Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
1967. június 14, szerda S. oldal Az új gazdasági mechanizmus jegyében Két tsz és egy fmsz közös vállalkozása Kiskunhalason, s a járásában évek óta nem kapnak elegendő naposcsibét a baromfitenyésztéssel is foglalkozó közös és háztáji gazdaságok. A városban már működő keltető ugyanis a szükségleteknek nem egészen az egyharmadát elégíti csak ki. Ennek az állapotnak a felszámolására újszerű kezdeménye-» zés született a Kiskunhalas és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetben, valamint a helybeli Vörös Október, illetve a rémi Dózsa Tsz- ben. Az fmsz és a közös gazdaságok vezetői, majd közgyűlésükön a két tsz gazdái elhatározták, hogy önálló közös vállalkozás keretében keltetőállomást létesítenek, amelynek tevékenységét mind a három szerv képviselőiből megalakítandó vezetőség irányítja majd. A hasznot egyenlő arányban élvezik A vállalkozás előkészületei már megtörténtek. Készen van a keltető építési terve, s megalkották a működési alapszabályt is, ami szerint a máris jelentős baromfitörzsállomány- nyal rendelkező rémi termelő- szövetkezet és az állományát szintén növelő Vörös Október szállítja a szükséges tojásmeny- nyiséget. Máskülönben az állomás megépítésére az utóbbi tsz tulajdonában levő, az autóbuszgarázzsal szemben fekvő telken kerül sor. Az fmsz feladata lesz a keltető szakszerű üzemeltetése, s a tojás összegyűjtése, valamint a naposcsibék értékesítése. Év végén a tiszta hasznot három egyenlő részre osztva élvezik. A február vége óta megtartott jó néhány tárgyalás eredményeként alapos körültekintéssel elkészített, s a járás és a város, yezetö szervei .részéről nagy tetszésnek örvendő terv megvalósításához most már arra van szükség, hogy azt a felettes szervek jóváhagyják; majd arra, hogy a keltető építéséhez valamelyik tsz — való-' színűleg a Vörös Október — hitelt kapjon. Saját brigáddal — olcsóbban A számítások szerint az épülethez és a belső berendezéshez két és fél millió forintra lesz szükség, s ez az összeg másfél év alatt visszatérül. Évente ugyanis 2 millió 800 ezer darab tojásból keltetik a csibéket. Gyors hitelnyújtás esetén az épület külső falainak a felhúzását és a tetőzet elkészítését a tél előtt befejeznék, s így jövőre már a keltetési idény elejétől üzemelne az állomás. Az építés .munkáját egyébként a Vörös Október Tsz és az fmsz saját brigádjai végzik. (Az fmsz brigádja technikumi végzettségű vezetőből és húsz kőművesből áll.) Enélkül több mint 3 millió forintba kerülne az építkezés. Pillanatnyi problémát csak az okoz, hogy az idevágó rendelkezésnek megfelelően az fmsz brigádja — mérnöki képzettségű vezető híján — legfeljebb félmillió forint értékű létesítményt építhet. Gyakorlatilag azonban arról van szó, hogy a keltetőállomás egyszintes épület lesz, csupán hosszabb, mint amilyeneket a brigád eddig is tető alá hozott. Annak különben nincs akadálya, hogy az építkezést mérnök irányítsa. A keltelő kettős hasznosítása A kezdeményezés nemcsak a tsz-ek és az fmsz kooperációját illetően újszerű, hanem annyiban is, hogy a keltetőállomás nem gépekkel üzemel, hanem úgynevezett teremfűtéses eljárással. A keltetéshez szükséges hőmérsékletet és páratartalmat bizosítják az épület termében, ahol tálcákon egyszerre 200 ezer tojást helyeznek el. Ezt az eljárást már négy állami gazdaságban kipróbálták, s nemvárt sikerrel járt: a keltetés aránya 96 százalékos volt. Ily módon az eddiginél olcsóbban tudják „előállítani” a napos jószágot, — s a termet a keltetés holtidényében is hasznosíthatják: gyümölcsöt aszalnak benne. Ezáltal jó bevételhez jut a mintegy ezer hold, egy-két éven belül termőre forduló gyümölcsössel rendelkező két tsz is, az fmsz pedig elegendő gyümölcsszárítmánnyal tudja ellátni a boltjait. A közös vállalkozás ötlete dicséretet érdemel, s a megvalósítását — a hitelnyújtással — remélhetően minél előbb segítik az illetékes szervek. Az új gazdasági mechanizmus szolgálata követeli így. Tarján István Gyapjúaratás Megkezdődött a gyapjú „aratása” a megye szövetkezeti ju- hászataiban. A foktői Béke Tsz juhállományát most fosztják meg a bundától. A felvételen: munkában a három juhász: Bazsó Bálint, Bedrik Henrik és Tamási István. rá a leckéjük után nézni. De azért be-beszaladok az iskolába érdeklődni. Otthon aztán rá- jukripakodok: Az anyátok márciusát, mit hallottam már megint ,a tanárnőtől? Szerencsére, jól tanulnak. A fiam elektroműszerésznek készül. Csepelen lakik albérletben, háromszázat fizetünk érte. A kislányom Szegedre, szövőipari technikumba jelentkezett. Majd csak kiböjtöljük valahogy. Az ő jövőjük a fontos. Radicsné: — Bizony meglátszik a gyerekeim bizonyítványán, hogy folyton lótunk-fu- tunk. De hát muszáj. Három gyerek, mi tartjuk el a nagymamát is, nyocvanon felül van, magatehetetlen. Az uram segédmunkás. Mosást, takarítást vállalok a gyár után, nem állhatok a gyerekek sarkában. Az idősebb fiam tizenhat éves, de még csak most nyolcadikos. Megbukott. Nézzük csak: Főzés, bevásárlás, legalább két óra naponta. Mosogatás, takarítás, mosás, vasalás, varrogatás, foglalkozás a gyerekekkel, oda-visszaút a gyárba, az étkezés, a tisztálkodás ideje... Mennyi lehet ez? Igencsak megduplázódik a munka nyolcasa. Szórakozás, önművelés? Kovácsné: — Csak a televízió. Kívüle egyedül Sereséknek van tévéje. Nem érdemes venni, mondják, mert a váltott műszak miatt csupán két hétig élvezhetik havonta. Moziba, egyéb szórakozóhelyre ritkán járnak. Kiss Feketéék valamivel sűrűbben, fiatal házasok. Radicsné: — Januárban betegszabadságon voltam. Amíg sor került rám az SZTK-ban, megnéztem a Nyomorultakat. Rádiója Radicsélc kivételével mindegyiküknek van. Kiss Szabóné: — Nemigen hallgatjuk. Kicsi a lakás, zavarná a gyerekeket a tanulásban. Olvasás. Seresné: — Lekoppan a szemem, mire hozzájutok. Kiss Feketéné előfizet a Világirodalom Remekei sorozatra. Kiss Szabónénak — amíg mosogat — férje fölolvas az újságból. Társadalmi munkáról, mozgalmi életről nem is merem kérdezni őket. A művezetőtől tudom meg, hogy Kovácsné az üzemi nőtanács elnöke, párttag, népi ellenőr. Dehát az ő gyerekei már felnőttek. Kordás Éva felhősen hallgatja az asszonyok szavait. — Igaz, hogy „jobb egy lánynak mint száz menyecskének”? —» Ügy látszik, igen. Én különösen szerencsés vagyok. Egészséges, fiatalos a nagymamám, sokat segít anyámnak és nekem. Mint KISZ-titkár, jól ismerem a többi lány helyzetét is. Senkit sem használnak ki otthon, van szabad időnk. — Hasznosan töltik el? — Színjátszó csoportunk van, országjáró kirándulásokat, klubesteket szervezünk. A többség jár moziba, kevesebben olvasnak. Néhányan továbbtanulnak esti tagozaton. Viszont elég sokan nem élnek a fiatalság adta lehetőségekkel, és csak a könnyű szórakozás érdekli őket. Hol a segítsél]? — Hogyan lehetne enyhíteni az asszonyok sorsán? Hosszas tűnődés. Az elhamarkodott javaslatot: „Adjanak annyi fizetést a férfiaknak, hogy otthon maradhassanak az Egymás házatáján Érdekes, mindenképpen újszerű módon bonyolították le a nyárelejei határszemléket a bajai járás 37 termelőszövetkezetében: a .közös gazdaságok vezetőiből, szakembereiből négy bizottság alakult, s ezek a járás más-más körzetét járták végig, mintegy a „szomszéd házatáját” véve szemügyre, bíráló tekintettel vizsgálva a gazdálkodást. A járási szakirányítás vezetői, községi tanácselnökök, orvosok, állatorvosok, iskolaigazgatók csatlakoztak a bizottságokhoz, a „több szem többet lát” elve alapján, s egyben hangsúlyozva a szemlék társadalmi jellegét is. Mire figyeltek fel? Arra, hogy a szántóföldi növények impozáns növekedésében nemcsak a bőséges csapadéknak van része, hanem annak is, hogy tavaly ősszel a területnek alig egytize- de maradt szántatlanul, míg korábban a földek negyedét-har- madát kellett tavasszal megforgatni. Ez a gépek jobb kihasználásának tulajdonítható, mivel jelentősebb mértékben a traktorok száma nem növekedett, a mélyforgatásra leginkább alkalmas lánctalpas gépekből pedig kimondottan hiány mutatkozik. A szemlén azonban kitűnt, hogy a gépek jobb megóvása végett majd mindegyik gazdaságban körülkerítették a gépudvarokat, ahol is a gépmester veszi át és adja ki a masinákat, sőt az éppen bentlevőket ápolgatja és tisztítgatja is. Ami szintén csak a gépek kíméléséhez tartozik: a gazdasági utak állapota javulóban van, meglátszik rajtuk a rendszeres karbantartás. összefügg a gépesítéssel az e tájon meghonosított sortrágyázott gépi kukoricavetés, amelynek mértéke a tavalyinál nem nagyobb, a tengeri összes területéhez mérten 50—60 százalékos, ám ha a hagyományosan végzett talajerőpótlást is ideszámítjuk, megállapíthatjuk, hogy a kukorica az idén is tízezer holdon került intenzíven dúsított talajba. S még figyelembe kell vennünk, hogy a napraforgónak egyharmadát és a burgonyának egytizedét is ilyen módszerrel betették. Ha szórványosan is, de majd mindenfelé akadt hiányosság. Például a madarasi Kossuth Tsz kendere nem látszott valami fejlettnek; későn vetették és a magot is ritkán szórták. Pár napos elmaradás több községben, például Nagybaracskán és Má- tételkén mutatkozott. Bácsborsó- don pedig a szemle időpontjáig egy kapavágást sem tettek a 150 holdas kukorica- és a 30 holdas hagymatáblán. A sok kézi művelést igénylő növény és a taglétszám itt bizony nincs összhangban egymással: egy-egy gazdára 14—15 hold szántó jut. Némi elmaradás volt tapasztalható a felsőszentiváni Vörös Október Tsz cukorrépájának az egyelésében. Bár a gabonák általában fejlettek, s jó termést ígérnek, egy nyugtalanító gondról, amellyel a bizottságok is lépten-nyomon találkoztak, nem feledkezhetünk meg. Mégpedig a műtrágyázás és a vegyi gyomirtás nem kielégítő elvégzéséről. Az előbbinél nem kis mértékben közrejátszott a pétisó hónapokig tartó hiánya. De majdnem ilyen szerepe volt — főleg a gyomirtásban — a szokásosnál nagyobb talajnedvességnek is; a gépek egyszerűen elültek, vagy pedig durva, sok tiprással, taposással járó munkát végeztek. Ez a helyzet szükségessé teszi a repülőgépes műtrágyázásnak és növényvédelemnek az eddiginél szélesebb körű alkalmazását. Futólag a majorokat is szemügyre vették a személző szakemberek, s így inkább csak egészségügyi vonatkozásban bírálhatták vagy dicsérhették az állapotokat. Általában kielégítőnek látták a helyzetet, bár Sü- kösdön például olyan alapvető eszközök hiányoztak, mint a fertőtlenítő ládák. Talán nem szükséges, hogy külön is levonjuk a szemle tanulságait. Látni, szétnézni jó dolog, nemcsak a magunk, de a szomszéd házatáján is. Különösen akkor, ha utána a saját portánkon is kritikusabb szemmel tekintünk végig. H. D. Amatőr gazdálkodók szövetkezete Üzemi munkások, vasutasok, rendőrök, tanácsi dolgozók, hivatali alkalmazottak hozták létre nemrégiben a Baja és Vidéke Általános Kertszövetkezetet. A város egyik közös gazdaságától asszonyok!” — ők sem gondolják komolyan. Kiss Szabóné: — Ezen csak mi magunk segíthetünk. Inkább keserűen, legyintve mondja ezt, mint bizakodva. Mégis rábólintok. „Mi magunk” — a hangsúlyában az bújkál: „Én egyedül.” De értelmezzük szó szerint: Mi magunk, mindannyian! Csak~ez lehet az útja a teljes emancipációnak. A termelésben való egyenrangú részvétel, a társadalom segítsége, a modern technika általános elterjedése. És persze, a terhek felének vállalása az erősebb (?) nem részéről. Soha nem ígérte több jel mindennek megvalósulását, mint manapság, mégis a gondok sűrűjéből szemlélve, távolinak tűnik. „ ... minden napod tizennyolc óra munka, huszonnégy óra gond” — jutnak eszünkbe Benjámin László szavai a dolgozó nőnek emléket állító gyönyörű verséből. De ne feledjük el a gondokat gombolyítva, hogy mennyivel szebb a Kordás Évák és húgaik leánysága, mint az édesanyjuké volt! Kételkedhetünk-e benne hát, hogy asszonysorsuk is maid boldogabbra fordul? (Folytatása következik.) Szabó János bérelt 50 holdnyi terület jelenleg már százhuszonhat amatőr gazdálkodónak nyújt módot arra, hogy hasznosan és kellemesen töltse el szabad óráit, szombat délutánjait, vasárnapjait. Egyébként korábban is állami tartalékföld volt ez a terület; beékelve a város házsorai közé, s így nagyüzemi hasznosítására nem volt lehetőség. Jelenleg a kertszövetkezet mindegyik tagja 380 négyszögölet vesz igénybe, hogy azon saját ellftásra, esetleg piaci értékesítésre 15—20 féle konyhakerti növényt, s valamennyi burgonyát és kukoricát is termesszen. A tagok tagsági, bérleti ps művelési díj — mivel gépi erővel forgatják meg részükre a földet —, továbbá adó címén egyenként évi 300 forintot fizetnek. Ennek azonban a többszörösét takarítják meg azzal, hogy nem vásárlóként, hanem esetleg eladóként mennek a piacra. Részükre szakmai tanácsokat bőséggel nyújtanak a járási és a városi tanács szakemberei, köztük is főként György Imre járási főkertész. A tagok jórészie máris azt tervezgeti, hogy parcellája végére hétvégi pihenőt — víkend- házat — épít. A szövetkezet elgondolásai között első helyen pedig néhány csőkút megfúrása szerepel; öntöző- és ivóvíz céljára. Szóba került egy-két szociális létesítmény elkészítése, továbbá több fajta kertészeti kisgép beszerzése a tagok részére történő kölcsönadás végett, Ezenkívül gondolnak a szőlő- és gyijmölcstelepítésre is. I
