Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
Ha letelik a büntetés r I . I p « Lombot növesztett a márciusi fagy? LGVClGt hajtott a la. Levelet rezgetnek a tavaszi szelek? Ne higgy a szemednek. Nyájas Olvasó! (Tóth Sándor felvétele.) A fekete pontok: — szürke verebek. Január 1-től módosítják az alapbérrendszert A gazdasági bizottság határozata Pár hónappal ezelőtt már írtunk azokról a jogszabályokról, amelyek a börtönből szabadult személyek újbóli munkába állítását, életének rendes mederbe terelését hivatottak szolgálni. Ezek a jogszabályok gyakorlati utasításokat is tartalmaznak az illetékesek részére, s mintegy „zöld utat” kívánnak biztosítani a büntetésüket letöltött embereknek ahhoz, hogy becsületes munkásként ismét beilleszkedjenek a társadalomba. A NAPOKBAN körutat tettünk a megyei főügyészség, a megyei rendőrkapitányság és a megyei tanács vb egy-egy, ezzel a problémával foglalkozó képviselőjével. Felkerestük azokat, akik naponta találkoznak ilyen emberekkel, ß így képet alkothattunk róla, hogy az elmélet érvényesülhet-e a gyakorlatban. Sajnos, nem a legjobb tapasztalatokkal tértünk vissza a megyei kőrútról. Mint ahogyan ezt már előre is sejteni lehetett. Nem a vonatkozó kormányrendeletben megfogalmazott szándékkal van baj, hiszen az kétségtelenül humánus és szocialista. A végrehajtási utasításként kiadott jogszabály is optimálisan körvonalazza a teendőket, a segítés eszközeit, módját. Hiba azonban, hogy egyik sem veszi figyelembe a reális lehetőségeket, s így gyakorlati érvényesülésük szinte lehetetlenné válik. Az említett két szabályozás nem számol egy-egy helyi tanács gazdasági, szociális lehetőségeivel, s ezáltal a megoldhatatlan problémák sokaságát zúdítja az illetékes előadóra. A szabadságvesztésből szabadult személy ugyanis nyolc napon belül köteles jelentkezni annál a tanácsnál, ahová a börtönparacsnok az értesítést küldte. „A... tanács vb gondoskodik arról, hogy a szabadult személy rendszeres munkát végezhessen...” — olvassuk a rendeletben. Gyakorlatilag azonban másképp fest a dolog. A dunavecsei járásban például a múlt évben és ez év márciusáig összesen 34 fő szabadult, ennyien jöttek haza különböző börtönökből. Közülük tizenhármán kérték a mun- kábahelyezést, de csak egy embernek tudtak állandó foglalkozást biztosítani. Nagyobb baj azonban, hogy 21 szabadult nem is jelentkezett, s ezek — hosszabb, rövidebb idő után — ismét a rendőrség kezére kerültek, mint munkakerülők. Kivéve azokat, akik „saját szakállukra” el tudtak helyezkedni. S itt mutatkozik meg a jogszabálynak az a fogyatékossága, erőtlensége, hogy nem számolt a börtönből szabadultak szubjektív beállítottságával. Ez elsősorban azokra vonatkozik, akik többszörös visszaesők, megrögzött bűnözők. Persze, kivétel van. De a problémát nem ezek jelentik. V. P. PÉLDÁUL a múlt év májusában szabadult Sopronkőhidáról, ahol lopás, tiltott határátlépés kísérlete miatt négy évet és két hónapot töltött. A tanácsi és társadalmi szervek által felajánlott munkalehetőséget nem fogadta el, az ország területén cél nélkül csavargóit, családjával nem törődött, különböző bűncselekményeket követett el, s jelenleg előzetes letartóztatásban van. Esete nem egyedüli, s az ilyen „életpályák” kapcsán felmerül a kérdés: mit lehet tenni velük? Tény az, hogy még annak a szabadultnak is nehéz a helyzete, akiben egyébként megvan a jó szándék: dolgozni akar, becsületes életre szeretne berendezkedni. Tegyük fel azonban, hogy lakóhelyéről kitiltották és más községben, városban talál munkát. Albérletet nem kap — mert börtönből jött. A 9/1966-os Eü. M. utasítás szerint a tanács átmeneti, vagy munkásszálláson kellene, hogy elhelyezze. Ügynevezett átmeneti szállás megyénk azonban egyetlen egy sincs. A munkásszállások pedig — amint a NEB egyik vizsgálata megállapította — eléggé zsúfoltak. Az előítéletekről nem is beszélve. AZ IDEÁLIS körülményekre kialakított rendelet és annak végrehajtási utasítása tehát a gyakorlatban nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem válik be. Tegyük hozzá, hogy nem is egyszerű dolog ennek a problémának a megoldása. Minden esetre dicséretes törekvés, hogy intézményesen foglalkozunk a börtönből szabadult emberekkel, s ha csak töredéküket sikerül is visszatéríteni a becsületes emberek társadalmába, megérte a fáradságot. Hiba volna az is, ha a szabadságvesztésből szabadult emberekkel való törődést csupán jogszabályi kötelességnek tekintenénk. Éppen olyan társadalmi feladattá kell ezt tenni, mint a bűnmegelőzést, az alkoholizmus elleni küzdelmet, a fiatalok kisiklásának megakadályozását. Nem szabad tehát előfordulni olyasminek, hogy valakit csak azért nem alkalmaz a vállalatvezető, mert börtönből jött, azért nem kap albérleti szobát, mert most szabadult stb. Előlegezzük ezeknek az embereknek a bizalmat, bánjunk úgy velük, mintha misem történt volna, ne szenvedjenek hátrányos megkülönböztetést azért, amiért már megbűnhődtek. A dolog természetesen kétoldalú: nekik is arra kell törekedniük, hogy ezt a bizalmat megérdemeljék, ne éljenek visz- sza vele stb. Van erre is példa: Cs. J. több, mint három évet töltött börtönben lopás, ittas vezetés miatt. Közel egy éve szabadult, azóta becsülettel dolgozik, panasz nincs rá. ELSŐSORBAN tehát nekik kell bizonyítaniok. Mi azonban ne vegyük el a lehetőséget ettől, adjunk módot a megjavu- lásra. De ne úgy, mint a MÁV egyik pályafenntartási főnöksége, ahol nyolc hónap fizetésnélküli szabadságot engedélyeztek V. V. Miklósnak, aki társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt börtönbe „vonult”. Ne így törődjünk az emberekkel, mert ebből azt látja — s a fenti esetben így is van —, hogy felettesei nem veszik komolyan a jogerős ítéletet. Ne az elítélt bűnözővel szemben legyünk bizalommal, hanem a büntetését letöltött ember iránt. Gál Sándor PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85 Index: a OH Az SZMT könyvtára gondoskodik a KISZ nyári táborok könyvellátásáról A szakszervezetek megyei tanácsának könyvtára ez évi munkatervében is jelentős kulturális feladatokat vállalt. Kiemelkedik ezek közül, hogy felméri a KISZ nyári építőtáborok könyvellátásának helyzetét ás a jelentkező igénynek megfelelően kihelyezett könyvtárat létesít a táborokban. Ugyancsak felmérést végeznék a könyvtár munkatársai az iparitanuló-iskolákban és ahol arra szükség van iskolai kölcsönző könyvtárat állítanak fel. Fontos munkát végeznek a könyvtár munkatársai, amikor a szocialista brigádok, a vidékről bejáró dolgozók, továbbá a MEDOSZ-hoz tartozó üzemegységek munkásainak olvasási igényét is felkutatják. Igaz, gyalogolni jó. Az embert és produktumait közelről s mélyen úgy ismerjük meg, ha vele, illetve közöttük elidőzünk. Szót érteni sosem lehetett „lóhátról” vagy „volán mellől”. Változásokat azonban autóról is észre lehet venni, ha kifigyel az ember. KISKŐRÖSÖN szaladunk át. Persze, a városiasodó község közepén mindenekelőtt a megye új „Corvin” áruháza vonja magára a szemet. Mikor azonban a tanácsházán túlhaladva, a szülőotthon fíjlől kipillantunk a kis parkra, feltűnik a változás. No nem nagy. mindössze pár négyzet- méternyi betonplatzról van szó, melyet a legutóbbi hetek egyikén varázsoltak oda. Nem „költségvetési szintű” létesítmény ez az apró terecske. de abban a szférában, ahol a lakosság iránti figyelmességet szoktuk emlegetni. dicséretes kis tanácsi alkotás. A jelölőgyűléseken kérte a lakosság, létesítsenek ezen a ponton egy autóbuszvárót a Szeged—Dunaújváros gyorsjárathoz. Megvan. A felvetés alighogy bekerült jegyzetként egy noteszba, intézkedéssé változott. KIS-BÖCSÄN azt emlegették a választók, milyen jó volna, ha rövid időn belül náluk is lehetne tv-műA gazdasági bizottság jóváhagyta az irányelveket, amelyek alapján az új gazdasági mechanizmus bevezetésével összhangban 1968. január 1-től módosítják az alapbér és besorolási rendszereket. Mint a Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották, az eddigi alap- bérredszeren azért kell néhány módosítást végrehajtani, hogy a vállalatok vezetői szabadabb kezet kapjanak a helyileg legmegfelelőbb bérarányok kialakítására, a jobb munka nagyobb anyagi elismerésére. Január 1- től több korlátozást feloldanak. A teljesítménybérben dolgozó munkások alapbérének felső határa eddig alacsonyabb sort nézni, filmvetítést, rendezni. Az iskola kiválóan alkalmas lenne ilyen értelemben is kulturális központnak... Csak- hát még egy aggregátor sincs. A jelölt. Csizmadia Tibor már akkor tudta, hol van megoldás. Xmrehegyen épp akkoriban vált feleslegessé egy aggregátor. Azóta a masina kis-bócsai „illetőségű” lett. A legrövidebb úton áthelyezték. Hozzájárulással; Csizmadia Tibort azóta ismét a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnökévé választották. SOLTVADKERT Aki a belvízfeltörések idején haladt keresztül a községen, siralmas állapotban láthatta a futballpálya környéki utcákat. Víztükör alatt voltak. A jelölőgyűlések erre az időre estek. Nemcsak a választásokra készítették fel a lakosságot, hanem kiindulói lettek egy gyors összefogásnak is. A lakosok, a szakszövetkezetek, a tanács irányítása mellett ellentámadásba mentek; a belvízzel szemben. Rövid napok alatt homokkal hordták, töltötték fel az utcákat, s a pálya veszélybe került részét. Aki ebben az időben járt arra. azt gondolhatta, valami különleges „homokhasznosítás” folyik ezekben az utcákban. Ne«* is tévedett. W volt, mint az időbéreseké. A jövőben ennek fenntartására nem lesz szükség, mert a vállalatok érdekeltsége nélkül is megakadályozza a teljesítménybéres keresetek indokolatlan és túlzott növekedését. Ezért a teljesítménybérben dolgozók alapbérének felső határát az időbérezésével azonos szintre emelik. Vállalatainknál sok kiváló képességű, nagy gyakorlattal rendelkező műszaki és gazdasági szakember dolgozik beosztottként. Munkájuk fokozott anyagi elismerésére bizonyos bérhatáron felül eddig csak akkor volt mód, ha vezetővé nevezték ki őket, holott az egyébként kiváló szakemberek nem mindig alkalmasak vezető állásra. Most lehetővé válik, hogy a kiválóan dolgozók beosztottként is elérhessék a vezetők bérszínvonalát. Műszaki és gazdasági tanácsadói munkaköröket létesítenek számukra, havi 3500—5500 Ft közötti alapbérrel. A vállalat vezetője dönti el, hogy ebbe a munkakörbe hány dolgozót sorol be, felsőbb szervek ebbe nem szólnak bele. Az igazgatónak továbbra is módja lesz, hogy az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalon dolgozó alkalmazottak részére személyi fizetést állapítson meg ötezer forintig, illetve a munkakörre előírt felső bérhatárnál harminc százalékkal magasabb összegig. Egyedüli kötöttség, hogy ez az emelés az alkalmazotti létszámnak legfeljebb tíz százalékára terjedhet ki. Itt az a leglényegesebb változás, hogy a jövőben a magasabb személyi fizetéseket is az igazgató, s nem a minisztérium állapítja meg. Az említett változások természetesen nem általános béremeléseket jelentenek, csupán arról van szó, hogy a vállalatok — ha ezt a vállalat érdekei megkövetelik és arra anyagi lehetőségük Is van — többet fizethetnek egyes dolgozóiknak, vagy a dolgozók egyes csoportjainak, mint eddig. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalat az eddiginél jobban, gazdaságosabban termeljen, nyeresége fokozódjék. A nagyobb nyereség az alapbéren túl jutalmak, prémiumok formájában is lehetővé te- | szí a jövőben az arra legérde- j mesebb dolgozók keresetének J növelését. (MTI) A jelöiőgyűlések óta
