Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-09 / 134. szám

xxn. évf., 134. sz. Ara 60 fillér wct. jünius 9, fentek VAKACIO Békét a Közel-Keleten” Budapesti u itvut't’iit'it' I»vii dolgozók forró hangulatú nagygyűlése az Ikarus Művelődési Házában K i nem ismeri azt a régi-régi diákszokást, hogy amikor köze­leg a tanév vége, egyszer csak megjelenik a táblára írva egy ó betű. Másnapra ió, majd ció lesz belőle, s pont az utolsó tanítási napon értelmes szóvá kerekedik: VAKÁCIÓ! A tanárok nem törlik le a fel­írást, melyet ők is ugyanígy jegyeztek fel a tábla szögletébe valamikor. Az iskolai év befe­jezése különben is egyformán öröm a pedagógusnak és diák­nak, legfeljebb más és más mó­don. A megérdemelt pihenés időszaka jött el mindegyikük számára, az erőgyűjtésé, a ki- kapcsolódásé. Csak az életkor, a vérmérséklet, s a különböző lehetőségek teszik sokszínűvé- és változatossá, egymástól is különbözővé ezeket az idősza­kokat. A diáknál az elért eredmény, a jó vagy a kevésbé jó bizonyítvány, az általános iskola, vagy a gimnázium befe­jezése, valami új életmód, élet­forma kezdete. És végsősoron a tanárnál is; vajon sikerült-e sa­ját lelkiismerete szerint, meg­nyugtatóan végigvinnie egy-egy osztályt, felhozni a gyengébbe­ket, megmutatva nekik nem­csak az iskolai élet, de a tanu­lás örömeit is? Nehéz lenne felvázolni mindazt, melyet ez a varázsos hét betű jelképez vala­mennyiüknek. A most érettsé­gizőknek, a pályaválasztóknak, az egyetemi felvétel elé nézők­nek, vagy a pótvizsgával súj­tott növendékeknek. Az idős ne­velőnek, aki több évtizedes ke­mény munka után most végre — és mégis megindító Vérzé­kenyül éssel — nyugdíjba megy, s a fiatal tanítónak, aki az első tanév tapasztalatait összegezi magában. H a valahol, akkor a peda­góguspályán, s az iskolai mun­kában igazán lemérhetők a kéz­zelfogható eredmények, a meg­feszített és szorgalmas ember­formáló tevékenység sikerei. S az elkedvetlenítő momentumok is, amikor nem arra „hajlik a vessző”, amerre szeretnénk, s amikor ellentmondás támad az otthon és az iskola között. Mindez azonban most mégis valami derűs, felemelő érzés­ben összegeződik, amikor diák és tanár önmagát is szinte kí­vülről és tárgyilagosabb szem­üvegen át látja. A mindent megszépítő szem­üveg azonban itt sem helyén­való. Még a nyári időszak iga­zán kedves és önfeledtnek ígér­kező szomszédságában sem. Mert az iskola kapui ugyan be­zárulnak, de nem mindenkinek. Ezután is megérkeznek akis napközisek, s ott lesznek a fel­ügyelők is, akik törik a fejüket, hogyan tehetnék játékosabbá, vidámabbá ezt a két hónapot. A padokon bóbiskolás, a poros udvaron való játék még sok helyen ma is valóság, bár az alkalmi táborok száma is egyre növekszik. Megoldatlan még és nincs összehangolva a szülők és a társadalom áldozatvállalása — a szülő szívesen adna töb­bet, ha elfogadnák tőle, vagy anyagi körülményei szerint szabnák meg, mennyit adjon gyermeke célszerűbb nyári el­helyezése érdekében. S a taná­csok anyagi keretei végesek, ha nem is csekélyek ilyen tekin­tetben. Elkelne még a jószán­dékú ötlet, az üzemek, vállala­tok, intézmények közvetlen megmozdulása, bár erre is akad példa ma már, ha nem is bő­ségesen. Aztán a gyerekek nyári mun­kája, a lelkiismeretes foglalkoz­tatás és felügyelet — mennyi visszaélés volt ezzel is az el­múlt években! Hasznos volna a klubszerű foglalkozás nem csak a napköziseknek, minden iskola kinyithatna legalább egy tan­termet e célra, ha... nem köt­nék szabályok a fenntartó szer­veket. Törődik-e valaki az utcán csatangoló gyerekekkel, az egyes lakókörzetekben jut-e eszébe valakinek, hogy célszerű szóra­kozásra fogja össze őket? Ol­vasóhelyiség, sportolóhely kel­lene, sokkal több az eddiginél... De ne soroljuk tovább. Nem elkedvetlenítés volt a célunk, csupán tükröt tartani önma­gunk elé, amikor örvendezünk a vakációnak. Van még köte­lesség, intézni és tennivaló bő­ven a szünidőre is. Kinek kinek lelkiismerete szerint. S amikor jó pihenést, és kellemes nyarat kívánunk az iskolákból távo­zóknak, őszinte szívvel tesszük ezt. Nincs bennünk csöppnyi kétkedés, hogy valóban rászol­gáltak. Budapesti dolgozók százai emel­ték fel szavukat a hazájuk sza­badságáért és függetlenségéért harcoló arab népek mellett csü­törtökön az Ikarusz Művelődési Házában, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának és a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsának nagygyűlésén. A for­ró hangulatú demonstráción Vi- rizlai Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, és Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos E'éketa- nács alelnöke mondott beszé­det. Az Egyiptom ellen elköve­tett izraeli agresszió szerte a vjlágon, így nálunk, Magyaror­szágon is, nyugtalanságot, aggo­dalmat keltett. A világközvéle­mény és a magyar közvélemény is érzi, tudja, hogy ha a;z ag- resszorokat nem sikerül megfé­kezni — ez a háború kiterjed­het. és akkor már nemcsak a közel-keleti térség, hanem az egész világ békéjét is veszé­lyezteti. A magyar nép továbbra is tel­jes erővel támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a harci cselekmények azonnali beszün­tetésére, a csapatok kiinduló állásaikba való visszavonására, és Anglia vezető köreit terheli. A Magyar Béketanács elnök­ségének álláspontja az, hogy az agressziót azonnal meg kell éß meg lehet állítani. Ennek fő fel­tétele az, hogy a Közel-Keleten a hadműveleteket azonnal szün­tessék be, hallgattassák el a fegyvereket. Felszólítjuk a békeszerető embereket és szervezeteket, hogy velünk együtt határozot­tan lépjenek fel az egész világ Békéjét súlyosan fenyegető iz­raeli agresszió ellen, és tegye­nek hatékony lépéseket annak haladéktalan megszüntetésére! Az Országos Béketanács Elnöksége a vitás kérdések tárgyalások útján történő igazságos megol­dására irányulnak. Ezután a nagygyűlés részve­vőinek nagy tapsa közben Ornar Abdelgadir Ali, a Budapesti Or­vostudományi Egyetem negyed­éves hallgatója tolmácsolta a hazánkban tanuló arab fiatalok üdvözletét. A Magyarországon élő arabok köszönetét monda­nak a magyar nép együttérzé­séért, a szovjet kormány nyilat­kozatáért, amely agresszorként ítélte el Izraelt, s szolidaritásá­ról biztosította az arab orszá­gokat. A nagygyűlés részvevői egy­hangú határozatot hoztak, ame­lyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezetéhez juttatnak el. Ebben csatlakoztak a magyar kormány­nak a közel-keleti válságról ki­adott nyilatkozatához és megbé­lyegezték az izraeli agressziót. Arab diákok tüntettek Budapesten A Magyarországon tanuló arab diákok, az arab országokat ért agresszió elleni tiltakozásul csü­törtökön délután tüntettek az Egyesült Államok és Anglia bu­dapesti nagykövetségei előtt. A fiatalok mélységesen elítél­ték az arab országok elleni ag­ressziót, az amerikai és angol imperialistáknak ahhoz nyúj­tott támogatását. A tüntetés vé­gén tiltakozásukat írásban is átadták a nagykövetségeken. ponti Bizottsága és a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága küldöttségeinek Buda­pesten folytatott megbeszélései­ről. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság 5. üléséről. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium hatás­köréről és feladatairól. Az Országos Árhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a július 1-ével megalakuló Orszá­gos Anyag- és Árhivatal hatás­köréről és feladatairól. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával együtt kidolgozott jelentést nyújtott be a falusi ifjúság munkalehető­ségeiről, a mezőgazdasági szak­munkás- és technikusképzés helyzetéről, valamint a végzett fiatalok munkába állításáról. A Minisztertanács a jelentést meg­vitatta és a javaslatok alapján határozatokat hozott. A mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter előterjesztésére a kormány hatályon kívül .he­lyezte a termelőszövetkezeti el­nökképző tanfolyam létesítéséről szóló minisztertanácsi határo­zatokat, s felhatalmazta a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy a termelőszö­vetkezeti vezetők tanfolyamon történő képzésének és tovább­képzésének rendszerét saját ha­táskörében szabályozza. A Minisztertanács a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter javaslatára határozatot ho­zott az állategészségügyi szol­gálat továbbfejlesztésére. A kormány tudomásul vette az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetőjének előterjeszté­sét az árvízvédelem helyzetéről és határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. T. P. Sz Országos Béketanács Elnökségének állásfoglalása A világ közvéleményével együtt a magyar népet is mély­ségesen megrendítették a Kö­zel-Keletről érkező vészjósló hírek. Az imperialista és új­gyarmatosító erők a Közel-Ke­leten fegyveres agressziót indí­tottak el, hogy eltiporják az arab népek szabadságát és új­ból uralmuk alá hajtsák e tér­ség országait. Az amerikai és angol tengerészeti és légierők fenyegető hadmozdulatokat haj­tanak végre, aktív támogatás­ban részesítik az imperialisták békeellenes szándékait fegyve­resen végrehajtó izraeli vezető köröket. A Közel-Kelet népei számára súlyos szenvedéseket hozó agresszív háborút el le­hetett volna kerülni, ha a nyu­gati hatalmak más kormányok­hoz hasonlóan a térség békéjé­nek fenntartása, az agresszió megakadályozása érdekében ér­vényesítették volna befolyásu­kat. Nem ez történt: a Vietnam­ban elkövetett háborús eszka- lációs lépéseket a világháború irányába hajtó újabb háborús tett követte. Ezért a felelősség elsősorban az Egyesült Államok Épül a nagycsarnok A harmadik ötéves terv egyik legnagyobb beruházása — a Székesfehérvári Könnyűfémmű 500 méter hosszú, háromhajós nagycsarnoka — látható képün­kön. Ehhez is — mint az or­szág legtöbb nagy építkezé- hez — szállít vasszerkezeteket az ÉM Fémmunkás Épületlakatos­ipari Vállalat Kecskeméti Vas- szerkezeti Gyára. A Bács-Kis­A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: Á Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­kun megyei üzem több mint 3 millió forint értékű — közel 200 tonna súlyú — oldalváz szerkezetet, különleges méretű műhelyablakot, billenő ablak­kal ellátott íves üvegfalat, több­féle méretű ajtót, kaput, ezen­kívül vaslétrát készít az épülő könnyűfémmű részére. Fényképezte: Pásztor Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom