Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-21 / 144. szám

1W7. Június 21, seerda S. oldal Lejárt a türelmi idő j Most az új mechanizmus kü­szöbén, amikor minden vállalat igyekszik minél több, minél jö­vedelmezőbb tevékenységet fel­kutatni, furcsának tűnhet a kecskeméti tejüzemben tapasz­talható tendencia, mintha sorra szabadulni akarna az üzem ten­nivalóitól. A legtöbb községben néhány hónapja áttértek a nyers tej árusításra. Literét 3,60-ért ad­ják, mégis ráfizetnek a korábbi állapothoz képest, amikor az egész tejmennyiséget feldolgoz­ták, mert a zsírtartalom több mint egy százalékát elvesztik. Ráadásul a lakosság is elégedet­lenkedik az árkülönbözet miatt. A múlt évig készítéttek ex­portra gyártott saj talapanyagot is, naponta 6000 liter juhtejből. Nemrégiben ezt a funkciójukat is átadták a nagykőrösi üzem­nek. — Nem győzzük — sóhajt Fé­sűs Lajos igazgató. — Kecske­mét, Kiskunfélegyháza, a kecs­keméti, félegyházi, kiskőrösi já­rás nagy része a mi területünk. Tíz évvel ezelőtt 21 ezer liter volt a napi felvásárlási átla­gunk, az idén 35—40 ezer. Ez- V zel szemben ugyanakkora terü­letünk van mint húsz éve. Nem is tudom mi lenne, ha nem kap­tunk volna néhány modern pasztőrgépet, kompresszort, kan­namosót. De kár a korszerű gép ilyen falak közé. A tejüzemet általában üveg­től, csempétől csillogó hófehér csarnoksornak képzeljük. Itt in­kább piszkosszürke az alacsony termek fala, az állandó nedves­ség miatt nem állják a festést. Eljárt az idő jócskán a rozoga épületek felett. Hepe-hupás, szűk az udvar, a ki- és befelé haladó gépkocsik minduntalan összeakadnak. Ha netán kisebb javításra, gépbeállításra kerül sor, alig lehet moccanni a ká­belektől, törmelékhalmoktól. A munkásokat elriasztják a rossz körülmények, a zsúfoltság miatt állandóan fenyegető bal­esetveszély, nagy a munkaerő­vándorlás. Néhány állandóan ré- szegeskedő, megbízhatatlan dol­gozót nem tudnak elbocsátani, mert nem akad helyettük más. A KÖJÁL, a Minőségvizsgáló Intézet állandóan az üzemen tartja szemét, becsületére válik a munkásoknak és a vezetők­nek, hogy ilyen rossz tárgyi fel­tételek mellett is eleget tudnak tenni a higiéniai követelmé­nyeknek. Átmenetileg kisebb beruhá­zással is lehetne néhány dolgon segíteni, de nincs pénz a felújí Megérkezett a mezőgazdasági kiállításra az első külföldi gépszállítmány Az augusztus 25-én nyíló 66. Országos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár területére, a hét elején megérkezett az első kül­földi szállítmány: a Német De­mokratikus Köztársaság gépki­állításának egy része. Az NDK- beli Transportmaschinen ex­port-import cég több mint ötven mezőgazdasági gépet mutat be, köztük traktorokat, munkagépe­ket, valamint egy kétezer li­teres tejhűtő-berendezést. A mezőgazdasági kiállítás idei bemutatóin részt vevő szocialista tőkésországok kiállítói ^csaknem tízezer négyzetméternyi terüle­tet kaptak. Máris megállapít­ható, hogy a külföldi vállalatok, cégek részvétele minden eddigi mezőgazdasági kiállításnál na- gyobbarányú lesz. Csehszlová­kiából a Motokov cég a világ­hírű „Zetor-család” legújabb tí­pusú ' traktorát, valamint a cu­korrépa-termesztési és betaka­rító gépek egész sorát mutatja be. A Német Szövetségi Köztár­saság vásár és kiállításrendező szolgálata, az Imag, egymaga negyvenegy céget képvisel és ezernégyszáz négyzetméteren vo­nultatja fel legkorszerűbb me­zőgazdasági gépeit, (MTI) tásra, mert a budapesti központ az újonnan épülő telepre vár. ■ —• Tizenhárom éve ígérgetik az új üzemet — mondja Fésűs Lajos. — Négy tervdokumentá­ciót dobtak vissza azóta. Az utolsót két éve. Pedig viszony­lag szerény terv volt, 64 millió forintos, 70 ezer liter napi maxi­mumra. Ennyit már most is el­érünk csúcsidőben. De még ez sem sikerült. Hátha még 20—30 evre előre terveznének, ahogy kívánatos lenne. Most már a megyei pártbizottság és az SZMT is harcol érte, lehetetlen, hogy ne valósítsák meg. Én nem sokat élvezhetek már belőle, 18 éve vezetem az üzemet, öt év múlva nyugdíjba megyek. Re­mélem azonban, hogy már az' új tejüzemből búcsúztatnak el. Ügy hiszem, saját jól felfo­gott érdekünkben valamennyien egyetérthetünk az igazgatóval. Egész Észak-Bács-Kiskun me­gyét innen látják el naponta tejjel, tejszínnel, kannás tejföl­lel, itt osztják szét (két parányi kamraszerű helyiségben) a más üzemekből érkező egyéb tejter­mékeket. Nem csekély tehát a felelősség. Ezzel szemben a sze­net az udvaron kénytelenek tá­rolni, a csarnok állandóan nyi­tott ajtajától néhány méterre osztják a korpát a termelők­nek, a szomszédos ládaüzemből pedig időnként egész fűrészpor- Jelhőt hoz a szél. Épp ideje, hogy az illetékesek belássák: a kecskeméti tejüzem ügyében lejárt a türelmi idő. Sz. J. Minőség — termelékenység Az ellenőrzés joga: a segítés kötelezettsége „Jogaink növekedése egyet je— 1 lent kötelességeink bővülésével, | s csalás akkor élünk jól e jo­gokkal, ha azokat hatékony esz­közöknek tekintjük, olyan esz­közöknek, amelyeket például a kapkodás megszüntetésére, a túltengő levelezgetés-admmiszt- rálgatás felszámolására, a lélek­telen. mechanikus ügyintézés ma még meglevő gyakorlatának; erőteljes megváltoztatására hasz­nálunk föl”. Az idézőjelbe tett mondat egyik hivatali pártszer­vezetünk taggyűlésén a vezető­ség beszámolójában hangzott el: felelet volt ez a mondat — s s maga az egész beszámoló — azoknak, akik a párt IX. kong­resszusának határozatát, a hi­vatali pártszervezetek ellenőr­zési-beszámoltatási jogáról, eny­hén szólva is különösen értel­mezték. Akadt ugyanis néhány párttag, akik úgy vélték, hogy a jogok növekedése a hivatal irányításának kormányrúdját „átcsúsztatja”i majd a vezető­ség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál”. A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azok­nak, amelyek nap mint nap ál­landó kapcsolatban állnak a la­kossággal, s ha valahol, itt iga­zán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartalma, mi­lyen eszközök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emlegetett „ügyfelet”. A pártszervezet eddig is igyeke­zett segítséget adni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga. hogy ne csak adjon, hanem kérjen is, mégpedig szá- monkérjen helyes, de elsikkad intézkedéseket, félúton megtor­pant ügyviteli egyszerűsítést. A párt vezető szerepének minden területen való erősítése, tovább­fejlesztése logikusan magával vonta a korábbi, üzemi és hi­vatali-intézményi pártszerveze­tek jogkörére vonatkozó meg­különböztetések megszüntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszervezetek joga és kötelessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása. Az említett pártszervezet te­hát jogot kapott arra, hogy ne csak segítr i igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell, a vezető beszámo’iatásával, ha kell átfo­gó és alapos ellenőrzéssel, a jó értelmű-tartalmú közbeavatko­zással. A kommunisták észrevé­telei. javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s ha megpróbálkoz­tak azzal, hogy a hivatal né­hány osztályán felmérjék, meg­vizsgálják az újra és újra fel­bukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „okvetetlenke- dést” láttak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hasonló gondokkal küzdöttek másutt is a hivatali-intézményi pártszervezetek, s most e gon­dok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos előrelendyő, munkát javító elképzeléseknek, tevé­kenységnek. A pártszervezet jogai­nak növekedésével a hivatal, in­tézmény vezetőjének hatásköre, felelőssége jottányit sem csök­ken, sőt, erőteljes támogatást kap a pártszervezettől, vala­mennyi kommunistától, ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga területén a párt politikáját, még hatásosabban végezze — rendeltetésszerű munkáját. E segítség és támo­gatás fejében azonban időről- időre a kommunisták vezető testületé előtt számot kell ad­nia arról, amit tett, s arról is, mit mulasztott. Oda kell figyel­nie a kommunisták véleményé­re. javaslataira, fel kell hasz­nálnia a pártszervezet ellenőr­ző munkájának tapasztalatait, de mindez olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem je­lentősen megkönnyíti helyzetét. A jogok kiterjesztése párt- szervezeteink számára felelős­ségük erőteljes fokozódásával jár: tudndok kell, hogy mi a lényeges, s ml a lényegtelen kérdés, nem szabad összetévesz- teniök a hathatós ellenőrzést az apró ügyekbe való el temetke­zéssel, s a vezetők beszámolta­tása sem lehet formális aktus, hanem nagyonis lényegretörő, a csomópontokat. : megragadó,' elismerést és bírálatot egyaránt alkalmazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézményi pártszervezeteink e feladataik­nak úgy tudnak igazán jól ele­get tenni, ha mór munkater­vük készítése közben, a párt­vezetőségi ülések, taggyűlések napirendjének meghatározása­kor nagy alapossággal, körülte­kintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markolni, mindennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncentrálásával elsősorban területük legégetőbb, megoldás esetén tehát legtöbb haszonnal járó kérdéseivel fog­lalkoznak. A kutatóintézetekben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari alkalmazásának mértékét: a hivatalban lényeges kérdés lehet például, hogy elég­gé tisztázottak-e a különböző osztályok hatáskörei, vannak-e párhuzamosságok, átfedések a szakosztályok tevékenységében, s így tovább, azaz mindig a sa­játos helyzet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatniok pártszervezeteinknek a kommu­nista közösség kollektív bölcses­ségét. kezdeményezőkészségét, jobb megoldásokat kínáló erő­feszítéseit. A lenini mondás, az inkább kevesebbet, de azt jól, nélkülöz­hetetlen útmutatás az új körül­mények között tevékenykedő hi­vatali, intézményi pártszerve­zeteink számára. Ne csak élje­nek, hanem célszerűen éljenek jogaikkal, ne csak szándékuk le­gyen a segítés, hanem öltsön valós alakot felelősséggel és el­lenőrzéssel megoldást adó ja­vaslatokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb, erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása a pártszervezet tekintélyének, rangjának gyarapodását is je­lentse a hivatalban vagy intéz­ményben. M. Q, Ügyes kezek hajtogatják, varrják az anyagot Kalocsán a Bács-Kiskun megyei Textilfel­dolgozó Vállalat fehérnemű­részlegében. Minőségjavítás, ter- meiékenységemelés— ez a két legfontosabb pontja a 37 tagú Hámán Kató szocialista brigád verseny vállalásának, amelyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom tiszteletére tett. A ke­zük alól kikerülő fehérnemű 89 százaléka (ez igen jó arány) el­sőosztályú. Ugyanakkor teljesít­ményük állandóan 110—120 szá­zalék között mozog. Kovács Já- nosné, a brigád vezetője el­mondta, hogy néhány napos ke­mény munkával sikeresen áll­tak át a kéttűs gépelésre. Ezzel lehetővé vált, hogy amit eddig két fogással csináltak, most egy művelettel végzik el, s így a termelékenységet jelentősen nö­velik. Képünkön a Hámán Ka­tó brigád munka közben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Válaszol az illetékes Lapunk június 9-j számában közöltük kunszéntmiklósi, olva­sóink levelét „Kinek használ ?”■ címmel, amelyben szóvá tettük, hogy a Kunszentmiklós—Kecs­kemét közötti autóbuszjárat me­netrendjét az AKÖV .megvál­toztatta, s így az e járaltal uta­zó dolgozók szabad ideje mint­egy két órával rövidült meg. A panaszra a 9-es számú AKÖV személyforgalmi osztály vezető­je a következő választ adta: „A Kunszentmiklósról Kecskemét­re közlekedő autóbusz indulását for­galomtechnikai okok miatt kellett 20 perccel korábbra hozni. A Kecske­mét—Kunszentmiklós közötti járatot az 1967. évi országgyűlési választá­sok jelölögyűlésein elhangzott javas­latok alapján indítjuk később Kecs­kemétről. A jelölőgyűléseken ugyan­is többen kérték, hogy a járatot Kecskemétről 16 órakor indítsuk. így a Kerekegyházára körzetesített ta­nyai tanulók a tanulás befejezése után várakozás nélkül hazautazhat­nak. A módosításnak megfelelően az autóbusz Kunszentmiklósra 17 óra 38 perckor érkezik. A kunszentmiklósiak panaszának elbírálásánál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a panaszolt autó- buszjárat viszonylag hosszabb, 55,5 kilométeres útvonalon közlekedik, és nemcsak kizárólag a kunszentmiklú- siak igényét elégíti ki. A menetrend- módosítást éppen a közérdek figye­lembevétele tette szükségessé, mée abban az esetben is, ha a Kunszent­miklós és környéke lakóinak ez hát­rányt jeieut.” i. Dr. Toma László

Next

/
Oldalképek
Tartalom