Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-14 / 87. szám
4. oldal 1961. április 14, péntek Több szakember, hatékony intézkedések Az eddiginél jobb a növényvédelmi felkészülés Bouchet úrral Jánoshalmán Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei — amelyek közismerten az országos termelési érték jelentős hányadát adják — az idei évben is tetemes növény- védelmi feladatok előtt állnak. Az országosnak csaknem az egyharmadát kitevő szőlőterület, a 10 millió gyümölcsfa, 27 ezer hold zöldséges terület és háromnegyed millió hold szántóföld — mindez nemcsak megérdemli, de parancsolólag meg is köveFigura mester „figurái” — Nálunk a kupeekedés családi hagyomány — foglalta össze tömören egyetlen mondatban a történteket Figura Miklós, kiskunmajsai földműves a rendőrségen. A jószághoz érteni kell. mert nem mindegy, hogy hol mennyiért veszi az omfoer, s kinek mennyiért adja el! Ezt a „bölcsességet” dicsekedve jelentette ki, de ennél többet nem is mondott, mert a többi kérdésre, mármint az állatvásárlások helyére, idejére és összegére vonatkozóan megtagadott minden felvilágosítást. A nyomozók azonban kiderítették a kiskunmajsai kupec viselt dolgait. Figura Miklós, lói ismerte a „mellékutakat”. Például a magánosoktól megvásárolt jószágot feljavította, s azt busás haszonnal adta el a közös gazdaságoknak. Az elmúlt év februárjában egy ismerőstől 4300 forintért egy növendékmarhát vásárolt, amelyet néhány hónát) múlva eladott a Nicolae Bolescu Termelőszövetkezetnek 9500 forintért. Jól számolt, hiszen ezen az egyetlen üzleten 5200 forintot keresett. No de Figura Miklós másfajta módszereket is ismert. A hajósi József Attila Tsz-től egy növendékmarhát vett 640 forintért, majd a keceli Vörös Zászló Tsz-től hót darabot 3900 forintért. A hét borjúból négyet a madarasi Béke Tsz vásárolt meg potom 18 ezer forintért. Figura Miklós a múlt esztendőben 50 szarvasmarhát vásárolt és adott el nem kevesebb mint 124 ezer forint haszonnal. Az állatok adásvétele azonban együtt jár a járlatlevelek átírásával. Nos ennek az akadálynak elhárítására Figura Miklós nem új, de úgy látszik bevált „figurát” keresett. A jártatok felújítását általában csak két hónap eltelte után végezheti el az illetékes községi tanács. Figura Miklós ezt meggyorsította: Szakmáron 1966. március 29-én a nevére írt két darab járlatlevélről a dátumokat akárcsak a tehén szőrét levakarta, s a járlatkezelő a marhaleveleket megújította. Nos hogyan lehet eladni egy ötéves tehenet négyévesként? Figura Miklós erre is talált orvosságot. A keceli Vörös Zászló Tsz- től vásárolt állatok járlatának egyikén a születési évet kikaparta, s egy évvel későbbi dátumot írt be. A nyomozók ösz- szesen negyven ilyen, illetve ehhez hasonló járlatlevelet foglaltak le. A kiskunmajsai kupec tehát nemcsak az állatok adásvételének, de a közokirathamisításnak is mestere volt. Egy dologgal azonban nem számolt: a hivatalos szervek nem az ő várakozásának megfelelően méltányolják ezeket a mesteri „figurákat”, teli a szakmai gondoskodást, a jól szervezett, irányított és megfelelően ellenőrzött növény- védelmet. — Idén meglehetősen kedvező körülmények között foghattunk a tennivalókhoz — mondja tájékoztatónk, Suba Sándor megyei növényvédelmi felügyelő. — Egyrészt már érezhető a' párt- és tanácsi szervek a múlt évben e tárgyban hozott határozatainak, s az ezek nyomán Osztozkodás „lakáscserével“ — A dolog egyszerű — ismételte meg a 33 éves nő az elhangzottakat — én most elmegyek az öreghez krumplit venni. Te néhány perc múlva utánam jössz. Az öreg a krumplit a kamrában tartja, tehát mindketten ott leszünk. Amíg mérjük, te bemész a szobába, félre tolod az asztal tetejét, s kiveszed belőle a pénzt. Ha az öreg bejönne, bort kérsz... nesze, itt van tíz forint. Amikor bemegyünk, akkor majd köhögök... Rendben? A fiú bólintott. — No. akkor indulás! Ez a beszélgetés Szabadszálláson történt nemrégiben, s a célja az volt, hogy Kovács Imre idős gazdálkodót Raffael Já- nosné a sógora, Kolompár Lajos segítségével „megszabadítsa” megtakarított pénzétől. Minden úgy történt, ahogy Raffael Já- nosné kitervelte. A baj ezután kezdődött. Amikor Raffaelné hazaért, a sógor szinte üvöltött az örömtől: —• Ide süss Rózái, az életedben sem láttál ennyi pénzt —, s a fiú egy jókora köteg százast terített szét az asztalon. A ház lakói kidülledt szemmel bámulták a zsákmányt, majd számolni kezdték a pénzt. Először tízesével. majd a tízes csomókat egymásra rakták. Hetvenig jutottak el, amikor Kolompár Lajos felmarkolt egy csomót, s kijelentette: — Ez az enyém, viszem magammal! Éjszaka a közös hálószobában az egyik ágyról felemelkedett Raffael János. Beleállt a félsz, s kilopta sógora feje- alól a 60 ezer forintot és vitte a kertbe, elásta. Másnap táviratozott Kis ku-nl acházára az anyósának, jöjjön azonnal. S még azon a napon Kolompár Lászlóné 50 ezer forintot vitt magával. A húszezer forint azonban egy hét alatt elfogyott, s a Raffael házaspár elutazott a mamához. Követelték a pénzt, de az öregasszony rájuk támadt: — Rosszul számoltátok, én csak 80 ezret hoztam el! A húszezer forinttal megfogyatkozott összeg Szabadszálláson ismét elosztásra került a család tagjai között, amely nem történt meg minden szóváltás nélkül. Am ezt az osztozkodást még jó néhány követte, s a legutóbbin már a rendőrség is képviseltette magát. Csoda-e, ha ezek után a Raffael házaspár, Kolompár Lászlóné és fia „laMa délután fél 3 órai kezdettel tartja alakuló ülését az MTESZ közgazdasági szakosztálya Kecskeméten, az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóság tanácstermében. A vezetőmegtett intézkedéseknek a jótékony hatása. Másrészt örvendetesen javult napjainkban a védőszerellátás is. — A védekezés sikeres végrehajtásának kétségkívül elengedhetetlen feltétele a szakértelem állandó fokozása. A tél folyamán szaktanfolyamot rendeztünk a háromezer holdon felüli tsz-ek főagronómusai — mintegy 90 személy — részvételével. Sor került száz termelőszövetkezeti növényvédelmi szakmunkás kiképzésére is. Az igény egyébként a jelenleginek még mindig az ötszöröse. A már meglevők mellé 1970-ig 800 új szakmunkást szándékozunk kiképezni. — Ami a gyümölcsfák védelmét illeti, a növényvédelem tanácsi munkatársai a közelmúltban vizsgálták meg a megye — exportszempontból kiemelt — 76 községében a felkészülést. Megállapították, hogy e hó elejéig az almástermésűek területének négyötöd, a csonthéjasokénak pedig a kétharmad részén tettek eleget a tennivalóknak; Ezzel bizony nem lehetünk elégedettek. Szükség van az ütem gyorsítására, az esetleg elmaradt tél végi permetezések sürgős pótlására, s a virágzás utáni permetezés gondos elvégzésére. Az időszerű feladatok közé tartozik még az almástermésűek varasodás elleni védelmére, továbbá a barackmoly és a cseresznyelégy kártételeinek megelőzésére való felkészülés. A szőlőkben a legfontosabbak a peronoszpóra megelőzésére pár napon belül esedékes teendők, a gépek és a védekezőszerek idejében való előkészítése. — A szántóföldi növényvédelemben időszerű vetőmagcsává- zást a gazdaságok jóformán teljes egészében elvégezték. A tervezett húszezerből ugyan — mivel a munkát több helyütt a nehéz talaj gátolta — csak másfél ezer hold kukorica vegyszeres gyomirtása történt meg április 1-ig. Folyamatos, tervszerű védekezéssel azonban a késedelem még idejében elkerülhető. A mezei pocok által leginkább veszélyeztetett körzetekben 80 község határát vizsgáltuk felül a közelmúltban. A hozzávetőleg 70 ezer holdra kiterjedő védekezésnek több mint a háromnegyed részére sor került már, s a még hátralevő munkák is kellő ütemben haladnak. J. T. Kedves, fehér hajú. enyhén kopaszodó francia úr René- Luis Bouchet, a Pechiney- Progil nevű lyoni cég központi növényvédelmi laboratóriumának műszaki igazgatója. A szőlő növényvédelmével foglalkozó kutató a világ valamennyi bortermelő államában többször is járt már. Magyar- országra most harmadszor látogatott el. Azt külön érdemes megjegyezni, hogy ez alkalommal Kiskunhalas volt az úti cél. A megyei szőlő-növényvédelmi tanácskozásra utazott egyenesen Franciaországból. A tanácskozás után pedig néhány órát Jánoshalmán időzött, hogy megnézze az itteni termelőszövetkezeti vállalkozás nagyüzemi szőlőültetvényeit. Innen Budapestre indult és utána azonnal haza Franciaországba. Talán nem érdektelen mindehhez még azt is hozzátenni, hogy Bouchet úr utazása egyben annak is bizonyítéka, hogy Bács-Kiskun megye szőlőskertjei, mint az alföldi borvidék része, nemzetközi hírre tettek szert. E kis kitérő után utalnék arra, amit a francia vendég már az előadáson is hangoztatott: — Szerte a világon. így az Európai Közös Piac államaiban is, főleg Francia- és Olaszországban a szőlő területe állandósult, vagy csökkent, ugyanakkor a KGST-államok tervszerűen fejlesztik és növelik szőlőkultúrájukat. Ez már kiviláglott a 43. Nemzetközi Borkonferencián is. Jelenleg a szocialista országok több mint egy- milliárd 800 ezer hektáron termesztenek szőlőt. A magyar mezőgazdaság részese ennek a fejlődésnek, máris 250 ezer hektárral rendelkezik és rövidesen meghaladja a 300 ezer hektárt. Bámulom az önök erőfeszítéseit. A lisszaboni XI. Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kongresszus alkalmával a Budapesti Szőlészeti Kutató Intézet igazgatója. Katona József úr kijelentette, hogy a növekedés főként a második ötéves terv időszaka alatt következett be. Kissé elgondolkozik, majd rövid szünet után így folytatja: — Egy korábbi magyarországi út és a Balaton környéki állami gazdaságokban tett látogatási gazdaságok részére. Ennek eredményeként a szokásosnál két-három héttel korábban kezdődhet meg a retekfelvásárlás szezonja. A fóliaalagutak alól mintegy 300 ezer csomó retekre számítanak. A képen Patyi Imre kiskunfélegyházi termelő háztáji ültetvényén száz négyzetméter területet fednek a fólia alagutak. A termelő, valamint Tubák Sándor MÉK-telepvezető megelégedéssel szemléli a fóliával takart vrimőr fejlődését. (Papp Géza felvétele) tás alkalmával magam is tapasztaltam a fejlődést. A kedvező természeti viszonyok az önök hazájában olyan minőségű borok termelését teszik lehetővé, amelyeknek hírneve már régen bejárta a világot. Vonatkozik ez természetesen Bács-Kiskun megyére és a jánoshalmi vidékre is. Az előadáson arról is szó volt. hogy a legnagyobb ellensége a szőlőnek most is a peronoszpóra. Ennek támadása elsőként Franciaországot érte, de éppen ez az ország adta aztán a világnak az első fegyvert is a betegség leküzdésére: a bordói levet. Ez a készítmény ugyanazt az elnevezést viseli valamennyi szőlőt termesztő or- ságban. Itt, Magyarországon is. Ehhez csupán annyit teszünk még a beszélgetés során, hogy minden szőlőtermesztő országban törekednek a rézgáli- cot helyettesítő gombaölő szer gyártására, vagy behozatalára, hiszen a réz drága, ezért mindenütt rendkívüli teher az államháztartásra. így van ez Franciaországban és nálunk is. Az interjú bizony egy kicsit elhúzódik. Közben sok mindenről szó esik a beszélgetés végéig, de a lényeg mozaiksze- rűen összerakódik. Tölt a poharamba. — Az önök további sikereire! Koccintunk. — Tudia, én nagyon szeretem a bort. Önök kitűnő bortermelők. Én számos borkedvelő társaságnak vagyok tagja, mert ilyen bőven akad Franciaországban, de a magyar tőkék levét mindig szívesen iszom. Közben arról is beszámol, hogy Franciaországban igen alaposan, szinte tudományosan megszervezték a peronosznóra- veszély előrejelzését. Ebből mi is tanulhatunk. Itt a megyében nagyon kevés az alig több mint 4o előrejelző állomás. Ezt a mi szakembereink is elismerik. Jobb előrejelzéssel, szervezettebbé. gazdaságosabbá, bizton-, ságosabbá tehetnénk a védekezést. Megállapodás született a francia vendég és a borotai Egyesülés Termelőszövetkezet vezetői között. A közös gazdaság 20 holdon előkészíti a szőlőtelepítést. Vesszőt ingyen kap az intézettől. Hasonlóképpen védekező szert is. Csupán az lesz a feladata a szövetkezet szakvezetőinek. hogy ellenőrizzék, hogyan válnak be a fajták a magyar viszonyok között, és milyen eredménnyel jár a védekezőszerek alkalmazása. A beszélgetést így fejezzük be: — A két ország tudományos együttm űködésére! Erre ürítjük poharunkat. Kereskedő Sándor Fokozódott az érdeklődés a tiszti iskola iránt A tiszti iskolára jelentkezés, a felvételi vizsgák napokban kezdődött első tapasztalatairól tájékoztatták az MTI munkatársát az egyesített tiszti iskola parancsnokságán. Elmondták, hogy az iskola iránt az előző évihez képest fokozódót, az érdeklődés: kétszer annyi fiatal jelentkezett, mint ahányat fel tudnak venni, örvendetes, hogy a pályázók több mint 50 százaléka fizikai dolgozók gyermeke, s közöttük is sokan vannak termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó szülők fiai. A felvételi vizsgák április 22-ig tartanak. A vizsgák befejezése után összesítik a jelöltek eredményeit, s az elért pontszám dönti el a felvételt, kást” cseréltek? Gémes Gábor MTESZ szakosztály alakul Kiskunfélegyházán a hagyományos retektermelő körzetben a MÉK ez évben mintegy harminc mázsa fóliát adott a házség megválasztása után, filmvetítéssel egybekötött előadások hangzanak el, többek között az elektronikus berendezések ügyviteli alkalmazásáról. A kupec és a tolvajok A bűncselekmények vizsgálata során gyakran akadnak olyan ügyek, amelyek vitathatatlanul azt bizonyítják, sokkal könnyebb volna megakadályozni, leleplezni a társadalom fosztogatóit, ha a károsultak feljelentést tennének, idejében értesítenék a rendőrséget. Ennek elmulasztása azonban csupán akadályokat gördít a nyomozás elé, de nem állíthatja meg azt, s végül is a bűnösök a megérdemelt helyükre kerülnek.;
