Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-06 / 105. szám

1967. május 6, szombat 3. oldal MBA REBIA Vasárnap — április 30-án — az ősi magyar városban, Szé­kes-fehérváron — qg tudo­mányos, kulturális és sport- programmal — kéthetes ünnep­ségsorozat kezdődött: az Álba Regia napok. Árpád-kori króni­kások írásaiból tudjuk, hogy így nevezték annak idején Fe­hérvárt — Fehér város — Álba Regia. Római kori elődje is volt a helységnek, a jelenlegi várostól húsz kilométernyire. Nagy jelentősége a két telepü­lés közötti távolságnak, hogy a római kori telep fölé nem épít­keztek, s ily módon annak rom­jai eredetiben feltárhatók. Székesfehérvár fontos szere­pe a magyar történelemben is­meretes. Krónikája a honfog­lalással kezdődik, az Árpád­házi fejedelmek, majd királyok családi fészke. Uralkodóinkat a mohácsi vészig itt koronázták. A műemlékekben gazdag város múltja igen viharos. Dúlta a ta­tár, rombolta a török, s csak­nem teljesen elpusztította a má­sodik világháború is. Komo­lyabb fejlesztéséhez lakossága csak 1945 után kezdhetett. Ré­gebben messziről — a fasizmussal kacérkodó— Prohászka püspök emlékére emelt bazilika kupo­lája és hét templomának tor­nya látszott. Napjainkban a rendkívül dinamikus fejlődés jellemzi Álba Regiát. Gyárké­mények, 9—10 emeletes lakó­házak, az állandó építkezések toronydarui törnek a magasba. Ezúttal nem is az ősi város múltjába, inkább jelenébe, nagyszerű jövőjébe kalauzolom el az olvasót A fehér fém városa Fehérvár hű maradt önmagá­hoz, hiszen a fehér fém, a ma­gyar ezüst, az alumíniumgyár­tás hazai fellegvára, a Székes- fehérvári Könnyű Fémmű je­lenleg Európa egyik legnagyobb alumínium félkész termékeket gyártó üzeme. Amint a látoga­tó a műhelycsarnokba lép, első­sorban azok hatalmas méretei nyűgözik le, azután a gigan­tikus gépek, végül a termelés szervezettsége. A meleghenger­műben különösen vigyázni kell az . idegennek, hiszen a fehér alumíniumtuskókon nem látni, hogy 400—500 fokra vannak fel- hévítve. Azután a „tuskók” el­indulnak a hengersoron, s nemsokára 6—12 milliméteres lemezként kerülnek az ollóhoz. A következő műhely Közép- Európa legkorszerűbb présmű­ve, ahol 500 vagon súly nyo­mású gépek működnek automa­ta vezérléssel. Az itt készülő alumínium félkésztermékek fel­használási területe szinte kor­látlan. Többek között az építő­iparban nyílászáró szerkezetek, függönyfalak, a járműiparban hajók, autóbuszok, vasúti kocsik gyártására, az élelmiszeripar­ban fóliaként a csomagoláshoz, a mezőgazdaságban öntözőcsö­veknek stb. használják. Me­gyénkben is sorolhatnánk pél­dákat, hiszen a Kiskőrösi Ve­gyes Ktsz szobalétrákat, a Kecskeméti Fém- és Vasipari Ktsz garázsokat, a Kiskunfél­egyházi Gépgyár több száz hek­toliteres söröshordókat készít alumíniumból. Kecskemét is segít A magyar—szovjet alumí­niumegyezmény lehetővé tette a magyar alumíniumipar je­lentős fejlesztését. A harmadik ötéves terv egyik legnagyobb beruházása a Székesfehérvári Könnyű Fémmű 1,6 milliárdos bővítése. A város tőszomszéd­ságában van a Fejér megyei Bauxit Bányák Vállalat. A ter­vek szerint Fehérváron építik ki az alumínium háromszöget, amelyhez a bauxitbányászat, valamint a félkésztermék és késztermék előállítása tartozik. A negyedik szög — a rendkí­vül energiaigényes kohászat — a Szovjetunióban van. A nagyarányú fejlesztés már­is megkezdődött. Délkelet felől közeledve a < városhoz, már Dísznövényes Hajóval vetélkedő Orsóvá ig Véget ért a háromnapos ta­nulmányi verseny a Kecskemét- Kisfái Mezőgazdasági Szak­munkásképző Iskolában. A dísz­növénytermesztő szak utolsó, azaz harmadéves tanulói közül húszán vettek részt az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vetélke­dőn. A bírálóbizottságban az is­kola tanárain kívül helyet fog­laltak a virágtermesztéssel fog­lalkozó gazdaságok és vállala­tok szakemberei is. Jól szere­peltek a végzős diákok, közülük öt jutott be az országos döntő­be. A jó helyezést elérők az is­kola és a KISZ részéről juta­lomban, illetve elismerésben ré­szesültek. A legszebb külföldi kirándu­lások közé tartozik az aldunai hajóút. A résztvevők Budapest­ről a Duna természeti szépsé­gekben leggazdagabb szakaszán hajóznak Orsováig. Közben ki szállnak Belgrádban, s megné zik a jugoszláv főváros neve zetességeit, Orsováról pedL Herkulesfürdőre rándulnak ki autóbusszal. Visszafelé Újvidé­ken töltenek egy fél napot. Errr az útvonalra szervez július 3-tól hatnapos társasutazást a kecs­keméti IBUSZ-iroda a nagysze­rűen berendezett Felszabadulás nevű hajóval. Az utazás iránt máris nagy az érdeklődés. Kodály Zoltánra emlékezik szülővárosa Nemrég elhunyt nagy szü­löttére, Kodály Zoltánra emlé­kezik hétfőn kecskémét. A vá­rosi tanács művelődési osztá­lya délután három órai kezdet­tel a Katona József Színház­ban az Éneklő Ifjúság Napjá­nak hangversenyét rendezi meg. A műsorban az Ének-Ze­nei Általános Iskola és Gimná­zium, a Katona József, a Pia­rista Gimnázium, a III. számú, a Jókai Mór és a Zrínyi Ilona Általános Iskola kórusai lépnek fel. A Filharmónia este 7 óra­kor kezdődő koncertjén a Deb­receni MÁV Szimfonikus Ze­nekar szerepel Komor Vilmos és a Magyar Rádió Gyermek- kórusa Botka Valéria és Csá- nyi László vezetésével. A két hangversenyen Kodály Zoltán életművét Juhász Ferenc Kos­suth-díjas és Fodor András Jó­zsef Attila-díjas költő méltatja. Devizamegtakarítás - újítással A külkereskedelem hatvan­ezer négyzetméter mozaikpar­kettát kért. de az ÉM. Épület­asztalosipari és Faipari Válla­lat Kecskeméti Gyáregysege csak negyvenezer négyzetméter leszállítását tudta vállalni erre az évre. Ahhoz ugyanis, hogy teljes mértékben kielégítsék a külkereskedelem igényét, újabb gépet és szerszámokat kellett volna vásárolni — devizáért. Így állt a helyzet az év ele­jén. Ma azonban már minden remény megvan arra. hogy de­cember 31-ig elkészül a külke­reskedelemnek a 60 ezer négy­zetméter mozaikparketta. És ez a Landler -Jenő ifjúsági szocia­lista brigád csavaroseszű újítói­nak köszönhető. Az április közepén lezajlott újítási ankéton rukkoltak elő javaslatukkal: — Alakítsunk át házilag egy régi — már nem is igen használt — berendezést, úgy, hogy alkalmas legyen az exportparketta gyártására. így, egy mondatba sűrítve, pofon egyszerűnek tűnik a dolog. A valóságban azonban igen sokat kellett tűnődnie, rajzolnia, mé­ricskélnie Hatos Istvánnak. Er­dős Ferencnek, és a TMK-mű- hely többi munkásának — itt dolgozik ugyanis a Landler Je­nő brigád — addig, amíg reális tervvé érlelődött az ötlet. Nem első ízben sietett a kol­lektíva segítségére egy jó újí­tással a Landler Jenő brigád. Tavaly ők késztették el az új panelparkettagyártó műhely porelszívó berendezését. Mégpe­dig annyiért, amennyiért mind­össze a terveket vásárolhatta volna meg a gyáregység. Ne­vükhöz fűződik egy igen jelen­tős munkavédelmi újítás is: Zsalutáblaolajozó gépet szer­kesztettek és azóta nem kei konyákig olajosán dolgoznia a munkásoknak. Ennek köszön­hető, hogy ma már alig fordul elő az üzemben a korábban elég gyakori bőrbetegség. A KISZ-bizottság kezdemé­nyezésére indított munkaver-> senyben tavaly első lett Kecs­keméten az ötletdús parketta­gyári ifibrigád. Devizát érő újí­tásuk sokat segíthet abban hős­idén is megőrizzék az előkelő helyezést. B. D. A meleghengersor messziről szembe tűnik az épü­lőben levő 500 méter hosszú háromhajós nagycsarnok. Mint az építkezés vezetői mondják, az itt felszerelésre kerülő gépek ideszállításához is több ezer va­gonra lesz szükség. A nagycsar­nok építésében és felszerelésé­ben egyébként az ország csak­nem valamennyi jelentősebb vállalata részt vesz, köztük az ÉM Fémmunkás Vállalat Kecs­keméti Vasszerkezeti Gyára is, amely az oldalváz-szerkezete- ket és az öntöde vasszerkezeteit készítik. Dicsérettel emlegetik a kecskeméti üzemet, mert ha­táridőre szállít és segít a me­net közben felmerülő problé­mák megoldásában. működés közben. Televízió- és Rádiókészülékek Gyárát. Itt készül a Kékes, a Horizont, a Sztár, a Favorit és még jónéhány tv-készülék- típus. A rádiók közül pedig töb­bek között a Velence, a Szim­fónia, a Melodin. A gyár 1959-ben kezdte meg a tv gyártását* s az üzemben rövidesen elkészül az egymil- liomodik darab. Ebből több mint 700 ezret belföldön érté­kesítettek, tehát az ország la­szalagon, hogy az esetleges hi­bákat már menet közben ész­re vehessék. S ez igen fontos, hi­szen csak forrasztásból 1200 van egy tv-készülékben. A gyárban sok új rádió- és tv-típus előkészítésén fáradoz­nak. A második negyedévben megkezdik a nagyon szép kivi­telű Mona Lisa és a hordozható Minivizor-tv gyártását. Továb­bi két készülékre terjesztik ki a kétnormás rendszert — vagyis külföldi adók hang- és képvé­telére teszik alkalmassá. — A Horizont mellett ilyen lesz a Favorit és a Sztár is. Az üzem vezetői még arról adtak számot, hogy a minőséget állandóan ja­vítják, és máris sok panaszolt Székesfehérvár neve és az alumínium fogalma annyira egybeforrott már, hogy 1964- ben itt rendezték meg az euró­pai könnyűszerkezeti konferen­ciát az alumíniumfelhasználás kibővítésének lehetőségeiről. Tavaly a BNV-n sokan meg­csodálták az alumíniumból ké­szült világító tornyot, amelyet innen szállítottak Budapestre. S milyen meglepetést ígérnek még? Az MTESZ a város egyik központi terén könnyű szerke­zetekből építteti fel a Technika Házát, s ennek során az alu­mínium felhasználásában rejlő minden lehetőséget kihasznál­nak. Ám Fehérvár másik jelen­tős üzemében, az IKARUS-ban már nem is az ígéretnél tarta­nak. Tervezőgárdájuk világsi­kere: elkészítették az első tel­jesen alumíniumból készült autóbuszt. Ez a gyár is gyorsan fejlődik. Jelenleg ugyan buszt még nem gyárt, de a tervek szerint 1969-ben ezer, 1970-ben pedig már 2000 busz készül itt. Termékeit egyébként a világ minden részén ismerik. Hetven­négy országba szállítanak ter­mosz gépkocsikat, különleges szállító berendezéseket. Gyárta­nak tűzoltókocsikat, műhely­kocsikat. Egymillió tv Sok mindent kellene még említeni a város új arculatáról, a VTRGY-ről azonban min­denképpen beszélni kell. így nevezik röviden a határainkon túl Is jól ismert Villamossági-, Tv-szerelőszalag a VTRGY-ben. kosságának nagy része fehér­vári készülékeken nézi a tv- műsort. A gyár maga is rend­kívül nagyot fejlődött az utóbbi években. Dolgozóinak száma jelenleg már megközelíti a ti­zenegyezret. Ez egyébként any- nyit jelent, hogy a városban minden ötödik ember aVTRGY- ben dolgozik. Bármelyik műhelybe lépünk, érdekes, bonyolult munkát lá­tunk, mégis a legmegragadóbb a szerelde, ahol ügyes női ke­zek ezernyi alkatrészből állít­ják össze a tv-ket. A készülé­kek bekapcsolva haladnak a hibát sikerült kiküszöbölni. Az elkövetkező időszakban pedig tovább fejlesztik a vevőszolgá­latot. Fehérváron még sok üzem van. Az új lakótelepen is érde­mes sétát tenni. Csupán a leg­nagyobb létesítményekre ka­lauzoltam el ezúttal az olvasót. Ezek mutatják legmarkánsab­ban, hogy a több mint ezeréves Alba Regia a felszabadulás óta többet fejlődött, mint egész történelme folyamán, s ma már Fehérvár a Dunántúl legfonto­sabb könnyűipari központja. Nagy Ottó Fényképezte; Pásztor Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom