Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
1967. április í, S®MMÍ»at 5. oldal Megszüntetni se lehetne legeti'k csak beszéd közben: az otthon. Negyvenhatan laknák itt, 22 lány, 24 fiú. A kollégiumot hárem éve hozta létre a községi Itt asm lehet tartósan leromlani a tanulásban. Aki egyesre felel: annak nincs aznap kimenő. Harmat Ilonka és Szálai Laci ugyancsak bűnbánóan hajol a könyv fölé. Brezovszky Ferenc szemmel tartja őket, nehogy mégegyszer előforduljon ilyen baleset. testvérek. Kicsi otthon a lakás. A kissámlira ültem, a térdemre tettem egy nagyobb könyvet, úgy írtam a leckét. De a kistestvéreim sose hagytak békén. — Én a Bajai Állami Gazdaság majorjából jártam iskolába. Együtt mind a négy osztály, öttől nyolcig. Csak egy tanító bácsi volt. A csávolyi általános iskola hétközi otthonának lakói mesélnek otthonukról, régi iskolájukról. Nö: nem minden büszkeség nélküli' 'Valósággal vetekszenek, melyiküknek kellett régebben nagyobb hóban, sárban gázolni az iskoláig, milyen messzire, mekkora kutyák ugatták meg őket az úton. Valóságos vadnyugati prérivé nő elbeszélésükben a környező tanyavilág. hatalmas, acsargó szelindekekkel népesül be, amiktől ők természetesen nem féltek. De távoli múltként jelenik meg mindez, olyan régen volt, igaz se volt. Már ide tartoznak a kollégiumba, úgy is emtanács, egy jó állapotban levő, tágas épületet áldozva a célra. Hogy idegenkedtek eleinte a szülők! „Nem hagyjuk elvinni ebédlővel, a korszerű tisztálkodóhelyiségekkel együtt teljes legyen végre a kollégium. A jó hírű csávolyi iskola szakrendszerű oktatása a gyerekek tanulmányi eredményén is éreztette hatását. Az egyik kollégiumi csoport például a várakozást meglehetősen felülmúló szinten, 3,9-es átlaggal végezte a félévet. Nagy változás korábbi iskolázásukhoz képest, hogy itt látogathatják a kitűnően működő szakköröket, jól szervezett úttörőéletnek lehetnek részesei. Hát még ami a legtöbb örömet okozza, a harsány közös játékok a hatalmas udvaron, a jókedvű esték a televízió vagy az asztali foci és egyéb társasjátékok mellett! Sokfelé fel is sóhajtanak a szomszédos községek tanyáin: „Hej, ha a mi gyerekünk is bekerülhetne a csávolyi kollégiumba!” Ha oda nem is kerülhetnek be, bizonyára kerül hétközi otthon nemsokára az ő községükbe is. Sz. J. Az alsó képen: Esténként olykor valóságos dalárda alakul a szobában. Vinkó Pista és Szálai Laci már megtanulta a fizikát, ők szolgáltatják a zenét. (Kovács János felvételei.) Ismerkedni VÉGE a járási tanács alakuló ülése hivatalos részének. Nem volt hosszú, mindenről csak annyit beszéltek — felszólalók, különböző bizottságok vezetői —, amennyire szükség volt. Valóban érdemben zajlott le minden napirend. Most hát frissen, üdén mozgolódnak a résztvevők, hogy hazainduljanak, ki-ki a falujába. Ám az újonnan választott vb-elnök vidám kézfeltartással integet „állj !”-t. Néhány kedélyes mondattal marasztalja a tanácstagokat a műsoron kívüli „rendezvényre”. — Kis szünetet tartunk, elvtársak, aztán szeretettel meghívunk mindenkit egy kis i s- merkedésre. Pár szó is elegendő, hogy megértsék a jelenlevők: a kis aktus mögött sokkal több van,, mint amennyi első pillanatra látszik. Hányszor alakítottunk kisebb vagy nagyobb testületeket. Az ünnepélyes percekben körülpillantottunk a lelkes örömben ragyogó arcokon, Erőnk, elhatározásaink gyarapodtak már csak a látványtól is. Milyen szépen együtt vagyunk, mennyi mindenre leszünk képesek, ha tehetségünk, fizikai és szellemi energiánkat összeadva munkálkodunk a testület célkitűzésein... AZTÁN hazatértünk. Persze, általában úgy is volt, ahogy éreztük az alakulás felemelő mozzanatai alatt. Ha nem fogtunk volna össze, sikerekről, nem ritkán saját magunkat is meghökkentő előrehaladásunkról másképp aligha szólhatnánk. Ennek ellenére mégis volt valami hiány. Összejöveteleinken nem kevesen éreztük úgy magunkat, hogy most egy „protokoll” esemény részesei vagyunk, tehát talán nemcsak komolynak, hanem még komornak is illő lenni. „Otthonosan”, közvetlen hangulatban cfeak saját falunk, kis pátriánk képviselői között éreztük magunkat. A tanácskozások, ülések résztvevőinek jelentős részéről csak ilyen megérzéseink támadtak: „Azám, az a telt arcú kolléga is ott volt az alakuló ülésen!” — „Ni, az a tüske hajú kartárs menynyit fogyott az első összejövetel óta!” — Meg hogy: „Tudom, X. Y.-nak hívják azt a nyugtalan elvtársat és hogy Z. község részéről szokott felszólalni. De csak innen ismerem őt, amolyan üléstermi viszonylatban.”Igen. Hogy közelről, a maga természetességében, hétköznapi emberségében ki lehet, mi lehet egyik-másik testületi tagunk, — erről néha ó be keveset tudunk. Pedig milyen jól jön majd a közvetlenebb, póz- talanabb ismeretség — elsősorban a nagyobb területeket átfogó szervek, testületek tagjai között, majd az új mechanizmusban válik különösen nyilvánvalóvá. Az lesz az igazi szocialista összeköttetés, ha például Kerekegyháza járási tanácstagja a lakiteleki járási tanácstagtól szinte a „folyosóról” tudja meg, hogy az ottani tsz-ek szállítóeszközökkel szívesen besegíthetnek a kampány idején. EZER. EL-ÖNY forrása, ha nemcsak mint tisztségviselők, hivatalos emberek ismerjük egymást, hanem mint mindennapi emberek is. Érzéseinkkel, szenvedélyességünkkel vagy nyugalmunkkal, vitatkozó természetünkkel vagy töprengő mivoltunkkal, tehát egyéniségünk jó vagy kevésbé rokonszenves oldalaival együtt. Ismerkedtek a járási tanácstagok. Egymással s vezetőikkel. Hogy magunk mögött hagyjunk olyan időket, amikor — bár egy kollektívának voltunk választott tagjai — s rendszeres időközökben „össze is jöttünk”, — az utcán mégis úgy mentünk el egymás mellett, mint idegenek. Nem rosszakaratból, nem szándékosan volt ez így, hanem mert nagy nekibuzdulásainkban lényegtelennek tartottunk olyan kis momentumot, hogy — ismerkedjünk. Ezért járt úgy az egyszeri tanácselnök, mikor egy valaki felkereste. — Honnan jött az elvtárs? ,. — Hát innen, N.-ből. — Milyen ügyben? u — Hát — községfejlesztési ügyben ... Amiről legutóbb a járási tanácsülésen beszéltünk. — Beszéltünk?... Hát maga járási tanácstag? — Az ám. — Már másodszor. TERMÉSZETESEN kétoldalú a n „pikáns” ez az anek- dotikus epizód. Azt azonban fényesen igazolja: ismerkedni jó. Tóth István Kecskeméti úttörők riportjai a Rádióban A napokban hallhattuk a „Ti- zenketten a döntőben” című úttörővetélkedő Kecskeméten megtartott körzeti versenyén sikerrel szerepelt úttörőriporterek — a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola 1545-ös sz. Tinódi Lantos Sebestyén Úttörőcsapata és a kecskeméti 1025. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapat tagjainak —, műsorát a rádióban. A 6-os . stúdióban megrendezett országos döntőben második, harmadik, negyedik és hatodik helyezést elért Mihók Márta, Kocher Irén, Szabadi Aranka és Molnár Hedvig — valameny- nyíen az Ének-Zenei Általános Iskola úttörői —, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, a spanyol polgárháborúban részt vett veteránokkal és Súgván Endre özvegyével készítettek riportokat. Műsorukat április 2-án délelőtt háromnegyed kilenckor sugározza a Rádió — hangszalagról. A kecskeméti úttörők kiváló rádióbeli szereplését a zsűri értékes ajándékokkal jutalmazta, és a győztesek a szovjetunióbeli Artyekben levő nemzetközi úttörőtáborban és Csillebércen vesznek részt nyári jutalomüdülésben. a gyerekeinket!” „Van nekünk tisztességes házunk, keresetünk, nincs szükségünk lelencre!” „Nagyon elégedettek; vagyunk a mostani tanító úrral, nekünk is jó volt ez .az iskola.” „Igen- ám, többet tanul Csávolyo-n, de ki járatja meg akkor délután a malacokat, ki vet ocsut a tyúkoknak? A tanács vezetői és a pedagógusok óriási ékesszólással bizonyították: nem elviszik a gyerekeket, hanem épp azért kell a kollégium, hogy több és jobb tudást vihessenek haza, saját sorsukat és a gazdaságok jövőjét alapozzák meg ezzel, értéke nem mérhető össze a ház körüli segítség pillanatnyi hasznával. Az értelemre hatottak is az érvek, de a széltől is óvó anyai aggodalomnak beszélhettek. Csak a gyakorlat bizonyította be, hogy alaptalan volt. A hét végén hazakocsiző gyerekek lelkes beszámolói, a tiszta hálótermek és az ízletesen főző konyha étrendjének személyes ellenőrzése. Most már annyira magukénak érzik a kollégiumot a csávolyi tanyákon, hogy bajos lenne megszüntetni közfelháborodás nélkül. Persze megszüntetni senki sem akarja, éppen, hogy bővíteni kellene. Szűkén vannak kissé a két hálóteremben, és 'ö’-'ő’-e tíz-tizenöt új lakót váriak. Brezovszky Ferenc, az ott- SAn vezetője 'klubszobáért, megfelelő betegszobáért harcol, i hogy a tágas tanulóval, a szép Befejeződött a lton ismereti tanácskozás A II. megyei honismereti tanácskozás tegnap délelőtt dr. Borús Józsefnek, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársának előadásával folytatódott. A króniikaírás elvi és gyakorlati kérdéseiről, a falu-, tsz-, üzem- krónikákról, brigádnaplókról beszélt. Dr. Végh József, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója a földrajzi névgyűjtés megszervezésének problémáit ismertette. Ezekután Kuczy Károly megyei honismereti szakreferens vezetésével élénk vita kezdődött a megyei honismereti mozgalom időszerű kérdéseiről. A tanácskozást Szamosfalvi Imre, a megyei népművelési tanácsadó vezetője foglalta össze és határozati javaslatot terjesztett elő: A II. megyei honismereti tanácskozás résztvevői kérjék fel Bács-Kiskun megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságát a megye honismereti szakköreinek, klubjainak és krónikaíró mozgalmának támogatására. Az értekezlet egyhangúan elfogadta a javaslatot. Országos pályázat fazekasok részére Gerencsér Sebestyén siklósi fazekas1, a népművészet mesterének emlékére a Népi Iparművészeti Tanács, a Háziipari és Népi iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága meghirdeti a II. Országos Fazekas Pályázatot. A pályázat célja, hogy Gerencsér Sebestyén emlékére felelevenítésre kerüljön a siklósi cserép-hagyomány; továbbá, hogy a pályázók olyan népművészeti fazekas alkotásokat hozzanak létre, melyek különböző tájegységek hagyományait őrzik és e hagyományok továbbfejlesztését tükrözik. A pályázat nyilvános, azon mindenki részt vehet. Áz elfogadott és díjazott anyagból kiállítást rendeznek. Két kategóriában bírálják el a beküldött anyagot. Első kategória: A tájegységi forma és díszítő hagyomány alapján készített edények (bödönök, szilkék, ételhordók, kannák, korsók, tésataszűrők, tálak, gyertyamár- tók.) Második kategória: A hagyomány felhasználásával készített használati edények (tányérok, vázák, étkezési és italkészletek, gyertyatartók, lámpatestek, faliképek.) A pályázatra szánt műveket 1967. szeptember 15-ig kell beküldeni Múvelőcl&si Ház, Pécs várad címre. Eredroényhirdeté; 1967. október 15-én ugyanott. Április 4 ünneplésére készülnek ■ i A kecskeméti járás községei’ ben is folynak az előkészületei felszabadulásunk 22. évforduló ja méltó megünneplésére. I nagygyűlések, kulturális bemu tatók lebonyolítására a község párt- és KISZ-bizottságok, a tö megszervezetek közös rendező sében kerül sor. Ebben az időszakban — áp rilis 2-től 22-ig — zajlik le a: izsáki községi KlSZ-bizottsái és ifjúsági ház szervezésében ; Forradalmi Ifjúsági Hetek he lyi programja. A vasárnap dél utáni ifjúsági nagygyűlésen Ba labán Sándor alezredes, az MHÍ megyei elnöke mond beszédei kiállítás nyílik az izsáki műve lődési otthonban. Április 3-ái filmvetítés, 6-án az úttörő kul turális szemle körzeti bemuta tója, április 15-én este pedij Hegedűs Géza, József Attila díjas író részvételével író- olvasó találkozó lesz. Tiszakécskén, az április 2-ái délután megrendezendő nagy gyűlés után, a helyi irodaim színpad és énekkar tagjai lépnek színpadra. Lajosmizsén és Városföldör április 2-án, Hetényegyházán Kunbaraeson, Jakabszálláson é: Ágasegyházán pedig áprili: 3-án lesznek nagygyűlések. — Én Mátéházáról három kilométert gyalogoltam reggelenként. — Én a Vörös Fény Termelő- szövetkezetből. Sokan vagyunk
