Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

■/tfr Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA r XXII. EVF., 172. SZ. Ara SO fillér 1967. JÜLIUS 23, VASÁRNAP Dr. Dimény Imre látogatása Kecskeméten Dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter szombat délelőtt látogatást tett Kecskeméten. A vendéget a me­gyei pártbizottságon dr. Molnár Frigyes, a megyei bizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács vb-elnöke fogadta. Dimény elvtárs időszerű kérdé­seket beszélt meg a megye ve­zetőivel. Ezt követően mezőgaz­dasági termékek felvásárlásával és feldolgozásával foglalkozó vállalatok vezetőinek részvételé­vel folytatódott az eszmecsere. A tanácskozáson részt vett Be- nei Sándor, a Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemé­nek igazgatója, Sarok Antal, a Gabonaf el vásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója. Végvári István, a Kecskeméti Konzerv­gyár igazgatója és Perényi Ist­ván, a MÉK igazgatója. Legtöbb szó a gazdasági reformra való felkészülésről esett. A minisz­ter elvtárs különösen hangsú­lyozta, hogy a vállalatoknak keresni kell a termelőkkel és a fogyasztókkal való jobb, korsze­rűbb kapcsolatokat, és ezek ki­alakításának új módszereit. A vállalatok között is megvan a lehetőség a jobb együttműkö­désre. A déli órákban a miniszter elvtárs, a megye vezetőinek kí­séretében látogatást tett a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben, Itt dr. Mé­szöly Gyula, az intézet igazga­tója adott tájékoztatást az ed­digi munkáról. Elsősorban, a paradicsomnemesítés és a tri- ticaleval kapcsolatos kutató­munka volt napirenden. Sor került a különböző paradicsom- fajták kísérleti parcelláinak megtekintésére, Többek között tanulmányozták a vendégek a legújabb fajtajelölteket. Ezután a triticale-kísérl eteket tekintették meg. Az új hibridek például az 57-es és a 64-es számúak jóval magasabb ter­mést adnak, mint az eddig is­mertek. Ezekről dr. Kiss Árpád, az intézet igazgató-helyettese adott tájékoztatást A miniszter elvtárs és kísé­rete nagy elismeréssel nyilat­kozott az intézet kutatóinak munkájáról. A délutáni órákban még lá­togatást tett Dimény elvtárs MEK kecskeméti fel vásárló te­lepén, majd a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat solti te­lepén, ahol teljesen gépesítették az átvételt. Felvásárlása barack fővárosában Magyarország baracktermésé­nek háromnegyed részét Bács- Kiiskun megye adja. A Szövet­kezetek megyei Értékesítő Köz­pontjának idei felvásárlási terve 2000 vagon. Ennek mintegy 60 felvásárlási, feldolgozási és ér­tékesítési lehetőségekről. — Bevezetőül talán némi ösz- szehasonlítást a múlt évvel. 1100» vagonnyi barackot vettek át a megye összes kirendeltségei, kevesebbet, mint az idén egyedül Kecs­kemét. A termés ne­gyedrésze kajszi volt. Ebben az év­ben egyelőre július 14. tartja a napi felhozatali csúcsot, 50 vagon árut kap­tunk. Rózsából 70 —80 vagonra is szá­mítunk a legforgal­masabb napokon. Az arány a követ­kező években fo­kozatosan a kajszi javára hajlik el, ha termőre fordul a gazdaságok ötezer holdas fiatal tele­pítése. Az első, ami szembeötlők a tele­pen, hogy az ölmúlt évekkel szemben egyáltalán nem lát­ni torlódást, hosszú sorokban várakozó ' ermelőket. k — A barack leg­nagyobb része te­Barackszedés a Duna-Tisza közi Mező- hergépkocsikon, gazdasági Kísérleti Intézet gyümölcsösé- vontatókon érkezik, ben. Tudományos intézethez illően kuta- lerakásukat elektro- tássál kapcsolják össze a szüretet. A fák mos targoncák gyor- koronaformájának és terméshozamának sítják meg. A ki- összefüggését vizsgálják, sebb gazdaságok és az egyéni termelők százaléka a kecskeméti kiren- áruját tizennégy mérlegen vé­dettségre érkezik be a Homok- szik át. hátság északi részének állami _ Hogyan történik a csoma- gazdasagaibol, termeloszoveL & a válogatás? kezeteibol, tszcs-iből, szakszó- . ,, vetkezeteiből, valamint a ma- “ Az exportáru többségét gántermelőfctőL maguk a termelők válogatják es címkézett, „vagonkész” reke- Nagy Lajost, a kirendeltség székben adják át. Ezért egy fo- telépvezetőjét kerestük meg, rint felárat számítunk kilón- hogy tájékoztassa olvasóinkat a ként A belső válogató-csoma­Illatos gyümölccsel telt autók érkeztek a gazdaságokból. Hibátlanul válogatnak a di­áklányok, egy szem túlérett vagy molyos barack sincs az export­áru között. Podmaniczky Kati már a harmadik nyáron bri­gádvezető. goló munkát 500 nődolgozó vég­zi ek Kis hányaduk tartozik csak a törzsgárdához, a többiek szezonmunkások, közülük száz diáklány. Fiútanulót is alkal­mazunk hatvanét, targoncásnak* vagonrakónak, gépkocsikísérő­nek. — Lépést tud' tartani a fel­dolgozás és a szállítás a ba­racktömeggel? — Húsz hűtött és tíz-húsz szárazvagont, számos kamiont indítunk útnak naponta, áruval megrakva. Sajnos, a hűtővagon- ellátás gyakran akadozik. — Hova kerül a MEK-től a barack? — 750 vagon exportra. Eb­ből 50 légiúton Angliába, 400 vasúton a nyugati országokba* elsősorban az NSZK-ba, Auszt­riába, Svájcba, 300 pedig a ba­ráti államokba. A barack to­vábbra is fontos valutaforrás. De bőven jut belföldre is. Köz­vetlen fogyasztásra, befőzésre száz vagonnyi, a konzerv-, a hűtő- és a szeszipar 400 vagont kap kompot, lekvár* cukrozott gyümölcs, üdítő ital. mirelit, és nem utolsósorban pálinka, likőr alapanyagnak. Sz. i. Közérdekű témákról röviden A műit té­len állandó be­széd- és új­ságcikk-téma MIKORRA KÉSZÜL EL A KECSKEMÉTI MOZI? Fél éve dolgo­zik Kecskeméten a Habselyem és Kötöttárugyár FEHÉRNEMŰ ÜZEM KEREKEGYHÁZÁN Az imént a hölgyeket öl­törtető üzem­ről szóltunk, AHOL AZ ARUKAT ÖLTÖZTETIK Az elavult tetőszerkezet ugyanis alátámo­gatva is nehezen állta a hó ostromát, a mennyezetről hullott a vakolat, nyikorog­tak a székek és sóhajtozott a néző: mikor újítják már fel ezt az elavult épületet? Az idén februárban végre elkezdődött a felújítási munka, de nem sóikkal ké­sőbb olyan hírek kaptak szárnyra, hogy vita keletkezett a tervezők és a kivite­lezők között, s a huza-vona miatt a mun­ka befejezése is késhet. Ez pedig elég nagy baj lenne, hiszen a 441 személyes Árpád Mozi négy előadás szervezésével sem igen tudja kielégíteni a megyeszék­hely igényét — ha jó a film. A pótszéken kucorgóknak és a kívül rekedteknek végre jó hírrel szolgálha­tunk: egyenesbe került a felújítás ügye. Az erdeti tervet menetközben módosítot­ták, megtoldották egy millió forinttal a beruházás összegét. így a rendelkezésre álló 2,5 millió forintért nemcsak szép köntöst, kényelmes berendezést, hanem teljesen új tetőszerkezetet is kap a Vá­rosi. Jól halad a munka és legkésőbb 1968. májusára átadja a filmszínházat a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelő- ipari Vállalat. e üzeme, amely a Ruhagyár átszervezése nyo­mán született. Január 1-én háromszázötven munkásnő ült a varrógépek mellé, ismerked­ni az új szakmával a Pestről érkezett mun­katársak segítségével. Hogy ez milyen jól si­került, azt bizonyítják a félév termelési adatai: az előirányzott 1 millió 24 ezerrel szemben 1 millió 400 ezer nőd fehérneműt készített az üzem, mégpedig kiváló minő­ségűt. Növekedett időközben a létszám is, je­lenleg 450-em dolgoznak a Fehérnemű­gyárban. Az év végéig további hetven munkásnőt vesznek fel, elsősorban érett­ségizett lányokat. A vállalat központjában is elégedettek a Bács megyei asszonyok, lányok ügyes­ségével és szorgalmával, ezért úgy hatá­roztak, hogy még egy üzemet telepítenek ide, kerekegyházára. Augusztusban kezdi a munkát a Kiskunfélegyházi Kézműipari Vállalat hajdani telepén a fehérnemű üzem. Az induló létszám száz, de a ne­gyedik negyedévben már 220 asszonyt foglalkoztatnak. 1968-ban tovább emelik a létszámot, a helybeliek nagy örömére, hiszen Kerekegyházán is problémát je­lentett eddig a nők munkába állítása. most következzen egy olyan vállalat, ahol az árukra szabnak tetszetős köntöst. A Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat ebbein az évben már 1200 tonna faltkar­tont, azaz több színnyomásos dobozt gyárt. Megrendelőd között szerepéi az édesipar, gyógyszergyár és itt készülnek a mindannyiunk által ismert Optima mo­sópor dobozai is. Megrendelés jóval több érkezik a vál­lalathoz, mint amennyi faltkartont ma még gyártani tud. Érthető ez, hiszen az üzemek igyekeznek minél tetszetősebb csomagolás­sal ellátni árujukat. Az országos doboz­szükségletet három nyomdának kell kielé­gíteni, de termelésük gyors növelése elle­nére is ma még importra szorul a hazai ipar. A megyei nyomda idén 13 millió forin­tot költ gépek vásárlására. Ez teszi lehető­vé, hogy jövőre már kétezer tonnára nö­veljék a faltkarton-termelést. Reméljük, hogy megrendelőik között a következő években nemcsak két megyei vállalat, — a kecskeméti és kalocsai sütöde — szere­pel majd, hiszen az áruk külsején bőven van mit javítani Kecskeméttől egészen Bajáig. B. D, Irány Svájc! Nánási Elemér pénzügyőr főtörzsőrmester ólom­pecséttel zárja le a vagont. _ (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom