Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-15 / 191. szám
1967. augusztus 15, kedd 5. oldal Színházterem — pc&rSagon A legutóbbi Mensáros-est al kalmával is bebizonyosodott, hogy a Kecskeméti V árosi Művelődési Ház nagyterme hasonló rendezvények megtartására alkalmatlan, mégpedig több okból. Nincs megfelelő színpada, nincs szellőzőberendezése, az említett esten a közönség éppen emiatt fulladozott a hőségtől. Furcsa paradoxon: sokan tudják. mégse emlegeti senki, hogy van a művelődési háznak egy másik nagyterme, amely nagyon is megfelelne hasonló rendezvények tartására. Mostanában csupán a sportszervek és a beat-zenekarok használták. A piarista gimnázium színházterméről van szó. Ezt a reprezentatív nagytermet a városi művelődési ház bérli a piaristáktól. Az egyházi szervek kikötése a bérleti szerződésben csupán annyi, hogy évente néhányszor ott tarthassák iskolai ünnepségüket. Egyébként a terem teljesen a művelődési szervek rendelkezésére áll. Nemrégiben Kecskeméten járt a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának egyik vezető munkatársa, és megnézte ezt a dísztermet. Megállapította: a budapesti Irodalmi Színpad után a Kecskeméti Városi Művelődési Ház rendelkezik a legpompásabb előadóteremmel a vidéki városok között. Mi volna a teendő? Nincs szükség másra, mint a termet átfesteni, a fűtő- és hűtőberendezést rendbehozni. No és a padlót, mert a sportrendezvényeken — mondjuk meg őszintén — nem nagyon vigyáztak a terem épségére. Panaszolják egyesek, hogy a terem huzatos, mivel a nagyablakok és az ajtók éppen szembe esnek egymással. Nos, ezen is könnyen lehet segíteni: a terem előtti folyosórész műanyagfallal elkeríthető, ami azzal az előnnyel is jár, hogy ott kedves kis dohányzót és előteret alakíthatnak ki. Nem járna nagy költséggel. Csak mielőbb! Jön a rangos rendezvényekkel kecsegtető őszi és téli szezon, jönnek a kiállítások. Hol bonyolítják le ezeket... Jön a 606 éves évforduló számtalan, országra szóló rendezvénye. Előrelátónak kell lenni! Négyszázötven férőhely, HK8 méteres színpad, hátsó és oldalerkély, kitűnő akusztika és világítás: minden adva van. Csak sürgősen élni kell a lehetőségei! B. J. Van elég munkaalkalom A jugoszláv műsora TV KEDD 11.30: Heti szemle albán nyelven, i— 18.00: Hírek. — 18.10: Névjegy. Szórakoztató zenés műsor. — 18.30: Telesport. — 19.10: Ébresztőtől takaródéig. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.38: Dokumentumfilm. — 20.50: Játékfilm. — 22.20: Hírek. Ezekben a napokban mintegy 200 kecskeméti fiatal kapta kézhez a tanács munkaügyi osztálya melett működő Pályaválasztási Tanács levelét. Valameny- nyien az idén tettek gimnáziumi érettségit. Egy részük továbbtanulási reménye egyelőre szertefoszlott, többségük nem is jelentkezett felsőfokú képzésre. Utolsó szünidei pihenésük legfőbb gondj-a az elhelyezkedés. Kérdés, beszélhetünk-e egyáltalán elhelyezkedési nehézségekről. A Pályaválasztási Tanács levele éppen ezt a szülők és a fiatalok között elterjedt borúlátó hangulatot igyekszik cáfolni. Esy tévhitet kellene végre eloszlatni: A gimnázSumi érettségi nem predesztinál okvetlenül értelmiségi pályára. A kétszáz kecsikeméti fiatal válogathat olyan munkahelyek között, ahol kedvező kereseti lehetőség mellett szakmát kap kezébe. A Kecskeméti Konzervgyárban egy év alatt konzervipari szakképesítést nyerhették az érettségizett tanulók, majd két évi gyakorlat és újabb elméleti vizsga után technikusi oklevelet A konzervgyár doboz- üzeme különösen leányok számára alkalmas munkahely. Kedvező a Budapesti Habselyem- és Kötöttárugyár kecskeméti telepének ajánlata is: Rövid gyakorlat után betanított munkásként ’foglalkoztatják az érettségizett lányokat A MŰM. 607. Szakmunkásképző Intézete az 1967—68-as tanévre még 130 érettségizett fiatalt tudna szerződtetni lakatos, forgácsoló, villany- és motorszerelő szakmára. Többek között ezeket az ajánlatokat találjuk a Pályaválasztási Tanács levelében, amelyet újszerű kezdeményezésként üd- vözölhetük. Olyan seegítség ez, mely a pályaválasztásban elhelyezkedésben konkrét tanáccsal segíti a fiatalokat. Nálunk mindenki dolgozhat, aki akar. A munkahelyek változatos bőségben állnak rendelkezésre. A társadalom, tehát az egyén érdeke is, hogy megteremtsük a helyes arányokat a túlzottan előnyben részesített és a méltánytalanul elhanyagolt foglalkozások között. A pálya- választás tervszerű irányítása ma már elengedhetetlen követelmény. Sokféle példával lehetne ezt bizonyítani. Iparvállalataink — különösen az építőipar — nagy része szak- munkáshiánnyal küzd. Elég ha arra utalunk, hogy a kecskeméti ipari iskola az általános iskolát végzett fiatalok köréből nem tudja biztosítani az igényeknek megfelelő számú lakatos, esztergályos, ács, villany-, gáz- és központi fűtés szerelő tanulók szerződtetését. Az érettségizett fiatalok számára felajánlott munkahelyek nem értelmiségi pályák, de szakmát, erkölcsi és anyagi érvényesülést, bízta* jövőt jelentő lehetőségek. G. E. Jelképes tragédia Ml a magyarázata, hogy a szörnyű katasztróía hullámai máig sem ültek el? Már a kor-társak is szimbólumnak érezték. Vésziednek az önteltségben sütkérező, „békebeli” tőkésvilág számára. 1912 áprilisának egyik éjszakáján a White Star angol hajostáreaság egyik gőzöse, a Titanic, az akkori világ legnagyobb és legelegánsabb luxushajója egy jéghegynek ütközött. Az utasok több mint fele életét vesztette. — A tragédia hátterét kémleli, és a Titanic végső pillanatait eleveníti meg a szemtanúk vallomásai alapján Roy Baker filmje, az Emlékezetes éjszaka. (Kedd, 20.20) A 100% Negyven évvel ezelőtt látott napvilágot a 100% című folyóirat. Forrófejű, ifjú titánok lapjánatk gondolta a polgári közönség, pedig a harsogó avantgardista címlap a Kommunisták Magyarországi Pártjának kiadványát rejtette. Az álnéven Író szerzők között találjuk többek között Gábor Andort, Nagy Lajost, Molnár Eriket, Sándor Pált, Tiszai Andort... Az egykori szerkesztő Tamás Aladár emlékezik vissza Ra- dó Gyula klsfllmjében a munkás- mozgalom híres folyóiratára. (Csütörtök, 18.40) Posztumusz szatíra Gogol! téma: Eltűnik egy ostoba, áporodott levegőjű kisváros postaládája valamikor a huszas évek közepén. Óriási kétségbeesés. A rendőrkapitányt, a polgármestert, a plébánost, a primadonnát és a többi painoptikum-figurát alapjaiban rengeti meg ez az aprócska eset. Mindegyiküknek volt egy-egy kompromittáló levele az eltűnt ládában. Ebből vérbeli szatirikus bonyodalmak keletkeznek. — A KiskunfélMegszépül az épületmatuzsálem (Tudósítónktól.) Alaposan megkoptatta az idő Kecskemét egyik legrégibb — műemlék — épületét, a Piarista Rendházait, amely már Katona József korában „betöltötte” 100. évét. Az 1720—1725-ig barokk-stílusban épült rendház nevezetességei közé tartozik, hogy falai között tanult 1804-től 1807-ig Katona József, majd Táncsics Mihály, Klapka György és a város jeles törtnetírója, Hornyik János is. Most megszépül a mintegy 250 éves épületmatuzsálem. Tatarozását egyenlőre az épület jobbszámyán — a kecskeméti Építőipari Kitsz dolgozói végzik, s még ez évben befejezik. A rosszul szigetelt falak nedves- ségeelvonása érdekében érdekes megoldást, úgynevezet elektro- ozmotikus szigtelést alkalmaztak. Lényege, hogy a főfalak alsó szintjében 30—40 centiméter távolságra gömbvasakat helyeztek el, ezeket összekötötték és leföldelték. Az elektroozmotikus szigetelés visszafordítja a felfelé szivárgó nedvességet. egyházán» indult, néhány éve elhunyt, jó tollú szerző, Babay József, hagyatékában találták ezt az egyfelvonásoet. Gordon Zsuzsa, Keleti László, Rajz János, Szendrő József, Votth Agl főszereplésével elevenedik meg a képernyőn. (Csütörtök, 20.21» Csak tiszta forrásból Micsoda utat Járt végig ez a három szó! Bartók Béla ültette át magyarba egy csodálatos román nép- balladából, amely a Cantata Profana megírására ihlette. De jelképévé vált a „tiszta forrás” Bartók és Kodály népdaJgyüjtő mozgalmának és a nyomában járó megújulásnak is, amely teljes egészében átitatta a XX. századi magyar zeneművészetet. Aztán Juhász Ferenc nagy versébe, a Szarvassá változott fiú kiáltozásába bekerülve a költészet is zászlajára tűzte. Méltán választotta tehát címéül Ruitner Sándor most induló sorozatának, amely Bartók és Kodály útját járja végig. Elsőként Kodály karádi népdalgyűjtéséinek körülményeivel ismerkedhetünk meg. (Vasárnap, 17.40) Viva Maria! A kezdő képsorban Louis Maile. a nagyszerű rendező, azonnal fölfedi szándékát és módszerét. Bájos, szőke kislány ugrándozik a zord erődítmény tövében zöldellő réten, gombolyaggal labdázik. Mire apjához ér, legöngyölödik a fonal, kiderül róla. hogy gyújtózsinór. Vidáman végkúszák rajta a láng, és — bumm — levegőbe repül az erődítmény. A kislány tapsikol a pompás tűzijátéknak, az apa anarchista ír szívét a jól- végzett munka büszkesége tölti el. Tehát — kacsint a nézőkre gerenda eközben is a vállán van.) Szóval: könnyű műfaj. A jobbik fajtából, mert erőlködés nélkül éri el mindazt a hatást, amit akar, mégsem olcsón. Nemcsak azért, mert a két sztár, a tömeges statisztéria, a számtalan robbanás rengetegbe kerülhetett. de Louis Maile mestere a játéknak. És mindenki megkapta a magáét. A sikamlósság kedvelőd Bardot ledéikedését és az izgalmas, noha kellő pillanatban abbahagyott sztriptíz jeleneteket. Az érzelmesség hódolói a szerző — most pedig játszani fogunk, komoly dolgokkal méghozzá, de mindenesetre b#- ven lesz látnivaló. Elhatározását aztán inkább több mint kevesebb következetességgel végig be is tartja a filmen. Az időközben Brigitte Bardot-vá serdülő kislányt és Jeanne Moreau-t vándorcirkuszuk társulatával végighurcolja egy mai közép- vagy dél-amerikai államra emlékeztet» meseország kocsmáin, majd bekapcsolja őket egy mesefarra- dalomba. Természetesen az elnyomottak, annak ellenére, hogy menetrendszerű pontossággal éhezteti'k és korbácsolják őket, olyan izmosak és ügyesek, mint megannyi eselgáncsviláglbajnok. Különösen egy égő szemű ca- bailero tűnik Ifci közülük, akinek miután már félholtra verték, és egy ménkű gerendával a vállán árkon-bokron meghajszolták. még mindig marad any- nyi ereje, hogy bebizonyítsa szerelmét Jeanne Moreau iránt. (A Morcán és lovagjának „könnyesen szép” szerelmét. A harcia- sabbaknak csaknem egyórás ..barátságos tömegmészárlás”. A nevetni vágyóknak jó néhány pompásam telibetalált komikus jellem. A hajmeresztőén fanyar, gagek Ínyenced pedig örömmel láthatták felfrissülni (néhány eredeti ötlettel megtoldva) Buster Keaton abszurd világát. Bámulatos dolgokra képes ezen a szinten a könnyű műfaj. Olyan tökéletes a kivitelezés, hogy szívesen elhisszük a vásznon történő képtelenségeket. Annyira rokonszenvesek a szereplők, hogy természetes a sérthetetlenségük. Miért? Ha tőlünk záporoznának két centire a golyók, talán apellálnák, hogy valószínűtlen? És különben is: Olyan jól esik néha megszabadulni saját feszültségeinktől. Én például irigyeltem kissé a főpapot, amikor egy robbanás jóvoltából. fejét a kezében tartva sétált tovább. Határozottan megkönnyebbültnek látszott. Sz. J. nem tudja, mi az: idegen nemzet között élni. Csak mikor azt végig éli ■.. Akkor én fiatal, 21 éves voltam... Ide sodort a sors, s most itt élek. Otthonom egy szoba és fürdőszoba, ennyi az egész... Mikor már az ötvenes években jártam, munkába mentem, mint háztartási allcalmazott. 15 évig voltam házvezetőnő. 65 éves koromtól kapok nyugdíjat. Nagyon kevés, abból nekem nem lehetne megélni. Most — öt napot egy héten — beteg, öreg hölgyekhez járok. Reggel Jlenél cAmerikáhól Ismerősöm ezzel adta ált a piros-kék harántcsíkos szélű, hosszú fehér borítékot, s benne a levelet. — Könnyeztem, mikor elolvastam.. 5 Anyukám még jobban... Repülőpostóval jött Amerikából. Hogy az USA-ból küldték, a nélyeg is mutatja. Rajta van a Szabadság-szobor deréktól felfelé. A légi- útra pedig a másik bélyeg felirata, s a fölötte jönnek értem és este fél 6-kor érkezem haza.., látható repülőcske utal. Újra és újra ezt kell csinálni. Most már én is — Ki írta? 68 éves vagyok... Hát meddig fogom bírni?? — Édesanyám nagynénje:.. Előzőleg — csa- ÍQV élek én Amerikában, nem is úgy, mint ládi ügyben — én írtam néki, arra válaszolt ahogy ti gondoljátok. Reggeltől estig van mun- most. Hogy milyen régen ment ki? ... „Hihetet- ha, és olyan sok meghívást kapok, hogy nekem lennek” tűnt neki, hogy az unokahúgának már nem lehet többet elfogadni. felnőtt fia van ... De tessék olvasni a levelet..: Máma már háztartási munkás nincsen, min- Innen .,. denkinek magának kell dolgoznia ... A fiatal munkás a levél közepetájára teszi . Amerikában nincs úgy, mint régen volt. Az ujját. Olvasni kezdem, ő a szememet, arcomat élelmiszer drága, a házbér óriási, no és az adó figyeli. már a legmagasabb fokon áll; fizeti mindenki „Mit is írjak -magamról és amerikai ittlé- a háborút, tünkről? — kezdődik a szövegrész. — 1920-ban N. néni férje, W. — 9 napig élt eszméletlenül vándoroltam Amerikába. Egy új világba jöttem, új hazában telepedtem le. Jaj de nagyon nehéz volt a sors, mert egy szót sem tudtam angolul. Nem értettem semmit, mit beszélnek hozzám az emberek. Aztán elfogott a honvágy: vissza a szülőföldre! Ez egy kín az ember lelkében... De nem volt pénz útiköltségre, hát elfogott a szent türelem, és lassan-lassan kezdtem beszélni angolul. Akkor már könnyebb lett. Én csak azt kívánom mindenkinek, ne hagyja el az otthonát. Maradjon a hazájában. Senki a kórházban, (2000) kétezer dollárba került a kilenc nap. Hát a kórház viszi a pénzt az emberektől ... Most van fogalmad, mi az: Ame ■ rikában élni. Sok magyar, akik kijöttek, menekültek a budapesti forradalomtól, visszamentek a hazájukba. Azt hiszem lesz nektek mit olvasni ~— hogy gazdagok nem vagyunk, csak munkás emberek... •.. Amerika — egy kisember szemével. Tóth István
