Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-16 / 192. szám
1901. ungnmtm I«, nerft 5. oldal FÉNYRE SZÁLLÓ VESZEDELEM A katonatelepi iskola dományos vizsgálat kertjében, barackfák és burgo- alapján megállapít- nyabokrok között furcsa szer- ják, mely rovarok kezet áll. Mintegy négy méter melyik órában raj- magas oszlopon háromemeletes zanak, így az eile- p$ rovarcsapda — hadd áruljuk el nük való védekezés |\ - az elején —, neoncsöves csa- „harci” taktikáját s? lógató és terelő részekkel, min- könnyebben ki tud- den „emelet” alján tíz befőttes ják dolgozni, üveggel, amelyet elmés óraszer- Pereze a rovarok kezet mozdít arrébb az éjszaka rajzásának egyszeri W» mmden órájában. Ha este fel- mennyiségi értéke- Wémm gyulladnak a neoncsövek, mész- lése még nem min_ fSfl szíré látszik a kornyékén, az dp.n « úton suhanó autók is megáll- ug^js erősen be- nak nem egyszer, kíváncsian folyásolják a me- ré^k: mi -folyik üf* teorológiai viszoNos: a Megyei Növényvédő nyokj a Állomás tudományos rovartani tényezők, szélirány, kísérlete. nedvességtartalom, Járfas József agrármérnök, az a holdfény, felhőállomás laboratóriumának ve- takarás, fronttátvo_ zetője mondja: nulás. Így sok-sok — Mintegy 900 ezer fajta n* kísérlet adatainak var él a Földön, ezek egy ré- összegezése adja a sze barátja, másik része pedig megbízható ered- ellensége az embernek. A hasz. jj^nyt, aminek alapnos rovarok segítik az ember y lehet dolmunkáját, de^a^károsok elpusz- gozni a harci tek_ j. tikét a kártevő rovarok ellen. — Ss mindennek mi a gyakorlati haszna? — Vegyük csak a legkézen- Még csak anmyttt a rendkíEz a küzdelem nem is olyan fekvőbb példát: az almamolyt, vül ötletes, óraművel működő egyszerű, valóságos haditervet — mondja Járfás József. — fénycsapdát Szabó Elek tanár kell kidolgozni a rovarok el- Évente átlag hétszer kell ellene és Járfás József agrármérnök pusztítására. Hiszen nem ritka gyümölcsöseinkben permetezni, elgondolásai alapján Erdősi Gá- az olyan esztendő, amikor űj, Ha ezzel a kísérlettel el tudjuk bor, a Növényvédő Állomás mű- a környéken eddig nem ismert érni. Hogy az almamoly ellen szaki vezetője tervezte és Tóth kártevők jelennek meg és ezek csak ötször, Vagy hatszor per- Sándor technikus valósította ellen nem könnyű a védekezés, metezünk, azzal már sok mii- meg. Az eredményesen működő Csakhogy .:. A világszerte még. Üós vegyszermegtakarításhoz berendezés híre már túlment a szervezett rovarprognózis már jutunk. Hasonlóképpen más té- határon, több ország rovartani előre jelzi e kártevők megjele- ren is, ha rájövünk a kártevők Adósai is érdeklődnek iránta. títják a termést és sokszor országos ínséget idéznek elő. Hogy hazai témánál maradjunk: mezőgazdaságunkban évente 1,1 milliárd forintra tehető a rovarok által okozott mezőgazda- sági kár. Ezért küzdünk ellenük. Három évtized múltán újra Kecskeméten Szabó Elek tanár vizsgálja, hány kártevő hullott bele a befőttes üvegbe az éjjcL nősét rajzásának pontos idejére, léA szervezett védekezés nyegesen könnyebb lesz ellenük egyik állomása ez a katonatele- a védekezés. Ha ugyanis a ropi készülék is. var nem rajzik, akkor pihen, Ketten végzik megyénkben meghúraa magát valahol. Véezt a harmadik éve folyó spe- helyen van, nehezebb elciális kísérletet a kártevő ro- pusztítani. Csak a rajzáskor, Ä Ä5"I£“ mSS rr*».«» *«■— tanács művelődésügyi osztályé- het eredményes, nak tanulmányi felügyelője. A JVo*, ext az időpontot- a kísérletsorozat ez év végén te- rajzás időpontját kutatják ezzel jeződik be. A két szakember a az elmés szerkezettel amelynek számos területre kiterjedő vias- fénye sötétedéstől hajnali szür- gálat eredményeiből tudatná- kületig messzire ellátszik a ka- nyos dolgozatot is készít, mind- tonatelepi iskola környékén kettőjüknek ez lesz a doktori disszertációja. A Magyar Biológiai Társaság szakülésein már három előadást tartottak • témakörből. De nézzük meg Hcsft részletesebben is, miben áll ez a kísérletsorozat? — Hazánkban mintegy 15 évvel ezelőtt kezdődött meg a fényre repülő rovarok vizsgálata különféle fénycsapdákkal — kezdi Szabó Elek a tájékoztatást. — A Magyar Természet- tudományi Múzeum a Növényvédő Tudományos Intézettel közösen teremtette meg az egész Országra kiterjedő fénycsapda- állomások hálózatát Megyénkben 15 Jermy-féle fénycsapdát tart fenn a kunszentmiklősi Megyei Növényvédő Állomás. E fénycsapdák kísérleti jellegűek és igen sok féle célt szolgálnak. Ez a program igen hosszú időre terjed, hiszen a rovarfajták nagy száma megnehezíti a gyors felderítést. Jelenleg mintegy 100 mezőgazdasági kártevő rovaráll megfigyelésünk alatt Lényegesen más a katonatelepi fénycsapda, mint a Jermy-féle. Ez a szerkezet háromféle magasságban ellenőrzi a rovarok éjjeli rajzását, amellett az óraszerkezet óránként váltja a kloroformos üveget amelybe a rovar beleszédül, ha rászáll a fényre. Heggel aztán a kezelő összegyűjti az egyes — óraszámmal megjelölt —* üvegek tartalmát, s vatta közé csomagolva, dobozba téve beküldi a Növényvédő Állomás laboratóriumának. Ott pedig kellő tuBalogh József — Sokat utazom, híres metropolisokban is koncertezek időnként de Kecskemétre a szokásénál nagyobb örömmel jöttem — mondja a sikeres hangverseny után Pécsi Sebestyén. —* Miért vonzódik annyira Kecskeméthez? — kérdezzük. Koncert derékszíj nélkül — Művészofclevelem megszerzése után itt adtam első nyilvános hangversenyemet Pontosan 1936. július 17-én, a Hírős Hélt keretében. Éppen katona voltam és csaik nagy nehezen szabadságoltak néhány napra. A helyi katonazenekar karnagya meghallgatott, tetszett is neki a játékom. Csupán azt kifogásolta, hogy derékszíj* nélkül ültem az orgonához. Fellapoztuk a régi újságokat a helyi lapok kritikusai elragadtatva írtak a fiatal Pécsi Sebő „grandiózus teljesítményéről”. — Tudomásunk szerint Kodály Zoltán önt igen nagyra beráülte. — Jóleső érzés ezt hallanám. Tanítványa voltam, sokat köszönhetek neki. (Ö pedig — tegyük hozzá — a fiatalokat segíti, így adják a nemzedékek legjobbjai egymásnak a szépség, a tudás stafétabotját.) Később évtizedekig együtt tanítottunk a főiskolán. A magyar orgonairodalom igen szegényes volt akkoriban és kértem, írjon valamit Nehezen állt kötélnek — de azután egy hétfői napon beállított a múzeumba (ott dolgoztam akkoriban) kezében az Organoedia kottájával. Még annak a hétnek a végén, vasárnap Havonta egy tárlat Hasznos kezdeményezést indított él a kiskunhalasi Thorma János Múzeum: havonta egy-egy megyei festőművész munkáiból rendez kiállítást. Termet úgy szerzett a múzeum az időszakos kiállításokra, hogy az eddigi raktárhelyiségeket összevonták és ott rendezik ezeket a kamara tárlatokat. A fatörzsvájők ét az apatlni konkurrencla Aki „kerékpározta" a Sugovicát Minden harmadik család tulajdonos A bajai csónaképítő ipar múltja és jelene Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás látogatói egy kecses vonalú motorcsónakot is láthatnak majd a bajai kisipari termelőszövetkezetek árui között. A Csökkent Munkaképességűek Ktsz-ében dolgozó mesterek faragták remekbe, akik — a bajaiak szerint — méltó folytatói az évszázados múlttal dicsekedhető helyi csónaképító iparnak. E dicséretet az méltányolhatja igazán, aki tudja, hogy minden harmadik bajai család motorcsónak-tulajdonos és minden egyes bajai ember motorcsónak-szakértő. De ha már a múltat idéztük az imént, szóljunk egy kicsit bővebben arról, hogy mióta készül Baján csónak. Mióta is? A helyes válasz: nagyon régen. A helybeli múzeumban látható fatörzsből Vájt halászladik is lehet már vagy száz éves, de ki tudja, hányadik generáció ugyanebből a fajtából. Később az apatini mesterektől deszkából készült, könnyű — a maiakhoz hasonló — ladikokat kezdtek vásárolni a halászok. A múlt század második felében aztán már a helybeliek is ellesték az apatiniak tudományát és ettől kezdve a deszkaladik válik uralkodóvá. Az első világháborút követő években már virágzó szakma Baján a csónakkészítés, sőt egy szenzációs esemény is lejátszódik a Sugovicán. A Független Magyarság így számol be erről 1924. július 26-i számában: „Vo- lentik János volt bajai gépműhelytulajdonos egy pompás motorcsónakot készített, amelynek sok bámulója akadt.,.” Egy fiatal géplakatos még a motorcsónaknál is extrább járművel vívta ki a helybeliek csolálatát: vízibiciklit szerkesztett. Ugyancsak a helybeli lap írja a róla szóló riportban: „... tavasz óta kerékpározza a Sugovicát.” És a jelen? Kétezer motorcsónak és ki tudja hány evezős ladik. A Csökkent Munkaképességűek Ktsz-e országos kiállításon mutatja be termékét, a Folyamszabályozó és Kavics- kotró Vállalat javítóüzemében pedig óriás kavicskotró elevátort építenek. B. D. Egymásutáni váltásban megyénk minden művésze sorra kerül, így láthatják a halasiak Diószeghy Balázs, Weintrager Adolf, Gál Sándor, Goár Imre, Boasó János, Tóth Menyhért, Bodor Miklós és mások műveit is. Az újszerű kiállításnak másik érdekessége, hogy minden hónapban bemutaják egy-egy neves fővárosi szobrászművész néhány válogatott alkotását is. bemutattam. Azóta ki tudja hányszor? Ez az est különben 1942-ben volt és nem 1944-ben mint Bősze írta egyéhként rendkívül pontos, kitűnő művében. — Professzor úr és felesége, Wemer Mária énekművésznő számtalan helyen tolmácsolták a Tanár úr műveit. Emlékezés egy ősbemutatóra — Igen — szól közibe — minden alkalommal új és új szépségeket fedezek fel ezekben a művekben, — Tudja mi Kodály művészetének titka? — Elgondolkodik. — Eszköztelenségé, puritán egyszerűsége, a lényeget megragadó képessége. Óvakodik a színeik tobzódásától, magamutogató díszítésektől. A gondolati tartalmat klasszikus tisztasággal, tökéletességgel tolmácsolja muzsikája. Az esztéták tudatosságát, fölényes mesterségbeli tudását csodálják. A nagyközön-, ség csak ennyit mond: szép. — Mikor találkozott utoljára a Tanár úrral? — Az elmúlt télen többször is beszélgettünk. Kérdezte egyszer, hogy az Organoediát hol játszottam. Sorolom... No, ha ennyien kíváncsiak rá, akkor bizonyára a kottáját fa keresik — mondta. A londoni Booseyt & Hawkes cég, Rossini, Bellini* Hacsatúrjan, Bartók, és Kodály kiadója vállalkozott közreadására, s Tanár úr kérésére én rendeztem sajtó alá és készítettem a mű regisztrálását. Az első példányt nekem küldte kedves ajánlással. Az utolsó dedíkáció Előveszi táskájából, mutatja! „Pécsi Sebestyénnek buzgó közreműködéséért. Kodály Zoltán”* — Tudomásom szerint ez élete utolsó dedikóciója, nem sokkal a gyászhír előtt érkezett. A szíves tájékoztatást és á magyar kultúra szolgálatát megköszönve azzal búcsúzunk, hogy az újabb kecskeméti Pécsi Sebestyén koncertig ne kelljen annyit várni, mint a másodikig: több mint harminc évet. Heltai Nándor GB-h atár ozat: Vállalatokká alkuinak a megyei beruházási irodák A mai szervezeti kereteik között három-négy éve működő megyéi beruházási irodák gazdálkodási formájának megváltoztatásáról határozott a Gazdasági Bizottság, s elrendelte, hogy az irodák 1968. január 1-től vállalatként működjenek. A megyék beruházási szervei eredetileg azzal a céllal alakultak, hogy a mezőgazdasági beruházások megvalósításában, a kivitelezés, művezetés technikai előkészítésében segítséget nyújtsanak a műszakilag erre fel nem készült szövetkezeteknek. Feladatkörük időközben bővült és még inkább kiszélesedik a jövőben, miután vállalati keretek között működnek. Az eddig költségvetési szervként működő irodák a jövő év elejétől mint önálló vállalatok kötelesek fenntartani magukat, abból az összegből, amit megbízóiktól munkájuk ellenértékeként kapnak. A megbízó, megrendelő bonyolítási költségként a beruházás összegének bizonyos százalékát fizeti azért,1 hogy a létesítményt kulcsra készen megkapja. A vállalatok lényegében mint fővállalkozók koordinálják a beruházás szervezését, kivitelezését, s anyagilag felelősséget vállalnak annak a munkának az elvégzéséért, amelyre vállalkoznak. A megyei beruházási vállalatok továbbra fa elsősorban a mezőgazdasági üzemeknek nyújtanak segítséget, de tevékenységi körük a mezőgazdaságon kívül terjed a kommunális, sőt egyéb beruházásokra is. Jogosultak a járási és községi tanácsok, illetve azok intézményei részére fél millió forint értékhatár feletti beruházások lebonyolítására. Az Országos Takarékpénztár megbízása alapján vállalhatják az öröklakás építkezések előkészítését, kivitelezését is. A vállalatok — kapacitásuktól függően — más szerveik beruházásaiban, például idegenforgalmi létesítmények, társasházak építésében is részt vehetnek. (MTI)
