Petőfi Népe, 1967. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

4. «Mal

1981, fÚTtas fí, pénteS

Ipari Vásár és Kiállítás Szegeden

Számítva minden kommunista kezd eményezésére

Július 15-én nyitotta meg ka- I nyű- és élelmiszeripari termé- puit Szeged szivében a húszon- keket találunk, de nem hiányegyedik Ipari Vásár és Kiállí-1 zik egyebek között az üveg,

Bajai bútorok a Szegedi Ipari Vásáron és Kiállításon.

tÜs, mely a hagyományos szegedi fesztiválnyár reprezentatív programjaként, fejlődésében

porcelán, majolika és háziipari készítmények bemutatója sem, sőt idei újításként a hétvégi

Az Országos Gumiipari Vállalat nagy teljesítményű felfújható motorcsónakja.

mutatja be zömmel Dél magyarország jellegzetes iparát. Az egyhetes kiállítást fél éves szervezőmunka, fokozódó érdeklődés előzte meg A tavalyi 70- nel szemben 114 vállalat jelentette be részvételi igényét — köztük idén először 16 jugoszláv cég, a fővárosi ORION rádió- és villamossági és a Magyar Kábelművek. Huszonhat minisztériumi, 29 tanácsi, 27 kisipari, 3 MÉSZÖV, 10 magán- ldsipari. 3 egyéb és 16 szabadkai ipari vállalat, melyek a szegedi kiállításban is igyekeznek kihasználni a piackutatás kedvező lehetőségeit.

Az idei kiállítás nemcsak elnevezésében, hanem tartalmá- ban is különbözik az eddigiektől. Az egyes vállalatok ugyanis termékeiket nemcsak szemlére bocsátják, hanem erre kijelölt üzletekben, a helyszínen vagy a bel- és külkereskedelem útján árusítják is! Űj, impozáns méretű, dekoratív pavilonokat szereltek fel! 1700 négyzetméterrel, azaz 50 százalékkal növekedett a kiállítás alapterülete Is, amely most kereken 12 ezer négyzetméter. A legnagyobb, 400 négyzetméteres alapterületű pavilonban a bútoripar, a képzőművészed képtárból először kiállítótermekké alakított helyiségekben a kisebb budapesti, szegedi és hódmezővásárhelyi vállalatok kaptak helyet.

Bács-Kiskun megyét a Bajai Finomposztó, a Kiskunhalasi Vastömgcikkipari, a Kalocsai Fémtömegcikkipari, a Bajai Bútor- és Faipari, a Kiskunfélegyházi Kézműipari, a Kalocsai Textilfeldolgozó és a Nyomda Vállalat képviseli. Szeged testvérvárosa, Szabadka főleg élelmiszer-, bőr-, textil-, vas-, nyomda- és kisipari jellegű kiállítási anyaggal szerepel. A kiállításon többségében kony---- • .i: -rr. xl

ü

dülőházak lessikerültebb változatai is bevonultak a szegedi kiállításra,

N. L

Kötetlen témájú párttaggyűlések a dunavecsei járásban

Több mint fél tucat taggyűlési jegyzőkönyv tanulmányozásába merülten találtam irodájában Látos István elvtársat, a dunavecsei járási pártbizottság első titkárát. Nem is mulasztottam el megkérdezni:

— Taggyűlési jegyzőkönyvek? A vecsei járásban nem érvényesítik a pártmunka egyszerűsítésére vonatkozó határozatot?

Látos elvtárs azonban mosolyogva megnyugtatott:

— De igen. Csakhogy ezek a jegyzőkönyvek fontosak. Rögzítik egy kezdeményezés tapasztalatait, amelyek nélkülözhetetlenek a módszer sorsát illetően. — S máris ismerkedhettem az előzményekkel.

Öntevékenység — a fejlődés rúgója

A járási pártbizottság ez év március 20-án tartott ülésén — a megyei pártértekezlet, s a IX. kongresszus határozatainak szellemében — az alapszervezeti munkamódszerek továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt. Beható tanácskozás és vita után pártbizottsági állásfoglalás született, amely egyebek között öntevékeny kezdeményezésekre hívta fel az alapszervezetek figyelmét. Alig két héttel később a dunaegyházi párttitkár, Huszár József jelezte: Nagyon jól sikerült az a taggyűlésük, ahol nem előre meghatározott, s a vezetőség által előterjesztett témáról tárgyaltak, hanem a párt- szervezet kommunistái állították össze a napirendet Bárki javaslatot tehetett az általa fontosnak ítélt pártpolitikai, gazdasági, társadalmi kérdés, a község lakosságát érintő gondok — problémák megvitatására.

Nem szűkölködött a, megbeszélni valóban az elvtársi-baráti hangulatú taggyűlés. „Vitassuk meg, miért végeznek a tsz erőgépein olykor sürgető dologidőben indokolatlanul nagyjavítást és hogy miként lehetne együttműködni az anyagbeszerzésben a szomszédos tsz-ekkel” — hangzott az egyik javaslat „Tárgyaljuk meg, miért bizonytalanok és tájékozatlanok időnként a szövetkezet középirányító káderei” — kezdeményezte a másik felszólaló. „Hogyan segíthetné a pártszervezet a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok következetes megvalósítását” — indítványozta megvitatásra a soron következő.

Petőfi Népe jogi tanácsai

. MIKOR KELL KIADNI A MUNKAKÖNYVÉT?

„Vállalatom tözBlte, hogy munka- viszonyomat megszünteti” — írja levelében B. János, kiskunfélegyházi olvasónk — „A vállalat meghatározta a felmondás napját is. Arra szeretnék választ kapni, hogy a vállalat köteles-e felmondást időt fizetni és mikor kell a munkakönyvem kiadni, valamint, hogy a felmondási idS alatt újra munkába állhatok-e?*

Amennyiben a munkaviszonyt a vállalat mondja fel, köteles a dolgozót a munkaviszony megszűnésének időpontja előtt 15 nappal a munkavégzés alól felmenteni. A MüM R 10 §-a értelmében pedig az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkakönyvét, valamint a jogszabályban előírt igazolásokat, továbbá ki kell fizetni a munkabért és egyéb járandóságokat Például, ha levélírónk 10-én kapta meg a munkakönyvét, a munkaviszonya csak

25-én szűnik meg. Ez azonban nem gátolja meg abban, hogy akár a munkakönyv kézhezvételét követő napon munkába álljon. Űj munkahelyén a munkába állás időpontjaként azt a napot jegyzik be, amelyen ténylegesen dolgozni kezd, függetlenül attól, hogy ilyenkor a felmondási idő következtében az előző munkaviszony megszűnésének időpontja későbbi keletű. Űj munkahelyén a munkába állás időpontjától kezdve — függetlenül a kifizetett felmondási időre járó bértől — jár a végzett munkának megfelelő bér.

KINEK JÁR MUNKARUHA?

*, József, bajai olvasónk levelében a következőket Írja: „Korábbi munkahelyemet otthagytam és egy másik vállalatnál helyezkedtem el. Munkába állásom után kértem, hogy munkaruhát adjanak. Azt válaszolták, hogy egyelőre nekem nem Jár. Arra szeretnék választ kapni, hogy kit illet meg a munkaruha-juttatás?”

Levélírónk nem tájékoztatott bennünket, hogy milyen körülmények között változtatta meg munkaviszonyát, így kérdésére csak általánosságban tudunk válaszolni. Azok a dolgozók, akik folyamatos munkaviszonynyal kerülnek át új munkahelyükre, munkába állásuk után

Szó, ami szó, nagyon érdekes taggyűlés volt, ahol az egyes kommunisták által felvetett, de valamennyiük által ismert gondok megoldása, fogyatékosságok felszámolása érdekében életrevaló javaslatok is születtek.

Megnövekedett

aktivitással

Jó érzékkel felismerve a dunaegyházi pártszervezet kezdeményezésében rejlő lehetőségeket, a járási pártbizottság nem késlekedett: híven a márciusi határozatához, kísérletként követésre ajánlotta a módszert a járás valamennyi alapszervezetének. Ezekről az előzetes program nélkül összehívott taggyűlésekről kivételesen bekért, s immár szép számmal összegyűlt jegyzőkönyvekből máris egyértelműen kitűnik: széles körű elterjesztésre is méltó a módszer.

Nézzük azonban, mi tanúskodik emellett? Mindenekelőtt az a fokozott aktivitás, amely a napirendre tett javaslatokban és azok megvitatásában megnyilvánult. Az eddig megtartott ilyen jellegű taggyűléseken ugyanis meglepően sokan kértek szót, nyilvánítottak véleményt és nem egy helyileg hasznos határozathozatalt kezdeményeztek. S ami külön is örvendetes: sok olyan elvtárs hallatta a véleményét, aki korábban bátortalan volt.

Nem kevésbé érdekes az a tapasztalat sem, amely az úgynevezett „kényes témák” őszinte, bátor felvetésében megnyilvánult. Mert például nem egy taggyűlésen személyre szólóan is felvetődött a munkafegyelem, a vagyonvédelem, a közösségi tulajdon megbecsülésének helyzete. Bizonyságául annak, hogy a kommunisták nemcsak csendes megfigyelői a munka- területükön tapasztalható esetleges hibáknak, visszásságoknak, hanem tevékeny harcosai is a hibák megszüntetésének, vagy az egyes személyek magatartásában jelentkező káros vonások „lefaragásának”.

Tájékozódni és tájékoztatni

A taggyűléseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat és kezdeményezéseket élénk érdeklődéssel fogadták az egyes munkaterületek gazdasági vezetői. Hiszen mindezekből sokrétű tájékozódást merítettek a dolgozóknak az irányítással, munkaszervezéssel, stb-vel kapcsolatos véleményéről, hangulatáról. S mivel sok felvetésre éppen a gazdasági vezetőktől vártak és kaptak választ a taggyűlés résztvevői, a kommunisták tájékozódása és a további tevékenysége szempontjából is hasznosnak bizonyult a kötetlen taggyűlés. Hiszen a gazdasági vezetők sokféle összefüggésében őszintén feltárták az irányítás, a gazdálkodás gondjait, a kommunisták segítségére apellálva.

Külön említést érdemelnek az úgynevezett napirend nélküli taggyűléseken hozott határozatok, amelyekre talán még huzamosabb ideig nem került volna sor, ha azt a vezetőség munkaprogramja szerint tűzik napirendre. Csak egyetlen példát rá: A Szabadszállási Fmsz KISZ- szervezete munkájának segítésére a pártszervezet részéről egy tapasztalt elvtárs személyében összekötő felelőst bízott meg a taggyűlés. Igen jó alkalomnak bizonyultak e taggyűlések a kommunistákat foglalkoztató nemzetközi kérdések tisztázására is. Akadt olyan pártszervezet, ahol például egyik napirendi pontként azt elemezték behatóan, miért veszélyezteti a világbékét a közel- keleti helyzet.

S végezetül, de nem utolsósorban, a dunaegyházi kezdeményezés életrevalóságát bizonyítják a szinte valamennyi, a taggyűléseken hozott, a kommunisták igényét tükröző határozatok, melyek szerint ezentúl negyedévenként, de legalább félesztendőként tartanak ilyen rögtönzött napirend alapján tanácskozó összejöveteleket.

Perny Irén

Egyáltalán

58. tán a két sorban háttal egymássenkivel sem na^ álló fotelek egyikében

jogosultak munkaruhára. Azok a dolgozók, akiknek folyamatos munkaviszonyuk megszakad, csak a munkába lépésük hetedik hónapjában jogosultak munkaruhára. Aki előző munkahelyéről jogszabályellenesen lépett ki, vagy munkaviszonya fegyelmi elbocsátással, esetleg bírói Ítélet következtében szűnt meg, csak egyévi folyamatos munkaviszony megszerzése után kaphat munkaruhát. Ez a szabály vonatkozik azokra is, akik egy éven belül kétszer, vagy többször változtattak — megfelelő indok nélkül — munka- helyet

tartott kapcsolatot. Csak a cső- mindjárt meglátta őt. Az arcát port vezetőjével tett kivételt, iái ismerte, szemben és profilaki alighanem régi ismerőse le- ban is.

hetett. Az utasok közül senki A turista magabiztosan oda- sem tudta volna szavahihetően nrent hozzá, hangosan megszó- leírni arcvonásait, de még meg- lította. Nem zavarta, hogy a jelenését sem. mellete ülők is hallják:

A turista sietett és idegeske- — Bocsásson meg, ön nem dett, mert nagy volt a késés. Marint várja?

Az vigasztalta csak, hogy aki Amaz felpillantott az újságvárja, biztosan érdeklődött a ból.

kikötőben a hajó után. — Alekszej Ivánovics? örRáadásul sehogy sem talált vendek. Már nagyon vártam, taxit. Egy sem volt szabad ezen _ Nem én B hibás.

az esős estén. Végül egy jaro- A körülmények...

kelő tanácsára felült az autóbuszra és fél óra múlva megérkezett a repülőtérre. A földszinti várócsarnokban az alacsony csőfotelekben fáradt és

Tuljev felállt a fotelből.

— Mindegy, nincs hova sietnünk. Jöjjön, gyújtsunk rá... Lementek a földszintre a

unott utasok várakoztak. A gé- mosdóhoz. Beléptek az egyik pékét nem engedték felszállni fülkébe. Itt roppant kellemet- a rossz idő miatt. len lett volna sokáig beszélgetKörülsétálta a várócsarnokot ni. A visszhangos, csempével és nem találta azt, akire szűk- borított helyiségben a legkisebb sége volt. A széles lépcsőkön zörejt is hallani lehetett, egyik felballagott az emeletre. Itt az- végétől a másikig. Az embe-