Petőfi Népe, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

t. oldal 1961. május 18. csütörtök Bársonyba bújtatott vétó. De Gaulle elnök kedd esti sajtótá­jékoztatóján óriásinak nevezte a Nagy-Britannia közös piaci tagsága előtt tornyosuló nehéz­ségeket. miután üdvözölte a szi­getország kormányának belépé­si szándékát. A tegnapi angol lapok egyértelműen kerek el­utasításként értelmezik a de Gaulle-i véleményt, a Daily Telegraph például bársonyba bújtatott vétóként jellemzi. An­gol kormánykörök pedig nem is próbálják titkolni súlyos csaló­dásukat. De a szavaknak meg­próbálnak olyan értelmezést ad­ni: „érthető”, ha a francia ál­lamfő. a számára kedvező al­kudozási pozícióba ássa be ma­gát a tagfelvételről indítandó tárgyalások küszöbén. A közös piaci fővárosokban viszont nem nagy meglepetést keltett, hogy a tábornok az akadályokat hangsúlyozta. Gyógycél és fenyegetés. A pi­reuszi kikötőben partra tettek 250 internált politikai foglyot, akiket Jarosz szigetéről bocsá­tottak el. Az AFP szerint az idős és beteg foglyokat enged­ték ki, akik nem bírnák to­vább a jaroszi viszonyokat. Pa­takosz belügyminiszter ezt úgy álcázta, hogy „néhány idős em­ber a sziklás talajon elesett és megütötte magát, de kórházi ápolásukról természetesen gon­doskodnak”. Az újságírókat azonban megfenyegette: „Fi­gyelmeztetem önöket, tartsák távol magukat a kikötőtől, mert meglehet, hogy a fogolyszállító hajó magukkal tér vissza < Xa- roszra”. Ma érkezik Budapestre az NDK párt- és kormányküldöttsége Május 18-án, csütörtökön érkezik hazánkba Walter Ulbricht- nak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK államtanácsa elnökének és Willi Stoph-nak. az NDK miniszter- tanácsa elnökének vezetésével az NDK párt- és kormányküldött­sége. A küldöttség látogatása idején kerül sor a két ország ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének aláírására. (MTI) A P lián lomok nem fognak ki a partizánokon Szerdán délután a berlini Ostbahnhofról elindult Buda­pestre a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. A küldöttséget Wal­ter Ulbricht, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, az NDK államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK minisztertaná­csának elnöke vezeti. Walter Ulbrichtot elkíséri útjára fele­sége, Lotte Ulbricht. A Magyarországra utazó NDK-küldöttség tagjai: Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, dr. Hein­rich Homann és Hans Rietz, az államtanács elnökhelyettesei, Oskar Fischer külügyminiszter­helyettes, dr. Herbert Plaschke, az NDK magyarországi nagy­követe, Rudolf Helmer külügy- minisztériumi főosztályvezető, a küldöttség titkára. A küldöttséget a pályaudva­ron ünnepélyesen búcsúztatták. Saigonból érkezett AFP-je- lentés szerint kedden az ame­rikai repülőgépek immár a ne­gyedik egymást követő nap tá­madták a fegyvermentes öve­zettől néhány kilométernyire fekvő területsávot Dong Hói közelében. B—52-es stratégai Budapestre látogat Ceausescu A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május máso­dik felében baráti látogatást tesz Budapesten a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának küldöttsége, Nico- lae Ceausescu-nak a Központi Bizottság főtitkárának vezeté­sével. (MTI) bombázók Dél-Vietnam északi őserdői fölött jártak bevetése­ken. Az amerikai légierő és ha­ditengerészet gépei ezen a na­pon a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtak eljutni Hanoi és Haiphong fölé. A légierő F—4-es típusú Phantom gépeinek azt az uta­sítást adták, hogy szünet nélkül támadják a fegyvermentes öve­zet környéki amerikai állásokat fenyegető aknavetőütegeket. A szerdára virradó éjjel azonban a Da Nang-i légitámaszpont kö­zelében egy dél-vietnami állás­ra ismét 140 mm-es kaliberű rakéták és aknák záporoztak. Az amerikai feldarítőszolgá- lat értesülése szerint 3600 par­tizán helyezkedett el, hogy újabb támadást intézzen a stra­tégai fontosságú magaslat, Con Thien ellen. Szíria és az EAK mindent megtett egy izraeli agresszió elhárítására Mohamed Favzi tábornok, az Egyesült Arab Köztársaság ve­zérkari főnöke levelet intézett az ENSZ fegyveres erőinek pa­rancsnokságához s felkérte, a parancsnokságot, hogy vonják ki az ENSZ-csapatokat a gazai övezetből. A felhívás szerint az intézkedésre egyrészt azért van szükség, hogy gondoskodjanak az ENSZ-csapatok biztonságá­ról, másrészt az EAK megte­hesse a szükséges előkészülete­ket és akcióba léphessen „amint Izrael agressziót követ el bár­mely arab állam ellen”. Az A1 Ahram rámutat arra, hogy az EAK vezetői a tűzké szültség elrendelése előtt mér­legelték azokat a jelentéseket, amelyek beszámoltak izraeli csapatösszevonásokról és fenye­gető nyilatkozatokról. Az izraeli fél odáig ment, hogy Damasz­kusz megszállásáról, a Szíria ellen indítandó büntető expe­dícióról beszélt. Nasszer elnök az izraeli agresszív előkészüle­tekről és az EAK intézkedései­ről személyes üzenetben tájé­koztatta Irak, Algéria, Jemen, a Szovjetunió, Jugoszlávia és India államfőit. Ibrahim Makhusz szíriai mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter szerdán Kairóba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Arab Köztársaság vezetőivel és átad­ja Atasszi államfő üzenetét Nasszer elnöknek. A damaszkuszi rádió szerdai adásában kormányközleményt sugárzott, amely leszögezi, hogy a Szíria határ mentén végrehaj­tott izraeli csapatösszevonások­ra, az izraeli vezetők fenyegető nyilatkozataira való tekintettel minden intézkedést megtettek egy esetleges agresszió elhárí­tására. Titót ismét az JSZSZK elnökévé választották A Jugoszláv Szövetségi Nem­zetgyűlésen a parlament vala­mennyi tanácsának együttes ülé­sén Oszmán Karabegovics kép­viselő ötven képviselőtársa és a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének nevében javasol­ta, hogy Joszip Broz Titót is­mét a JSZSZK elnökévé válasz­szák. A parlament az indít­ványt tapssal üdvözölte. A tit­kos választásnál a szövetségi nemzetgyűlés jelenlevő 644 küldötte közül 642 szavazóit Joszip Broz Titóra. A parla­menti küldöttek percekig tartó tapssal üdvözölték Joszip Broz Titót, akit ezúttal negyed ízben választottak Jugoszlávia köz- társasági elnökévé. Tízmillió francia munkás általános sztrájkja Európa békéje és az ]\DK Darwin tanítható. 42 év után végre győzött a tudományosság a Tennessee-i amerikai állam oktatási rendjében. A szenátus — mindössze hatfőnyi szava­zattöbbséggel. de végre felol­dotta az evolúciós elmélet em­bargóját, vagyis az iskolákban ezután tanítható a fejlődésel­mélet. Washington már nem várathatja meg ennyire — más ügyekben az igazságot. Áruló járás. Könnyebben ta­lált a perui rendőrség a május elsejei londoni aranyrablók nyomára (mint ismeretes, a Rotschild-bankház aranyautóját ekkor kirabolták). A limai Cril- lon-szállóban detektíveknek fel­tűnt három nehézkes járású vendég. A motozás igazolta a gyanút: „bélelt mellényt” visel­tek, mintegy 90 kiló súlyú ara­nyat találtak náluk. Lehet hogy nem ők hárman, Colangello labdarúgó, Cavallo üzletember és Afuero egyetemi hallgató követte el a rablást, de felte­szik, hogy közük van hozzá. (Folytatás az 1. oldalról) szágos Földművesszövetkezeti Tanács írásban előterjesztett ha­tározati javaslatát. A kongresz- szus az eredeti szöveg változat­lanul hagyásával, de több kiegé­szítéssel elfogadta mind a min_ taalapszabály-tervezeteket, mind pedig a határozati javaslatot. A határozat kimondja többek között: a szövetkezeti tagság országosan kifejezett véleménye és határozatai alapján a kong­resszus egyetért azzal, hogy a földművesszövetkezeti tagság összetételében végbement vál­tozások és a szövetkezetek tevé­kenységének sokoldalúsága miatt a földművesszövetkezetek elne­vezését ..Általános Fooyasztási és Értékesítő Szövetkezet”-re változtassák. A francia szakszervezetek ál­tal szerdán hirdetett sztrájkot hírügynökségi jelentések a leg­nagyobb mértékűnek minősítik a legutóbb 10 évben lezajlott sztrájkok között, becslések sze­rint a sztrájkban tízmillió dol­gozó vett részt. Párizsban és vidékén a nagy ipari üzemek az áram- és gázhiány miatt le­álltak. A hat párizsi pályaud­varról csak 15 távolsági vonat indult. Kétezer autóbusz közül csak kétszáz közlekedett. A posta nem kézbesítette a leve­Fjodor Burlaekij, a Pravda politikai szemleírója a lap szer­dai számában hangoztatta, hogy A határozat elfogadása után került sor az Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanácsa, valamint az országos tanács felügyelő bi­zottsága megválasztására. A tit­kos szavazás után a két újon­nan választott testület zárt ülést tartott és megválasztotta tiszt­ségviselőit. A SZÖVOSZ elnöke ismét Szirmai Jenő, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja lett. Az elnök helyettesei: Bartolák Mihály, Molnár Károly és Pá­riák László. Az ellenőrző bizott­ság elnökévé újólag Nánási Lászlót, az Elnöki Tanács tag­ját választották meg. A kongresszus Szirmai Jenő zárszavával ért véget. (MTI) leket, a gyermekek nem men­tek iskolába, mert a tanítók is csatlakoztak a sztrájkhoz. A kórházak, klinikák és más ha­sonló létfontosságú intézmé­nyek megkapták a szükséges elektromos energiát, azonban ezekben az intézményekben is csak sürgős esetekben nyújtot­tak kezelést. A párizsiaknak újságok, vil­lanyáram és közlekedési eszkö­zök híján csak egyetlen kap­csolatuk volt a külvilággal: a magán rádiótársaságok adása. a Karlovy Vary-i értekezlet pél­dát mutatott arra, hogyan egyez­tetik össze a kommunisták ál­láspontjaikat, a sajátos nemzeti feltételek bélyegét magukon hordó feladatok és tapasztalatok sokféleségének körülményei kö­zött. A nyilatkozat kidolgozta és különösen a jelenlegi Európa körülményeire vonatkozóan konkretizálta a békeharc prog­ramját. Az értekezlet céljait szem előtt tartva a résztvevők nem érintették a kommunista- és munkáspártok, valamint a Kí­nai Kommunista Párt vezetősége között fennálló nézeteltérések kérdését, noha ez mozgalmunk­ban súlyos probléma. Annál sajnálatosabb az, ahogyan Pe­king reagált a Karlovy Vary_i értekezletre. Burlaekij a továbbiakban meg­állapítja, hogy a Karlovy Vary-i értekezlet jelentősége túlnő a kommunista mozgalom érdekei­nek keretein. Az első visszhan­gokból már megállapítható, hogy sok szocialista és szociáldemok­rata párt, a katolikus mozgalom képviselői pozitívan fogadták az értekezleten előterjesztett javas­latokat. 1870—71, 1914—18, 1939—45, — Euró- pa történelmében egy évszázadra visszatekintve — háromszor szaba­dultak el német földről a háború gonosz szellemei! Maga a német bi­rodalom is a porosz—francia háború tüzében kovácsolódott. Ez a „Reich5* — még ötven év sem kellett hozzá — már világháborút robbantott ki, újabb negyedszázad múltán pedig előidézte a második világégést. Ha földrészünkön napjainkban a feszültség fokozatos enyhülését ész­lelhetjük, akkor ebben nagy része van annak, hogy az Elba és az Ode­ra—Neisse között kialakult az első német békeállam. A német munká­sok és parasztok államában levon­ták a tanulságokat az imperialista német birodalom szörnyű kudarcai­ból. A német történelemben először igazi demokratikus rendet hoztak létre. A Német Demokratikus Köz­társaságtól senkinek sem kell tarta­nia Európában: enn»k az országnak nincsenek területi követelései, nem kíván beavatkozni más országok belügyeibe. Más a helyzet az Elbán túl. A má­sik német állam, a Német Szövetsé­gi Köztársaság vezető köreiben mi­litarista és revansista politikát hir­detnek. Fegyverkezésük roppant mé­reteket ölt, nukleáris fegyverek meg­szerzését is célul tűzték ki, mindez pedig párosul a leplezetlen területi követelésekkel, a régi és az új fasiszta erők aktivizálódásának előre­törésével. Az „egyedüli képviselet” fennhéjázó és jogtalan elméletével nemlétezőnek mondják a Német De­mokratikus Köztársaságot, megpró­bálják elszigetelni és nemzetközi kapcsolatait megbénítani. Mi, magyarok, s a szocialista or­szágok népéi nem csupán a nyugat­német miliiarizmussal szemben szük­séges védekezés szempontjából érté­keljük az NDK szerepét. Amikor az Elbától keletre eredményesen épül a szocializmus, ennek sikerei az ideológiai, politikai, gazdasági offen- zívánkhoz is jó fegyvereket szolgál­tatnak. A Német Demokratikus Köz­társaság népének szorgalma, tehet­sége, szocialista öntudata révén a világ első tíz ipari hatalma közé ke­rült. Ma már az életszínvonal vagy a mezőgazdasági, ipari termelés., még inkább pedig a tudományos, kultu­rális tevékenység egy-egy mutatóját tekintve állja az összehasonlítást a „gazdasági csoda** Nyugat-Németor- szágával is. A Berlinből elinduló békés kezde­ményezések hasznosan járulnak hoz­zá az európai béke megőrzéséhez, földrészünk biztonsági rendszerének létrejöttéhez. Az NDK diplomáciája sürgeti a második világháború után kialakult európai helyzet realitásá­nak elismerését: a határok sérthe­tetlenségének kimondása, a status quo rögzítése, a két német állam létezésének jogi és gyakorlati szen­tesítése pedig elejét veheti Európa szívében a háborús feszültség kiala­kulásának. Ezt az álláspontot tette magáévá az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i érte­kezletén elfogadott nyilatkozat, mely az európai béke és biztonság egyik legfontosabb követelményeként szö­gezte le a két szuverén és egyenjo­gú német állam — az NDK és az NSZK létezésének elismerését. A két német állam elismerése ko­runkban a földrész népei, kormá­nyai számára olyan kérdéssé vált, amely a választóvíz szerepét tölti be a „politikai vegytanban”. Amikor Bonnban és másutt tagadják a de­mokratikus német állam létét, ak­kor ezzel valójában jogot formálnak arra, hogy beleszólhassanak az NDK belügyeibe. A logikai sor végén áll az a „jog5*, hogy be is kebelezhes­sék az általuk semmibevett NDK te­rületét. Elgondolásuk: elérni a szov­jet csapatok kivonását az NDK-ból. Ezt követőieg diverzánsok és szabó- tőrök tömeges átdobása révén zűr­zavart, felkelést kirobbantani Kelet- Németországban. — „Rendteremtés** ürügyén azután katonailag nyomul­nának be az NDK területére a nyu­gatnémet csapatok, s a fegyveres beavatkozást az imperialista hatal­mak egyszerűen „német belügy”- ként kezelnék, hiszen — szerintük . az NDK nem önálló állam, mint ország nem is létezik. Az NDK és az NSZK létének egy­idejű elismerését nemcsak a józan ész diktálja, hanem a politikai szük­ségesség is. Csupán ebből kiindulva lenet a földrész békéjét megőrizni, új, európai kollektív biztonsági rendszert kialakítani. Ugyancsak eh­hez kapcsolódik a leszerelés proble­matikája: a fegyvermentes világ, vagy az atomfegyvermentes Európa elkepzelhetetlen anélkül, hogy előbb teljes jogú, szuverén államnak el ne ismernék a Német Demokratikus Köztársaságot. Ennek a tételnek az Igazságát Nyugaton is mind többen látják már. Az NDK és egyes NA. TO-országok gazdasági, külkereske­delmi, sőt: ipari együttműködési kapcsolatai úgy fejlődnek, hogy ezek nyomán előbb-utóbb elkövetkezhetik a „de facto”, majd a „de jure” el­ismerés, A Karlovy Vary-i értekezlet is megállapította, hogy napjainkban je­lentős változások mennek végbe az európai közvéleményben. Mindin­kább növekszik az a felismerés, üogy meddő és veszélyes az Európa megosztására irányuló imperialista politika. A különböző társadalmi rendszerű országok között kifejlődik az együttműködés különösen a gaz­dasági és kulturális élet területén. A szocialista és a kapitalista orszá­gok kormány- és társadalmi körei­nek képviselői között kapcsolatok jönnek létre, s ezek során hasznos eszmecserét folytatnak az európai biztonság kérdéseiről, amelynek fon­tos tényezője az NDK belső és kül­ső erősödése. Pálfy József Befejeződött a SZÖVOSZ Vf. kongresszusa Karlovy Vary jelentősége túlnő a mozgalom érdekein

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom