Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-29 / 177. szám
t. oldal 1961. július 29. szombat A csecsemők bölcsőikben puszluliak el.,. Tengerészgyalogosok hatoltak be a demilitarizált övezetbe SAIGON (MTI) A nyugati hírügynökségek pénteken délelőtt gyorshírben ismertették az amerikai parancsnokság közleményét, amely szerint pénteken amerikai tengerészgyalogosok hatoltak be az Észak- és Dél-Vietnamot elválasztó demilitarizált övezet déli részébe. A 9. tengerészgyalogos ezred egységei Con Thien városától északra vonultak be a térségbe. Az amerikai parancsnokság szerint a művelet célja az, hogy felszámolja az állítólag e térségben működő gerilla-tüzérséget. Harci érintkezésről egyenlőre nem érkezett jelentés. VNA-hírügynökség legfrissebb jelentése beszámol arról a pusztító légitámadásról, amelyet amerikai B—52-es stratégiai bombázók intéztek szerdán reggel észak-vietnami terület ellen. A gépek reggel 9.15 órakor támadtak először, majd 11 hullámban szórták le bombaterhü- ket Linh Hai és Vinh Thuy községek körzetére a Vinh Liiih-i térségben. A bombák számos polgári személyt, többnyire öregeket, asszonyokat és gyermekeket öltek meg. Lakóházak, iskolák, sőt rizsföldek, kertek, szárítócsűrök és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek raktárad semmisültek meg. Sok parasztra akkor zuhantak a bombák, amikor éppen a rizsföldeken dolgoztak. Csecsemők bölcsőikben pusztultak eL . >ou . A B—52-esek támadásával ösz- szehangoltan az amerikaiak számos lökhajtásos repülőgépet vetettek be: ezek géppuskatűzzel árasztották el a rizsföldek felől házaik felé rohanó embereket és megakadályozták őket abban, hogy segítséget nyújtsanak a bombázás áldozatainak. Csőmbe afrikai törvényszék elé kerül? Az UPI hírügynökség értesülései szerint az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának augusztusban Addisz Abeba városában sorrakerülő ülésen megvitatják azt a tervet, amelynek értelmében afrikai törvényszéket állítanának fel Csőmbe ügyének megtárgyalására. A UPI tájékoztató forrása szerint néhány hétig nem várható döntés Csőmbe kiadatása ügyében. Sudismant halálra ítélték A djakartai különleges katonai bíróság csütörtökön halálra ítélte Sudisman indonéz kommunista vezetőt, az Indonéz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját. A Reuter hírügynökség bő ismertetést közöl a háromhetes tárgyalás utolsó napjáról. Sudisman ezen a napon töltötte be 47. életévét. Az ítéletet higgadtan, szó nélkül fogadta. A bíróság viszont nem adott engedélyt Sudisman- nak arra, hogy az ítéletre válaszul felolvassa nyilatkozatát és elutasította azt a kérését, hogy a szocialista országokból hívjanak ténymegállapító bizottságot Indonéziába, amely meggyőződhetne, hogy a jobboldali tábornokok ezrével gyilkolták lo a kommunistákat. Ugyanakkor az amerikai mesz- szehordó-tüzérség a demilitarizált övezet déli részéből hajnaltól alkonyaiig lövedékekkel árasztotta el a bombázott területet. Sok családnak szinte minden tagja meghalt. így például Thuy Ba Tay helységben Nguyen Xioc nyolc hozzátartozója vesztette életét a támadás során. A VDK légelhárítása Vinh Linh térségében szerdán két amerikai vadászbombázót lőtt le, július 25-én pedig Ha Tinh tartományban semmisített meg egy gépet. Ezzel a VDK területe fölött lelőtt amerikai gépek száma 2128-ra emelkedett. Saigonban az amerikai parancsnokság azt jelentette, hogy csütörtökön légicsatára.került sor Hanoi körzetében az amerikai légierő csütörtökön folytatta a VDK elleni támadásokat. A VDK külügyminisztériuma csütörtökön cáfolta azt az amerikai állítást, hogy egy északvietnami hadosztály tartózkodik Kambodzsa területén. ' Ky dél-vietnami miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a dél-vietnami fegyveres erőket 65 000 fővel növelik és így létszámuk 700 000-re emelkedik. WASHINGTON Az amerikai szenátusban csütörtökön öt szenátor sürgette a VDK bombázásának felfüggesztését, köztük Mansfield szenátor a demokrata párti többség szenátusi vezetője és Fulbright a külügyi bizottság elnöke. Mansfield szerint a légiháború nem szüntete meg a „Délre irányuló beszivárgást” és nem hozta közelebb a tárgyalásokat. A mai Japán Japán alig egy évszázada került megismerhető közelségbe a nyugati világhoz. Az amerikai hadiflotta Shimonoseki japán kikötőre megnyitott tüze jelentette a nyitányt, majd a nyugati kereskedelem egyre szélesedő befolyása tette teljessé a régi feudális rendszer felbomlását. Negyven év elég volt aztán, hogy az orosz—japán háborúval Japán a világ nagyhatalmi sorába lépjen, és versenytársként jelenjék meg a világpiacon. Népe szívósságának bizonyítéka, hogy a második világháború elvesztése után, amikor történelmi sorsának mélypontjára zuhant, újra, igen rövid időn belül talpra állott. Japán ma nem világhatalom ugyan, de a Távol-Kelet színpadán továbbra is egyik főszereplő maradt. Gazdasági életének alpkulását az egész világ érdeklődéssel figyeli. Japán túlnépesedett (1966-ban 98,8 millió lakos), nyersanyagokban szegény ország, ami gazdasági életét döntően befolyásolja. A gazdaság minden ágában elegendő, gyakran munkanélküliségbe is vezető munkaerő áll rendelkezésre. A mezőgazdaság és a halászat a népesség élelmezését csak S0 százalékban tudja fedezni, s ezért élelmiszer-behozaiS’i- ra szorul. A japán mezőgazdaságot a második világháborúig a rendkívüli fölaprózottság és a félfeudális bérleti rendszer jellemezte. Az egészségtelen bérleti viszonyokat az 1946. évi földreform felszámolta. Ez gyengítette ugyan a feudális nagybirtokosok hatalmát, de erősítette a falu nagyparaszti rétegét. Hegyvidéki jellege következtében az ország területének (369 6G2 négyzetkilométer) mindössze 16,5 százaléka szántó, 67,5 százaléka erdő, 2 5 százaléka rét és legelő. Mezőgazdaságára a szubtrópikus növények termelése jellemző. A kedvező klíma és a műtrágya intenzív használata a vetésterület egyharmadán évenként két vagy több aratást tesz lehetővé. A vetésterület 55 százalékán rizst, 21 százalékán (különösen az északi területeken) búzát és árpát, 6 százalékán pedig ipari növényeket termelnek« Japán már a második világháború előtt Ázsia legfejlettebb ipari országa volt, s a háború súlyos kihatásait kiheverve ma ismét az. A háború után az ipar szerkezetében jelentős változás történt, a nehézipar súlya megnövekedett, elsősorban az amerikai hadimegrendelések és a belső fegyverkezés, valamint a nehézipar felszerelésének korszerűsítése és új piacok szerzése következtében. Az igen koncentrált ipar legfontosabb ágazatai: villamosenergia-ter- melés (Í963-ban a tőkésországok között a 2. helyen áll), kohászat (acél- termelése 1963 óta az USA és a Szovjetunió mögött a 3. helyen áll a világon), gépipar (hajóépítő-ipara 1956 óta 1. helyen áll a világon), elektromechanikai ipar (tranzisztoros vevőkészülékekben és motorke^- rékpárok gyártásában 1963-ban első a világon) és textilipar (pamut-szövet termelése 4., természetes selyem termesztése az 1. a világgazdaságban). — Terra — Esélytelenek 35 milliós serege KI ÉPÍTETTE fel Amerikát? Rap Brown, az amerikai SNCC diákszervezet elnöke szerint a négerek. Cambridge-ben mondott beszédében kijelentette, hogy ha Amerika ezt nem veszi tudomásul, „felgyújtjuk”. Ha a tervezők nem is négerek voltak az ,,Üj Világ” építésénél, a sokmilliós rabszolgasereg dolgozott azon. Rap Brown-nak van igazsága, mégha a szövetségi bíróság elfogató-parancsot is adott ki ellene. Furcsa ellentmondás, hogy a 18,9 milliós mai néger sereg viszont a munka- nélkülisek zömét adja — az amerikai lakosság 16—20 százalékának, a néger lakosságnak pedig 44 százaléka nem tud elhelyezkedni. De a szegénység Amerikában nemcsak néger- kérdés. Nem lehet faji előítéletekkel magyarázni a négerek nyomorát, a slumok fojtogató levegőjét. Amerika szegényeinek száma 35 millió fő. Így aztán g mostani zendülések, zavargások során nemcsak a feketék, hanem a fehér elégedetlenek is szemben állnak a rendőrséggel vagy éppen a fegyveres alakulatokkal. És felsorolni is sok lenne, hány várost, városkát, nagyvárosi negyedet borított már lángba az idei forró nyár. Pusztított New York államban, Ohioban, New Jerseyben. Kaliforniában még nem. A kaliforniai kormányzó, az ultrareakciós Ronald Reagan biztonságosan és vádlóan ki is jelentette, hogy ezek a felkelések meghatározott terv szerint alakulnak, és hogy akik részt vesznek benne, „veszett kutyák”. — Éppen ezért a maga házatáján minden megmozdulást csírájában fog elfojtani — ígérte. CSAKHOGY ez a fajta szélsőséges hang ma már nem általános. A mai amerikai közvéleményben már nem egyeduralkodó a klan-hangulat. Az egyik nagy amerikai napilap nemrég közölt egy karikatúrát, amelyen a slumokat fojtogató marokként ábrázolták, azzal a szöveggel: „Mikor védjük meg már egyszer magunkat?” Arra célzott a rajzoló, hogy Vietnamban milyen hangosan védi a nép állítólagos érdekeit Washington, évi 20 milliárdért. A slumokra szánt költség (évi 1,7 milliárd) terhére is. Michigan kormányzója, Romney pedig katasztrófa sújtotta körzetnek szeretné nyilvánítani Detroltot. Eisenhower, az egykori katonás elnök nyíltan elismerte, hogy sokan vannak olyanok, akiknek az amerikai társadalom sohasem adott esélyt a sikerhez. Ezzel a beismeréssel ő a maga részéről, úgy érzi eleget is tett az emberiség követelményeinek, s a szomorú tény megmászására nem szólit fel senkit. Ellenben sürgeti a rendfenntartó erők létszámának növelését, a rendőrök fizetésének felemelését, hogy legalább nekik legyen esélyük a a zavargások felszámolására. Johnson elnök rendet és stabilitást akar, jelek szerint egyelőre a karhatalom bevetése révén. MARTIN LUTHER KING, a polgárjogi mozgalom Nobel-dí- jas vezetője csak leszögezi, hogy a szegénység felszámolására van szükség a rend és stabilitás megteremtéséhez. Megállapítja a tényt a valóság alapján. A másodrendű állampolgár egyenjogúságot akar, egyenlő jogot a munkához, az élethez. S ezt a hivatalos Amerikának tudomásul k?ll vennie. Mert a néger mozgalomnak is vannak szélsőséges kinövései. Létezik fekete hatalmi kiáltvány, amelyet éppen a múlt heti New York-i néger-konferencián fogadtak el. Most — ahogy King mondja — két Amerika létezik, a szép és a csúnya. De ahogy a szélsőséges fekete mozgalmak kívánják, aszerint másmilyen két Amerika létezne. Nemcsak a szegény és a gazdag. Hanem á fehér és a fekete Amerika. Az esélytelenek serege, a szegények serege sokféle-fajta rétegű. Az erőszak pedig nem a legszerencsésebb forma a szélsőségesek leszerelésére. Washington annak idején mindent elkövetett annak megakadályozására, hogy a vietnami ellenzék és a polgárjogi mozgalom egyesüljön. Ebben a bizonyos fekete kiáltványban már az -is benne foglaltatik, hogy a mozgalom tagjai nem fogadnak el Washigtontól katonai behívót, ellenzik a vietnami háborút. AKIK a közvélemény irányítói közül ellenzik a vietnami agressziót, azok most is józan hangot ütnek meg a néger-kérdés felszámolásakor. A héják itt is harcot, fegyvereket követéinek. A két mozgalom egyesülése innen is, onnan is óhatatlan. Johnsont minden arra kényszeríti, hogy ott viseljen hadát, ahol erre szükség van. Odahaza, az elképesztő szegénység ellen. B. K. 1 zendülések kivizsgálására Johnson különleges tanácsadó bizottságot állított fel Johnson amerikai elnök a véres detroiti események nyomán különleges tanácsadó bizottságot állított fel, amely feladatul kapta, hogy vizsgálja ki a néger zavargások okait. Johnson elnök televíziós beszédben közölte, hogy McNamara hadügyminisztert utasította, gondoskodjék a milicisták fokozott kiképzéséről, hogy ily mó.Felettébb érdekes’ Thaiföld visszahoz? BANGKOK. (MTI) Taylor tábornok és Clark Clifford, Johnson elnök különmegbízott jai pénteken megbeszélést folytattak a thaiföldi vezetőkkel. A UPI szerint Thaiföld minden bizonnyal visszautasította a két küldött arra vonatkozó kérését, hogy a bangkoki kormány növelje Vietnamban harcoló csapatainak létszámát és támogassa egy honolului mintájú újabb csúcsértekezlet ösz- szehívását. A megbeszélés után Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter nyilatkozatot adott ki, hangoztatva, hogy nincs semmi ok egy azonnali csúcsértekezletre. Hozzáfűzte, hogy a vietnami csapatok létszámának növelése út a háború gyorsabb befejezéséhez, de nem az egyedüli út. A UPI szerint az amerikai hivatalos személyiségek csupán így kommentálták a nyilatkozatot: „Felettébb érdekes.” don a milícia meg tudjon birkózni a zendülésekkel. A 11 tagú különleges tanácsadó bizottság elnöke Otto Kerner illinoisi kormányzó, alelnö- ke Lindsay New York-i polgár- mester lett. Beszéde további részében az elnök dühödt szavakkal ítélte el a lázongókat. Detroitból újabb harcokról nem érkezett jelentés. Mindazonáltal Romney kormányzó éjszakai kijárási tilalmat léptetett életbe. A New York állambeli Al- banyban péntekre virradó éjszaka voltak kisebb incidensek. Philadelphiában több száz rendőrt vezényeltek a város déli, néger negyedébe, ahol rendbontások támadtak. James Tate polgármester „részleges rendkívüli állapotot” rendelt el, amelynek értelmében 12 személynél többen nem gyülekezhetnek az utcán. Chicagóban is fokozódik a feszültség. Daley polgármester közölte, hogy a milícia készenlétben van és szükség esetén nyomban használja fegyverét.
