Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
3. oldal 19*7. április 8. szombat m__________l — Hasznos kezdeményezéseit Segítik a mezőgazdasági üzemeket Régi heBi/en új üzem Tavaly október végén aSZÖ- VOSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium és a FÖLDSZÖV- ÁRU Nagykereskedelmi Vállalat rendezésében mezőgazdasági oikkbemutatót tartottak. Ezen a megye kisipari termelőszövetkezeted is részt vettek. Az itt szerzett tapasztalatok, tárgyalások nyomán előzetes megállapodások jöttek létre új cikkek gyártására. A megegyezésekben szó volt egyes prototípusok elkészítésének határidejéről is. A Kecskeméti Ezermester Ktsz többek között vállalta, hogy 1500 gyümölcsválogatót gyárt a mezőgazdasági üzemek részére. A KI K>11 elfogadta — Mennyire haladtak a gyártás előkészítésében? — érdeklődöm Csontos Károlytól, a ktsz elnökétől. — Elkészült a prototípus. A KERMI, vagyis a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet szakemberei Kecskeméten, működés közben is ellenőrizték. Meg voltak elégedve. Megjegyzem, a válogatóberendezés nemcsak gyümölcs, hanem egyéb áruféleség hagyma, burgonya osztályozására is alkalmas, mert a betétek cserélhetők. Kis utánajárással anyagot már szereztünk a további gyártáshoz. Kapacitással is bírjuk. — Tudomásom szerint az előzetes megállapodásban az is szerepel, hogy a kisipari termelőszövetkezet mindent elkövet a berendezés előállítási költségeinek csökkentésére, vagyis annak érdekében, hogy mi!o-29: Könyvek féláron Hétfőtől, április 10-től április 29-ig ismét több ezer féle könyv lesz kapható féláron az állami és földművesszövetkezeti könyvesboltokban. A nagyarányú árleszállításról vaskos könyv- jegyzéket adott ki az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Rengeteg szépirodalmi, ifjúsági, ismeretterjesztő, művészeti, műszaki és orvosi könyv címét találhatja meg ebben az érdeklődő. Az árleszállítás azonban nemcsak a felsorolt könyvekre terjed ki. A könyvesboltok vezetőit felhatalmazták arra, hogy boltonként határozzák meg, a felsoroltakon kívül milyen könyvek kerülhetnek leszállított áron forgalomba. Az árleszállítás idejére minden kijelölt boltot elláttak kellő mennyiségű kedvezményes áru könyvvel, így — legalábbis az árusítás elején — nem lesz hiánycikk a leszállított áru könyv. Valós gondok ISMERETES, hogy a múlt héten zajlott le a termelőszövetkezetek megyei tanácskozása. Jó alkalom volt ez a kimondottan mai, valós gondok őszinte, szenvedélyes, kertelés nélküli feltárására, s örömmel tapasztalhattuk, hogy ezzel a lehetőséggel éltek is a küldöttek, már legalábbis azok, akiknek alkalmuk nyílt a felszólalásra. Az önállóság, a vállalatokkal szembeni egyenrangúság ígérete és érvényesítése, vagy még- inkább: ennek akadályai a felszólalásokra a méltóságteljes önérzet bélyegét nyomták rá. Minden szavukon érződött: a gazdák nevében beszélnek, felelősséggel, a problémák alapos ismeretében. A tsz-elnök pedig, aki azt panaszolta, hogy a gazídaság a saját birkanyáját — egy mereven és nem logikusan értelmezett erdészeti rendelkezés miatt — a saját erdejében nem legeltetheti, valójában az egyik járás majdnem valameny- nyi közös gazdasága nevében szólt. De az ehhez hasonló idejét múlt megkötöttségek egész sora vetődött a felszínre. KIFOGÁSOLTÁK például, hogy a szövetkezet a saját területén termelt lápföldet miért csak a talajjavító vállalat közreműködésével használhatja fel — saját céljaira. Más: a felvásárló vállalatok a gazdaságok bevételéből évente horribilis összegű hitelt kötnek le a göngyölegekre. Nem lehetne a fedezet egyszerűbb, a gazdaságok számára is kedvezőbb módját megtalálni? — kérdezték. A ter- melőesoportok közös gazdálkodásának hátrányos helyzete itt is szóba került, amelyen remélhetőleg változtat majd az új szövetkezeti törvény. Ügy tűnik, a beruházások megvalósításánál olyan fal képződik, amelyen a legnehezebben tör át a gazdaságirányítás reformjának a szelleme. Pél- Mául: igen korszerű állattenyésztő telepet alakít ki az egyik Duna menti szövetkezet. Csakhogy, mire a telep elkészül — a küldött szavaival élve — éppen a korszerűséget kell megr kérdőjeleznünk. Egyrészt a kivitelezés évekig tart, s a berendezés eközben is avul, másrészt a technológia nem egységes, a különböző létesítmények működése között nincs meg a kellő összhang. Baj az is, hogy a telepen dolgozók szociális körülményei a beruházási programban korántsem az első helyen szerepelnek. Egy másik küldött amiatt kesergett, hogy a kivitelező vállalat többnyire ahhoz a megoldáshoz ragaszkodik, amely drágítja a munkát. SÜRGETVE a gyorsabb előrelépést, a nagyobb hozamok mellett a termelési költségek csökkentését is szorgalmazva — íme, e törekvésekben foglalható össze a felszólalások másik csoportja. Vagyis: ahol rozsból 3—4 mázsánál nagyobb átlagot elérni nem lehet, ott bizony előnyösebbnek mutatkozik a nyárfatelepítés és a juh- tartás. Kitűnt az is, hogy a közös gazdaságok nagyobb hányadában — hála az eddigi új intézkedéseknek — mindinkább időszerűtlen lesz beszólni a tagság elöregedéséről és a munkáskéz hiányáról. De ez újabb gondok jelentkezésével jár együtt: a városból visszatértek igényt tartanak az állandó foglalkoztatásra. Ez máris új feladatot jelent, s még mindaz, ami ezzel együtt jár: a szakmunkásképzés, a nők szakmai továbbképzése, napközi otthonok létesítése, a fiatal szakemberek letelepedésének a segítése, és így tovább. MARÖL HOLNAPRA nem szűnik meg minden gond, ez bizonyos. De a küldöttek, s velük együtt a szövetkezeti gazdák tízezrei mindinkább a saját jövőjük irányítóivá, formálóivá válnak, s bizonyos, hogy erre serkentő válaszokat kapnak a heteken belül sorrake- rülő országos kongresszuson is H. D. nél olcsóbban jussanak e keresett berendezéshez a mezőgazdasági üzemek. — Valóban így van, az első kalkuláció óta már egy újabbat készítettünk, amely máris több száz forinttal alacsonyabb ár kialakítását teszi lehetővé. Olajfűtéses légfúvó Ezután egyéb, a mezőgazda- sági üzemeket segítő berendezések gyártására fordul a szó. Az elmúlt év végén kezdték készíteni az olajfűtéses légfúvó berendezéseket. Kétszáz darabot szállítottak a termelőszövetkezeteknek istállók, baromfiólak fűtéséhez. Az idén újabb háromszázat gyártanak, jövőre pedig ötszázat. A ktsz vezetői, újítói mindig törik valamin a fejüket. Csontos Károly modern elárusító pavilonok tervrajzait mutatja. — Egyelőre két típust gyártunk. Ez a kisebbik tervrajza, de itt a nagyobb is, mely 3x3 méter alapterületű és a termelőszövetkezeteknek különösen tudom ajánlani. Nagyon alkalmas tej-, zöldség, gyümölcs árusítására. A Kereskedelmi Tervező Intézet tervdokumentációja alapján készítettük, némi módosítással. Megjegyzem, csak közművesített területen lehet felállítani, mert vízvezetékkel, villannyal terveztük. — Az idén már láthatunk ilyen pavilonokat? — Az ország minden részéből nagy az érdeklődés. Már ez évben a Balaton környékén üzemeltetni alkarnak néhányat. Erősödő kapcsolatok A pavilongyártás kapcsán kerül szóba, hogy a gazdasági reform előkészítése során máris nagyobb az önállósága a ktsz- nek. Ez segíti a kezdeményezéseket, az újra való törekvést. A mezőgazdasági üzemek fejlődése mindinkább sürgeti olyan berendezések, gépek gyártását, amelyekből a gyáripar még nem készít elegendőt. Ez törvényszerűen elősegíti a termelőszövetkezetek és a ktsz-ek közötti kapcsolatok erősödését. K. S. A múlt évben új vállalat kezdte meg a munkát a megszűnt kendergyár helyén Kisszálláson: a Textilhulladék és Fonalosztályozó Vállalat kender üzeme. Leszerelték a villogókésű tilológépet, „elköltöztek” a csillét vonszoló kis szamarak, helyüket forgolódó teherautók, zakatoló kártológépek foglalták el. A kender áztatása, tilolása helyett most már a kóc szalagosí- tását végzik a kötélgyártás részére. De nemcsak alapanyagot készítenek, hanem megkezdi a kötél gyártását is. Tóth Mihály és Babanyecz Imre egyenkén már 160—170 szál 30 méteres, vagon lekötésre használt műszaki kötelet készítenek naponta. Aki mostanában a megyeszékhely piacát látogatja, a megszokott csoportosulásokon felül újabbat is tapasztalhat. Reggel hattól sokszor a Kenyér a standon „Amióta kapható, csak a maguk kenyerét veszem. Ne feledkezzenek már meg rólam.” — .Röggel hogyan juthatnék egy szép könyérdélutáni órákig tart ez a „zarándoklás”; s a so- höz?” — tudakozódik Juhász néni is. — „Hat- rok nemhogy ritkulnának, inkább gyarapodnak, kor nyitunk, tessék bátran jönni!” — hangzik Az elárusító helyen — amely előtt hol fegyel- a válasz. mezetten, hol vásárlóknál nem szokatlan idegességgel sorjázik a nép — egyelőre még a kecskeméti Aranykalász Tsz „cégtábláját” De nézzünk el a tsz kenyérüzemébe is, a Kaszap utcán, ahol Czakó Pál, a mester másodmagával formázza a pompás cipókat. Nem látni. Rövidesen azonban új táblát kap a he- egészen egy hét alatt háromszoros ütemet vol- lyiség, hiszen a gazdaság nemrég a Magyar— tak kénytelenek kialakítani, akkora az igény, Szovjet Barátság Tsz-szel „lépett frigyre”. És hogy mi az, ami ezt a nyüzsgést, elevenaz érdeklődés jó ízű termékük iránt. — Legalább ötvenen-hatvanan nyitnak ránk seget, vásárlókedvet kiváltja. Pillantsunk be napjában itt az üzemben is. Sajnos, hiába: a ragyogóan tiszta stand belsejebe, ahol a pol- árusítás csak a piacon van — mondja Czakó cokat mosolygó, magas hatu, étvágy gerjesztően pái. aki éjfél óta van talpon, s a lisztszitálás, illatozó kenyerek garmadája uralja. Alig több kovászolás, dagasztás, szakítás, vetés — és ki mint egy hete, hogy az új mechanizmusnak tudja még hányféle művelet — után hajnali elébe lépve — a tsz piacra lepett ezzel a csábító kínálattal, de az érdeklődés iránta, s a növekvő igény: önmagáért beszél. három óra körül nyúlt be lapátjával az első ropogós, szőke cipókért. Az olajfűtésű kemence .. egy vetésre csaknem három mázsát fogad a Vörös Janos üzletvezető szavaiból megtud- belsejébe, össze-vissza pedig naponta mintegv hogy I7'ar 1961-ben üzemben volt a zöld- félezer, kétkilogrammos kenyeret '/érméinél ségféléket forgalmazó elárusító helyük. A rákövetkező évben a tsz baromfitelepe jó eredményekkel járult hozzá a lakosságnak csirkehússal való ellátásához. A* minőség azóta is változatlanul első osztályú, a felhozott menyketten! Reggel fél hatkor indul a tsz fogata az eb- szállítmánnyal a Kaszap utcából a közeli púra. S hatkor már „függönyhúzás” van az elá; szempont a remek áruval kapcsolatban betöltött árszabályozó szerepük sem. A szabadpiaci árakhoz képest ők — mintegy 25—30 százáléknyiség pedig mind nagyobb. És nem utolsó ,sít° ® szüntelen megújuló igén;. J két folyamatosan kielégíthessék. Kenyér... Mindennap megújuló, éltető igén. legelemibb, s mégis legfőbb szükségletünk... kai olcsóbbak! Szamócájukkal — amelyből A Magyar—Szovjet Barátság Térmelőszövetke- tavaly 85 mázsányi kelt el —, meg almával és zet megérdemelt sikert aratott kezdeményezése őszibarackkal harmadik éve uralják a piacot, nem boszorkányság. Csak éppen az élet igazo Ilyen előzmények után az újonnan létesített dása a követelményekhez. Jót és még jobba1 árushelyen március 19. óta a „Magyar—Szov- adni, ugyanazért az ellenértékért: ez a törekiét” kenyere is ott kínálja magát. vés vezérli őket. S hogy ennek legjobb tudá Míg az üzletvezetővel beszélgetünk — pilla- suk szerint meg is felelnek: ezt bizonyítják r ratnyilag „üzemszünet” van, új szállítmányt tömött, hosszan kígyózó embersorok a piac várnak, csak a sorban állók száma szaporodik bódé „portálja” előtt, egyre —, szinte percenként érdeklődők jönnek,
