Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

Július 1-től teljes kapacitással dolgozik a ZIM automatizált üzeme A próbagyártás eredménye: kiváló minőségű áru Eddig kettőezerötszáz kád került le a szalagokról Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA *xn. evf., ns. sz. Ara 80 fillér i96j. jcnius 25, vasárnap Még lobog a tűz az öreg ke­mencékben. de a fekete falú ön­tőműhely már végnapjait éli a ZIM Kecskeméti Gyáregységé­ben. Május 3-án indult a pró­bagyártás az automatizált új üzemben, július 1-től kezdve pedig teljes kapacitással dolgoz­nak az „okos” gépek: naponta 300—400 fürdőkád kerül le a szalagokról. Azt kezdettől fogva tudtuk, hogy a rekonstrukció eredmé­nyeképpen összehasonlíthatatla­nul jobb körülmények között dolgoznak a ZIM munkásad és megduplázódik a termelés. De még a gazdasági vezetőkben is élt az aggodalom: vajon sike- rül-e majd olyan jó minőségű árut előállítani gépi úton, mint amilyet a kipróbált munkásgár­da aprólékos gonddal kézzel gyártott. A próbagyártás eloszlatta az aggodalmat. Az első félévben gyártott 52 ezer fürdőkádból két és fél ezret már gépi úton állítottak elő, s az automata üzemből kikerült termékek — ha lehetséges — még jobbak, mint a korábbiak. Falvastag­ságuk mindössze 4 milliméter. Ez azért is figyelemre méltó, mert például Nyugat-Németor­szágban ugyanazzal a géppel, amivel a ZIM is dolgozik. 5—5,5 milliméter vastag falú kádakat készítenek. Ha a gép és a nyersanyag azonos, akkor nyilván a kecs­keméti műszakiak, fizikai mun­kások ügyességének, szorgalmá­nak tulajdonítható az előnyös különbség. És így eloszlott egy másik aggodalom is: egyesek attól tartottak, hogy a kézimun­kában kitűnő munkásgárda — legalább is kezdetben — nehe­zen birkózik meg az érzékeny automaták kezelésével. Nos, az új csarnokban ugyanazokkal az arcokkal találkoztunk, mint a régi műhelyekben és a gyártás — néhány kisebb géphiba elle­nére — zavartalanul folyik. Huszonöt géppel gyártott ká­dat a napokban indított útnak legjelentősebb külföldi vásár­lóinak az üzem. Szigorúbb zsű­rizést a határon túl sem kap­hatnak a gyártmányok, mint amilyenen a gyárban átestek. Nyugodtan várhatják tehát az eredményt az üzem vezetői, dol­gozói — az újabb megrendelé­sekkel együtt. B. D. Ma, a késő délutáni órákban ismét tanácskozásra ül össze KOSZIGIN és JOHNSON NEW YORK (MTI) A pénteki ötórás Johnson— Koszigin megbeszélés után a csúcsértekezlet résztvevői és kíséretük felkészülnek a tárgya­lások újaibb. vasárnapi fordu­lójára. Koszigiti miniszterelnök és munkatársai gépkocsin hagyták el Glassborot és magyar idő szerint öt perccel éjfél előtt ér­keztek vissza a szovjet ENSZ- képviselet manhattani székhá­zába. Johnson és kísérete heli­kopteren utazott el. Johnsonnal Rohamosan érik a gabona Ma is aratnak Mind több helyen kezdődik meg az őszi árpa, elszórtan pedig a rozs aratása. A gabo­na rohamosan érik és a jövő hét közepétől kezdve már vár­ható, hogy a megye minden ré­szében megkezdődik a kalászo­sok betakarítása. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1600 kalászosából 500 hold az őszi árpa. Rendrearatóval kezdték meg az őszi árpa vágását. Va­sárnap is dolgoznak, hogy ne veszítsenek időt. Amint lehet a termelőszövetkezetek Bt kom­bájnja is bekapcsolódik a mun­kába. Pesir István elnöktől ér­deklődtünk a terméseredmé­nyekről. Az eddigi becslések szerint a tervezettnél 50 va­gonnal több kalászost takarí­tanak be. A szövetkezetben kizárólag géppel aratnak és a betakarí­tással egyidőben végzik a tar­lóhántást is. Az őszi árpa he­lyére kukorica, napraforgó és köles kerül. A másodtermé­nyek az elmúlt évben is jelen­tősen segítették az egyre nö­vekvő állatállomány takar­mányellátását. Elkészült házilag, saját bri­gáddal egy korszerű kombájn­szérű is. A gépesített szérűn két-három ember irányításával történik a rakodás. Mintegy kétszáz vagon gabona tisztítá­sát oldják meg ílymódon. Nemcsak a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben, hanem má­sutt is, azokon a helyeken, ahol a csapadékos, viharos * időjárás miatt máris lemaradás van, va­sárnap is dolgoznak a gépek. Ahol géppel nem lehet rámenni a talajra, ott kézzel aratnak. Így van ez például a kiskunfél­egyházi Kiskunság Termelőszö­vetkezetben. Ugyanitt a Lenin Termelőszövetkezetben mintegy 30 holdat vágott le a rendre- arató. Az orgoványi Rákóczi Terme­lőszövetkezeti Csoportban a száz hold őszi árpának jelen­tős részét learatták már két aratógéppel, meg a kézikaszák­kal. együtt tartott McNamara had­ügyminiszter és McGeorge Bun­dy, a Ford Alapítvány elnöke, akit most az elnök külömtanács- adóként ismét visszahívott. Thompson moszkvai amerikai nagykövet, aki szintén részt vett a tárgyalásokon, Eisenhower volt elnök Gettisburg-i farmjára repült. Johnson a Los Angeles-i villámlátogatás után a szom­bati napot texasi farmján tölti, majd vasárnap délelőtt utazik vissza Glasslboroba, ahol dél­után, magyar idő szerint 18.10 órakor folytatódik az 1961. óta első szovjet—amerikai állam-, illetve kormányfői találkozó dr. Thomas Robinson egyetemi rek- tomáL A protokoll által meghatáro­zott „semleges” színhelyről pén­teken az amerikaiak milliói a televíziótársaságok jóvoltából láthatták a lelkes üdvözlést, amelyben — az AP hírügynök­ség tudósítója szerint meglepő Gondolnak az emberekre Mindössze száz munkással kezdte a termelést a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat Kalocsán 1961-ben. Azóta a lét­szám több mint hatszorosára növekedett, a termelési érték pedig évi 8 millió forintról 70 millió forintra. Az üzem gyors fejlődé­sével azonban nem volt arányban a szociális létesítmények bőví­tése. Túlzsúfolt öltözők, fürdők okoztak gondot a vállalat veze­tőinek és nagyon hiányzott egy kultúrterem is. Már nem sokáig. A képünkön látható épület rövidesen elkészül a vállalat B üze­mében és július végéig ide költözhet a szabászat, illetve a labo­ratórium. Ezek helyén alakítják majd ki a korszerű szociális lé­tesítményeket. (Pásztor Zoltán felvétele) módon — a glassboroiak része­sítették a szovjet kormányfőt. A hírügynökségek az éjszakai órákban ismertették annak a pohárköszöntőnek a szövegét, amelyet Johnson mondott a Ko­szigin tiszteletére adott vacso­rán. Johnson többek között kije­lentette, hogy éppen erejük és a rendelkezésükre álló erőfor­rások miatt, a két országra kü­lönleges felelősség hárul, ami megköveteli, hogy az amerikai —szovjet viszony legyen ofty ésszerű és építőjellegű, amilyen csak lehet. „Az is a feladatunk — mondotta Johnson —, hogy lehetővé tegyük a többi ország számára: éljenek békében egy­mással, ha ez megoldható. Ezért tárgyaltunk meg néhány olyan kérdést, amely a hárommilliár­dos emberi közösség békéjét érinti.” Johnson hozzáfűzte, hogy ezzel kapcsolatban olyan témák kerültek szóba, mint az atom- sorompó-egyezmény és a „kö­zel-keleti helyzetből fakadó né­hány kérdés”. Johnson remé­nyének adott hangot, hogy a pénteki találkozás hozzájárult a nézőpontok iobb megismeré­séhez, a kölcsönös közeledéshez. (Folytatás a 2. oldalon) Címképünkön: Koszigin és Johnson eszmecseréje a munka­ebéden Glassboróban. Heti kommentár (3. oldal) Egy perc (3. oldal) Tárgyalóteremből (i. oldal) (6—7. oldal) A mi otthonunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom