Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

fíHFJ. június 25. péntek S. oldal Az új gazdasági mechanizmus jegyében A HAJÓSI „TÉSZTAGYAR” Állami gazdaságok főmérnökeinek, főkertészeinek tapasztalatcseréje Kiskunhalason — Hajóson a négy termelő- szövetkezet nem tud minden­kinek állandó munkát adni, s a dolgozni akarók számához képest a tsz és a téglagyár is aránylag kevés embernek bizto­sít kereseti lehetőséget — mond­ja dr. Perényi Béla, a köipégi tanács vb-elnöke. — Síért mintegy ezren kénytelenek másutt munkát vállalni. A ha­jósiak rendkívül szorgalmasak, szívesen alkalmazzák hát őket. Nemcsak a megyében, hanem még, a Dunántúlon, például a Szekszárdi Állami Gazdaságban is. A távolabbi helyeken dolgo­zó több száz férfi és mindkét nembeli fiatal azonban heten­ként csak egyszer tud hazajár­ni. A felsőbb szervektől több­ször kértük már, hogy létesít­senek a hatezres lélekszámú községben valamilyen ipari üze­met, de sajnos, ennek mind­eddig nem volt lehetősége. A családi élet is megsínyli... — Elszorul a szívem, amikor hajnalonként viszik a ponyvás teherautók az asszonyokat, leá­nyokat Nemesnádudvarra, s még töfcb helyre is. A naponta hazajárók is csak késő este térnek vissza otthonukba. Ezt az állapotot megsínyli a családi Cikkünk nyomán Sürgősen pótolták a mulasztást Június 11-i számunkban meg­jelent Falra borsó ... című cik­künkben a kecskeméti járás öt termelőszövetkezetét részesítet­tük bírálatban, amiért elmulasz­tották a közgyűlési határozat meghozatalát a betegsegélyezés mérteke és rendszere megálla­pítása végett. Cikkünkre két kö­zös gazdaság elnöke válaszolt. Levelüket, kivonatosan, az aláb­biakban közöljük: Szövetkezetünk vezetősége 1967. április 27-én kidolgozta a segélyezési tervezetet — írta Gabnai Ernő, a kerekegyházi Előre Tsz elnöke. — Javaslatá­val egyúttal a legközelebbi köz­gyűlés elé rendelte. A segélyeket pedig, január 1-ig visszamenő­leg számfejtettük, a határozat­nak megfelelően. A járási ta­nács vb mezőgazdasági osztálya természetesen a közgyűlési ha­tározat hiányát továbbra is ki­fogásolta. A bíráló cikk megje­lenése után a járási főügyész is ellátogatott gazdaságunkba, s közöltük vele, hogy a közgyűlés megtartására a közeljövőben ke­rül sor. Ez pár nap múlva június 14-én meg is történt. A közgyű­lés a vezetőség állásfoglalásával teljes mértékben egyet értett. A jegyzőkönyv megfelelő kivona­tát a járási illetékeseknek is megküldtük. Szabó Gellért, a fülöpházi Pe­tőfi Tsz elnöke a következőkben válaszolt: A közgyűlési határozat bekül­dését csakugyan elmulasztottuk, s ez azért következett be, mert bár a vezetőség még a múlt év novemberében határozott a se­gélyezés ügyében, ám a közgyű­lés csak az idén hagyta jóvá. Táppénz kifizetésére ugyan még sor nem került, a cikkben jo­gosan említett mulasztást máris pótoltuk. A törvnyesség betartá­sára a jövőben nagyobb gondot fordítunk. örülünk az Ígéretnek, s a le­velekbe foglalt magyarázatot is elfogadjuk. Bízva abban, hogy a szövetkezeti gazdák legközvetle­nebb érdekét szolgáló határozat megvalósítására nem kell fél évei várni. életük. Egyébként a másutt dol­gozókat, érthetően, bajosan le­het a mozgalmi munkába be­vonni. Nem kis részt ez az oka annak, hogy a nőtanács és a KISZ nem olyan aktív, amilyen lehetne, ha az asszonyok és a fiatalok több szabad idővel ren­delkeznének — folytatja Gápel Ferencné, a nőtanács elnöke, aki jelenleg ugyan dolgozik az időszakos bölcsődében, de az év jelentős részében szintén küzd az elhelyezkedés problémájával. Igen: a mezőgazdaság nagy- üzemesítése, a korszerű mód­szerek, gépek alkalmazása tet­te a községben feleslegessé a munkáskezek százait, bizonysá­gául annak, hogy a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlő­dés is okozhat ilyen nemű ve­szélyt; s annak is, hogy új mun­kaalkalmak teremtése meg-meg- újüló feladatot ró a község és a közös gazdaságok vezetőire. Hajóson tehát különösképp megérti az ember az új gazda­sági mechanizmus, a termelés eddigi kötöttségei feloldásának szükségességét. S örvendetes, hogy ennek a jegyében „kívülről”, a Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat ré­széről máris olyan lépés történt, amely ha kezdetben csak kis részben is, de több mint remél­hetően később egyre nagyobb mérték'ben segíti megoldani a hajósiak égető problémáját. Egy tevékeny vállalat Erről beszélgettünk Molnár Istvánnal, a vállalat igazgató­jával. A többi közt elmondotta, hogy a 350 munkást foglalkoz­tató és évente 62 millió forint értékű terméket előállító válla­lat helyi, s számos községben létesített sütődéi nemcsak a ka­locsaiakat látják el kenyérrel, süteménnyel, hanem a város és Dunavecse, Kiskőrös járása községeinek, sőt, a bajai járás­ból Nemesnádudvar, Sükösd la­kóit is. Az igényeknek megfe­lelően a vállalat állandóan bő­víti tevékenységének körét: ez év tavaszán például Kunszent- miklóson korszerű, • négyke- mencés sütődét helyezett üzem­be, amelyben a már meglevő üzlet vásárlóközönsége számára rétest is sütnek. Mindemellett a kalocsai üzem morzsát, kétszersültet, sós tea­süteményt, valamint kézi ké­szítésű négy- és öttojásos tar­honyát is „gyárt”. A négytojá­sos készítmény félkilós adagon­ként, polietilén tasakban me­gyénkben is forgalomba kerül —, s belőle, valamint a többi tésztaféleségből az utóbbi idő­ben mind nagyobb mennyiséget exportálnak is. Tavaly már 350 ezer forint értékű árut sikerült külföldön', főként Kanadában, az USA-ban, Svájcban, Finn-, Franciaországban és Angliában eladni. (Nemrégiben Londonból Kalocsán járt egy innen oda­került asszony, s büszkén em­legette, hogy Anglia fővárosá­ban milyen keresletnek örven­denek a kalocsai sütőipari ter­mékek.) A külföldi piaclehetőségek bő­vülése, s a hazai kereslet növe­kedése arra késztette a vállalat vezetőségét — elsősorban igaz­gatóiét, aki egyébként ország- gyűlési képviselő is —, hogy külön tésztakészítő üzemet hozzanak létre. 4 péffi malom is megfelel a célnak Ehhez kétszeresen is kitűnő lehetőség kínálkozott Hajós községben. Női munkaerő bő­ven akad, s a régóta nem mű­ködő, korábban államosított malom épülete is megfelel a célnak. A községi tanács kész­séggel bocsátotta az épületet a vállalat rendelkezésére, amely néhány hete meg is kezdte an­nak átépíttetését. A tervek szerint ez év má­sodik felében már üzemel a „tésztagyár”: kézi készítésű tar­honyát, lúdgégetésztát, cérna­metéltet stb. állítanak elő ben­ne. Az üzem létrehozásának híre is osztatlan örömet keltett a Hajósról dolgozni máshova já­ró asszonyok, leányok körében. S bár kezdetben nem mind­egyiknek tudnak itt munkát adni, a számítások szerint a jö­vő év januárjától már több mint száz, nincs kizárva, hogy 150 tésztakészítőre lesz szükség. S az sem lehetetlen, hagy a bél­és külföldi piac növekedése megköveteli a két műszak be­vezetését, amikoris az említett­nél kétszer annyi dolgozót kell alkalmazni. A hajósiaknak nemcsak eny- nyiben lesz hasznos az üzem. A helyben való jövedelemszer­zést annyiban is lehetővé teszi számukra, hogy jelentős meny- nyiségű — az első időszakban is naponta 10—12 ezer darab — tojást használ fel a tésztafélék­hez. Számos asszony máris nö­velte a háztáji baromfiállomá­nyát. (Akad közöttük, aki 300 tyúk felneveléséhez fogott hoz­zá.) fme: ez is példája annak, hogy az új gazdasági mecha­nizmust szolgáló vállalkozással, a kínálkozó lehetőségek kihasz­nálásával a vállalati haszon kétségtelen növekedése mellett egészen más jellegű problémák is megoldódnak. T. I. Csütörtökön a Kiskunhalasi Állami Gazdaság központjában tanácskozást tartottak a megye állami gazdaságainak főmérnö­kei, főkertészei. A megbeszélé­sen a szőlő- és gyümölcsültet­vények tápanyag-utánpótlásának agrotechnikai, üzemszervezési és gépesítési kérdéseit vitatták meg. Tóvízi Imre, a megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatóságá­nak főmérnöke ismertette a té­mával kapcsolatos legújabb gép­konstrukciókat, Unoka Gyula vezető borász pedig a tápanyag­Egész sor nagy jelentőségű jogszabály előkészítő munkála­taiba, érdemi megtárgyalásába kapcsolódnak be a képviselők — ígéri az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ságának munkaprogramja, ame­lyet a bizottság csütörtöki ülé­sen vitattak meg a Parlament Gobelin-termében, dr. Jókai Ló- ránd elnökletével. ' Egyöntetű vélemény volt az ülésen, hogy érdemes és szük­ségszerű új vonásokkal gazdagí­tani az eddigi munkagyakorla- tat: a testületnek eleven kap­csolatot kell kiépítenie a parla­menti társbizottságokkal — hi­szen a különféle törvények, jog­szabályok szinte minden terüle­tet érintenek, s a jogi szemlélet egyesítése a gyakorlati tapaszta­utánpótlás biológiai hatásairól tartott előadást. Bemutatták a témával kapcso­latos gépeket is. Ezeket a gaz­daság gépműhelyeiben készítet­ték és többségüket már alkal­mazzák is. Tizenöt új gépkonst­rukciót láthattak a résztvevők, amelyek 25 különböző munka- művelet elvégzésére alkalmasak. A tapasztalatcsere jellegű ta­nácskozás rendkívül hasznos volt a szőlő- és gyümölcsültet­vények gépi művelése szempont­jából. latokkal feltétlenül gyümölcsö­ző. Újdonság, hogy a bizottság — egyes tagjainak vagy kikül­dött csoportjainak közreműkö­désével — helyszíni tájékoztatást is programba vett, s így mó­dot és alkalmat teremt tagjai­nak arra, hogy tanácskozó ter­mének falain kívül szerezzenek tapasztalatokat, benyomásokat a különböző tanácsi, igazgatási szervek mindennapi tevékeny­ségéről, munkafeltételeiről. Új­szerű része a munkatervnek az is, hogy a bizottság alkalmak­ként felkér majd elméleti és gyakorlati szakembereket a jog, az igazgatás, az igazságügy te­rületével összefüggő kérdések számbavételére, tanulmányok, tervmunkák ismertetések össze­állítására. Fontos jogszabályok megvitatása az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának idei munkaprogramjában Tizennyolc millió forint értékű terv készítői Budapesten, a Bem rakparton 'an a Mezőgazdasági és Élel- niszéripari Minisztérium terve- ő vállalatának, az AGROTERV- iek székháza. Munkájuk mére- eit érzékelteti, hogy az AGRO- ?ERV 1967 első negyedében 70 negbízásnak tett eleget, s eb­ien az időszakban teljesített nunka értéke 6,5 millió forint ’olt. Az év hátralevő részében ovábbi 18 millió forint terve- ési díj értékű munka vár el- égzésre. Az év első negyedé­len az AGROTERV egyedi, jánlott és típusterveivel ellá­tott építkezések értéke mégha ladja a másfél milliárd forin­tot. Jakus Vendel igazgató a vál­lalat legfontosabb, időszerű fel­adatairól elmondta: a mezőgaz­dasági építés szerkezeti vonat­kozásban a gyökeres változások szakaszában van. Az a cél, hogy a hagyományos, és a beruhá­zások megkívánt ütemével ma már össze nem egyeztethető, gazdaságtalan és korszerűtlen építési módok helyett mielőbb áttérjenek a fejlett, szerelés- jellegű építési módok alkalma­zására. Tehénistálló, csibenevelő előregyártott elemekből Ott, ahol a felmerülő igények, a kivitelező vállalat felkészült­sége, szállítási és egyéb körül­mények megengedik, a mező- gazdasági épületeket előregyár­tott, esetleg több tonna súlyú elemekből tervezik. Jellemző példája lesz ennek az építési módnak az a tömbösített tehe­nészet, melyet a Környei Álla­mi Gazdaság részére az Agrár- tudományi Egyetemmel közösen terveznek. A többhajós tehén­istálló váza háromfajta, üzem­ben előregyártott vasbeton­elemekből készül: oszlopból, mestergerendából és tetőpanel­ből. Az építéshez használt ele­mek megegyeznek az ipari épít­kezéseknél használt elemekkel és a tehénistállók építési tech­nológiája is azonos lesz az ipari csarnokokéval. Állattartási épületeknél al­kalmazzák a könnyű, génesített kivitelezést nem igénylő, de ugyancsak szerelés jellegű épí­tési módot is. Ennek prototípu­sa lesz a Gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutató Intézet csibe­nevelője. A könnyű, , egy-két ember által szállítható és sze­relhető panelokkal és ugyan­csak könyfl acélvázszerk''--i+al tervezett épület súlya 405 ton­na, szemben egy azonos mér&; tű, hagyományos csibenevelő 1150 tonna súlyával. Ez az új épülettípus a hagyományos tí­pusok egy-másfél évnyi kivite­lezési időtartamával szemben három-négy hónap alatt össze­szerelhető. Szaktanácsadás kényszermegoldásokra A nyolc-tíz évvel ezelőtt hasz­nált szerfa, tégla és különböző helyi anyagok helyett az AGRO­TERV tervezői ma iparilag elő­regyártott, nagy vasbeton­elemekből, alumíniumból, hide­gen hengerelt idomacélból, fa­forgács- és farostlemezekből* valamint a hő-, pára- és víz el­leni szigetelésnél használt kü­lönböző műanyagokból tervezik az épületeket. Sok nehézséget jelent vi­szont a mezőgazdasági építke­zéseknél, hogy az építtetők gyakran nem, vagy későn kap­ják meg az építőelemeket. A termelőszövetkezetek ezért az AGROTERV-től azt kérik, hogy a vállalat lássa el őket az ele­mek gyártási terveivel, hogy azokat maguk állíthassák elő. Az AGROTERV az ilyen igé­nyek kielégítésére, egyrészt hozzálátott az elemek több vál­tozatának kidolgozásához, hogy az igénylők a lehetőségeiknek legjobban megfelelő megoldá­sokat választhassák, másrészt az ilyen elemek gyártásában já­ratlan építtetőket és kivitelező-' két megfelelő útmutatásokkal látja el. Az AGROTERV szak­embereinek azonban az a vé­leménye, hogy azt csak kény­szermegoldásnak tekinthetjük. A gyártmányok nagyüzemi, so­rozatban történő előállítása ugyanis gazdaságosabb a hely­színi előállításnál, s emellett van olyan veszély, hogy a há­zilag gyártott elemek nem fe­lelnek meg a minőségi köve­telményeknek. A külföldi tapasztalatokat felhasználva Az AGROTERV szakemberei állandóan figyelemmel kísérik a saját tervezéseik alapján ké­szített épületek használatáról szerzett, a külföldről importált szerkezetekből értékesíthető és általában mindazokat a tapasz­talatokat, amelyek alkalmasak a mezőgazdasági épületek gaz­daságosabb, gyorsabb felépíté­sére. Az intézet nagy gondot fordít arra, hogy dolgozói tanulmá­nyozzák a mezőgazdasági épí­tés külföldi módszereit, a fej­lesztési irányokat megismerjék a külföldi épületeket, berende­zéseket. a tapasztalatok hazai gyakorlattal való összevetése máris több vonatkozásban járt jó eredménnyel. A világszínvo­nalról való rendszeres tájékozó­dásnak köszönhető az a nem jelentéktelen nemzetközi siker, hogy Csehszlovákia az AGRO­TERV tervei szerint készült, panelos csibenevelőket és toló­házakat rendelt meg, az NDK pedig ajánlatot kért 12 000. va­lamint 30 000 férőhelyes pane­los tojóházak terveire. ^ ~ - - ■ G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom