Petőfi Népe, 1967. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

xxii. EVF.j «9. sz. Ara 60 fillér i*«7. augusztus i, kedd Negyedikén száz munkásnő kezdi a termelést egybekötött üzemavatás Kerekegyházán A kulturáltabb közlekedésért NEB-ülés előtt a személyszállítás helyzete és fejlesztésének lehetőségei Fél éve működik sikeresen a Habselyem- Kötöttárugyár kecs­keméti üzeme és tegnap egy újabb megyei gyáregység avatá­sára érkeztek a vállalat vezetői — Kerekegyházára. A kultúrott­hon társalgójában ismerősként üdvözölhették egymást a me­gyei, járási párt-, illetve tanács­vezetők és a Habselyem gazda­sági irányítói, hiszen a kecske­méti üzem indulását is hasonló baráti találkozó előzte meg. Csak dicsérni lehet a budapesti vál­lalat vezetőségét azéirt, hogy ilyen közvetlen módon igyek­szik kapcsolatot teremteni a megyei vezetőkkel, dolgozókkal és bemutatja új munkásainak legszebb termékeit is. Sándor Imre, a járási pártbi­zottság titkára, Tohai László, a megyei tanács ipari osztályá­nak a vezetője, dr. Havasi Lász­ló, a járási tanács titkára és Hegedűs Ferenc, a kerekegyhá­zi tanács elnöke, érdeklődéssel hallgatta dr. Réti Lajosnénak, a Habselyem- Kötöttárugyár ve­zérigazgatójának rövid tájékoz­tatóját arról, mi ösztönözte a vállalat vezetőségét a kerekegy­házi üzem létrehozására. El­mondta a vezérigazgatónő, hogy a jelenleg 2600 dolgozót foglal­koztató, évente 14—15 millió női, férfi- és gyermekfehérne­műt, ruházati cikket gyártó vál­lalat két budapesti üzemében nincs mód nagyobb fejlesztésre, létszámbővítésre. Ezért igyekez­nek a konfekcióáruk termelését vidékre telepíteni. így született a kecskeméti üzem fél évvel ezelőtt. A biztató tapasztalatok — mind a termelés mennyisé­T últel jesítették a tayalyi rekordot Továbbra is megfelelő ütem­ben folyik a kenyérgabona át­vétele. a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepein ál­landóan teljes üzem van. Hét­főig kereken 9300 vagon ke­nyérgabonát vettek át. A leg­nagyobb mennyiséget — há­romezer-kétszáz vagont — a bajai járás termelőszövetkezetei szállítottak a felvásárló tele­pekre. Ezt követő legnagyobb teljesítményt a dunavecsei já­rás közös gazdaságai nyújtot­ták kétezer vagonnal. Az ed­digi tapasztalatok szerint eb­ben a két járásban a legma­gasabbak a kenyérgabona ter­mésátlagai, a tavalyi eredmé­nyeket 2—3 mázsával fölözik. Tavaly, mint ismeretes, re­kordfelvásárlást ért el a válla­lat, az idén ezt a rekordot túl­teljesítette, hiszen már eddig több száz vagonnal meghalad­ták a tavalyi mennyiséget. Az aratás-cséplés befejezéséig még mintegy 3 ezer vagon kenyér- gabonát szándékoznak átvenni. gét, mind pedig a minőségét te­kintve megfelelt a várakozásnak az új üzem — után szívesen fo­gadták a megyei tanács ajánla­tát és átvették a Kiskunfélegy­házi Kézműipari Vállalat haj­dani telepét. Mint az év elején a kecskemétieknek, úgy a ke­rekegyháziaknak is segítséget nyújtanak a gépek, munkafo­lyamatok megismeréséhez. Rövi­desen megérkeznek Budapestről a tapasztalatátadó szakmunká­sok. Dr. Réti Lajosné azzal zárta rövid tájékoztatóját, hogy re­mélhetőleg ugyanolyan sikere­sen dolgozik majd a kerekegy­házi üzem is, mint a kecskemé­ti és az év végéig nemcsak a meglevő száz, hanem a követke­ző hónapokban felvételre kerülő hasonló számú munkásnőt is si­kerül jólképzett, szorgalmas var­rónővé nevelniük. A kultúrotthon nagytermében a vállalat új dolgozói és család­tagjai fogadták dr. Réti Lajos- nét és a többi gazdasági veze­tőt. A bemutatkozáshoz mind­járt néhány biztató szót is fűz­tek a Budapestről érkezett elv­társak. így a divatbemutató — helyesebb talán, ha árubemuta­tónak nevezzük — már közvet­len, családias hangulatban zaj­lott. Annál is inkább, mert a szebbnél-szebb női blúzokat, köntösöket, tv-pizsamákat, gyer- mékholmikat a vállalat dolgo­zóiból verbuvált alkalmi manö­kenek, illetve kerekegyházi kis­lányok, kisfiúk mutatták be. A bemutató szünetében al­kalmunk volt szót váltani né­hány olyan lánnyal, asszonnyal, aki 4-én az új gyáregységben kezdi a munkát. Ügy véljük, mindannyiuk nevében nyilatko­zott az a kis barna asszonyka, aki ezeket mondta: — öröm lesz ilyen szép holmikat varrni. Min­dent megteszünk azért, hogy fél év után rólunk is olyan elisme­rő vélemény alakuljon ki, mint a kecskeméti munkatársakról. B. D. (Tudósítónktól.) Kedves ün­nepségre gyűltek össze vasár­nap Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Tsz-ben a kombájnosok. A közös gazdaság július 26-án befejezte az aratást. A kombáj­nosok versenyének értékelése után a korábbi közgyűlési hatá­rozat értelmében kiosztották az aratási prémiumokat. Pesír Ist­ván, a tsz-elnöke elmondta: „El­ső eset a tsz életében, hogy jú­lius 27-re teljesen befejeztük az aratást, s emellett rendkívül jó termést takarítottunk be, amely 60 vagonnal több a tervezett­nél.” A kombájnosok versenyében Patai József lett az első, aki a A megye lakosait szinte sze­mély szerint is érintő kérdést tárgyalt meg a tegnapi ülésén a megyei népi ellenőrzési bizott­ság. A személyszállítás helyze­te és fejlesztésének lehetőségei című vizsgálati anyag megvita­tására összegyűlt meghívottakat dr. Millasin Teréz, a megyei NEB elnöke üdvözölte. Jelen volt a tanácskozáson többek között dr. Dabronóki Gyula, a Központi NEB elnöke, Elek Fe­renc, a MÁV Szegedi Igazgató­ságának helyettes igazgatója, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkára, dr. Szabó Sándor me­gyei főügyész, Berberovics Ist­ván, a megyei pártbizottság fő­előadója és Sohajda József, a 9. sz. AKÖV igazgatója. A vizsgálat célja annak meg­állapítása volt, hogy a vasúti és a közúti közlekedés a ren­delkezésre álló személyszállító eszközökkel kielégíti-e a lakos­ság igényeit. Az iménti és a hozzá kapcsolódó kérdések fel­vetését indokolta az a körül­mény, hogy a megyén belül na­ponta több, mint 19 ezer ember utazik munkahelyére, a me­gye határain túlr% pedig va­lamivel több, mint 13 ezer személy jár cl. ■ Kitűnő volt a műsor, kö­szönjük a közreműködésüket, barátaink! — mondta vasárnap délben a jugoszláv pilótáknak Úszta Gyula altábornagy, az MHS országos elnöke (középen), amikor Erdősi József elvlárssal, a megyei pártbizottság titkárá­val (balról) meglátogatta őket a starton. Valóban, az utóbbi évek egyik leglátványosabb, legsikerültebb tervezett 35 helyett több mint 54 vagonos teljesítményt ért el és prémiumként 3947 forintot kapott. Második Antal János, harmadik Herédi Gáspár. Az aratásra 23 napot terveztek és a kombájnosok jó munkája hoz­zájárult ahhoz, hogy 22 nap alatt fejezték be. Az eredmények el­éréséhez sok segítséget a Jött Fricska Péter szerelő, aki min­den hibát azonnal, a helyszínen javított ki. Megérdemelten ka­pott ő is 3947 forint prémiumot. A termelőszövetkezet vezetősé­gének gyors értékelése a jó munka elismerését, és a kom- bájnosoknak megbecsülését mu­tatta. Nem mindegy tehát, hogy ezek a munkások — de az alkalmi utasak, kirándulók, diákok stb. — milyen körülmények között töltik el az indulás és a meg­érkezés közötti időt. Ez a prob­léma évek óta foglalkoztatja a iyiÁV és az AKÖV szakembe­reit. A második ötéves terv so­rán például a vasút 355 millió forintot költött a megyében a pályakorszerűsítésre. Emellett azonban lemaradás mutatkozik a kocsipark, a vonóerő és az állomásokon található különbö­ző létesítmények fejlesztésénél. Hasonlók a közúton bonyoló­dó közlekedés tapasztalatai is. Közismert, hogy a megye útvo­nalai — egyes kivételektől elte­kintve — jól járhatók. A má­sodik ötéves terv idején a KPM 300 millió forinttal, a tanácsok pedig 150 millió forinttal járultak hozzá az utak korszerűsítéséhez, épí­téséhez. A 9. sz. AKÖV személyszállító gépkocsiparkja 1962-től 32 szá­zalékkal növekedett, ma már 141 autóbusz van összesen. Még­is a szállítóeszközök nagy része korszerűtlen, túlzottan elhasz­nált. Sok a kocsiállás, a javítá­repülőnapd műsorát láthattuk a kiskunfélegyházi repülőtér fennállásának 10 éves évfordu­lója alkalmából. Ezt a repülő­teret a fiatalok társadalmi mun­kában építették a helyi szervek. és a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Országos Elnökségé­nek támogatásával. Láthattuk a megyei MHS re­pülőklub pilótáinak és ejtőer­nyőseinek fegyelmezett gyakor­latait, a magyar válogatott ke­ret tagjainak lélegzetelállító mo-* toros kötelék műrep'ilését, a Néphadsereg pilótáinak helikop­ter- és vadás z re pül ő - bemu ‘a tó­ját, s a sok érdekesebbnél ér­dekesebb műsorszámot, amivel jugoszláv sportbarátaink örven­deztettek meg bennünket. A hőség ellenére is nagyon, sok volt az érdeklődő. A dísz­tribünön a megyei szervek és az MHS országos elnökségének képviselőin kívül helyet foglalt Ispanovics Márton, a kiskunfél­egyházi járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Cseh László, a járási tanács vb-elnöke, dr. Do­bos Ferenc, a városi tanács vb- elnöke. Még a szomszéd városokból és távoli községekből is étkez­tek nézők. Csaknem 20 ezren tekintették meg a műsort. A repülőnap eseményeiről legközelebb képriportban szá­molunk be olvasóinknak, si idő, a kieső járat stb. Az igé­nyek kulturált kielégítéséhez még legalább 60 új buszra lenne szükség. Sürgős feladatként jelentke­zik az évek óta tapasztalható zsúfoltság megszüntetése egyes vonalakon, mint például Baja— Gara között, a Dunapataj—Ka­locsa—Baja járaton és a Kecs­kemét—Baja. valamint a Kalo­csa—Kecskemét között közleke­dő autóbusz egyes szakaszain. Erre azonban egyelőre kevés a remény. Az AKÖV-nek a múlt év hat hónapja alatt jármű hiányában 142 esetben kellett elutasítani az IBUSZ különjá­rati kérelmét. Mit tapasztaltak a népi ellen­őrök a MÁV lebonyolított sze­mélyforgalom vizsgálatánál? Általában jobb a helyzet, mint az AKÖV-nél. illetve a MÁVAUT-nál. A pályák kor­szerűsítése a menetidő csök­kentését is eredményezte. Ja­vult az utazás biztonsága és kulturáltsága. Évek óta megoldatlan prob­léma viszont a megyében egyes állomások felépítése, illetve bővítése. Elsősorban a fülöpszállásá állo­másról van szó. ahol nagy for­galom bonyolódik le, rendkívül elmaradott körülmények között. A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak képviselője ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy az intézke­dés a KPM-re tartozik, és tu­domása szerint a harmadik öt­éves terv programjában sincs benne az említett állomás fel­építése. A résztvevők által felvetett kérdésekre a vizsgálat vezetője, Sándor Eéla, a megyei tanács vb, építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője vála­szolt. Az ülés végén a jelenle­vők elfogadták azokat a javas­latokat, amelyeket az illetéke­sekhez továbbítanak a személy- szállítás kulturáltabbá tétele ér­dekében. G. S Magas rangú jugoszláv vendég a megyében A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek, dr. Varga Jenőnek a meg­hívására július 30-án, vasárnap délelőtt kétnapos látogatásra, megyénkbe érkezett Stipan Ma- rusic, a jugoszláviai Vajdasági tartomány végrehajtó tanácsá­nak elnöke. A vendéget Kecs­keméten a megyei tanács szék­házában fogadta dr. Varga Je­nő. Részt vett a fogadáson dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkára és Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B.-elnöke. Varga elvtárs a fo­gadás alkalmával tájékoztatta a vendéget megyénk helyzetéről, gazdasági, kulturális eredmé­nyeiről, a fejlődés távlatairól. Stipan Marusic ezt követően a városi tanács vb-elnökével sétá­ra indult Kecskeméten. A dél­után folyamán Kőrös elvtáns kíséretében Budapestre utazott. Tegnap a Növi Sadról érke­zett vendég a megyei tanács vb- elnökének társaságában Kiskun­halasra látogatott el, ahol Vin- cze Ferenc, a Kiskunhalasi Vá­rosi Tanács V. B. elnöke és Sí­pos János, a városi pártbizott­ság titkára fogadta. Vincze elv­társ röviden tájékoztatta a Vaj­dasági tartomány vb-elnökét Kiskunhalas helyzetéről, az ed­digi eredményekről és a tervek­ről, elképzelésekről. Marusic elvtárs ezután rövid városnézé­sen vett részt, majd este vissza­utazott Jugoszláviába. Kiosztották a% aratási prémiumokat Nagysikerű repülőnap Kiskunfélegyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom