Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-23 / 146. szám
fíHFJ. június 25. péntek S. oldal Az új gazdasági mechanizmus jegyében A HAJÓSI „TÉSZTAGYAR” Állami gazdaságok főmérnökeinek, főkertészeinek tapasztalatcseréje Kiskunhalason — Hajóson a négy termelő- szövetkezet nem tud mindenkinek állandó munkát adni, s a dolgozni akarók számához képest a tsz és a téglagyár is aránylag kevés embernek biztosít kereseti lehetőséget — mondja dr. Perényi Béla, a köipégi tanács vb-elnöke. — Síért mintegy ezren kénytelenek másutt munkát vállalni. A hajósiak rendkívül szorgalmasak, szívesen alkalmazzák hát őket. Nemcsak a megyében, hanem még, a Dunántúlon, például a Szekszárdi Állami Gazdaságban is. A távolabbi helyeken dolgozó több száz férfi és mindkét nembeli fiatal azonban hetenként csak egyszer tud hazajárni. A felsőbb szervektől többször kértük már, hogy létesítsenek a hatezres lélekszámú községben valamilyen ipari üzemet, de sajnos, ennek mindeddig nem volt lehetősége. A családi élet is megsínyli... — Elszorul a szívem, amikor hajnalonként viszik a ponyvás teherautók az asszonyokat, leányokat Nemesnádudvarra, s még töfcb helyre is. A naponta hazajárók is csak késő este térnek vissza otthonukba. Ezt az állapotot megsínyli a családi Cikkünk nyomán Sürgősen pótolták a mulasztást Június 11-i számunkban megjelent Falra borsó ... című cikkünkben a kecskeméti járás öt termelőszövetkezetét részesítettük bírálatban, amiért elmulasztották a közgyűlési határozat meghozatalát a betegsegélyezés mérteke és rendszere megállapítása végett. Cikkünkre két közös gazdaság elnöke válaszolt. Levelüket, kivonatosan, az alábbiakban közöljük: Szövetkezetünk vezetősége 1967. április 27-én kidolgozta a segélyezési tervezetet — írta Gabnai Ernő, a kerekegyházi Előre Tsz elnöke. — Javaslatával egyúttal a legközelebbi közgyűlés elé rendelte. A segélyeket pedig, január 1-ig visszamenőleg számfejtettük, a határozatnak megfelelően. A járási tanács vb mezőgazdasági osztálya természetesen a közgyűlési határozat hiányát továbbra is kifogásolta. A bíráló cikk megjelenése után a járási főügyész is ellátogatott gazdaságunkba, s közöltük vele, hogy a közgyűlés megtartására a közeljövőben kerül sor. Ez pár nap múlva június 14-én meg is történt. A közgyűlés a vezetőség állásfoglalásával teljes mértékben egyet értett. A jegyzőkönyv megfelelő kivonatát a járási illetékeseknek is megküldtük. Szabó Gellért, a fülöpházi Petőfi Tsz elnöke a következőkben válaszolt: A közgyűlési határozat beküldését csakugyan elmulasztottuk, s ez azért következett be, mert bár a vezetőség még a múlt év novemberében határozott a segélyezés ügyében, ám a közgyűlés csak az idén hagyta jóvá. Táppénz kifizetésére ugyan még sor nem került, a cikkben jogosan említett mulasztást máris pótoltuk. A törvnyesség betartására a jövőben nagyobb gondot fordítunk. örülünk az Ígéretnek, s a levelekbe foglalt magyarázatot is elfogadjuk. Bízva abban, hogy a szövetkezeti gazdák legközvetlenebb érdekét szolgáló határozat megvalósítására nem kell fél évei várni. életük. Egyébként a másutt dolgozókat, érthetően, bajosan lehet a mozgalmi munkába bevonni. Nem kis részt ez az oka annak, hogy a nőtanács és a KISZ nem olyan aktív, amilyen lehetne, ha az asszonyok és a fiatalok több szabad idővel rendelkeznének — folytatja Gápel Ferencné, a nőtanács elnöke, aki jelenleg ugyan dolgozik az időszakos bölcsődében, de az év jelentős részében szintén küzd az elhelyezkedés problémájával. Igen: a mezőgazdaság nagy- üzemesítése, a korszerű módszerek, gépek alkalmazása tette a községben feleslegessé a munkáskezek százait, bizonyságául annak, hogy a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés is okozhat ilyen nemű veszélyt; s annak is, hogy új munkaalkalmak teremtése meg-meg- újüló feladatot ró a község és a közös gazdaságok vezetőire. Hajóson tehát különösképp megérti az ember az új gazdasági mechanizmus, a termelés eddigi kötöttségei feloldásának szükségességét. S örvendetes, hogy ennek a jegyében „kívülről”, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat részéről máris olyan lépés történt, amely ha kezdetben csak kis részben is, de több mint remélhetően később egyre nagyobb mérték'ben segíti megoldani a hajósiak égető problémáját. Egy tevékeny vállalat Erről beszélgettünk Molnár Istvánnal, a vállalat igazgatójával. A többi közt elmondotta, hogy a 350 munkást foglalkoztató és évente 62 millió forint értékű terméket előállító vállalat helyi, s számos községben létesített sütődéi nemcsak a kalocsaiakat látják el kenyérrel, süteménnyel, hanem a város és Dunavecse, Kiskőrös járása községeinek, sőt, a bajai járásból Nemesnádudvar, Sükösd lakóit is. Az igényeknek megfelelően a vállalat állandóan bővíti tevékenységének körét: ez év tavaszán például Kunszent- miklóson korszerű, • négyke- mencés sütődét helyezett üzembe, amelyben a már meglevő üzlet vásárlóközönsége számára rétest is sütnek. Mindemellett a kalocsai üzem morzsát, kétszersültet, sós teasüteményt, valamint kézi készítésű négy- és öttojásos tarhonyát is „gyárt”. A négytojásos készítmény félkilós adagonként, polietilén tasakban megyénkben is forgalomba kerül —, s belőle, valamint a többi tésztaféleségből az utóbbi időben mind nagyobb mennyiséget exportálnak is. Tavaly már 350 ezer forint értékű árut sikerült külföldön', főként Kanadában, az USA-ban, Svájcban, Finn-, Franciaországban és Angliában eladni. (Nemrégiben Londonból Kalocsán járt egy innen odakerült asszony, s büszkén emlegette, hogy Anglia fővárosában milyen keresletnek örvendenek a kalocsai sütőipari termékek.) A külföldi piaclehetőségek bővülése, s a hazai kereslet növekedése arra késztette a vállalat vezetőségét — elsősorban igazgatóiét, aki egyébként ország- gyűlési képviselő is —, hogy külön tésztakészítő üzemet hozzanak létre. 4 péffi malom is megfelel a célnak Ehhez kétszeresen is kitűnő lehetőség kínálkozott Hajós községben. Női munkaerő bőven akad, s a régóta nem működő, korábban államosított malom épülete is megfelel a célnak. A községi tanács készséggel bocsátotta az épületet a vállalat rendelkezésére, amely néhány hete meg is kezdte annak átépíttetését. A tervek szerint ez év második felében már üzemel a „tésztagyár”: kézi készítésű tarhonyát, lúdgégetésztát, cérnametéltet stb. állítanak elő benne. Az üzem létrehozásának híre is osztatlan örömet keltett a Hajósról dolgozni máshova járó asszonyok, leányok körében. S bár kezdetben nem mindegyiknek tudnak itt munkát adni, a számítások szerint a jövő év januárjától már több mint száz, nincs kizárva, hogy 150 tésztakészítőre lesz szükség. S az sem lehetetlen, hagy a bélés külföldi piac növekedése megköveteli a két műszak bevezetését, amikoris az említettnél kétszer annyi dolgozót kell alkalmazni. A hajósiaknak nemcsak eny- nyiben lesz hasznos az üzem. A helyben való jövedelemszerzést annyiban is lehetővé teszi számukra, hogy jelentős meny- nyiségű — az első időszakban is naponta 10—12 ezer darab — tojást használ fel a tésztafélékhez. Számos asszony máris növelte a háztáji baromfiállományát. (Akad közöttük, aki 300 tyúk felneveléséhez fogott hozzá.) fme: ez is példája annak, hogy az új gazdasági mechanizmust szolgáló vállalkozással, a kínálkozó lehetőségek kihasználásával a vállalati haszon kétségtelen növekedése mellett egészen más jellegű problémák is megoldódnak. T. I. Csütörtökön a Kiskunhalasi Állami Gazdaság központjában tanácskozást tartottak a megye állami gazdaságainak főmérnökei, főkertészei. A megbeszélésen a szőlő- és gyümölcsültetvények tápanyag-utánpótlásának agrotechnikai, üzemszervezési és gépesítési kérdéseit vitatták meg. Tóvízi Imre, a megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának főmérnöke ismertette a témával kapcsolatos legújabb gépkonstrukciókat, Unoka Gyula vezető borász pedig a tápanyagEgész sor nagy jelentőségű jogszabály előkészítő munkálataiba, érdemi megtárgyalásába kapcsolódnak be a képviselők — ígéri az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának munkaprogramja, amelyet a bizottság csütörtöki ülésen vitattak meg a Parlament Gobelin-termében, dr. Jókai Ló- ránd elnökletével. ' Egyöntetű vélemény volt az ülésen, hogy érdemes és szükségszerű új vonásokkal gazdagítani az eddigi munkagyakorla- tat: a testületnek eleven kapcsolatot kell kiépítenie a parlamenti társbizottságokkal — hiszen a különféle törvények, jogszabályok szinte minden területet érintenek, s a jogi szemlélet egyesítése a gyakorlati tapasztautánpótlás biológiai hatásairól tartott előadást. Bemutatták a témával kapcsolatos gépeket is. Ezeket a gazdaság gépműhelyeiben készítették és többségüket már alkalmazzák is. Tizenöt új gépkonstrukciót láthattak a résztvevők, amelyek 25 különböző munka- művelet elvégzésére alkalmasak. A tapasztalatcsere jellegű tanácskozás rendkívül hasznos volt a szőlő- és gyümölcsültetvények gépi művelése szempontjából. latokkal feltétlenül gyümölcsöző. Újdonság, hogy a bizottság — egyes tagjainak vagy kiküldött csoportjainak közreműködésével — helyszíni tájékoztatást is programba vett, s így módot és alkalmat teremt tagjainak arra, hogy tanácskozó termének falain kívül szerezzenek tapasztalatokat, benyomásokat a különböző tanácsi, igazgatási szervek mindennapi tevékenységéről, munkafeltételeiről. Újszerű része a munkatervnek az is, hogy a bizottság alkalmakként felkér majd elméleti és gyakorlati szakembereket a jog, az igazgatás, az igazságügy területével összefüggő kérdések számbavételére, tanulmányok, tervmunkák ismertetések összeállítására. Fontos jogszabályok megvitatása az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának idei munkaprogramjában Tizennyolc millió forint értékű terv készítői Budapesten, a Bem rakparton 'an a Mezőgazdasági és Élel- niszéripari Minisztérium terve- ő vállalatának, az AGROTERV- iek székháza. Munkájuk mére- eit érzékelteti, hogy az AGRO- ?ERV 1967 első negyedében 70 negbízásnak tett eleget, s ebien az időszakban teljesített nunka értéke 6,5 millió forint ’olt. Az év hátralevő részében ovábbi 18 millió forint terve- ési díj értékű munka vár el- égzésre. Az év első negyedélen az AGROTERV egyedi, jánlott és típusterveivel ellátott építkezések értéke mégha ladja a másfél milliárd forintot. Jakus Vendel igazgató a vállalat legfontosabb, időszerű feladatairól elmondta: a mezőgazdasági építés szerkezeti vonatkozásban a gyökeres változások szakaszában van. Az a cél, hogy a hagyományos, és a beruházások megkívánt ütemével ma már össze nem egyeztethető, gazdaságtalan és korszerűtlen építési módok helyett mielőbb áttérjenek a fejlett, szerelés- jellegű építési módok alkalmazására. Tehénistálló, csibenevelő előregyártott elemekből Ott, ahol a felmerülő igények, a kivitelező vállalat felkészültsége, szállítási és egyéb körülmények megengedik, a mező- gazdasági épületeket előregyártott, esetleg több tonna súlyú elemekből tervezik. Jellemző példája lesz ennek az építési módnak az a tömbösített tehenészet, melyet a Környei Állami Gazdaság részére az Agrár- tudományi Egyetemmel közösen terveznek. A többhajós tehénistálló váza háromfajta, üzemben előregyártott vasbetonelemekből készül: oszlopból, mestergerendából és tetőpanelből. Az építéshez használt elemek megegyeznek az ipari építkezéseknél használt elemekkel és a tehénistállók építési technológiája is azonos lesz az ipari csarnokokéval. Állattartási épületeknél alkalmazzák a könnyű, génesített kivitelezést nem igénylő, de ugyancsak szerelés jellegű építési módot is. Ennek prototípusa lesz a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet csibenevelője. A könnyű, , egy-két ember által szállítható és szerelhető panelokkal és ugyancsak könyfl acélvázszerk''--i+al tervezett épület súlya 405 tonna, szemben egy azonos mér&; tű, hagyományos csibenevelő 1150 tonna súlyával. Ez az új épülettípus a hagyományos típusok egy-másfél évnyi kivitelezési időtartamával szemben három-négy hónap alatt összeszerelhető. Szaktanácsadás kényszermegoldásokra A nyolc-tíz évvel ezelőtt használt szerfa, tégla és különböző helyi anyagok helyett az AGROTERV tervezői ma iparilag előregyártott, nagy vasbetonelemekből, alumíniumból, hidegen hengerelt idomacélból, faforgács- és farostlemezekből* valamint a hő-, pára- és víz elleni szigetelésnél használt különböző műanyagokból tervezik az épületeket. Sok nehézséget jelent viszont a mezőgazdasági építkezéseknél, hogy az építtetők gyakran nem, vagy későn kapják meg az építőelemeket. A termelőszövetkezetek ezért az AGROTERV-től azt kérik, hogy a vállalat lássa el őket az elemek gyártási terveivel, hogy azokat maguk állíthassák elő. Az AGROTERV az ilyen igények kielégítésére, egyrészt hozzálátott az elemek több változatának kidolgozásához, hogy az igénylők a lehetőségeiknek legjobban megfelelő megoldásokat választhassák, másrészt az ilyen elemek gyártásában járatlan építtetőket és kivitelező-' két megfelelő útmutatásokkal látja el. Az AGROTERV szakembereinek azonban az a véleménye, hogy azt csak kényszermegoldásnak tekinthetjük. A gyártmányok nagyüzemi, sorozatban történő előállítása ugyanis gazdaságosabb a helyszíni előállításnál, s emellett van olyan veszély, hogy a házilag gyártott elemek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A külföldi tapasztalatokat felhasználva Az AGROTERV szakemberei állandóan figyelemmel kísérik a saját tervezéseik alapján készített épületek használatáról szerzett, a külföldről importált szerkezetekből értékesíthető és általában mindazokat a tapasztalatokat, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági épületek gazdaságosabb, gyorsabb felépítésére. Az intézet nagy gondot fordít arra, hogy dolgozói tanulmányozzák a mezőgazdasági építés külföldi módszereit, a fejlesztési irányokat megismerjék a külföldi épületeket, berendezéseket. a tapasztalatok hazai gyakorlattal való összevetése máris több vonatkozásban járt jó eredménnyel. A világszínvonalról való rendszeres tájékozódásnak köszönhető az a nem jelentéktelen nemzetközi siker, hogy Csehszlovákia az AGROTERV tervei szerint készült, panelos csibenevelőket és tolóházakat rendelt meg, az NDK pedig ajánlatot kért 12 000. valamint 30 000 férőhelyes panelos tojóházak terveire. ^ ~ - - ■ G. P.
