Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-01 / 153. szám
IWJ. Július 1, szombat 3. oldal Olcsón és jól A 2300 négyzetméteres új, fedett csarnokkal csaknem megkétszerezik a Kiskunmaj- sai Gépjavító Állomás javító- terét. A csarnokot — alig másfélmillió forintos költséggel — az állomás saját építő- brigádja építi. A képen: felrakják az ugyancsak házilag készített tetőszerkezetet. (Pásztor Zoltán felvétele.) Napirendeo a szállítás gazdaságossága A járműpark további specializálását kérik a vállalatok Nemrégiben zajlott le Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megye szállítási bizottságainak a tanácskozása Kecskeméten. Az ülés napirendjén a most kezdődő szállítási csúcsidőszakkal és a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos feladatok szerepeltek. Annak idején már beszámoltunk e fontos megbeszélésről. «A vita néhány gondolatát azonban érdemes kissé bővebben felidézni, hiszen a hozzászólásokból az csendül ki, hogy az új szállítási politika megvalósítása korántsem ígérkezik problémamentesnek. Életveszélyes fürdő A tavasszal, még március 20-án Kiskunhalason bezárták a tisztasági fürdőt. A szakemberek véleménye szerint erre azért volt szükség, mert a huszonhat méter magas kémény megrepedezett, elhajlott, életveszélyessé vált. Bármikor ledőlhet. Ezenkívül azonban az egész épület elavult, a közös medence fölötti ku- pulát is csak az „imádság tartja”. Ez a kétségtelenül indokolt intézkedés azonban a város lakosságának nagy részét megfosztotta a fürdési, tisztálkodási lehetőségtől. Kiskunhalason kevés fürdőszobás lakás van, sokan jártak rendszeresen az említett fürdőbe. Csupán az idén, míg be nem zárták, 4268 ember kereste fel. Most ezek a kiskunhalasi lakosok reménykedve várják, hogy valami történjék a fürdő ügyében; hogy legalább a téli időszakra nyíljon meg ismét a lehetőség a kulturált körülmények közötti tisztálkodásra. Mond-e erről valami biztatót a legilletékesebb: a Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, amely üzemeltette a fürdőt, és a Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat, amelynek tulajdona az épület? — A vállalat 1959 óta havi 250 forint bérleti díj ellenében üzemelteti a fürdőt — mondja a vízmű osztályvezetője, Török Sándor. — Az épület akkor sem volt a legjobb állapotban, s mi többször felszólítottuk a tulajdonost, a VKG-t, hogy javítsa meg Erre azonban nem került sor. Március 20-án aztán be kellett zárnunk, mert életveszélyessé vált. Azóta sokat töprengtünk azon, hogyan lehetne segíteni a lakosságon. Próbáltunk a mostani strandfürdő területén kialakítani valami fedett részt, de pénzünk nincs rá, s az egyébként is csak fél megoldás lenne. — Mennyi bevételt biztosított a fürdő évenként a vízműnek? — Tavaly — a kimutatások szerint — 91 ezer forintot. De ebből le kell vonni a havi 250-et, s tisztán marad 88 ezer forint. Mi már elhoztuk t>nnan a berendezéseket és a különböző felszereléseket is — fejezi be az osztályvezető. Mit mond a halasi VKG igazgatóid? — 1950-ben államosították a fürdőt, mi 1954-ben kaptuk meg. A pénzügyi kereteink olyan szűkek, hogy javításra nem futja belőlük, hiszen havi 250 forint bérleti díjat kapunk. Jó lenne, ha a vízmű véglegesen átvenné a fürdőt. Az élet- veszélyes kéményt hamarosan lebontjuk, ez a munka is tetemes összeget elvisz. Mást nem tudunk tenni. . . Végül halljuk a Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. községfejlesztési csoportvezetőjének, Mayer Jenőnek a véleményét. — Tudomásom szerint 1904-ben épült a fürdő, s azóta nagyobb javítást nem végeztek rajta. A program szerint egy-két éven belül megkezdjük az új tisztasági fürdő építését az úgynevezett Natkai-szi- geten, de ez csak 1970—71-ben készül el. Addig legalább ideiglenes megoldást kell találni a mostani fürdővel kapcsolatban, hiszen a lakosság igényli és közegészségügyi szempontok is indokolják. Legnagyobb gond a kémény lebontása, de ez hamarosan megoldódik . . . A kiskunhalasi tisztasági fürdő sorsa szemléletesen példázza a ,,közös lóról” szóló közmondás igazságát. '^Mindkét, sőt bárom érdekelt a másikra várt, az épület pedig egyre romlott, s végül életveszélyessége miatt be kellett zárni. Nehéz eldönteni, kinek van igaza, de talán nem is ez a fontos. A lényeg az, hogy a helybeliek mihamarabb igénylik a fürdőt. A strand tisztálkodási célokra nem vehető igénybe, de oda az idős emberek nem is szívesen járnak. Az „áthidaló” megoldást kell megtalálni — az évenkénti csaknem 20 ezer fürdővendég érdekében. A lebontásra kerülő téglakémény helyett — talán megtenné egy csőkémény is. Az épület többi része, kisebb költséggel „támogatva” még bírná néhány évig, az új fürdő megnyitásáig. Ehhez azonban az szükséges, hogy az érdekeltek és illetékesek összefogjanak, s a felelősség méricskélése helyett valóban cselekedjenek. Ezt várja tőlük a város lakossága, a közösségi érdek. Gál Sándor Szervezettebb rakodás — kevesebb állásidő A fuvarozó és a fuvaroztató vállalatok szakemberei egyetértettek abban, hogy a szállítás gazdaságosságának a fokozása közös érdekük. Éppen ezért ösz- sze kell hangolniuk a munka szervezettségének, műszaki színvonalának emelését célzó terveket, intézkedéseket. „ Ezzé] kapcsolatban mind a vasút, mind pedig az Autóközlekedési Vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy —. a kétségtelen javulás ellenére — még mindig túl hosszadalmas egyes iparvállalatoknál a rakodás és emiatt sokat vesztegelnek tétlenül a vagonok, gépkocsik. A szállíttatok mentségére szolgál, hogy kevés a rakodómunkás, de mindent ezzel sem lehet megmagyarázni. Sok üzemben még mindig nem alkalmazzák elég széles körben a rakodólapokat és így nem tudják jól kihasználni a rendelkezésükre álló gépeket: az emelővillás targoncákat, stb. Létszám és munAz építőipar és a Természetesen nemcsak az egyik fél részéről hangzottak el kívánságok. A szállíttató vállalatok vezetői többek között a járművek további specializálását sürgették. A 9-es számú Autóközlekedési Vállalat már meg: ? az első lépést, amikor — a megye mezőgazdasági jellegéhez igazodva — kicserélte ZIL-típusú teherautóit nagyobb rakfelületű, a zöldség-, gyümölcsszállításra alkalmasabb Csepel gépkocsikra. Ez azonban még kevés. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szállítási előadója például elmondta: változatlanul gondot okoz, hogy nincs elegendő olyan nagy teherbírású gépjármű, ami alkalmas az évről-évre nagyobb mennyiségben használt súlyos, terjedelmes építőelemek szállítására. kabérproblémákra hivatkozva zárkóznak el általában attól is, hogy a rakodókat ne egy, esetleg két, hanem három műszakban foglalkoztassák, legalább a csúcsidőszakban. A következmény: az egyébként is szűkös szállító kapacitás egyrésze kihasználatlanul marad és fontos nyersanyag, vagy export szállítmányok késve érkeznek a rendeltetési helyükre. Ráadásul a kocsiállás miatt kifizetett összeg is a szállítók költségszámláját terheli. És, hogy ez az összeg nem lesz kevés a munkáját rosszul szervező vállalatnál, azt érzékeltették az 1968-ban életbe lépő szállítási díjszabással kapcsolatos tájékoztatók. Az új tarifaszabályzatot az jellemzi, hogy bár egyértelműen a dijak emelését célozza, az eddiginél jobban ösztönöz a gazdaságosságra, a járművek jobb kihasználására, többek között azzal is, hogy szű- kebbre szabja a rakodás időnormáját. kivásárlás igénye Az igényekhez viszonyítva kevés a zöldség-, gyümölcs jó minőségét hosszabb szállítás esetén is megőrző hűtővagon, illetve termoszkocsi is. A kereskedelem azt panaszolta, hogy sokszor hiába kér, nem kap elegendő kisméretű járművet, pedig a boltok áruja általában nem tölti meg a nagy teherautókat. Több kisméretű kocsit igényelne a felvásárlás is, különösen a primőrök szállításának időszakában. Ehhez a témához kapcsolódott felszólalásában a megyei tanács felvásárlási osztályának a vezetője. Arra hívta fel a szállító vállalatok figyelmét, hogy az újtelepítésű szőlők termőre fordulásával egyidőben, növekszik az igény a must és bor szállítására alkalmas tartálykocsik iránt. Vállalati érdek, népgazdasági érdek Valószínűleg nem teljesen alaptalan a zöldség, gyümölcs felvásárlással, feldolgozásával foglalkozó vállalatoknak az az aggodalma, hogy a szállítási kényszer megszűnésével köny- nyen visszaélhetnek a fuvarozó vállalatok. A zöldség és a gyümölcs szállítása ugyanis — nagy tömege és viszonylag alacsony súlya miatt — nem jövedelmező a vasútnak és az autóközle- kedésnek. Viszont elsőrendű népgazdasági érdek, hogy az ország ellátásában és az exportban rendkívül fontos szerepet játszó mezőgazdasági termékek továbbra is gyorsan és minőségromlás nélkül jussanak el a rendeltetési helyükre. A tanácskozáson elhangzott igények maradéktalan kielégítésének — értve ez alatt elsősorban a járműpark további specializálását — anyagi feltételei vannak. Ezért nem várható gyors változás. De a kéréseket figyelembe kell vennie a vasútnak csak úgy, mint az autóközlekedésnek, amikor kidolgozza fejlesztési tervét. Számos munkaterületen viszont különösebb beruházás, anyagi ráfordítás nélkül is elérhető eredmény. Például azzal is, hogy jobban megszervezik a rakodást a vállalatok. Saját érdekük diktálja, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel fokozzák az árumozgatás gazdaságosságát, hiszen a szállítás jelentős költségtényező. Nagy szerep vár az idei csúcsidőszak zavartalan lebonyolításában és még inkább a gazdasági reformok gyakorlati megvalósításában a megyei szállítási bizottságokra. Sokat segíthetnek a munka koordinálásával és tőlük várjuk azt is, hogy őrködjenek a népgazdaság érdeke fölött, megakadályozva, hogy a szállító vállalatok kizárólag saját anyagi érdekük szem előtt tartásával válogassanak a feladatok között. Békés Dezső Bővül az üzlethálózat Felsőszenti vánon Korszerűsítették a közelmúltban a felsőszentiváni élelmiszerboltot, iparcikk-szaküzletet is létesítettek és a már célszerűtlen vegyesboltból húsüzletet alakítottak ki. A község megfelelő kereskedelmi ellátásához azonban még egy ABC áruházra is szükség van. A földművesszövetkezet a községi tanács anyagi hozzájárulásával építi majd fel. Nemzetközi Szövetkezeti Nap lATegyvenöt esztendej 1- - -nolr tlrtöv a Ä7.ÖVP je annak. hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ünneppé nyilvánította július első szombatját. Azóta esztendőről esztendőre a világ minden részén — Európában. Ázsiában, Amerikában. Ausztráliában és Afrikában — a szövetkezők milliói ünnepük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot Az őt világrészt átfogó mozgalom nagy ünnepe történelmet idéz. Emlékeztet mindenekelőtt arra a 28 rochdialei szövőmunkásra, akik felkarolták és elindították a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt. Felidézi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, amely lehetővé tette, hogy a lenini tanítások nyomán a világ egyhatodán létrejöjjön a szocialista szövetkezeti mozgalom. Ef ülőn öröm számunkra, hogy a fejlődő afroázsiai országokban is erőre kap ez a kisemberek erejét megsokszorozó mozgalom. Saját munkánk gyümölcsét Is látjuk, amikor ezekben az országokban a magyar szövetkezők tapasztalatai is segítik a mezőgazdasági és kisipari termelés, az áruforgalom és hitelélet szövetkezeti szektorának kibontakozását, az évszázadokon át kizsákmányolt nép gazdasági és kulturális fel- emelkedését. A magyar szövetkezetek — híven a mozgalom eszméjéhez — teljesítik a nemzetközi szövetkezeti szolidaritásból eredő kötelességeiket; több mint 50 ország 100 szövetkezeti szervezetével tartanak sokoldalú társadalmi és gazdasági kapcsolatot. Kedvező lehetőség nyílt nemzetközi tekintélyünk további növelésére az elmúlt évben, amikor ismét elfoglaltuk megillető helyünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében. II szánkban 4 millió embert köszöntünk a szövetkezők nemzetközi ünnepén. Termelőszövetkezeti parasztot és földművesszövetkezeti tagot, szövetkezeti boltost és ktsz- mumkást, alapító tagot és fiatalt; akiknek becsületes munkája évről évre szebb, gazdagabb, gyümölcsözőbb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek első országos kongresszusa megállapította, hogy a parasztság jól választott, amikor követte a párt és a kormány útmutatásait és a szocialista gazdálkodás útjára lépett. Az utóbbi öt évben a tagság közös vagyona megkétszereződött, 34 százalékkal gyarapodott a családok jövedelme, bővült a tsz-tagokról való szociális gon-, dogkodás; A fogyasztási szövetkezetek 'rm" áruforgalma öt év alatt 45 százalékkal növekedett, a felvásárló kereskedelem 1966-ban 68 százalékkal több árut juttatott el a városi fogyasztókhoz^ mint öt évvel ezelőtt. Jelentősen fejlődött a takarékszövetkezeti mozgalom, a szakszövetkezetek gazdasága, fokozódott a szövetkezetek részvétele a társadalmi és kulturális életben A kisipari szövetkezetek termelése a második ötéves tervben 43 százalékkal nőtt. az elmúlt évben további 12 százalékos növekedést értek el a termelő tevékenységben. Jelentősen fejlődött a lakosság igényeit kielégítő szolgáltatás és a szövetkezeti építőipar. Az ünnepi számvetés fél'rÄ' adatokról is szól. Azokról a legfontosabb tennivalókról, amelyeket egyértelműen meghatározott tavaly az OKISZ, az idén pedig a SZÖVOSZ és a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. B. D,
