osztályharcviszonyok kö­zött? Azon a .napon, amikor a munkások a gyárakban röp- gyűléseken köszöntötték a terv- gazdaság kezdetét, a hajógyár­ban gyújtogatók által lángra- lobbantott csarnok helyén jel­képes kapavágással indult a terv beruházási programja... Problémáink közül néhányat. Gondoskodni az otthon nélkül maradt gyerekekről; lecsapni az árdrágítókat védő köztiszt­viselőkre; biztosítani a téli tü­zelőt; kiépíteni az üzemorvosi szolgálatot; már augusztusban, a terv beindulásával 25 ezer munkanélkülinek adni kenye­ret ... - Aztán legyen magyar film, s új cigaretta, a 3 éves terv... M rit , mutat mérlegünk a 20 éves jubileumkor? Most több mint hat és fél­szer tértnél többet a magyar ipar. mint a háború előtt, s a mezőgazdaság termelése mint­egy másfélszerese az 1950. évi­nek,.. A munkások és alkal­mazottak egy főre jutó reáljö­vedelme ma több mint kétsze­rese az 1950-ésnek, s a paraszt­ság egy főre jutó jövedelmének reálértéke is mintegy 70 száza­lékkal több... Mit adott ehhez az országos eredményhez Bács-Kiskun me­gye szorgos népe? Egy napilap egész évfolyama nem volna ele­gendő ennek megmutatására; néhány adat, utalás, tendencia érzékéltetése is pontosan elég annak bizonyítására: megtettük a-magunkét. Éltünk a tervgaz­dálkodásban rejlő lehetőségek­kel. Az előző ötéves terv idején telepítettünk 33 ezer hold sző­lőt, 21 ezer hold gyümölcsöst 25 ezer holdnyi erdőt, megia- vítottuk 29 ezer hold talaját Közel 50 millió forintot fordí­tottunk a kalocsai öntözőfürt a kiskunsági öníöTŐrende^or első szakasza és a dón géri fő­csatorna építésére. 7 900 hold­ról kereken 17 400-ra növeltük az öntözött területet, s az ön­tözésre berendezett terület nagysága elérte a 40 ezer hol­dat. .. E gyetlen, a második ötéves terv idején 27,2 százalékkal nőtt a megye mezőgazdasá­gi termelése... Az ország egész szőlőterületének majdnem egy- harmada van Bács-Kiskunban, s több év átlagában mi adjuk az ország bortermésének mint­egy 45 százalékát.,. Első he­lyen állunk kajszibarack-, meggy-, körte-, birs-, cseresz­nye- és őszibarack-termelésben és Szabolcs után következünk az almát tekintve ... A második ötéves terv idején a már hagyományos élelmiszer- ipar mellett új iparágak jelen­tek meg városainkban, de köz­ségeinkben is. Meghonosodott a műanyagfeldolgozás, a gépgyár­tás, állítunk elő híradástechni­kai gyártmányokat, vegyi- és konzervipari berendezéseket... Növekszik a cipőipar, faipar, papírfeldolgozóipar jelentősége, hogy csak néhányat említ­sünk .,. Nem egyszer megírtuk, mit jelent, a Zománcipari Mű­vek, a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregysé­geinek, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárnak a rekon­strukciója ... Tiszakécske, La­josmizse, Jánoshalma, Dunapa- taj. Bácsalmás, Kunszentmiklós, Szabadszállás — megannyi színhelye az iparosításnak... Vannak kiváló termelőszövet­kezeteink — seregével —, me­lyek évről-évre eséllyel és si­kerrel szerepelnek az ország legjobbjainak versenyén ... Okosan és eredményesen gaz­dálkodnak termelőszövetkezeti csoportjaink, melyek négy esz­tendő alatt közel hétszeresére emelték beruházott vagyonukat, s a tiszta vagyont pedig több mint háromszorosára növelték. Megnégyszereződött a közös gazdálkodásba vont területük, állatlétszámuk megháromszoro­zódott ... És a szakszövetkeze­tek! Fel nem osztható közös alapjuk 26,5 millióról 125,8 millióra nőtt, beruházásaik ér­téke pedig 7,3 millióról 137,4 millióra — a szóbanforgó négy év alattt... Mondjuk a második ötéves terv 11 ezernél több új laká­sát, említsük európai-, sőt vi­lághírű zeneiskolánkat, s az or­szág leglátogatottabb vidéki színházát, a Katona József Színházat?.., N em lenne értelme adat- és számtengerrel elárasz­tani az olvasót, ezért ez­zel meg is állunk... Az idei augusztus 20 abban is eltér az előzőektől, hogy mostani mér­legkészítésünk a jövőt, de már a jelent is tekintve — az új mechanizmus jegyében folyik. S ha valaki az éppen csak jel­zett. húsz esztendős fejlődés fé­nyeire utalva megkérdezi, hogy — akkor miért van: szükség új (Folytatás a 2. oldalon) Äz alkotmány ünnepére Losonczi *al, az FJnöki Tanács elnökének beszéde. (3. oldal) (4. oldal) Hartaiak Világoson Automaták, emberek 'a--}- f-.v*' (5. oldal) (4—5. oldal) Lehetne Kánaán Ä gondolkodás reformja * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom