Petőfi Népe, 1967. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-15 / 139. szám
/ 1967. június 15, csütörtök 5. oldal Szellemi vetélkedő — levelező úton Más megyék jó tapasztalatai nyomán szervezték meg megyénkben is a szocialista címért versengő brigádok szellemi vetélkedőjét. Az újszerű kezdeményezés egyik fő célja: segítséget nyújtani a brigádtagoknak a rendszeres önműveléshez. A MEDOSZ felhívására a vetélkedőre 23 brigád 323 tagja jelentkezett, ami bizonyság arra, hogy az önképzésnek ezt a formáját a dolgozók jórésze hasznosnak tartja. A vetélkedőben egyébként hat kérdéscsoport tíz-tíz kérdésére várnak választ levélben, egy hónapon belül. A „szakosított” kérdéscsoportok a szakszervezeti élet, valamint a munkásellátás problémáitól kezdve számos témát ölelnek fel. egészen a „Lenin októbere” című csoportig. mely utóbbi keretében például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fontosabb eseményeivel kapcsolatosan várnak választ a versengés rendezői. Eddig két forduló került lebonyolításra, s a beküldött válaszok alaposan, sokrétűen igyekeznek a témát kifejteni. A brigádtagok megfelelő jártasságot tanúsítanak az érdekvédelem, a szocialista munkaverseny, az üzemi demokrácia és egyéb tárgykörökben.' A MEDOSZ megyei bizottsága messzemenően támogatja ezt a hasznos akciót. Július 30-án Kunfehértón idén is megrendezik az immár hagyományossá vált Megyei Szakszervezeti Napot, s a program egyik eseményeként kerül majd sor a szellemi vetélkedőben részt vevő brigádok találkozójára is. (Ezzel egy időben tartják meg a több mint kétszáz dolgozót foglalkozz tató sportvetélkedő döntőit is.) Pontozásos alapon a legjobb hat brigád 3—3 tagja veszi majd fel a küzdelmet a megyei döntőn, amelynek végleges helyezettjeit jutalmazzák. Ezenkívül oklevéllel tüntetik ki a döntőben szereplő brigádok mindegyikét. J. T. Gyalog és vonaton Már az utolsó napokat töltik iskoláinkban a nevelők. Ha kiosztották a bizonyítványokat, még pár értekezlet, megbeszélés, azután a vakáció következik. Volt elég törődés a tanév alatt, rájuk fér a pihenés. Gyukits Etelka is szabadságra megy. Hogy hol tölti a nyarat, arra még nincs végleges terve. Több lehetősége van. Csupán egy bizonyos: pihennie kell, mert nagyon fáradt. Munkája igen sokrétű: amellett, hogy a Kiskunhalasi Szűcs József Általános Iskola III—IV. osztályában éneket és testnevelést tanít, 76 általános iskolának alsótagozatos szakfelügyelője. És ebből a sok iskolából csupán három városi, a többi a szétszórt tanyavilágban fekszik. Hat év óta dolgozik ebben a beosztásában Gyukits Etelka. — Mi a szakfelügyelő feladata a tanyai iskolákban? — Hát bizony nem kevés. Mindenekelőtt a pedagógusok felkészültségét figyelemmel kísérni, tanítási órákon lemérni a szakmai tudást, javasolni őket a továbbképzésre. De nemcsak az ilyen személyi jellegű feladatokat kell ellátni, hanem arról is gondoskodni, hogy az iskolákban meglegyenek a nyugodt tanítás tárgyi feltételei. A felszerelésre, szemléltető eszközökre gondolok itt. Sajnos, e vonatkozásban elég sok feladat adódik. Nem mintha a tanácsok nem törődnének az iskolákkal, hanem sokszor ha szeretnének is beszerezni bizonyos szemléltető eszközöket, nem juthatnak hozzá, mert az IFÉRT egyszerűen nem győzi a kiszolgálást. Kiürül a raktára hamar, sok az igénylő, és kevés a szemléltető eszköz. Elmondja. hogy a most véget ért tanévben a mágneses táblák beszerzése jelentett súlyos gondot, hiszen ez a szemléltető eszköz csak most van elterjedőben és kevés van még belőle. Hetente három napot tölt iskolák látogatásával és hármat tanítással. Hány órakor kel, ha tanyán látogat? — Ha Bácsszőlősre, Csikériá- ra, vagy Kunbajára megyek, bizony már hajnali fél 4-kor ébreszt a vekker. És ilyenkor öreg este vet haza. — A tanyai iskolákat hogyan tudja megközelíteni? Mosolyában rossz emlékek élednek: — A közlekedési eszközök minden fajtáját igénybe kell vennem: térdig sárban, gyalog, parasztkocsin, ha éppen akad ilyen, vasúton és néha autóbuszon is. Strapás, nehéz dolog ez, higgye el. Es különösen ilyen törékeny, fiatal nőnek, mint Gyukits Etelka, hiszen ez a feladat férfinak is meghaladná az erejét. Hogyan bírja mégis? — Nagyon szeretem a munkámat. Szeretem a tanyai pedagógusokat és ahogy tudom, segítem őket. Örülök, amikor látom, hogy egy-egy tanyai nevelő milyen népszerű a lakosság körében. Kilométerekre felkeresik a szülőket, gondjaikon segítenek, tanácsokat adnak. A Borota-külterületi iskolában például a fiatal pedagógus házaspár, Kock János és felesége a tanyavilág legnépszerűbb emberei. De nagyon szeretek kimenni Varga Lászlónéhoz is, a tajói iskolába. Aztán arról beszél: mi kellene nagyon sürgősen a tanyai iskoláknak. Leghamarabb aggregátor, hogy villanyfény mellett olvashatnának és a tv-t nézhetnék. Néhány' tsz példát mutatott és segített az áram- fejlesztő beszerzésében az iskolának, de még mindig sok a villany nélküli iskola. És további körzetesítésekre lenne szükség. A nyár részére jelentős mértékben a szakmai továbbképzést jelenti, nagyon várja már a Tanítók Akadémiáját Baján. Év közben is szorgalmasan műveli magát. 150—200 forintot költ havonta könyvekre. Szorgalmas, lelkes pedagógus. Most lett az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. Balogh József Pillanatképek a Vajdaságból ÖT FELEJTHETETLENÜL szép napot töltöttek a Vajdaságba? a tiszakécskei és a keceli fmsz művészeti csoportjai. Négy fellépés és rengeteg élmény a rövid turné eredménye. A sok szép emlék és tapasztalat közül most néhány gyors benyomást villantunk fel. * ZORBA. A partizánok útjának borongó szépsége, csodálatos panoráma, monumentális emlékmű, pengetés zenekarok a hangulatos vendéglőkben ... kedni, hogy: eredetileg kecskeméti. • VENDÉGSZERETET. Békés emberek laknak Temerinben. Látogatásunk napján mégis majd hajba kaptak. Családoknál szállásoltak el bennünket Százan igényeltek vendéget. Mi pedig „csak” hetvenen voltunk. Akik „üres kézzel” mentek haza, leplezetlen irigykedéssel nézték szomszédaikat, ha jutott nekik egy-egy keceli vagy kécs- kei vendég A szabadkai „Aranyhomok szálló”. A Hotel Falles is új, modern és szép építészeti alkotás. Ez mind együtt Venae, az Üj- vidék melletti híres kiránduló- hely. Mi ráadást is kaptunk. Zor- bát. Amikor küldöttségünk ifjú tagjai táncra perdültek, a terem közepére pattant egy férfi. Szálfa termet. Barázdált arcból simogató kék szemek tekintenek ránk. S hogy ropja! Csakis Zorba lehet! — néztünk össze. Beszéltem vele. Sohasem hallotta ezt a nevet. Egyébként minden egyezik. Erdőmunkás ő is. Számunkra mindörökre Zorba marad. * ÖRÖM. A szabadkai könyvtár kirakatában Turcsányi Ervin: A vizek akrobatái című szép kötetét látom. A fiatal szerző a Katona József Gimnázium tanára volt. Most Pesten tanít. De jó azzal büszkél27. — Hidd el Vaszil, engem bánt. Tavaly a „Szibéria” szerelésén majdnem másfélszer ennyit fizettek. — No de most egyszerűsített ték a szerelést. — Két munkamenettel. — Ha még kettővel is. Egyébként nincs mit búsulnod, nemsokára leállítják a gyártását. — Ne mondd! — Becs’ szóra! — Mi lesz helyette? — Nem tudom. Azt mondják az önirányítók részére csinálunk valamit. — Jó lenne.. 1 Ügy tűnhet, hogy nincs ebben semmi lényeges. De Koka megértette, hogy ha ezek a töredékes információk tapasztalt szakemberek kezébe kerülnek, értékesek lehetnek. Hiszen a tudósok egyetlen csontocska alapján is rekonstruálni tudják az évmilliókkal ezelőtt élt őslények csontvázát. Mindenesetre az Antikvárius meg volt elégedve Koka által összeállított feljegyzésekkel. Amíg kapcsolatuk kizárólag üzleti jellegű volt, az Antikvárius nem félt a nyílt találkozásoktól. De attól fogva, hogy beszervezete Kokát, nagyon óvatos lett. Mindenekelőtt meghagyta, hogy keressen egy minél megbízhatóbb és kényelmesebb összekötőt. Így jelent meg a színen a hallgatag Kondrat Akulov. Alkalmasabbat nehezen lehetett volna találni. Az Antikvárius legutóbbi feladata úgy szólt, hogy keressen meg Koka Moszkvában egy embert és szerezzen róla lehetőleg minél pontosabb információkat. Az ember neve Borkov, Vlagyimir Szergejevics. Az Antikvárius nem adta meg Borkov címét, bár tudta hol lakik. A megbízók többszörösen ellenőrizték ügynökeiket. Amikor azt mondta Koka a telefonba Júliának, hogy eltelet jette Rimma ismerősének a nevét — nagy ritkaság: — igazat mondott. Már Antikvárius levele óta törte a fejét, hogy hol és mikor hallott ilyen, vagy hasonló nevet. Az utóbbi években úgy látszik tényleg gyengült a memóriája, még a legrégibb ügyfeleinek a nevét is kezdte elfelejteni. Csak arra emlékezett világosan, hogy a Borkov név valami nemrég történt, egészen friss ügyre emlékezteti. Amint meghallotta, hogy Rimma barátja az a bizonyos Vlagyimir Borkov, elöntötte a gyors siker feletti diadal. De tüstént mélyen elgondolkozott. Vajon mit jelent ez? Mi módon és mivel kapcsolatban tudta meg főnöke ennek az embernek a nevét, akinek másfél hónappal ezelőtt eladott kétszáz dollárt? Egyáltalán, előfordulhatnak az életében ilyen véletlenek? Csupán a véletlen műve volna ez? Koka dörzsölt vagány volt. Mindig és minden ügyfelével szemben betartotta a szabályt: Ha kétszázig tudsz számolni, tíznél már állj meg! Az adott esetben sem szándékozott kivételt tenni. Nem lett volna okos dolog kipakolni mindent Antikváriusnak Éppen ezért lakonikus rövidséggel csak annyit jelentett, hogy felkutatta Borkovot és megkezdi az információk gyűjtését. De, jegyezte meg, ez egyáltalán nem könnyű és nem is megy olyan gyorsan. Antikvárius rejtjelezett válaszlevelet küldött Kondrát Akulowal. Értesítette, hogy a közeljövőben négyszemközt kell találkozniok. Koka megértette, hogy a dolog valóban nagyo-n komoly, másképp a főnök nem szegné meg a maga szabta kon- spirációs szabályokat. 10. SMINKELIK A VOLT LÁGERT A végtelennek tűnő erdős vidéket csak egy nyílegyenes vasútvonal szelte át. Repülőgépről hasonlatos volt a száraz fa törzséhez, amelyen csak egyetlen ág maradt. A fővonalból ugyanis félkörívben mellékvonal ágazott ki, s elveszett az erdő sűrűjében. Nagy magasságból úgy tűnt, hogy a mellékág végén rozsdabarna tavalyi fenyőtoboz lóg. Ha valaiknek kedve kerekedett volna elsétálni a rozsdás sínek között a korhadó talpfákon a vágány végéig, bizony elég különös kép fogadja. A vasútvonal szögesdrótkerítésbe botlott. A kerítés sarkain galambdúcokra emlékeztető őrtornyok. Az elkerített területen hosszú fabarakkok. Körös-körül pedig az enyészet. Valamikor hadifoglyokat, volt SS-tiszteket őriztek itt, akik erdőt irtottak és szerencsésnek tarthatták magukat, mert a kristálytiszta erdei levegőn végzett munka és az egyszerű, de bőséges katonakoszt jót tett az egészségnek. A tábor már réges rég lakatlan. A foglyokat hazaengedték, tovább nem volt tehát rá szükség. A területet belepte a gaz. kezdte visszahódítani az erdő.. A barakkok megroggyantak, bádogtetejüket megrágta a rozsda. Azután egy szép napon a kis tolatómozdony építőanyaggal rakott vagont vonszolt a lágerhez. A vagonról kékzubbonyos munkások ugráltak le. Nem sokan, mindössze öten. Alaposan szemügyre vették a lágert, s munkához láttak. Első dolguk az volt, hogy az erdőben vágott oszlopokkal jól alátámasztották a barakkokat. Ezután nekifogtak a tető javításának. A reménytelenül elrozsdásodott lemezeket kicserélték, végül befestették az egészet zöldre. Megigazították az őrtornyokat és nekiláttak, hogy megtisztítsák a bozóttól is a területet. öt napig dolgozott a brigád. Mikor elkészültek és végignéztek kezük munkáján, nagyon elégedettnek látszottak. (Folytatása következik) Másnap egyórás késéssel indultunk tovább. Ennyivel hosz- szabb volt a búcsúzás a tervezettnél. * FOCI. Szabadkán pontosan nyitnak és zárnak az üzletek. De ezdh a szerdán még a zárás után fél órával is sokan tolongtak a város legszebb villamos- sági boltjában: Magyar meccset közvetített a tv. Az eladók nem türelmetlenkedtek. Izgatottan figyelték a fejleményeket és névről szólították a játékosokat. Hogyan is írta Csoóri Sándor? A világ időnként hatalmas lelátóvá tágul. ■ , , * MAGYAR KÖNYVEK. Kulturális diplomáciánk nem éppen a legjobban működik. Ezt már tavaly Franciaországban is tapasztaltam. Október elsején érkeztek meg a párizsi magyar intézetbe a nyári szabadegyetemeinkre invitáló hirdetmények. Szabadkán kifogásoltam, hogy sok értéktelen mű látható a kirakatokban a magyar nyelvű kiadványok között Szabadka jelképe, a régi városháza, — Lehet, hogy igaza van — válaszolta könyvtáros ismerősöm. — De arra feleljen: miért nem küldenek nekünk Magyar- országról több könyvet? Klasz- szikusokat. Móriczot, Mórát... Megfizetnénk. Kötelező olvasmányok a magyar iskolákban... Ezennel továbbítom a kérést az illetékesekhez. ilcltai Nándor
