Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-22 / 171. szám
ISHFI. Július 22. szombat 3. oldal Nagy a fejlődés, de még sok a teanivaió Beszélgetés a kecskeméti járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről Ismét a borsócséplőgép-ügyről Válaszoltak az illetékesek, de senki sem vállalja a felelősséget A kecskeméti járás közgazdasági, természeti és talajadottságai nagyrészt elég mostohák. A területéin levő 24 termelőszövetkezetből 14 alacsony színvonalon, gyengén gazdálkodik. A járási párt- és tanácsvezetés sokat foglalkozik a közös gazdaságokkal. A gyenge termelőszövetkezeteket illetően külön intézkedési tervet készítettek. Rendszeresen megvitatják e gazdaságok vezetőivel, miképp lehetne előre lépnie Bene Andrással, a járási tanács vb-elnökével a termelő- szövetkezetek helyzetéről beszélgettünk. — Járásunk területének 70 százaléka homok, sőt ez utóbbi fele futóhomok. Betelepítésére már elődeink is tettek egyet- mást. Szőlővel, gyümölcsössel hasznosították. A második ötéves terv időszaka alatt már nagyüzemi telepítést hajtottunk végre. 7500 holdon történt korszerű szőlő-' és gyümölcskertek létesítése. Ezzel együtt csaknem 23 800 holdon folyik szőlő-, és 4700 holdon gyümölcstermesztés a járás közös gazdaságaiban és háztáji kertjeiben. Figyelemre méltó, hogy a zöldségkertészet is egyre inkább tért hódít. A mezőgazdaság szocialista átszer' vezése óta 1500 holddal, sőt az idén tavalyhoz viszonyítva újabb 300 holddal növekedett a zöldségtermesztéssel hasznosított terület. Ezt segítette az öt nagyobb méretű palántanevelő, amelyet a közös gazdaságokban építettek, valamint a gépesítés fejlődése. A mezőgazdaság átszervezése óta nagy a fejlődés. Csaknem 10 ezer holdon történt talajjavítás. Négyezer holdon alkalmazzuk az esőztető öntözést. A műtrágyafelhasználás háromszorosára nőtt. Lényegesen nem növekedett azonban az istállótrá- gvázott területek nagysága, de a felhasznált mennyiség itt is kétszeresére, 150 mázsára emelkedett. holdanként. Jelentős területén végeznek zöldtrágyázást a termelőszövetkezetek. 1964- ben megkezdődött a rét-, legelőterületek javítása csaknem háromezer holdon. Negyvenhét százalékos növekedés Mindennek következtében, a nagyüzemek adta lehetőségek, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők felhasználásával a mezőgazdasági termelés értéke az átszervezés előtti 1960. évhez képest 47 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedtek az átlagtermések. A búzánál, kukoricánál különösen figyelemre méltó ez. Az 1961. évi 7,9 mázsa átlagterméssel szemben 16,9 mázsa volt a holdankénti eredmény 1966-ban kukoricából. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt évben paradicsomból 97 mázsa volt a holdankénti hozam. Ez csaknem 75 százalékkal magasabb az 1961. évinél. Ezek után arról esik szó: milyen tényezők okozták azt, hogy a járásban még mindig viszonylag sok az alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezet. — Az ismert közgazdasági, természeti és talajadottságok miatt jutnak nehezen előre egyes szövetkezeteink. Néhány helyen a vezetéssel is baj van. Öt-hat szövetkezetünkben a belvizek miatt nagy a kiesés, amihez hozzájárultak a kevésbé szilárd gazdasági alapok. A többi gyenge szövetkezetünkben főként a mostoha körülmények miatt nincs lehetőség nagyobb beruházásokra tartós eredmények elérésére. A járási pártós tanácsvezetés eddig is minden tőle telhetőt elkövetett e gazdaságok segítésére. Ez persze nem elegendő. A helyszínen a gazdaság területén kell a megoldásokat keresni. Az utóbbi hónapokban megjelent intézkedések sokat segítették. A gazdasági reform megvalósítása, illetve annak előkészítése során máris nagyobb lehetőségeik vannak a termelőszövetkezetnek. Erre vonatkozólag Bene elvtárs a következőket hangoztatja: Éljenek a lehetőségekkel — Megítélésünk szerint az új kormányhatározat adta lehetőségekkel — amely az üzemi tevékenység kiszélesítésére vonatkozik — elsősorban a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben úgy kell élni, hogy segítse gondjaik megoldását, a tagok jövedelmének állandó biztosítását. Fiz természetesen visszahat a termelés alapjainak megszilárdulására is. Néhány szövetkezet már elindult ezen az úton. Több helyen kiszélesítették a szolgáltató tevékenységet, kooperálnak ipari üzemekkel, hiánycikkeket gyártanak, és így tovább. A lászlófalvi Alkotmány a konzervgyárral keres kapcsolatot. Lakitelek, Lászlófalva. és Tisza- kécske termelőszövetkezetei jövőre téglagyárat üzemeltetnek. Néhány szövetkezetben már korábban is borkiméréseket, zöldség-, gyümölcselárusító standokat hoztak létre saját terményeik árusítására. Ezeket tovább lehet fejleszteni, azonban ügyelni kell a folyamatos áruellátásra. A tapasztalatok szerint ugyanis erre nem mindenütt fordítanak gondot. A távlati tennivalókra fordul a szó. A Tisza menti körzetben az öntözés mellett a zöldségtermesztést, állattenyésztést szándékoznak továbbfejleszteni gazdaságaink. A járás nyugati területén és a déli homokhátságon egyaránt fontos feladat a régi telepítésű szőlők rekonstrukciója, a szőlő- és gyümölcstelepítések mérsékeltebb ütemben történő megvalósítása. A déli homokhátságon még a tákarmánytermesztés fejlesztése, a szarvasmarha- és juhállomány növelése szerepel a tervekben. A belvizek ellen A megyében a járás szenvedett legtöbb belvízikárt. Ennek jövőbeni elkerülése érdekében is születtek tervek. — A járásban minden holdra alig fél méter csatorna jut. A vízbefogadó főművek kiépítetlenek, vagy egyáltalán nem törődtek karbantartásukkal az előző években. Tavaly emiatt a belvizek 37 és fél millió forintos termelési értéklkiesést okoztak. Az idén is a magas vízállás, vagy vízborítás miatt csaknem hatezer hold a műveletlenül maradt szántó. 3000 hold kenyérgabona került kiszántásra, és 4000 holdon jelentkezik olyan fontos belvízikár, amely kedvezőtlenül hat az átlagtermések alakulására. Hasonlóképpen nagy a kár a szőlőkben és a gyümölcsösökben. Mintegy 150 ezer darabbal ritkult a szórványgyümölcsösök faállománya. Finnek csaknem 70 százaléka kajszi. A harmadik ötéves tervidőszakban 36 kilométer csatorna épül állami beruházásból. A vízgazdálkodási társulatok 775 kilométer csatorna építését tervezik. Az üzemeken .belüli vízrendezés érdekében 207 kilométer csatorna építését irányozták elő. Mindez lényeges javulást jelent, de mégsem oldja meg véglegesen a gondokat. JÚNIUS 24-i számunkban, Állatok elé kerül az exportra szánt borsó címmel megírtuk, hogy milyen katasztrofálisan alakult a borsószezon a Bajai Hűtőházban. A zöldség beérését 14 cséplőgépnek kellett volna — üzemkész állapotban — várnia a termelési szerződést kötött tsz- ekben. Ezzel szemben mindösz- sze azzal a négy géppel csépelhettek a szezon kezdetétől, amit Makóról és Kaposvárról kaptak. A Miskolci Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat ugyanis, a tőle rendelt tíz cséplőgép közül csak négyet szállított le cikkünk megjelenéséig. Sok száz holdon lekaszálták és silózásra használták fel a tsz-ek azt a borsót, aminek a zömét exportra szánta a hűtőház. Akkoriban 5 millió forintra becsülték a várható anyagi kárt a hűtőház vezetői. Írásunkban utaltunk arra, hogy a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kooperációs és anyagbeszerzési nehézségeire hivatkozik a késedelmes szállítás indoklásánál. „Hogy igaza van-e ebben és a tetemes veszteségért kit, mennyiben terhel felelősség, azt rövidesen kiderítik az illetékesek”— írtuk. Végül annak a feltevésünknek adtunk hangot, hogy a népgazdaságot ért kár bekövetkeztét nagyobb előrelátással meg lehetett és meg is kellett volna előzni. A CIKKRE levélben válaszolt a miskolci vállalat és felettes szerve, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt is. E válaszok lényege egybehangzóan az, hogy a gyártómű június 30-ra vállalta a tíz borsócséplő leszállítását, így a történtekért semmiféle felelősség nem terheli. Sőt, még dicsérni is lehet azért, mert négy cséplőt június 13-ra, további négyet pedig június 24-re — azaz határidő előtt — rendeltetési helyére juttatott. Mindössze annyit ismert el a vállalat, hogy „egy gép július 3-án került leszállításra, hátralék egy gép”. Válaszukban arra is utalnak a miskolciak, hogy az Országos Hűtőipari Vállalat vélemény- eltéréssel élt ugyan a június 30-i határidővel szemben, de ők közölték: a szállítás határidejét — a már említett nehézségek miatt — nem hozhatják előbbre. A VÁLASZLEVELEK elolvasása után elsőként ez a kérdés fogalmazódik meg az emberben: Vajon köthetnek-e olyan szerződést — a borsó érési idejével tisztában levő — gazdasági v«- zetők, amely előreláthatóan sokmilliós népgazdasági kárt eredményez? A borsószezon ugyanis — sok évi tapasztalat szerint — május 25-e körül indul és június végén, illetve július első napjaiban véget ér. Ebből következik, hogy a június 30-ra — vagy akár egy-két héttel előbb — szállított gépekkel csak csekély hányadát lehet kicsépelni a leszerződött 1750 hold termésének. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy egy új konstrukciójú gépről van szó, amelynek üzembehelyezése, az esetleges hibák kijavítása, több napig tarthat. Fodor Tibortól, az Országos Hűtőipari Vállalat beruházási osztályának helyettes vezetőjétől: — a borsóeséplőgép vásárlás lebonyolítójától — ezt a választ kaptuk: „Igaz, hogy a miskolciak június 30-ra akarták elvállalni a gépek leszállítását. De mi véleményeltéréssel éltünk. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy a cséplők egy részét április 30-ra, a többit május 15-re szállítsák le. Véleményeltérésünkre választ nem kaptunk, tehát az általunk megjelölt határidőre kellett volna megérkeznie a gépeknek.” De cáfolja a hűtőipar a miskolciak válaszlevelének egyéb állításait is. A Bajai Hűtőház igazgatója szerint nem június 13-án, hanem 16-án érkezett meg az első négy gép a fajszi tsz-be.'’Ráadásul csak. 19-én lehetett üzembe helyezni, a Miskolcról érkezet szakemberek segítségével, konstrukciós hibák és bizonyos alkatrészek hiánya miatt. A következő négy gép sem a levélben közölt június 24-re, hanem 25-én este 10 órára érkezett meg Dusnokra. Ezek már valamivel jobbak voltak az előzőeknél, de még így is jóval kevesebbet dolgoztak a lehetségesnél, a javítgatások miatt, üzembe helyezésük időpontjától, azaz június 28-tól, július 6-ig, a szezon végéig. A hátralevő két gép egyike csak július 5-én érkezett meg Bajára. Ezt már nem is helyezték üzembe, hiszen a borsó edA termelőszövetkezetek területi szövetsége sokat tehet a gazdálkodás további javításáért. Milyen vélemény alakult ki erről? — A termelés ésszerűsítése, a lehetőségek jobb kihasználása, az üzemek tevékenységének koordinálása tekintetében a szövetség sokat tehet. Az értékesítési lehetőségek felkutatása, megteremtése, a szövetkezetek szerződéses kapcsolatában az érdekképviselet megvalósítása szintén ide tartozik. Ettől függetlenül szükséges még az állami dotáció bizonyos ideig ahhoz, hogy a mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek előbbre jussanak — állapította meg végezetül a Kecskeméti Járási Tanács V, B. elnöke. Kereskedő Sándor Gépheállítók Fontos szerepük van az üzemekben a gépbeállító lakatosoknak. Tőlük függ meddig áll a gép és kezelője, amikor más alkatrész készítésére kell. átállni. Képünkön Sveda Károly és Okrátovíty János lakatos az EKA kalocsai gyáregységében a por- és páramentes armatúraház második hajlítására állítja be az élhajlító gépet. Munkájukat figyelmesen nézi Gál Sán- dorné, a gép kezelője. (Pásztor Zoltán felvétele.) Piaci jelentés A zöldségpiacra pénteken nagy mennyiségű áru érkezett. Burgonyából 87 mázsa, uborkából 60 mázsa, vöröshagymából 15 mázsa volt a felhozatal. A burgonya ára változatlanul 2—3 forint. A salátának való uborkát 0,70—1,50-ért, a kovászolni valót 3—4 forintért, a csemege- uborkát pedig 4—5 forintért árusították kilónként. A hegyespaprikát 7—8 forintért, a tölteni való fehér paprikát 10—12 forintért árusították. A gyümölcspiacra nagyobb mennyiség őszibarackból — 60 mázsa —, és almából — 50 mázsa — érkezett. Az őszibarack 3—10 forintért, a vajalma 2—3 forintért kelt. Sárgabarackból 32 mázsa volt a felhozatal. A sárgabaracknak 2,50—3 forint, a kajszi- baracknak 4,50—6 forint volt az ára. dígre leérett. Egy cséplő mindmáig várat magára. EGYMÁSNAK ellentmondó véleményekben, nyilatkozatokban tehát nincs hiány. De vitathatatlan tény marad továbbra is, hogy a hűtőházat, a népgazdaságot sok millió forint kár érte. Ismételten kijeleli tjük: nagyobb előrelátással, felelősségteljesebb ügyintézéssel meg lehetett volna előzni a bajt. Az illetékeseknek módjukban áll pontosan feltárni a történtei, okait. Reméljük, hogy nem is késlekednek ezzel. z i
