Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
SWí, június 17, szombat 3. oldal Cél: a szükségletek jobb kielégítése A szállítási szerződéskötések új rendszerének Nagyvonalú kezdeményezések a tiszakécskei tsz-pártszervezetekben alkalmazását vizsgálta a NEB A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei főügyészséggel és az MNB megyei igazgatóságával közösen, megvizsgálta, hogyan alkalmazzák a szállítási szerződéskötések új rendszerét szabályozó kormányrendeletet az ipari és nagykereskedelmi vállalatok, a ktsz-ek, állami gazdaságok. A vizsgálat tapasztalatait összegező jelentést és javaslatot tegnapi ülésén vitatta meg a NEB és rövidesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. Az ülésen felszólalók hangsúlyozták, hogy/ —“mint a jelentés is megállapítja — a kormányrendelet alkalmazását ma még megnehezítik a régi gazdaságirányítási módszerek, illetve az, hogy az újszerű anyagi ösztönzés bevezetésére, az árszabályozásra csak 1968. január 1-e után kerül sor. A jogszabályok életbelépésétől eltelt háromnegyed év kevés ahhoz, hogy végleges következtetést vonjunk le. De mindezek figyelembevételével is igen hasznosnak nevezhetjük a vizsgálatot, hiszen a jól felkészült, lelkiismeretes munkát végző ellenőrök számos olyan jelenségre világítottak rá, amely miatt akadozik a rendelet gyakorlati megvalósítása. Így megállapították többek körött, hogy a gazdasági vezetők egy része még nem ismeri eléggé a jogszabályokat, s ennek következtében nem is tud élni azokkal a lehetőségekkel, amiket a vállalatok számára nyújtanak. Mindenekelőtt a teljesen új szerződéskötési formák — a bizományi, kapacitáslekötési és fejlesztési szerződések alkalmazása nehézkes. Éppen ezért azt javasolja a NEB, hogy a szakszervezetek, a jogász szövetséggel közösen, 'föérvezzenek tájékoztatókat a vállalatok irányítói részére. , A szállítási szerződések új rendje elsősorban a szükségletek jobb kielégítését szolgálja. Ma még nem állíthatjuk, hogy célt sikerült elérni. A szerződéskötési kötelezettség alá tartozó termékek gyártását sokszor anyaghiány korlátozza. Olyan tapasztalatot is szerezte!?: a NEB munkatársai, hogy a monopol helyzetet élvező vállalatok kitérnek a szerződéskötési kötelezettség alá nem tartozó gyártmányok szállítása alól. A megrendelők viszont ál- faltában megalapozottan kötnek szerződést, ezt bizonyítja, hogy a vizsgált üzemek igen kevés esetben vonták vissza megrendelésüket. Mindezt és természetesen a jelentésben szereplő többi megállapítást is jól hasznosíthatják majd a megyei vezetők és a vállalatok további munkájukban, a gazdaságirányítási rendszer gyakorlati megvalósítása során. Az ülésen megvitatott második félévi munkaterv szerint a NEB a következő hónapokban is vizsgálja az új gazdasági mechanizmusra való áttérést célzó rendelkezések megvalósítását. B. D. Tapasztalatcsere Jánoshalmán (Tudósítónktól.) Hét megye szociális otthonainak vezetői, valamint Szeged, Pécs és Eger szociális ügyintézői Jánoshal- mára látogattak. A megbeszélésen — amely az idős emberekről való gondoskodás jegyében zajlott le — részt vett Deák Árpád, a megyei tanács főelőadója, dr. Bileicov Pál, a járási tanács elnökhelyettese. A tapasztalatcsere résztvevői az értekezlet befejező aktusaként felkeresték a községi tanács által létesített öregek otthona, s elismerően nyilatkoztak a látottakról. Oktatásról vagy gazdaságpolitikai tevékenységről, a pártélet bármilyen területéről legyen szó — mostanában visszatérően találkozunk ilyen kitételekkel: „tekintettel a helyi adottságokra” — „a sajátos helyi körülményeknek megfelelően” — „igazodni a követelményekhez” — és folytathatnánk tovább. Mire utalnak ezek? Egyszerűen, röviden — arra, hogy a pártmunka sem tűri a sablonokat. Arra irányítják a figyelmet, hogy bizonyos sajátos vonásai jelentkeznek a pártéletnek, melyek különösen jellemzőek egy-egy adott párt- szervezetre. Szervezeti megoldás Vannak-e ilyen sajátosságok a tiszakécskei termelőszövetkezetek pártalapszervezeteinek életében. Milyen új vonások mutatják, hogy például a pártvezetőségek újjáválasztása, a IX. kongresszus óta változtak az idők, körülmények, tehát igazodni kellett új követelményekhez? Erről beszélgetünk Tóth Sándor elvtárssal, a községi pártbizottság titkárával. — Először talán a szervezeti változást nézzük — mondja. Tóth elvtárs. — Van egy helyi specialitás — hogy így nevezzük —, a Tiszagycngye Tsz pártszervezetének csúcsvezetősége. Láttuk, hogy miután a lászlófalvi Kossuth Tsz-szel egyesült, többet, célszerűbbet kell tennünk annál, minthogy újjáválasztottuk a héttagú vezetőséget. Hatalmas területre terjed ki az új gazdaság: 27 kilométernyire. Egy alapszervezet bajosan foghatná át, s értelemszerűen egy vezetőség sem. Három alapszervezetet alakítottunk tehát .— egy belter-üle- ■ tit, kettőt pedig egykori tsz-ek nevét viselő üzemegységeknél — s mindegyiknek külön vezetősége van. Az itteni kommunisták hozzáférhetőbben, közvetlenebbül, az üzemegység speciális adottságainak, helyzetének, igényeinek megfelelően alakíthatják konkrét tennivalóikat. A csúcsvezetőség — az alapszervezetek vezetőiből —, valamint a termelőszövetkezeti szintű megmozdulások, az egész tagságot érintő, a tsz egészére vonatkozó tennivalókat szabják meg. Azaz koordináló szerepet is töltenek be. — Például a gazdaságos üzemeltetés. Ez — a mennyiségi követelmények teljesítése mellett — a minőségi továbblépést is szükségessé teszi. Nem mindegy tehát — mint ahogy eddig sem lehetett az —, hogy menynyi munka-, emberi és gépi energiaráfordítással teremtjük elő ugyanazt a húsmennyiséget, liter tejet, vagy az árpa mázsáját. Azt is érzékenyen jelzi majd a zsebünk, ha jobb termékekkel állhatjuk a versenyt más nagyüzemekkel — a piacon. — A pártalapszervezetek második féléves munkaterve is már ennek a szellemében készül — fűzi hozzá a párttitkár. Elvek és a gyakorlat Szó esik itt arról, hogy ahol eddig időnként közvetlenül is beleavatkoztak a pártszervezetek a gazdaságvezetés munkájába, s hogy ezt a jövőben ne tegyék. Nem a pártszervezet feladata meghatározni, ide azt vessenek, ne ezt; vagy: milyen legyen a csirketáp összetétele. Szintén úgy általánosságban emlftődik a helyes elv, hogy a pártszervezet ennek értelmében ezután például egy-egy fő ágazat gazdaságos funkcionálásához segít kimunkálni a tennivalókat, javaslatokkal élve ß gazdasági vezetőknek. — Hogyan valósul meg a pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenysége a párttagság, a kommunisták révén? — érdeklődöm, és valami gyakorlati példát szeretnék. Túl a megye határán Az Öblösüveggyár Salgótarján egyik Jelentős üzeme, 1893-ban alapították. Az idén, november 4-én ünnepli hét és fél évtizedes fennállását. A cseh nagytőke alapította az üzemet. Később Cho- rin Ferenc megvásárolta a részvényeket, így kerylt a szénbányászati részvénytársaság birtokába. Zoltán. Frigyes vezér- igazgató idejében két kis kemencével dolgozott, zöldüveget állítottak elő. Később szaporították a kemencék számát. Megépítették az úgynevezett fehérüveges fazekaskemencét. Az olvasztókban tűzálló fazekakat helyeztek el, a feldolgozásra kerülő üveget ezekben olvasztották és ezután került megmunkálásra. Majd elkészült az úgynevezett négyes kemence. Az üveget nagy kádban olvasztották és a kézi megmunkálás mellett gépeket is üzembe helyeztek. Ilyen volt például az automata „Kikó” és a „Fesz” présgép. A gyár létszáma fokozatosan emelkedett. Áttértek a három műszakra. 1938-ra az üzem 1600—1700 munkást foglalkoztatott. A termelés profilját Is bővítik. A zöldüveg mellett fehérüveget is termelnek és készítik a már akkor is híres kelyheket. A palackot úgynevezett „Ovens” automatával gyártják. A háború alatt katonai fennhatóság alá került a gyár. A felszabadulás előtti hetekben elrendelik a teljes kiürítését, a gépek leszerelését és Németországba szállítását. Az üzem dolgozói — munkásmozgalmi hagyományaikhoz híven — a parancsot megszegik. A gépeket ugyan leszerelik, de elrejtik. Így a felszabadulás után a gyárat — amint a bányák termelni kezdtek — megindítják. 1945. március 4-én megkezdték a Szovjetunió számára az üvegkulacs gyártását. Ettől kezdve fokozatosan fejlődik a vállalat. A dolgozók létszáma 2300 főre emelkedik. Megkezdik az üzem teljes rekonstrukcióját. A fazekaskemencét korszerűsítik. A dolgozóknak ideális munkakörülményeket igyekeznek teremteni. Átépítik a zöldkemencéket. Ezután kerül sor a négyes kemence teljes rekonstrukciójára, majd a mechanikai és feldolgozó üzemek felújítására. Az átépítéssel egyidőben rohamosan emelkedik a termelés Az 1938. évi 21 millió 670 ezer forint helyett 1959-ben a termelési érték 55 millió 113 ezer forintra emelkedik. 1966-ban az évi termelési érték eléri a 30° millió forintot. A szociális jut tatások is emelkednek, például 120 család kapott új lakóházat. Megnövekfdett az Öblösüveggyár külföldi piaca is. Amíg a felszabadulás előtt a termékek 10 százalékát szállították külföldre, addig ma 33 százalékát exportálják. A világ minden táján ismerik Képünk az öblösüveggryári rekonstrukció egyik jelentős alkotását, az üvegcsiszolót dokumentálja. A régi elavult szolgáltató helyett teljesen újat építettek. Az újjáépítésre 33 millió forintot fordítottak. már a Salgótarjáni Öblösüveg- tűk kívül Svájc, Kanada, az gyár készítményeit. Legjelen- Egyesült Államok, Ausztrália tősebb vásárlók a Szovjetunió állandó megrendelői, összesen és a szocialista országok. Raj- 64 ország. Tóth elvtárs gondolkodik egy kicsit. — Értem, mire céloz..-. Hát ugye arra kell törekedni, hogy elsősorban a kommunisták legyenek a szószólói a kezdeményezéseknek. Járjanak elöl a gyakorlati kivitelezésben ... Hogy azok a határozatok szellemében valósuljanak meg. Élő példa nélkül ez úgy általános, hogy máshol is „ez a célkitűzés lebeg.. ”, de jó volna hallani valami sajátosan tiszakécskei gyakorlati példát. Azonkívül, hogy „helyére tették” a pártfeladatok elvégzésének számonkérését. A tagság egy-egy taggyűlésen rendszeresen beszámol, mit végzett a KISZ-ben, ellenőrző, fegyelmi bizottságban, vagy a nőbizottságban. Tiszakécskén nagyvonalú és igazán újszerű kezdeményezésekről számolhat be a községi pártvezetőség. Kettőt mutassunk be ezekből. Helyszínen, a tsz-nél tartják meg azokat a vb-üléseket, melyeken például a szövetkezet elnökét számoltatják be, hogyan hajtotta végre a maga szakterületén a párt- határozatokat. Hiszen azok megvalósulásáért, mint kommunista — de ha pártonkívüli is — szintén felelős. Határszemlével egybekötöttek ezek a sokoldalú elemzésre alkalmat adó tanácskozások. Sok szem — többet lát, .„mellébe-1 szélés”-nek nem sok értelme lenne — jegyzi meg tréfásan Tóth Sándor.. Annál is inkább kisugárzóan gyümölcsözőek az effajta számonkérések, mert a többi tsz elnökei, alapszervezeti titkárai is jelen vannak, meghívottak ezekre: Mire rájuk kerül sor, sok hasznos tapasztalatot előbb, operatívan érvényesíthetnek saját házuk táján. Szinte iparüzemi színvonalú programot dolgozott ki a Béke Tsz pártszervezete, illetve vezetősége. Pártfeladatként tűzte a szakágazatok vezetői elé, hogy készítsenek egy távlati tervvázlatot, a megadott irányelveknek megfelelően arról, milyen elképzeléseik vannak a vezetésük alatt álló terület 5 éves fejlődéséről. Legyenek tehát párttagok, pártonkívüliek ezek a vezetők, a párt gazdaságpolitikai, társadalmi tevékenységének válnak még közvetlenebb részeseivé. Bizalmat kapnak, ösztönzést merészebb vállalko* zásokra, önálló döntésekre. A párf/ezető szakmai igényessége Hatalmas szemléletbeli, gazdaságirányítási változást tükröz ez a pártvezetési stílus. Mert mi volt nem is olyan régen? A szövetkezetek életét, az üzem menetét meghatározó lényeges döntések zöme a tsz-eken kívül született. A következményeket — ezek lehettek szerencsések, de sokszor gyászosak is — a szövetkezetiek érezték. A kívülről jött helytelen döntések okozta bajokért is az elnökön csattant az ostor, mind kívülről, mind a tagság részéről... A kécskei kezdeményezés korszerű módszere egyik koncepciózus útja annak, hogy elsősorban azok tervezzenek, hozzanak döntéseket a tsz közeli és távoli jövőjéért, akik a legérdekelte b b e k; anyagilag közvetlenül is. Milyen sokat jelent az új irányítási elvek valóraváltásá- nál, ha — mint Kiss Ferenc elvtárs, a Béke Tsz pártitkára — a kommunisták a szakmai képzésben is igényesek magukkal szemben. Kiss elvtárs — mint a községi párttitkár is mondja — a Gödöllői Aerár- egyetem immár felső évfolyamú hajlgfitója. ^ " Tóth Istvác
