Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-15 / 88. szám

1967. április 15, szombat 3. oldal ■ I Az új országgyűlés első alakuló ülése Fock Jenő beszéde Befejeződött a MÉSZÖV VI. megyei küldöttgyűlése Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! Őszinte köszönetét mondok a bizalomért a kormány és külön a magam nevében is. Biztosít­hatom önöket, minit a magyar nép képviselőit, hogy erőinket nem kímélve igyekszünk rászol­gálni a megtisztelő bizalomra. A kormányzati munkánk alap­vető célja, hogy az alkotó szel­lemi és fizikai munka eredmé­nyeként népünk élete szebb, boldogabb legyen. Munkánkat anfiak tudatában végezzük, hogy az eredmények végsősoron a dolgozók mindennapos szorgos tevékenységéből fakadnak. Az elmúlt években folytatott politikánkat igazolják sikereink. Eredményeink mind a belpoliti­kában, mind a nemzetközi po­litika területén számottevőek. Ezekben jelentős elismerést ér­demlő része van a most lelépő kormánynak is. Nincs szükség új politikai célkitűzéseik megha­tározására. A következő idő­szakban önökkel együtt azon dolgozunk, hogy megoldjuk pár­tunk IX. kongresszusának hatá­rozatából adódó feladatokat, megvalósítsuk a Hazafias Nép­front programját és elérjük a választási felhívásban meghir­detett célokat. Most arra van szükség, hogy a kormány kitar­tóan és következetesen munkál­kodjon, kezdeményezze a célsze­rű tennivalókat, növelje a szer­vezettséget és hárítsa el a fej­lődést gátló tényezőket. Arra van szükség, hogy a gyorsan fejlődő élet változó követelmé­nyeinek megfelelően szervezzük állami, társadalmi életünk rend­jét és biztosítsuk a Magyar Nép-* köztársaság törvényeinek mara­déktalan betartását. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Gazdasági munkánk közép­pontjában az 5 éves tervben meghatározott feladatok meg­oldása, az éves terv teljesítése és a gazdasági mechanizmus re­formja áll. A jövő évtől kez­dődően a gazdasági tervezés rendszere, a gazdasági irányítás egésze megváltozik. A részlete­ket is kötelező erővel előíró tervutasításos rendszert a terv­gazdálkodásnak célszerűbb és a mi körülményeink között hatékonyabb formájával váltjuk fel. A vállalatoknak 1968-ra már önállóan kell kidolgozniuk éves tervüket, gazdasági tevé­kenységük programját. A reform jó megvalósításával népgazdaságunk fejlődése új lendületet kap. Hatékonyabban érvényesülhet az alkotó munka, jobban kife­jezésre juthat az értékesebb te­vékenység nagyobb elismerése. A gazdasági mechanizmus át­alakításában célként jelöltük meg, hogy sokrétűbbé, gyümöl­csözőbbé váljék a számunkra különösen fontos nemzetközi együttműködés, elsősorban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országok között. A reform kihat a társadalom egész életére. Kormányunk te­vékenysége arra irányul, hogy a dolgozók várakozásának meg­felelően tovább erősödjön álla­mi és közéletünk demokratiz­musa, szűnjön meg az állami és társadalmi élet fejlődését aka­dályozó, a dolgozó emberek éle­tét megkeserítő, szocialista ren­dünktől idegen bürokratizmus. A magyar népben egyetértés­re talált a párt IX. kongresz- szusának a szocializmus teljes felépítésére irányuló programja. Az egyre elevenebb közéleti te­vékenységben kovácsolódik szo­rosabbá a nép egysége, nemzeti összefogása. Növekszik népünk szocialista öntudata és interna­cionalizmusa. Tanúsítja ezt a szocialista világrendszer kiala­kulását megindító Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére szélese­dő szocialista munkaverseny is. Ezzel is kifejezzük a kommu­nizmust építő testvéri szovjet nép iránti tiszteletünket. Kormányunk külpolitikája a továbbiakban is a béke védelmét szolgálja. Szorosan együttműkö­dünk a haladás erőivel, elsősor­ban a Szovjetunióval, a Varsói Szerződésben tömörült orszá­gokkal, a szocializmust építő és az imperializmus ellen, sza­badságukért, önálló állami lé­tükért harcoló népekkel. Segít­jük az amerikai imperializmus ellen küzdő vietnami népet. Következetesen harcolunk Euró­pa biztonságáért. Kormányunk munkája során igényli az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szerv­nek — bírálatát. Az országgyű­lés aktív ellenőrző tevékenysé- ■ ge meggyőződésünk szerint se­gíti a kormányzati munkát, erősíti a szocialista törvényes­séget. még jobban kibontakoz­tatja a szocialista demokráciát. A kormánynak az a szándé­ka, hogy az országgyűlés követ­kező ülésszakán beszámol tevé­kenységéről és terveiről. Számot kíván adni a gazdasági helyzet­ről, valamint a gazdasági me­chanizmus reformja során már megtett és tervezett intézkedé­sekről. Tisztelt Országgyűlés, Képviselő Elvtársiak! Most, az országgyűlés ünnepi hangulatú alakuló ülése után mindannyiunk számára a szor­gos hétköznapi munka ideje kö­vetkezik. Jó munkát, sok sikert kívánok! Fock Jenő nagy tapssal foga­dott beszéde után Kállai Gyula köszöntötte a megválasztott és hivatalába lépő kormányt, és az országgyűlés nevében sok sikert kívánt felelősségteljes munkájához. Az országgyűlés ülését ezután Kállai Gyula berekesztette. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Bács-Kiskun me­gyei szervezete és a kecskeméti városi szervezet pénteken dél­után együttes elnökségi ülést tartott a TIT megyei székházé­ban. Madarász László elnöki megnyitója után Banos József, a társadalomtudományi- tagozat szaktitkára terjesztett elő jelen­tést a szabadegyetemek tevé­kenységéről. A társulat megyei szervezeté­nek életében a szabadegyetemi ismeretterjesztési forma évek óta jelentős tényező. Kecske­méten és Baján sziríte már hozzátartozik a TIT tevékeny­ségéhez. de az utóbbi két év­ben Kalocsán is kezd gyökeret verni. Tizennégy különféle te­matikájú sorozatban 148 szabad- egyetemi előadás hangzott el a megyében a legutóbbi ismeret­terjesztési évadban. Ismert és nagyon kedvelt a kecskeméti irodalmi szabadegye­tem, amelynek előadásain mai magyar írók munkásságát is­mertetik. az író részvételével, neves művészok tolmácsolásá­ban. A világ nagy képtárai cí­men nyolc előadásból álló kép­zőművészeti sorozaton ismerked­hetnek meg a hallgatók világ­hírű mesterekkel és képzőmű­vészeti alkotásaikkal] Végig Pénteken folytatta tanácsko­zását a MÉSZÖV VI. megyei küldöttgyűlése. Az elnökségben ezúttal helyet foglalt Oláh György, a megyei tanács vb- elnökhelyettese is. A napirend a megyei választ­mány, valamint a felügyelő bi­zottság jelentése feletti vitával folytatódott. Elsőnek dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára szólalt fel. Kiemelte a tanácskozás jelen­tőségét, rámutatott, hogy pár­tunk IX. kongresszusán megvi­tatásra kerültek mindazok a kérdések, amelyek a szocializ­mus építésével kapcsolatban felmerültek gazdasági, társadal­mi és kulturális téren egyaránt. Mindezek érintik a földműves­szövetkezeti mozgalmat is. Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az elmúlt években a földművesszö­vetkezeti szervek megyénkben is hozzájárultak a szövetkezeti munka sajátos eszközeivel a párt politikájának megvalósítá­sához. Elősegítették a munkás- paraszt szövetség erősítését, a szocialista nemzeti egység szi­lárdítását, a falu fejlődését, a falusi és a városi ellátás közötti különbség csökkentését. Különö­sen figyelemre méltó az elmúlt egy-két évi munka, amikor szá­mos új termék és szolgáltatás bevezetésével segítették a falu­si, de nem egyszer a városi la­kosság ellátását is. Figyelemre méltó, a mozgalom erősödését bizonyítja, hogy az elmúlt évek­ben jelentősen növekedett1 a taglétszám és a földművesszö­vetkezetek működési területén élő felnőtt lakosságnak mintegy 40 százaléka földművesszövet­kezeti tag. A következő években a föld­művesszövetkezeteknek még nagyobb mértékben kell hozzá­járulniuk a lakbsság életkörül­ményeinek, szociális és kulturá­lis ellátottságának javításához. Ezért a földművesszövetkezetek tekintsék alapvető feladatuknak a kiskereskedelem és vendég­látóipar további fejlesztését. A lakosság életkörülményeinek ja­vítását, a háztartás és a ház­táji gazdálkodás szükségleteit kielégítő szolgáltatási üzemágak munkájának további kiszélesí­tésével, valamint a helyi áru­alapokat hasznosító ipari tevé­kenység növelésével tudják el­érni. Végezetül a következőket mondotta: Európa partvidékein címmel be- utazhatjuk Európát a földrajzi szabadegyetemen. A kecskeméti városi pártbizottság és az Egész­ségügyi Szakszervezet közösen rendezi meg a megyeszékhely három helyén a filozófiai sza­badegyetemet, a pedagógus szak- szervezet pedig a pedagógusok számára tartott színvonalas elő­adásokat. Külön említést érdemel az egyre nagyobb népszerűséget elérő közgazdasági szabadegye­tem, amelyet vállalatvezetők ré­szére Kecskeméten, Kalocsán és Baján rendeznek. Ugyancsak Baján és a bajai járásban, va­lamint Kalocsán a termelőszö­vetkezeti vezetők és dolgozók részére az agrártudományi szak­osztály szervezte meg a nagy­igényű előadássorozatokat. Az elnökségi értekezleten szá­mos hozzászóló elemezte a sza­badegyetemi ismeretterjesztő forma tematikai és szervezési kérdéseit. A szabadegyetem hosszú évek óta keresi a maga megfelelő formáját és tartalmát. Az eddig elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a legutóbbi ismeretterjesztési évadban meghonosodott formák nemcsak az eddigi legmaga­sabb szintet, hanem a jövő út­ját is jelenti ki — A jelenlegi tanácskozás úgy gondolom megfelelő alapul szolgál ahhoz, hogy a tovább­fejlődés feladatai valameny- nyiünk közös összefogásával megvalósulhassanak. Ehhez azonban szükséges a földmű­vesszövetkezeti mozgalom dol­gozóinak további jó munkája. Az eddigi tapasztalatok alapján ebben bátran bírhatunk. Ezután Kürtös Ádám, a bajai járás földművesszövetkezetei­nek nevében kért szót. Ismer­tette a gazdasági és a politikai munkában elért eredményeket. Deák István, az OTP megyei igazgatója főként a takarékszö­vetkezetek működésével kap­csolatban tett számos megálla­pítást. Baradlai Sándorné, a Kalocsa és Vidéke Földműves­szövetkezet küldötte elmondta, hogy náluk hozták létre az or­szág első kísérleti, könyvelői gépállomását. Sikerült meggyor­sítani a számszaki munkát, ami viszont a közgazdasági elem­zést segítette. Tamási Ottó, a kecskeméti lakásszövetkezetek nevében szólalt fel. Javasolta az alapszabály megváltoztatását annak érdekében, hogy a leen­dő lakástulajdonosok alaposab­ban tudják ellenőrizni a beru-' házás megvalósulását. Pétervári János, a Kiskőrösi Földműves­szövetkezet küldötte a vagyon­védelem megszilárdításával kapcsolatos intézkedéseket is­mertette. Móder Dezső, a mé­hészszövetkezetek küldötte á növényvédelem és a méhészke-- dés gondjait említette. Ezután Oláh György, a me­gyei tanács vb-elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tolmácsol­ta a végrehajtó bizottság elis­merését a földművesszövetkeze­ti mozgalom eredményeit ille­tően. Különösen a kereskedel­mi tevékenység fejlesztését hangsúlyozta. Mint mondotta, ennek nemcsak gazdasági, ha­nem politikai jelentősége van, mert a jobb áruellátás javítja a közhangulatot. A megyei ter­melőszövetkezeti tanácskozás is bizonyította, hogy a földműves­szövetkezetek és a termelőszö­vetkezetek között az utóbbi években jó kapcsolat alakult ki. Mészáros László, a Bácsbo- kod és Vidéke Földművesszö- vetkezet küldötte az anyagi ösz­tönzők alkalmazásáról, a mel­léküzemágak fejlesztéséről be­szélt. Brachna János foglalta ősz5 sze « beszámolók feletti vitát.1 Ezután a küldöttgyűlés elfogad­ta a beszámolókat, a kiegészítő javaslatokkal együtt, hasonló­képpen a határozati javaslatot. A következőkben Hrebik Fe­renc, a MÉSZÖV titkárságának vezetője kitüntetéseket adott át az arra érdemeseknek. Heten Kiváló Dolgozó jelvényt és ti- zenketten oklevelet kaptak. A jelölő bizottság elnöke ja­vaslatot tett a 37 tagú megyei választmány, a kilenc tagú fel­ügyelő bizottság és a harminc­három kongresszusi küldött sze-' mélyére. A küldöttgyűlés a jelö­léseket nyílt szavazással elfo­gadta. majd a titkos szavazásra került sor. A szavazatszedő bi­zottság elnöke az aktus lezaj­lása után ismertette a szavazás eredményét, majd az úi megvei választmány és a felügyelő bi­zottság megtartotta első ülését. A MÉSZÖV elnöke Brachna János lett. Elnökhelyettesek: Piukovics Miklós és Perényi István. Az Igazgatóság tagjai: Béla Ferenc, Csipkó Sándor, Bercsényi József, dr. Vedres Fe­renc, Bordós I n jós. Fazekas Já­nos, Sínos Sándor és Szűcs Lászlóné. A felügyelő bizottság elnöké­nek dr. Bozsó Ferencet válasz­tották. Megtörtént hét szakbi­zottság vezetőinek és tagjainak a választása is. Először hoztak létre lakás- és szakszövetkezeti bizottságokat. A MÉSZÖV VI. megyei kül­döttgyűlése Brachna János zár­szavával ért véget. II szabadegyetemekről tárgyalt a II! megyei elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom