Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

2. oldal 1967. július 26. szerda Tíz napirendi pont az arab külügyminiszterek értekezletén KAIRÓ (MTI) Az arab külügyminiszterek augusztus elejére tervezett khartoumi értekezletén annak a szudáni javaslatnak alapján folytatják majd a vitát, amit a külügyminiszterek Kuwaitban és New Yorkban folyt tanács­kozása elé terjesztettek. A ja­vaslat két fő kérdést tartalmaz: az izraeli imperialista agresszió következményeinek felszámolá­sát és a következő időszakban várható imperialista nyomással szemben az egységes arab állás­pont kialakítását E két fő kér­dést a szudáni indítvány szerint a következő 10 pontban kell megvitatni: 1. Az arab országok katonai parancsnokságának egyesítése. 2. Az arab letétek kivonása az agressziót támogató országok bankjából és befektetésük arab országokban. 3. Az arab országok állás­pontjának meghatározása min­den más országgal kapcsolat­ban, aszerint, hogy viszonyul­tak az agresszióhoz. 4. Az olajszállítás megszünte­tése azokba az országokba, ame­lyek támogatták az agresszort. 5. Szankciók amerikai és an­gol szervezetek ellen. 6. A külföldi katonai támasz­pontok felszámolása az arab országok területén. 7. Arab pénzalap létesítése a katonai erőfeszítések támogatá­sára. 8. Az arab államközi kapcso­latok normalizálása. 9. Az arab országok gazda­sági tevékenységének összehan­golása. 10. Az arab szolidaritás char­tájának megvalósítása. A kairói lapok szerint ezt a tíz pontot tekintik a napirendi javaslatnak. Ezenkívül megvi­tatják az arab államfők csúcs- értekezletére vonatkozó javas­latot is. Aki csak mozog, arra lőj ! Detroitban Kuba, július 26 Filmekről, regényekről, színes riportokból ismerjük a latin­amerikai karneválok dalban, táncban, vigalomban gazdag, látvá­nyos forgatagát. Tizennégy esztendővel ezelőtt, 1953. július 26-án karnevál volt egy latin-amerikai országban: Kubában. Santa Ana napja volt, és Santiago de Cuba utcáin felcsendültek a karnevál tüzes ritmusú spanyol és néger dallamai. S abban a karneváli forgatagban egy csoport fiatal kubai, diákok, munkások — és vezetőjük, az akkor 26 éves ügyvéd, Fidel Castro — hallatlanul bátor tettet hajtottak végre. Megostromolták a korrupt, kegyet­len, népelnyomó Batista-rendszer egyik lakanyáját, a Moncadá-t. Akkor még nem sikerült — nem sikerülhetett — a maroknyi bátor férfi akciója, mégis felfigyelt rájuk a világ. Azt a célt el­érték, amit akkor tűztek maguk elé. Megmutatták Kuba népének, hogy van lehetőség az elnyomó terrorrendszer elleni fegyveres harcra, van esély Batista uralmának megdöntésére. Július 26-a maroknyi csapata azóta, tudjuk, milliós hadsereg­gé növekedett. Kuba győzedelmesen megvívta forradalmát, példát mutatva az amerikai kontinens első igazán szabad földjévé vált, ahol a nép önmaga intézi sorsát. A forradalmi mozgalom kezde­téről, július 26-áról azóta is beszél és emlékezik Kuba, beszél és emlékezik a világ. A felszabadult, szocializmust építő Kuba az egész szocialista tábor, a haladó emberiség barátságát és ro- konszenvét élvezi. ★ A magyar államférfiak táviratban üdvözölték Kuba nemzeti ünnepe alklamából dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárát, és dr. Osvaldo Dorticos Torradot, a Kubai Köztársaság elnökét, tolmácsolva a maguk és a magyar nép jókívánságait Kuba népének és vezetőinek. szabályos ütközetek dúlnak Detroitban a harcok változat­lanul tartanak. Az utcákon több helyen barrikádökat emeltek, a városba vezényelt ejtőernyő­söknek helyenként házról házra kell harcot vívniok. A katonaságnak és a rendőr­ségnek harckocsik és páncél­autók bevetésével sikerült csak megtörniök az ostromzárat egy rendőrőrs körül. Magyar idő szerint reggel 9 órára a halottak száma elérte a huszonhármat, a sebesülteké pedig 1500 fölé emelkedett. A letartóztatottak száma 2100. „Aki csak mozog, arra lőjj” •— ezt az utasítást kapták a Detroitba bevonult szövetségi ejtőernyős alakulatok. A leg­frissebb jelentések szerint Det­roitban fellángoltak a harcok, szabályos ütközetek dúlnak az utcákon. Páncélautók rohan­gálnak fel-alá és géppuskáznak, a város több pontján pedig fcállóharc” tombol. A kétmillió lakosú városban a harcok a hétfő esti órákban erősödtek fel és különös heves­séggel folytatódnak a város ke­leti negyedében. Mivel a helyi hatóságok nem tudtak megbir­kózni a megbolydult néger tö­megekkel, Johnson elnök uta­sítására 5000 főnyi ejtőernyős rohamalakulat érkezett Detroit­ba és csatlakozott az ott már harcban álló 13 000 rendőrhöz és milicistához. Az elnök nyi­latkozatot tett közzé és ebben utasította a hadügyminisztériu­mot, hogy minden szükséges in­tézkedést tegyen meg a rend helyreállítására. Johnson tíz­perces rádióbeszédet mondott, ebben felszólította a város la­kosságát, térjen vissza otthoná­ba. Közölte, azért küldött kato­nákat Detroitba, mert „kétség- bevonhatatlanul bizonyíték” van rá, hogy Romney michigani kormányzó és a helyi hatóságok nem tudják letörni a zendülést. A detroiti polgármester ké­résére Throckmorton tábornok parancsot kapott, hogy csapa­Pearsonnak aggodalmat okoz de Gaulle montreali beszéde MONTREAL. (MTI) De Gaulle tábornok Quebec- ből hétfőn este 19.30 órakor megérkezett Montrealba, ahol a városházán Jean Drapeau, Mont­real polgármestere fogadta, A francia elnök a városháza er­kélyén rövid beszédet mondott az őt lelkesen ünneplő tömeg előtt, amelynek soraiban a résztvevők a nemzeti független­ségi tömörülés jelszavait lobog­tatták. Beszédében de Gaulle Fran­ciaország nevében, üdvözölte „francia Montreal városát”, s biztosította hallgatóságát arról, hogy Franciaország nagy biza­lommal és szeretettel viseltetik a kanadai franciák iránt. Meg­állapította, a franciák köteles­ségüknek tartják, hogy hozzá­járuljanak francia Kanada elő­rehaladásához, s ennek kap­csán utalt azokra a megállapo­dásokra. amelyeket Dániel John- sonal, Quebec miniszterelnöké­vel írtak alá. Az elnök azt mondta, hogy montreali fogad­tatása és az utazása során ta­pasztalt ünneplés az 1945. évi felszabadulás franciaországi lég­körére emlékeztette, de Gaulle így fejezte be beszédét: „Éljen a szabad Quebec.” Pearson kanadai miniszterel­nöknek „nagy aggodalmat” oko­zott de Gaulle montreali beszé­de. Mint a miniszterelnökségi hivatal egv szóvivője elmondta, Pearson, aki de Gaulle beszé­dét a televízió közvetítésében hallgatta, később kérte a beszéd leírt példányát. A szóvivő hoz­zátette, hogy a miniszterelnököt többen felhívták telefonon és nyugtalanságukat fejezték ki a francia elnök beszéde miatt. A Quebec-i kommunisták tá­mogatják a tartomány lakossá­gának önkormányzati követelé­sét — állapítja meg de Gaulle tábornok útja kapcsán az Hu- manité, amely részleteket közöl Lucien Jacques-nak, a Kanadái Kommunista Párt egyik vezető­jének nyilatkozatából. A Ka­nadai Kommunista Párt régóta szükségesnek tartja egy új al­kotmány kidolgozását, amely elismeri, két nemzet él Kana­dában és magában foglalja mindkét nép jogát az önkor­mányzatra, egészen a különvá­lásig. A Combat vezércikke Quebec- ben elmondott beszéde miatt élesen támadja de Gaulle tá­bornokot. Milyen jogon avatko­zik be de Gaulle tábornok ilyen biztonsággal és megvetéssel egy állam belügyeibe? Milyen jo­gon teszi meg magát döntőbíró­vá és izgatóvá Quebec sorsá­ban? Azt is meg lehetne kér­dezni — írja a lap —, milyen szükségletet elégít ki a francia nacionalizmusnak ilyen ádáz felszítása? Attól kell tartani, hogy mindez olyan vállalko­zásba torkollik, amely egyszerre időszerűtlen és veszélyes. taival támogassa a helyi milí­ciát és rendőrséget a rend hely­reállításában és vegye át az egész michigani milícia irányí­tását. Kedden reggel Romney kor­mányzó a polgármester kísére­tében páncélautón járta be a várost. A polgármester megállapítása szerint Detroit hasonló az 1945-ös Berlinhez, vagy pedig a gettólázadás után lerombolt Varsóhoz. Az üzletek, bankok, iskolák bezártak, a gyárakban akadoz­va folyik a munka, az éjszakai műszakot leállították. Detroitra hatalmas füstfelhő borult, öt­száznál több ház égett le. Több helyen két-három emeletes épü­letek dőltek romba. A károk megközelítik a 200 millió dol­lárt. A zűrzavart kétes elemek fosztogatásra használják fel. A fosztogatók között igen nagy számban vannak fehérek. Véres összetűzések robbantak ki a Maryland állambeli Cam- bridgeben is. Ezernél több tünte­tő özönlött az utcákra, bezúzta a kirakatokat, és kövekkel tá­madt a rendőrökre. A városi hatóságok kérésére az állam más részeiről két zászlóalj nyi milicistát és rendőrt vezényel­tek Cambridgebe. A michigani Grand Rapids- ben is összecsapások voltak. A 200 000 lakosú városban néger tüntetők kézitusát vívtak a rendőrökkel. Tizenhárom sze­mély megsebesült, 12 tüntetőt letartóztattak. A hatóságok dol­gát nehezíti, hogy a városban csak 75 rendőr van. Kérésükre hamarosan 130 rendőrt külde­nek máshonnan erősítésül Grand Rapidsbe. Kormánytanácskozások Kairóban a gazdasági egyensúlyról, külpolitikáról s,ínfalak mögőtli diplomácia új ENSZ-székhelyért Az egyiptomi kormány kedd­re virradó éjszaka Nasszer el­nök vezetésével öt és fél órás tanácskozást tartott. A kor­mányülésen az 1967—68. évi költségvetést vitatták meg. Szer­dán este a kormány újabb ülést tart. A költségvetésen kívül a mi­niszterek megvitattak számos kül- és belpolitikai kérdést. Az Al Ahram rámutat, hogy az új költségvetési intézkedések célja a gazdasági élet egyensú­lyának megteremtése és a foko­zott katonai kiadások biztosí­tása. Az UPI arról tájékoztat, hogy Odd Bull tábornok hétfőn este, kairói megbeszélések befejezté­vel, Jeruzsálembe ment. Mint az Al Ahram megjegyzi* Odd Bull kairói tárgyalásain teljes megállapodást ért el a tűzszü- neti vonalon elhelyezendő ENSZ-megfigyelők szerepéről. A megállapodás rögzíti a meg­figyelők feladatait a tűzszüneti vonal egyiptomi szektorában. Az egyiptomi . oldalon három megfigyelő állomást létesítenek, és a megfigyelők ezek között az állomások között állandó őr­járatot tartanak fenn. Két na­pon belül a megfigyelők számát tízről tizenháromra növelik. Az AP és az UPI algíri hí­rében az arab országok szín­falak mögötti diplomáciai kez­deményezéseiről számol be. Mindkét hírügynökség olyan ér­tesülést közöl, hogy az arab országok és az el nem kötele­zett nemzetek képviselői ta­Lapssemle Mobutu, Izrael és Csőmbe ALGÍR (MTI) A Mobutu-rezsim és Izrael kapcsolata akadályozza Csőmbe kiadatását Kongónak — ez tű­nik ki a Revolution Africaine című algériai folyóirat legfris­sebb számából. Mint ismeretes, Algéria hadiállapotban levőnek tekinti magát Izraellel, viszont Mobutu kormányának izraeli katonai tanácsadók nyújtanak segítséget. „Mi készek vagyunk kiadni Csombét Mobutunak — írja a Révolution Africaine —, azon­ban nem adjuk ki olyan vala­kinek, aki támogatja Izraelt és akinek országa hídfő Izrael af­rikai behatolásihoz. Kongó ENSZ-küldötte a Jeruzsálem­mel kapcsolatos határozatnál nem szavazott együtt az arab országokkal — igaz ugyan, hogy Mobutu, a kongói államfő ezért rosszallását fejezte ki. A Révolution Africaine fel­teszi a kérdést: vajon előfor­dulhat-e, hogy Csőmbe húz hasznot Kinshasa Izrael iránti rokonszen véből ? Az UPI jelentése szerint al­gíri tájékozott források kizár­ják azt a lehetőséget, hogy Csombét idegen zsoldosok meg­szöktessék. A Bumedien-kor- mány minden elővigyázatossági intézkedést meg fog tenni, hogy élve adja át a kongói kormány­nak Csombét, ha a kiadatásra sor kerül. nácskozást tartottak az ENSZ New York-i székhelyének Pá­rizsba való áthelyezéséről. Ezt a tervet a hírügynökségek összefüggésbe hozzák Buteflika algériai külügyminiszter hétfőn elhangzott nyilatkozatával, mi­szerint a nemzetközi szerveze­teket mindaddig könnyebben befolyásuk alatt tartják az im­perialista hatalmak, amíg a vi­tákat New Yorkban tartják. Buteflika még New Yorkba utazása előtt felkereste de Gaul­le francia elnököt és állítólag felvetette neki az ENSZ szék­helyének megváltoztatására vo­natkozó elgondolását. Az AP rámutat, algériai kö­rökben úgy vélekednek, hogy az ENSZ-tagállamok többsége várhatóan az áthelyezés mellett foglalna állást, az arab államok vagy Párizst, vagy esetleges svájci várost, vagy egy el nem kötelezett állam fővárosát tart­ják alkalmasnak arra, hogy szállást adjon a világszervezet­nek. Vietnami jelentés Az amerikai légierő hétfőn folytatta a VDK elleni támadá­sokat. Másodszor bombázták a Vinh városa közelében levő hő­erőművet, Dél-Vietnamban a B—52-s, nyolc hajtóműves óriás gépek Hűé városától északra és Pleiku térségében szórták le egyenként harminc tonnányi bombaterhüket. A szá­razföldről nem jelentettek ko­molyabb összecsapást. Saigontól délre a Mekong-deltába Vezető utat keddre virradóra elvágták a partizánok. Egy hete a sza­badságharcosok támadásai szin­te mindennap megbénítják a forgalmat ezen a fontos útvona­lon. Szótöbbség Wilsonnak Hétfőn este az angol alsóház 93 szótöbbséggel — az utóbbi időben régóta nem tapasztalt szavazataránnyal — bizalmat szavazott a Wilson-kormány- nak. Háromszázharminchárom szavazattal kétszáznegyven el­lenében elutasította a konzerva­tív ellenzék bizalmatlansági in­dítványát, amely a kormány gazdasági politikáját bírálta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom