Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-16 / 192. szám

xxn. EVF., 192. SZ. Ara 60 fiUér 1967. AUG. 16, SZERDA mafad« Új pedagógusok betöUMen fogada|omtétele Több mint ötezer javaslat megvalósult IAIDOS* A jelölő gyűlési felszólalások sorsa a megyei tanács vb-ülésének napirendjén Száztizenhat új diplomás peda­gógus jelent meg tegnap dél­előtt a megyed tanács díszter­mében, Kecskeméten, hogy a kinevezésükről szóló hivatalos okiratot átvéve, az új tanévben megkezdhessék hivatásuk gya­korlását megyénk oktatási in­tézményeiben. A megyei pártbizottság és a pedagógus szakszervezet üdvöz­letét is tolmácsolva Tövis Fe­renc, a megyei tanács vb mű­velődési osztályának helyettes vezetője köszöntötte a pálya­kezdő fiatalokat Rövid, meleghangú beszédé­ben a nevelő és oktatómunka elválaszthatatlan egységére hív­ta fel a figyelmet és java­solta, hogy vegyék igénybe a társadalmi szervek, illetve ta­pasztalt kartársaik segítségét. Hangsúlyozta, hogy a jövő ge­neráció nevelésének felelősség- teljes feladatát lehetetlen csak az iskola falai között megolda­ni, épp ezért a jó pedagógusnak a tanulók családi körülményeit, községe, városa gondjait is szem előtt kell tartania. A köszöntő szavak után a pe­dagógusok hivatali esküt tettek a Magyar Népköztársaság al­kotmányára, majd az illetékes tanácsok művelődési osztályai­nak vezetőitől átvették kineve­zésüket. A 116 fiatal végbizonyítvá­nyán szinte az ország vala­mennyi pedagógusképző intéz­ményének pecsétje megtalál­ható. Huszomhatan egyetemet végeztek, harmincketten tanár­képző főiskolát, huszonheten ta­nító-, tizenheten óvónőképzőt, hatan zeneművészeti főiskolát. A legtöbben Szegeden folytatták tanulmányaikat, összesen ötven­négyen. Az új óvónők vala­mennyien Kecskeméten végez­tek, a tanítónők kettő kivételé­vel Baján. A többiek Budapes­ten, Debrecenben, Pécsett, Esz­tergomban és Nyíregyházán tet­tek államvizsgát. Az egyetemi végzettségűek kivételével minden kezdő pe­dagógus szakképzettségének megfelelő állást kapott me- ._______________* _______________ g yénlcben. A középiskolai ta­nári oklevéllel rendelkezők kö­zül tizenkettőnek csak általános iskolában jutott állás. A fiatal pedagógusok közül mindössze harminchármán kap­tak városi kinevezést. Legtöbb új pedagógus — tizenkilenc — a kiskunhalasi járásnak jutott, ami elsősorban azzal magyaráz­ató, hogy ez a járás különösen sokat áldoz szolgálati lakások építésére. A fiatalok munkába állása minimálisra csökkentette me­gyénkben a pedagógushiányt. Jelenleg már csupán 30 általá­nos iskolai tanári, 24 tanítói, 3 óvónői és 6 középiskolai tanári státusz betöltetlen. (Az utóbbiak könyvvitel szakos állások, nem volt rájuk jelentkező.) Fél év telt el a választásokat megelőző jelölő gyűlések óta. Az azokon megnyilvánult akti­vitás pezsdítőleg hatott egész közéletünkre. Elegendő csupán arra utalni, hogy a jelölő gyű­léseken a megye választóinak 55,6 százaléka — 214 ezer sze­gély — vett részt, s az ott elhangzott 18 583 fel­szólalásból 13 568 volt a közérdekű észrevétel, javas­lat. A további fejlődés, s a közéleti demokratizmus szélesedése ér­dekében jelentős feladat volt tehát a javaslatok számbavéte­le, megvalósításuk lehetőségei­nek kutatása, a sürgősségi sor­rend megállapítása, s amire le­hetőség kínálkozott, hozzá kel­lett látni a megvalósításához. Kezdve a helyi tanácsoktól a megyei tanácsig, nagy alapos­sággal jártak el mind a javas­latok számbavételénél, mind pedig a megoldásokat illetően — állapíthatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amely tegnapi ülésén elsőként ugyancsak erről a nagy fontos­ságú témakörről tárgyalt. A vita alapjául szolgáló elő­terjesztés elöljáróban arra utalt, hogy a legtöbb közérdekű ja­vaslat a községfejlesztéssel volt kapcsolatban. Közülük is az út, járda, csatorna építését, javí­tását szorgalmazták a legtöb­ben — több mint 4800 ilyen észrevétel hangzott el. — Szá­mukat tekintve ezek után kö­vetkeztek a közvilágítás, vil­lanyhálózat bővítés, a vízellátás, egészségügyi, szociális ellátás javítását szorgalmazó észrevé­telek, majd az áruellátásra, a kiskereskedelmi hálózat bőví­tésére, a közlekedési gondok megoldására vonatkozó javas­latok. S hogy mi lett a jelölő gyű­léseken elhangzott felszólalások sorsa? A községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai április 30-ig, a járási, városi tanácsok végre­hajtó testületjei pedig június 1-ig önálló napirendként tár­gyaltak az elhangzott javasla­tokról. Ennek során kiderült, hogy a közérdekű észrevételek, in­dítványok 57,7 százaléka megvalósítható. A községi, városi tanácsok ha­táskörébe tartozó 9826 jelölő gyűlésen elhangzott, reális el­képzelést tartalmazó javaslat közül 4897 már meg is való­sult. A fennmaradó lakossági igények jelentős hányadának megvalósítására 1968 és 1970 között nyílik lehetőség, míg 303 probléma megoldására csak 1970 után kerülhet sor. Hasonló a helyzet a járási tanácsok hatáskörébe tartozó mintegy 500 javaslat, sorsát il­letően. Közülük 138-at meg­valósítottak már, a fennmara­dókat pedig — a községi taná­csokhoz hasonlóan — éves üte­mezésben 1970-ig oldják meg a járási tanácsok. A felvetett probléma jellege, illetve pénzügyi kihatása miatt 222 közérdekű javaslat került a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága elé. Ezek az összes ja­vaslatoknak mindössze 1,6 szá­zalékát jelentik, megvalósítá­suk anyagi kihatása azonban jelentős. A tanácsok és a la­kosság egészséges, jó kapcsola­tát tükrözi, hogy számos a javas­latok közül szerepel a harmadik ötéves terv során megvalósítan- dók között, másrészt beépíthető az 1970-ig terjedő programba. Több jogos igény kielégítésére azonban — a várható fedezeti források figyelembevételével — csak a negyedik ötéves terv ide­jén kerülhet sor. A közérdeklődésre nagyon is számot tartó téma végrehajtó bizottsági vitája során hang­súlyozottan került szóba: a je­lölő gyűléseken elhangzott ja­vaslatok mintegy 60 százaléka anyagi fedezet nélkül is meg­oldható volt. Ezért rendkívül fontos a lakosság véleményének, jogos észre­vételeinek állandó figye­lemmel kísérése, a rugalmas megoldások kuta­tása, s nem utolsó sorban a kí­nálkozó társadalmi segítség okos felhasználása. Csak hasz­nos lehet, ha a helyi tanácsok évenként számba veszik a la­kossági javaslatok sorsát. Ezt követően — mintegy me- netközbeni tájékoztatásnak szán­va az alsóbb szintű tanácsok­nak a gazdaságirányítás új rendszerére való áttéréshez — városi és járási tanácsok 1968— 1970. évi fejlesztési alapjának számításáról és tervjavaslatá­nak készítéséről szóló tervosz­tály! előterjesztést vitatta meg és fogadta el a vb. A továbbiakban a Dél-Ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat illetékeseinek részvéte­lével a Bács-Kiskun megyei ta­nácsi (lakossági, iskola és tsz- major) 1968—1970. években megvalósítandó villamosítási programját vitatta meg és hagy­ta jóvá, végezetül több bejelen­tést fogadott el a vb. Épül a szolgáltatóház A kecskeméti tanácsháza mögött, az építők már a harmadik emeletét betonozzák a kecskeméti ktsz-ek új szolgáltató házának. A földszinten a férfi fodrászszalon, a pedikűr, ezenkívül az üze­mi mellékhelyiségek helyezkednek majd el. Az első emeleten lesz a női fodrászat, a büfé és a várakozóhelyiség, míg a másodikon a kozmetikai szalon, a méretes fehémeműszalon. a harmadikon pedig a ruhaszalon és műhely nyer elhelyezést. A szolgáltatóház jól beilleszkedik a „Don-kanyar” helyén felépülő új környezetbe. Homlokzata alumíniumburkolattal készül, amely ezüstös csillo­gást kölcsönöz majd az épületnek. A szolgáltatóházat a tervek szerint 1968. június 30-án adják át. (Pásztor Zoltán felvétele.) T ermékbírálat Kedden megkezdődött nyolcvanhat ipari és mező­gazdasági üzem mintegy ötszázhatvan termékének bírálata, amelynek alapján díjazzák majd az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron bemuta­tásra kerülő élelmiszereket. Az idén első ízben két miniszteri nagydíj — s vele 200 ezer forintos ju­talom — vár a legjobb, legszebb élelmiszeripari ter­mékekre. A nagydíjas, valamint arany-, ezüst- és bronzérmes élelmiszerek kerülnek majd az 1500 négyzetméteres élelmiszeripari pavilon főhelyére, a galériára. A pavilon alsó részében ágazatonkénti csoportosí­tásban együtt állítják ki az élelmiszeripar, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termékeit. A pavilonban ezenkívül olyan különféle kisgépet is bemutatnak, amelyeket a közös gazdaságok jól tud­nak hasznosítani. Ezenkívül tanácsokat kaphatnak a háziasszonyok a nagyhatású mosószerek és kozmetikumok alkal­mazásáról, helyes használatáról. (MTI) Augusztusig 2 millió külföldi Vonz a Balaton: egész kempinget kérnek a szomszédos országok üzemei Kedden az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájé­koztatást adott az idei vendégjárásról. Eszerint ja­nuár elsejétől július végéig 2 060 786 külföldi vendég fordult meg hazánkban (a múlt év hasonló idősza­kában 1 141 845). Július valóban rekordforgalmat hozott: 1 009 213 külföldi lépte át a magyar határt (a múlt év júliusában 738 217). A Balaton mentén júniusban a vártnál kisebb volt a forgalom, júliusban azonban valóban el lehetett helyezni a „megtelt” táblát. Érdekes, hogy sok tu­rista érkezett az északi országokból, s ami különösen figyelmet érdemel, Hollandiából. A szocialista orszá­gok turistái körében is óriási az érdeklődés a Bala­ton iránt, most már több környékbeli ország számos üzeme három-öt évre kíván lekötni kempinget a Ba­laton partján. Földrengés pusztított Franciaországban Két halott, több tucat sebesült, több ezer ember hajléktalanná vált, ez a mérlege annak a földren­gésnek, amely hétfőre virradó éjjel pusztított Dél- nyugat-Franciaországban. A földlökések három köz­ségben, Aretteben, Montoryban és Aramitsban ko­moly anyagi károkat okoztak. Az épületkárok külö­nösen Aretteban súlyosak, ahol a házak 95 száza­léka romba dőlt. Az érintett községekből a hatósá­gok eltávolították az öregeket és a gyerekeket, akiket a közeli falvakban és városokban helyeztek el. A népi segélymozgalom felhívást adott ki a károsultak támogatására Ez a vidék különben kedvelt üdülő­hely, az augusztusban nagy számban odaérkezett tu­risták a földrengés után pánikszerűen hagyták ott a környéket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom