Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-13 / 86. szám
4. oldal 196T április 13. csütörtök Szándéktól a megvalósulásig A mezőgazdasági beruházások új gazdája s a MüSŐISilS Mintegy fél évvel ezelőtt hozta létre a földművelésügyi miniszter rendelete a Mezőgazda- sági Beruházási Vállalatot, rö- videbb és népszerű nevén: a MEZÖBER-t. Azóta már a vállalat vezető szakembereinek országos értekezletére is sor került, amelyen meghatározták célkitűzéseiket, további feladataikat. Augusztin Károllyal, a MEZÖBER Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetőjével eddigi tevékenységükről, S megváltozott jellegű tennivalóikról beszélgettünk a napokban. — Megyénkben március 1 óta működik a vállalat kirendeltsége. A munkásgárda zömében az Állami Gazdaságok Igazgatóságának tervező és műszaki részlegéből, valamint a megyei tanács településtervező csoportjából tevődött össze. Természetesen a feladatok maradéktalan megoldása érdekében a kollektívát további munkaerőkkel is kiegészítettük, s jelenleg 36 dolgozónk van. — Mi tette szükségessé a MEZÖBER megalakítását? — Nem kis mértékben a beruházások intézésének eddig tapasztalt széteső, elaprózott módszere. A múltban nem egyszer három-négy szerv is foglalkozott a részfeladatokkal, épp ezért különféle szempontok jutottak érvényre, nem mindig a legegészségesebb formában. Az említett országos értekezleten is hangsúlyozták, hogy a vállalat alakítása szorosan ösz- szefügg az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével, amellyel párhuzamosan megbízóink — a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb vállalatok — önállósága a beruházási tevékenységet, s az ezzel kapcsolatos döntéseket illetően lényegesen megnövekszik. •— Melyek az új konstrukció előnyei? ■— A több ezer mezőgazdasági nagyüzemnek külön-külön beruházási apparátus fenntartása, érthetően, nem lenne célszerű Idegenforgalmi nyitány Bugacon Angol turistacsoport járt megyénkben Az ENSZ határozata 1967. idegenforgalmi évvé nyilvánításáról máris érezteti hatását. Nem merészség megjósolni, hogy alighanem megdől az idén Magyarországon és megyénkben is a látogatottsági csúcs. A megyei Idegenforgalmi Hivatal, a tanácsok és a vendéglátóipar épp- ezért szorgalmas előkészületeket végez a vendégek méltó fogadtatására. Bár még jóval a szezon kezdete előtt tartunk, a jugoszláv küldöttség után három nappal újabb látogatók érkeztek tegnap délelőtt Kecskemétre: Sir Anthony Milvcard vezérigazgató vezetésével a Brit Európai Légi- forgalmi Társaság — a BEA — 23 tagú turistacsoportja. A csoportnak több nevezetes közéleti személyiség is tagja volt. így Sir Harry Douglas, az Angol Szakszervezeti Kongresszus és H. Ferguson, Nagy-London tanácsának elnöke. A sajtópropa- ganda szempontjából igen jelentékeny néhány vezető angol lap, a Sunday Times, a Daily Express, a Daily Sketch, az Evening News és a Financial Times munkatársainak részvétele. A vendégek tiszteletére a tanácsháza dísztermében Fehér Sándor, a városi tanács vb-el- nökhelyettese tartott fogadást, és röviden tájékoztatta őket a megye és a város életéről. Ezután Bugac pusztára látogatott a csoport, ahol magyaros ebédet fogyasztottak a csárdában, majd megtekintették a pásztorkiállítást a lovasbemutatót, a gulyaterelést és a régi alföldi életet fölelevenítő egyéb néprajzi látványosságokat. Estefelé visszautaztak Budapestre, „Terelik” a Dunát 14 millió forintot költenek folyamszabályozásra kán „kinőtte” medrét a Duna. A mesterséges „móló” építésére mintegy 2,6 millió forintot költöttek. Hasonló kőgátakkal szabályozzák a víz folyását a Duna sükösdi és ordas! szakaszán. Az építőanyagokat Dunabog- dányról uszállyal szállítják a helyszínre. Az idén összesen 200 uszály terméskövet használnak fel a Duna szabályzói. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén tervszerűen halad a Duna szabályozása. Ilyen célú munka gyakorlatilag már csak a folyónak ezen a szakaszán van, s elvégzése még csaknem 13 évet vesz igénybe. A feladat kettős: medrébe kell terelni a rendkívül elterebélyesedett vizet, hogy a folyó hajózhatóságát biztosítsák. Hiszen a Dunán nyolc ország szállítja áruit, s az áruk értéke gyakran megközelíti a napi egymilliárd forintot. Ezzel egy időben elejét veszik a víz további terjeszkedésének. Solttól az országhatárig — mintegy 125 kilométeres szakaszon — a folyó mindkét partján — követve a Duna eredeti vonalát — kikövezik a meder szélét. Eddig Fajszig végeztek ezzel a munkával. Az idei évben további 14 millió forintos költséggel újabb szakaszon végzik el a partbiztosítást, a Duna „szűkítését”. Helyenként ugyanis a kívánt 400—500 méter folyószélesség helyett ezer méter a két part közti távolság. Ezeken a helyeken a víz folyására merőlegesen keresztgátak építésével terelik a vizet medrébe. Az egyik legnagyobb keresztgát építését, amely mintegy 400 méter hosszan állja útját a víznek, a dunaszekcsői kanyarban fejezik hó. ahol ugyancsak jócsés gazdaságos. A reformmal együttjáró, nagyobb, felelősségteljesebb beruházási feladatok elvégzéséhez nyújt segítséget a MEZÖBER. A legfőbb előnye az új konstrukciónak, hogy általa lehetővé válik a beruházások valamennyi mozzanatának „egy kézben tartása”, a tervezéstől kezdve a lebonyolításon át a műszaki ellenőrzésig, sőt, az üzemeltetésig. — Említhetnénk néhány, már az új mechanizmusra jellemző vonást? — Nem kizárólag típustervekkel, hanem a létesítmények bő választékával jelentkezünk, figyelemmel a gazdaságosság szempontjaira. „Egy asztalhoz ülve” a megbízókkal, messzemenően tekintetbe vehetjük sokoldalú kívánságaikat. Az elképzeléseket közösen tárgyaljuk meg, s szükség esetén együtt módosítjuk, finomítjuk. Emellett nem csupán egy-két termelő szektornak dolgozunk, hanem a mezőgazdaság egésze számára. —: Hogyan foglalhatjuk össze a megyei kirendeltség eddigi eredményeit és terveit? — Fennállásunk néhány hetének mérlege: 183 megbízás, tsz-ektől és állami gazdaságoktól. Ebből csupán az idén megvalósítandó hányad 202 millió forintot tesz ki. Feladataink közt szerepel a szőlőfeldolgozók és bortárolók megyei építési pragramjával kapcsolatos műszaki ellenőri tevékenység — mintegy 300 ezer hektoliter pin- cetérről van szó! —, nagyüzemi gyümölcscsomagolók és tárolók, a megyében hat KISZ-tábor, továbbá állatférőhelyek, palántanevelők stb. létesítése. Lényegében valamennyi üzemággal kapcsolatos létesítmény, sőt, a termeléssel összefüggő szociális és kommunális beruházások gazdái is mi vagyunk, a szak- tanácsadástól a teljes befejezésig. —1 Végezetül szóljunk röviden a munkájukat meghatározó irányelvekről. — Legfőbb „jelszavunk”: gyorsan, jól, olcsón, a megrendelők igényéhez igazodva. Rendszerré kell, hogy váljék a feladatokra idejében való felkészülés, ami egyik alapja az észszerűségnek, a gazdaságosságnak. Ezért kérjük megbízóinktól* mérjék fel és mielőbb közöljék a jövő évre esedékes elgondolásaikat, szándékaikat. A munkában elsősorban a mező- gazdasáig szemlélet vezérli a MEZÖBER dolgozóit. Nem puszta épületeket, hanem termelő- egységeket kívánunk létrehozni. Ezt szolgálja a szaktanács- adás, az ' „egy asztalhoz ülés”, valamennyi szempont gondos mérlegelése is. J. T. Időszerű közgazdasági témák Verseny és monopólium a szocialista gazdaságban AZ ÜJ gazdasági mechanizvállalatok mus megteremti a döntési és cselekvési szabadságának feltételeit. Ebből következik, hogy a vállalatok kapcsolatainak eddigi rendszere is megváltozik. Mivel nem írják elő számukra a tennivalókat, a felhasználható eszközöket és általában nem jelölik ki partnereiket sem, a vállalatoknak maguknak kell megkeresniük vásárlóikat, más vállalatoknak pedig a szállítóikat. Ennek következményeként nagy mértékben növekszik az áruviszonyok szerepe, jelentőssé válik a piac a vállalatok közötti kapcsolatokban, Egyszóval a termelés mellett előtérbe kerül a kereskedelmi tevékenység, a realizálás lét- fontosságúvá válik és ez — párosulva az eladók és a vevők szabad, a saját gazdasági érdekeik alapján történő megválasztásával — megteremti a vállalatok közötti gazdasági verseny kibontakoztatásának a feltételeit. A szocialista vállalatok gazdasági versenyétől joggal várhatjuk, hogy a vállalatokat nagyobb teljesítményre, gazdálkodásuk hatékonyságának növelésére ösztönzi és elősegíti a termelés rugalmas alkalmazkodását a szükségletekhez, a piac kívánalmaihoz. A gazdasági verseny azonban csak akkor bontakozhat ki, fejtheti ki pozitív hatását, ha a piac normális működését nem gátolják a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások túlzott, gyakran mesterségesen létrehozott monopo- lizáltsága, pontosabban a monopolhelyzet nem minden esetben szükségszerű negatív következményei. A VÁLLALATOK monopdlhelyzetének a kialakulása a szocializmusban sem véletlen jelenség, hanem a termelőerők fejlődésének szükségszerű velejárója. A technika fejlődése, a termelés méreteinek a növekedése és gazdaságossá tétele a termelés nagyfokú koncentrációjához vezet és ez — különösen a kisebb országokban, mint amilyen hazánk is — többnyire együtt jár a monopolhelyzet kialakulásával. Ugyanis a viszonylag szűk fogyasztópiac miatt nem lehet, de gazdaságilag nem is ésszerű egyidejűleg több vállalatnál is koncentrálni azonos szükségletet kielégítő termelést. Gyakorlatilag monopolhelyzet alakul ki akkor is, amikor bár több vállalat is működik egy termelési ágban, ha az állam jelöli ki a termelő számára a vevőt, vagy fordítva, a vevő számára a szállítót. Ugyancsak a vállalatok monopolhelyzetét erősítette az a régi mechanizmusban általánossá vált gyakorlat, hogy a felsőbb irányítási szervek — miután nem voltak és nem is lehettek képesek a termelési gazdasági folyamatok részletekbe menő irányítására — egyes feladatokat a nagyvállalatokra ruháztak át. Ennek következményeként gyakran megtörtént, hogy egyes vállalatok a többiekkel szemben gazdaságilag indokolatlan előnyöket élveztek, kivételes pozícióba kerültek. Ilyen helyzetet teremtett a profilgazda rendszer, amelynek következményeként egyes vállalatok lényegében engedélyezhették, vagy megtilthatták más vállalatoknak bizonyos termékek gyártását. Ezek a vállalatok ily módon nemcsak gazdaságilag kerültek kivételes helyzetbe, hanem mintegy hatósági jogkört is betöltötték. A MONOPOLHELYZET kialakulása a szocializmusban is törvényszerű jelenség és nagy gazdasági előnyöket rejt magában. Azonban ma már világosan látszik, hogy a meglevő pozitívumok mellett egy sor kedvezőtlen hatással is számolni kell. A monopolhelyzetet élvező vállalatok elkényelme- sedhetnek, nem fordítanak elég gondot a műszaki fejlesztésre, elhanyagolják a korszerűsítést, a gyártmányfejlesztést és időnként az áralakulást is kedvezőtlenül befolyásolhatják. Mellőzik az erőfeszítéseket a fogyasztók, a felhasználók megnyeréséért, mivel az eladásokat jóval előre biztosítani tudják. A monopolhelyzet hátrányos hatásainak megszüntetését nem lehet egyszerűen adminisztratív eszközökkel megoldani. Ehhez gazdasági eszközökre, a gazdasági verseny feltételeinek megteremtésére, a verseny kifejlesztésére van szükség. A gazdasági versenytől is csak akkor várhatunk pozitív hatást, ha a versenyzők egyenlő feltételekkel rajtolhatnak, ha az egyik vállalat nirics kiszolgáltatva a másiknak, ha minden vállalat termelő és gazdálkodó egység és nem hatóság. A GAZDASÁGI verseny hatásos fegyver a monopolizált- ságból eredő káros tendenciák ellen. Az új gazdasági mechanizmus pedig nemcsak teret enged a versenynek, hanem ki is kényszeríti azt. Mivel a piacon általában nem lesznek kijelölt vevők, illetve szállítók, az eladóknak kell megkeresni a vásárlókat, a vevők pedig ilyen helyzetben mérlegelni fogják az ajánlatokat és a számukra legkedvezőbb feltételek mellett vásárolnak. Különben is, az új gazdasági mechanizmus eleve olyan helyzetet teremt, hogy a vevőé lesz az előny a piacon. A termelők — anyagi érdekeltségük kényszerítő és ösztönző hatására — a kapacitásuk lehető legnagyobb mértékű kihasználására törekszenek. Mivel nincs előre eldöntve, hogy a fogyasztó mit vásárol, verseny indul a fizetőképes keresletért. A monopóliumok hátrányos hatásainak érvényesülését gátolják meg az olyan fontos garanciák, mint a tényleges, vagy lehetséges import, a megfelelő árutartalékok és nem utolsósorban az iparvállalatok közvetlen exportérdekeltsége. A gazdasági verseny és a monopóliumok tehát nem egymást kizáró tényezők. Egymás mellett léteznek és egy időben fejtik ki hatásukat. A tervek szerint a jövő év augusztusában adják át rendeltetésének az ÉM. Bács megye’ Építőipar! Vállalat kivitelezésében épülő új, 20 tantermes szakmunkástanuló-intézetet. A munkák gyors ütemben haladnak, s a MüM. 607-es Gáspár András Szakmunkástanuló Intézethez tartozó mintegy 15 millió forintba kerülő létesítmény tető alá hozásában az intézet tanulói segítenek, (Pásztor Zoltán felvétele.) A TERMELÉS fokozódó koncentrációja a gazdasági fejlődés elkerülhetetlen velejárója. Az ezzel egy időben folyó gazdasági verseny pedig fontos eszköze a vállalatok kezdeményezésre, jobb munkára ösztönzésének. A termelő és kereskedelmi vállalatok közötti verseny egyben a fogyasztók igényeinek színvonalasabb, kulturáltabb kielégítésére serkent & D< u
