Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

4. oldal 1967. Július 2«. szerda Olaj varos A legnagyobb feldolgozó Az ikrek —- kunhalmokon — 1970-re évi hárommillió tonna Tovább fejlesztik fejlesztik, ez további négy és fél milliárd forint beruházást igényel. A negyedik ötéves terv Félidő van Olajvárosban. A Százhalombattai Dunai Kőolaj­ipari Vállalat teljes felépítésé­re három és fél millió forintot szántak. A beruházás több mint fele elkészült Üj és új egysé­gek kezdik meg a termelést, hogy 1970-re évente hárommil­lió tonna olajat dolgozzanak fel a Barátság-vezetéken érkező folyékony aranyból. Kiváló minőség Néhány kilométerrel távolabb az idősebb iker, a Dunamenti Hőerőmű kétszáz méteres ké­ménye pipál. Onnét ide gőz, in­nét oda gurdon — azaz pakura — áramlik a csöveken. Mind­kettőből több és több kell. Cső­kígyók labirintusából, fémtor­nyok rengetegéből, teremnyi ve­zérlőpultok villogó lámpásaiból mit szűrhet ki, mint lényeget, a magamfajta laikus? — Azt, hogy itt a paraffin­mentesítőben például hazánk­ban korábban nem gyártott, ed­dig csakis importból beszerzett kenőolajat állítunk elő — mond­ja az üzemvezető. — Hozzátéve — folytatja a főtechnológus —, hogy a szovjet berendezések a garantáltnál jobb teljesítményt nyújtanak. Olyan minőségű ola­jat készítünk, hogy csak a meg­ismételt laboratóriumi elemzé­sek után hittük el... Szovjet dokumentáció Zömök, nevető arcú férfi, öt­ven körül. Odébb tolja a he- gesztőaparátot, kezet ad, „szer­vusz” — mondja, de azután rögtön oroszra vált. A „má- gyár” nagyon nehéz — mente­getőzik Ivan Ivanovics Ganyi- csev, aki inkább kézzel-lábbal, s főként utánozhatatlan arcmi­mikával „beszélget” a kollégák­kal. Ganyicsev neve a Szovjet­unió minden részén ismert — nem tőle, Vlagyimir Petrovics Nyelidovtól, az itt dolgozó har­minc főnyi szovjet szakember- csoport főmérnökétől tudom. — Indiától kezdve országok tucat­jait „hegesztette végig”, sok kormánykitüntetése van, s nem egyszer repülővel vitték ezer kilométerekre, kényes, tehát ne- kivaló munkákhoz. — Láttam a filmet — mond­ja — a kezdetről, amikor a földmunkagépek dolgoztak még itt, majd az első alapozások­ról ... Mindennek csak öt esz­tendeje, s már itt tartunk. — Mindezt jó nyolc emeletnyi ma­gasságban mondja, ahonnét, ha széttekint az ember, hírmagját se látja az egykori kukoricás­nak. A DKV teljes alapdoku­mentációja szovjet: a berende­zések jelentős része is az, de megtalálható az NDK, Csehszlo­vákia, Anglia, Svájc, s több más ország vállalatainak terméke is. A kunhalmokon megbúvó község néhány év alatt város nagyságúra növekedett. Olykor kun harcosok emlékét idéző tárgyak buknak ki a földből, de a régmúlt emlékein nincs sok idő elmélkedni. Imponáló gyorsasággal formálódik a mo­dern lakótelep — végső kiépí­tésben 3300 lakás lesz itt, mint­egy 20 ezer lakossal — épül a 16 tantermes iskola, jövőre meg­lesz a szupermarket, erő- művesek és olajosok a maguk képére formálják a kunhalmok vidékét. A finomítóban már meghaladta az ezret a létszám — holott itt rendkívül magas az automatizáltság foka — épí­tő-szerelő munkás pedig két­ezer dolgozik most itt. A szom­szédban majd azonos a helyzet: az erőmű építkezése 1968-ban befejeződik. A finomítónál vi­szont 1970-re csak az első lép- A 94 angyalföldi pajtást el­eső valósul meg. Utána évi hat- | kísérte a szülői munkaközösség millió tonna olaj feldolgozására néhány tevékeny tagja, ők gon­jét, a fenolos kenőolajfinomító gyáregységet. — Akkor azután — kacsint hamiskásan Ivan A képen látható acéltorony egyenként száz tonna súlyú gyű­rűkből épül. A Dunai Kőolajipari Vállalat területén építik ezeket a tornyokat, a második olajfinomító egység tartozékait. Az első 30 méteres torony már a helyén áll. (MTI Foto — Kácsor László felvétele.) végén valóban olajország terül majd el itt, hiszen már 1970- ben annyi olajat dolgoznak fel, amennyit az iparág összes többi üzeme együttvéve. — A vállalat — mondja az igazgató — a Szovjetunióból a Barátság-vezetéken érkező olaj­ra épül. E testvéri együttműkö­dés a biztosítéka, hogy nép­gazdaságunk számára rendkívül előnyös, kellő időn belül meg­térülő beruházás lesz a battai Közös lesz az ünnep Több, mint két tucat vállalat emberei dolgoznak itt. Most, félidőben mindenütt számvetést végeztek, s közös elhatározás­sal megfogadták, hogy hazánk e fiatal létesítménye méltóan köszönti a Nagy Október 50. évfordulóját. November elsején átadják üzemelésre Olajország fémből, csövekből, bonyolult műszerekből alkotott újszülött­Ivanovics Ganyicsev — „ez sok mágyár fiúkkal közösben lesz ünnep...” Mészáros Ottó Harminc gyógyító év Olyan ez a rendelő, hogy a beteg szinte otthon érzi magát benne. A márkás képek, ízlés­sel válogatott bútorok közt jófor­mán észrevétlenül húzódnak meg az oryosi hivatás kellékei. Dr. Vitéz László körzeti or­vos egyébként az a fajta em­ber, aki már az első találkozás­nál régi kedves ismerősnek tű­nik. Ezekben a napokban szo­kásos évi beszámolójára készül, amely a községi tanácsülés ke­retében ismerteti majd Bátya közegészségügyi helyzetét. Több oldalas gépelt beszámo­lót mutat, amely a legutóbbi öt esztendőt egységben vizsgálja. Kitűnik belőle, hogy a rendelő­ben megjelentek száma évről- évre növekszik. — Korántsem annak tulajdo­nítható ez, mintha több lenne a beteg, mint azelőtt. Inkább an­nak bizonysága, hogy ma már az embereknek módjuk és al­kalmuk van idejében, a leg­kisebb panasz észlelésekor nyomban orvoshoz fordulni. Egyszersmid amellett is tanús­kodik, hogy a nép egyre inkább él az államunk nyújtotta egész­ségvédelmi lehetőségekkel. öt év: százezer páciens Dr. Vitéz rendelőjében öt év alatt 74 ezren fordultak meg, a lakásukon meglátogatottak szá­ma pedig 26 ezer. A kettő együttvéve — százezer ember! Ehhez a számhoz nem kell kom­mentárt fűzni, mégis jó ha tud­juk, hogy Bátya 3200 lelkes köz­ség. Amikor a fiatal doktor — harmincnyolc tavaszán — új ál­lomáshelyére, Bátyára érkezett, a villanyfény itt még csak tá­voli álomnak tűnt, s a falu fő­Petőfi Népe jogi tanácsai KIT ILLET ÉJSZAKAI PÖTLEK? D. János kecskeméti olvasónk le­velében a kővetkezőket Írja: „Vál­lalatom a munkaidőmet egy megba­tározott időre este 6 órától hajnal 2 óráig állapította meg. Arra sze­retnék választ kapni, hogy részem­re ebben a munkaidő-beosztásban jár-e éjszakai pótlék és hány szá­zalék v A munkatörvénykönyv 39. §-a alapján az este 22 órától reggel 6 óráig terjedő idő alatt vég­zett munka éjjeli munka és eb­ben az időben foglalkoztatott dolgozók részére éjjeli pótlék jár. Levélírónk tehát a 22 órá­tól 2 óráig terjedő munkaidőre jogosult éjszakai pótlék elszá­Angyalföldi gyerekek a Tőser dobén Budapest egyik legnagyobb munkásnegyedéből, a XIII. ke­rületi Thälman utcai általános iskolából a 239. sz. Várkonyi György Úttörőcsapat már har­madik éve a laki teleki Tőser- dőben tartja nyári táborozását. A harminc sátorból álló sá­torváros Futrinka utcájában a lányok, a Vőlegény utcában a fiúk sátrai sorakoznak példás rendben. — Őrségi — kiáltja el magát az egyik kispajtás, amikor meg­állunk a dróttal bekerített tábor kapujánál. A terebélyes fák alatt hűsölő „őrség” nagynehe- zen előkerül, s a három pöt­töm „őr” a táborparancsnokhoz kalauzol. Megyaszai Sándomé, a pajtá­sok „Gita nénije” régi ismerős­ként fogadott. Előkerült a csa­pa tnapió, abból tájékozódhat­tunk a pajtások mozgalmas éle­téről és arról a sok jó cselekedet­ről, amit legutóbbi találkozá­sunk óta véghezvittek. doskodnak a tábor lakóinak el­látásáról, s az ízletes, bőséges koszt, a jó erdei levegő testben, lélekben megerősíti, felkészíti őket a következő tanév nagy munkájára. T. M. Csökken a kanyaróveszély Az egészségügyi statisztika szerint a leginkább fertőző be­tegség a kanyaró, amely évente ma is 40—60 ezer megbetege­dést okoz hazánkban. A kor­szerű gyógymódok (antibiotiku­mok, folyadékkezelés stb.) ered­ményeként nagy mértékben csökkent a betegségokozta halá­lozás. A 20-as években még évente 700 gyermek vesztette életét kanyaró, elsősorban a be­tegséghez társuló szövődmények következtében. 1935-ben a halá­lozási arány 4 ezrelékre csök­kent. Ma két ezrelék körül van, vagyis minden 500 betegre esik egy haláleset. (MTI) molására. A 18 órától 22 óráig terjedő munkaidőre az éjszakai pótlék nem jár. Másik kérdésé­re — mivel nem közölte, hogy előreláthatólag meddig dolgo­zik ilyen műszakban, csak álta­lános felvilágosítást tudunk ad­ni. 10 százalék a pótlék összege abban az esetben, ha a munka 6 napig vagy ennél rövidebb ideig tart. Húsz százalék a pót­lék amennyiben a folyamatos éjszakai munka meghaladja a 6 napot. jAr-e útiköltség-térítés TECHNIKUMI HALLGATÓNAK? „Gépipari technikumba szeretnék beiratkozni írja G. Péter kiskunfél­egyházi olvasónk. Arra szeretnék választ kapni — mivel városunkban nem működik levelező technikum —, hogy a vállalat köteles-e megté­ríteni az iskolába járás útiköltségeit, ha Csongrádra iratkozom be a tech­nikumba. Arra is szeretnék választ kapni, hány nap tanulmányi sza­badság jár az én 20 nap szabadsá­gomra?’» Az útiköltség térítésével az 1077/1958. (VIII. 18.) Mt számú határozat foglalkozik. Ez ki­mondja, hogy 10 esetben meg­térítheti a vállalat a kötelező foglalkozásokra utazó dolgozó útiköltségét, amennyiben az ok­tatási intézmény székhelye a munkahelytől 50 kilométernél távolabb fekszik és amennyiben a dolgozó jövedelme a havi 1400 forintot nem haladja meg. A tanulmányi szabadság iránti kérdésével kapcsolatban a kö­vetkező választ adjuk: A vonat­kozó rendelkezések értelmében a technikumok levelező tagoza­tán tanuló dolgozókat a 12 nap alapszabadság mellett 18 nap tanulmányi szabadság illeti meg. Ennél több munkaidőkedvez­ményre a dolgozók nem tart­hatnak igényt. A tanulmányi szabadság megadásánál a pót- szabadság mértékét nem veszik figyelembe. utcáját kivéve téglajárda is alig akadt. — Viharlámpával a kezem­ben, gumicsizmában dagasztot­tam a sarat. Rajtam kívül az egyetlen bába volt itt az egész­ségügy „közkatonája”. Ma az orvos mellett írnok működik, s a falu egészsége fölött védőnő és házi betegápoló is őrködik. A 30-as évek elejének szomo­rú statisztikája öt év leforgása alatt — 76 egy évem aluli gyer­mek halálesetéről vall. Napja­inkban ez a szám, hasonló idő­szakban — kettőre csökkent. A» összes haláleset a három és fél évtizeddel korábbi 361-gyei szemben 207 volt, de az utóbbi­aknak a háromnegyed része 70 éven felüli korban hunyt el. Érzik a gondoskodást ... Ezer család kisebb-na- gyobb panaszait hallgatja meg és igyekszik tőle telhetőén or­vosolni. És közülük minden har­madik a mintegy két-három ki­lométer távolságban levő, úgy­nevezett szálláshelyeken él (Fel­ső-, Alsó-, Negyvenszállás). Ahol járthatók az utak, ott robogón közlekedik, esetenként pedig a termelőszövetkezet is kocsit bo­csát a rendelkezésére. Mert ami­óta Bátya tsz-község lett, a cse­kély számú „kívülmaradottak” kivételével valamennyien érzik a szövetkezeti parasztságra is kiterjesztett állami gondoskodás* a szociális és egészségügyi ellá­tottság áldásait. — A régi iskolából átalakított rendelőnk hovatovább szűknek bizonyul. A jelenlegi beteglét­szám a napi 80 körül jár. A községfej leszités terveiben közös orvosi-fogorvosi rendelő és vá­rószoba is szerepel. A tervezés szakaszában van már a törpe­vízmű és tetemes összeget tar­talékolnak a mielőbbi megvaló­sításra. Másfél évtizede gyűlt ki a villany, s a járdásitás is régóta lekerült a gondok listá­járól. Szinte óránkénti autó- buszjárat köt össze Kalocsával, ahol szükség esetén a betegek kórházi kezelésben, ápolásban részesülhetnek. — Mit tart a Bátyán eltöltött három évtized legfőbb eredmé­nyének? — A felvilágosító munka és a szociális juttatások kiterjesztése nyomán az egykori elmaradott­ságot, a babonák szintjén való népi gyógykezelést napjainkban egészséges szemlélet váltotta fel. A gyógykezelést, az orvosi ellá­tást igényli a falu népe. Szám­szerűen talán ki sem fejezhető: hányszorosan él a lehetőségek­kel. Bátran elmondhatjuk, hogy e tekintetben a különbség falu és város közt máris eltűnt. A jubiláns hitvallása A kétszeres jubileuma küszö­bén álló körzeti orvos — jövőre lesz hatvan éves és tölti be it­teni szolgálata 30. esztendjét! — immár több cikluson át megvei tanácstag, 1963-óta pedig t*Se- mes orvos. — Minden lehetséges eszköz­zel a megelőzésért kell küzdeni. Jobb elejét venni bármilyen be­tegségnek, mint a már meglévőt gyógykezelni — ez orvosi hit­vallásának álfája. És a harminc év pozitív egészségügyi statiszti­kájának adatai, az eredmények — őt igazolják. Jóba Tibor Átadták a kiskörös' postaházat Üjabb létesítménnyel gazda­godott Kiskőrös, Petőfi szülő­városa. Az új földművesszövet­kezeti áruházzal szemben eme­letes postaház épült, amelyben az Állami Biztosító és a Ma­gyar Nemzeti Bank is helyet kapott. A több mint hatmillió forintos költséggel készült léte­sítményt kedden Horn Dezső, közlekedés- és postaügyi minisz­terhelyettes adta át rendelteté­sének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom