Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-01 / 77. szám
MEGALAKULT A MEGYE „PARLÄMEHTf ■’TT BB (Folytatás az 1. oldalról.) dalműnk közös céljait szolgálják — felkarolására, támogatására hívta fel a figyelmet. Az ülés további részében az öt járási jogú városi és hét járási tanács végrdhajtó bizottságának tagjait és vezetőit erősítette meg a megyei tanács. Ez után dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnöke jelentkezett szólásra. Dr. Varga Jenő felszólalása Tisztelt Tanácsülés! Tisztelt Országgyűlési Képviselők! Kedves Vendégeink! Engedjék meg, hogy a most megválasztott végrehajtó bizottság nevében köszönetét ságát, hogy továbbra is hasonló aktivitással segítse és egyben ellenőrizze a megválasztott tanácstagok, illetve testületek tevékenységét. A választási előkészületek fontos jellemzője, hogy pártunk Kedélyes eszmecsere a tanácsülés szünetében... mondjak azért az előlegezett bizalomért, amely megválasztásunkban jutott kifejezésre. Egyúttal kérem a Tanácsülés felhatalmazását, hogy első ténykedésünkként megyénk lakosságának, választóinknak mondjunk köszönetét azért a bizalomért,-, amellyel a március 19-i választásokon bennünket a megye “államhatalmi testületébe küldtek, s a választási előkészületek során és a választás napján ismét hitet tették pártunk és kormányunk politikája mellett. Kérjük megyénk lákosIX. kongresszusa határozatának megfelelően, a Hazafias Népfront igen aíktív közreműködésével, a szocialista demokrácia további szélesedésének jegyében zajlottaik le. A mintegy huszonegyezer, jelentős részben pártonkívüli választópolgár a tanácstagokhoz hasonlóan 4 éves időtartamra kapott megbízatást arra, hogy különböző választási szervek — választási elnökségek, választókerületi bizottságok — tagjaként tevékenykedjen, segítse a tanácstagok munkáját. Foglalkozunk a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatokkal Használjuk fel az alkalmat, ■hogy köszönetét mondjunk a választási munkában résztvevő aktivistáknak, párttagoknak és pártonkívülieknek, a sajtó-, a párt- és tanácsapparátus dolgozóinak, akik sokszor nehéz körülmények között odaadó,, lelkes munkával szervezték a jelölőgyűléseket, segítették a választási előkészületeket, nagyszabású felvilágosító munkával a választók százezres tömegeinek kollektív eszmecseréjévé tették az előkészületek időszakát. Megyénk lakosságának több mint • 52 százaléka részt vett a jelölőgyűléseken, véleményét nyilvánította a párt politikájáról, bírálatot mondott a helyi szervek munkájáról, javaslataival segítette a további előrehaladást. Különös érdeklődésre tarthat számot a jelölőgyűlésen elhangzott felszólalások elemzése, melyek jól bizonyítják, hogy az elmúlt négy évben kedvező fordulat állt be megyénk dolgozóinak mindennapi életében. Jól érzékelhető a felszólalásokból, hogy megyénk lakosságának életszínvonal-emelkedése, munkakörülményeinek javulása maga után vonja az igények megnövekedését is. A négy évvel korábbinál sokkal nagyobb számban jelentkeztek a község- fejlesztést érintő kérdések. Megközelítően tízezer személy foglalkozott azokkal a gondokkal, amelyek nehezítik és keserítik a lakosság mindennapi életéta vízellátás, közvilágítás stb. területén. Mintegy ezer felszólaló tette szóvá az egészségügyi, a szociális ellátásra vonatkozó problémákat. Ezt követően dr. Varga Jenő hangsúlyozta: A jelölőgyűlések őszinte légköre, a választók és választottak jó együttműködése arra kötelez, hogy valamennyi tanáosszinten behatóan megvizsgálják a különböző kérelmeket és javaslatokat, karolják fel mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek megvalósítására az éves, vagy az ötéves tervekben lehetőség nyílik. Sőt, a legjobban szorgalmazott igények kielégítése érdekében szükség van a terven felüli lehetőségek kutatására, hasznosítására. zési munkába. A magasabb színvonalú tervező munka jelentős állóeszköz-fejlesztést és az eredeti tervhez viszonyítva, jelentős túlteljesítést tett lehetővé. Az állami beruházásokból 725 millió, községfej leisztésből 759 millió, mezőgazdasági beruházásból 2000 millió, felújításokból 530 millió, összesen 4014 millió forint értékű állóeszköz-fejlesztés valósult meg. A túlteljesítést az igen jelentős állami . támogatás, a KÖFA-tervek túlteljesítése, a különböző terven felüli juttatások és a lakosság nagyszerű társadalmi munkája tette lehetővé. Az egyre fokozódó lakossági összefogásra legyen szabad jellemzésül elmondani, hogy míg 1958-ban mindössze 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, addig 1962- ben már 20 millió, 1.966-ban pedig több mint 57 millió volt a társadalmi segítség értéke. A nagyarányú állóeszköz-fejlesztés jótékonyan éreztette hatását, jelentős része volt abban, hogy gazdasági életünk valamennyi területén termelés-, jövedelememelkedés következett be. Eredményes volt az áldóeszköz-fejlesztés, a kommunális, községfejlesztési és lakásépítési területen. Az elért fejlődés e téren semmiféle korábbi időszakkal nem hasonlítható össze. Különösen a kommunális ellátásban nagy az előrehaladás. A megye lakosságának jelentős része már egészséges ivóvizet fogyaszt, nagy mértékben javultak az út- és járdaviszonyok és a külterületektől eltekintve jelentős lépéssel haladtunk előre a lakások villanynyal való ellátásában. Az egészségügy fejlesztésében is igyekeztünk lépést tartani a rohamosan növekvő igényekkel. Húsz százalékkal növekedett a kórházi ágyak száma, felépült a kalocsai tbc-kórház, a bácsalmási belgyógyászat. Egészségügyi célokra 124 millió forintot fordítottunk. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy különösen Kecskeméten komoly gondokkal kell szembenézni és átmenetileg a lakosság egészségügyi ellátása a korábbi színvonalon is nagy nehézségekbe ütközik. Bár megyénk kulturális elmaradottságának felszámolásában értünk el haladást, a külterületi lakosság helyzete miatt még az országos átlag alatt vagyunk e területen. A művelődési állóeszközök fejlesztésére több mint 150 millió forintot fordítottunk. Néhány község kivételével már mindenütt van kultúrotthon. Az országos átlagot meghaladó ütemben fejlődött az óvodai férőhelyek, középiskolai osztálytermek száma. Az állóeszköz-fejlesztés mellett igen nagy jelentősége van tanácsaink munkájában a költségvetési gazdálkodásnak. Amíg a beszámolási időszak kezdetén évi átlagban mintegy 700 millió forintot fordítottunk költségvetési kiadásokra, addig az 1966. évi költségvetés már meghaladta a 900 millió forintot. A költségvetési kiadásokra jellemző, hogy azoknak csak csekély hányadát teszik ki az igazgatási költségek. Több mint kétharmadát egészségügyi, szociális és kulturális célokra használják fel. Növekszik a jogkör és önállóság A lakosság támogatja a tanácsok munkáját A megyei tanács vb-elnöke ezután elemző áttekintést adott az elmúlt időszak eredményeiről, külön hangsúlyozva a terv- és költségvetési munka jelentőségét. — A szocialista társadalom építése tudatos, tervszerű munkát igényel nemcsak népgazdasági, hanem megyei, városi, járási, községi szinten is — mondotta. Az elmúlt tanácsciklusban a tervezői munka megjavítására elkészítettük a megye húszéves távlati fejlesztési tervét, s azon belül a harmadik ötéves tervet. A terveket komplex módon egymáshoz való kölcsönhatásukban vizsgálva készítettük. A korábbi évekre jellemző ágazati, szemléleti tervezést igyekeztünk beilleszteni a területi szerveTanácsaink végrehajtó bizottságai hozzáértőm bánnak a költségvetéssel, tudatában vannak a pénzügyi fegyelem, a pénzgazdálkodás fontosságának. Kiválóan képzett szakapparátus áll rendelkezésünkre a feladatok jó végrehajtására. Költségvetési gazdálkodásunk további javítása mégis együk legfontosabb feladatunk az előttünk álló időszakban. Az új gazdaságirányítás ugyanis jelentősen növeli a tanácsok hatáskörét és érdekeltségét a költségvetési gazdálkodásban. Az új rendszerben tanácsaink hosz- szú távra, előre megszabott bevételi forrásokkal és önállóan meghatározott kiadási tervekkel dolgoznak. Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! A harmadik ötéves terv végrehajtása során figyelembe kell venni azokat a változó követelményeket, amelyeket a gazdaságirányítás új rendszere támaszt a tanácsokkal szemben. A IX. pártkongresszus gazdasági mechanizmus reformjára vonatkozó határozatainak értelmében a tanácsok területük gazdasági irányításában, a tervezésben az eddiginél több jogot, nagyobb önállóságot kapnak. A nagyobb önállóság egyrészt abban jut majd kifejezésre, hogy megszűnik a gazdaságirányítás eddigi tervlebomtá- sos rendszere és a népgazdasági terv keretén belül a tanácsok maguk állítják össze terveiket, gazdasági programjaikat. A megvalósításhoz szükséges kereteken belül növekedni fog a helyi források aránya. Ez előtérbe helyezi a városi, járási és községi tanácsok tervező munkájának jelentőségét. A növekvő tanácsi önállóság egyik fontos feltétele az, hogy a tanács valóban gazdája legyen területének. Ezért tanácsainknak fel kell mérni a lakosság megváltozott életkörülményeiből adódó igényeket, tervezni azok kielégítését, magasabb színvonalra emelni saját koordinációs tevékenységüket, ami újabb fejlesztési forrássá is válhat. A költségvetés vonatkozásában fel kell készülni a három, majd öt évre szóló költségvetés készítésére. bonyolódik le. A tanácsok feladatai a jövőben a következőkben foglalhatók össze: Érvényesüljön még jobban a szocialista demokrácia Továbbra is el kell látniok a mezőgazdasági, hatósági feladatokat, ilyen az állategészségügy, növényegészségügy, föld- rendezés, adóztatás, stb. Feladatuk marad a területi fejlesztés általános elveinek meghatározása, s részben beruházások útján a termelés befolyásolása, javaslatok kidolgozása a tsz-ek számára, a gyenge termelőszövetkezetek segítése, azok szervezeti, politikai és gazdasági megszilárdítása. Varga elvtárs ezután arról beszélt, hogy a tanácsoknak, szakosztályaiknak, a vállalatoknak és intézményeknek minden területen biztosítaniők kell a harmadik ötéves terv előírásainak teljesítését. Felsorolt ázonban néhány kritikus területet, amelyet behatóbb vizsgálat alá kell venni. Ily módon, a lakásépítés, ipari foglalkoztatottság, tanácsi építőipar és az egészségügyi ellátás területén vizsgálni kell azokat a körülményeket, amelyek a tervteljesítést akadályozzák. Ezzel kapcsolatban idézte a megyei pártértekezlet beszámolóját, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi alkotó munkának, a kezdeményezésnek növekvő szerepe lesz a vezetők és dolgozók körében egyaránt. A beszámoló hangsúlyozta, hogy rendelkezünk egy különösebb beruházást nem igénylő, de semmi mással nem pótolható, kimeríthetetlen tartalékkal és ez a dolgozó emberek képességeinek és alkotó kezdeményezésének tömegméretű kibontakoztatása. A kibontakozást a szocialista A költségvetésről, a KÖFA-versenv értékelésének jóvá-uij,. _.sáról és az újabb verseny meghirdetéséről határoz a tanács. Tisztelt Tanácsülés! Közismert, hogy a gazdaság- irányítás új rendszerében megváltozik a szövetkezetek állam.; irányítása. A IX. kongresszus határozata alapján érvényesül az önigazgatási elv, s megalakul a termelőszövetkezetek szövetsége. Országszerte és így megyénkben is megtartották a tsz-ek küldötteinek megyei értekezletét, s megválasztották küldötteiket az országos tanácskozásra is. Örömmel üdvözöljük a tsz-szövetségek megalakulását, s a tanácsok részéről, a legmesszebbmenő jó kívánságaink tolmácsolása mellett ígérjük, továbbra is tevékeny segítői, támogatói leszünk a szövetkezet munkájának, s minden erővel segítjük majd a megyénkben megalakuló tsz-szövetségek tevékenységét. Pártunk politikájának megfelelően egész gazdasági életünk irányításában nagyobb szerepet kap és döntő tényezővé válik a közgazdasági befolyásolás útján történő irányítás. Előreláthatóan a szervezés, a piackutatás, a vállalatokkal való közvetlen kapcsolat, elsősorban a szövetkezetek szövetségén keresztül demokrácia érvényesülése ösztönzi leginkább. A szocialista demokrácia fejlődésének alapvető feltétele, alkotó elemeinek minden színtér való megbecsülése. Ezek közül számunkra a legjelentősebbek s tanácsi demokrácia, az üzemi demokrácia és a szövetkezeti demokrácia. Ha e három területér érvényesül a demokratikus közszellem, akkor a leghatásosabt eszközöket tartjuk kezünkbe e társadalmi tulajdon gyarapítására, védelmére, a jó gazdaság: eredmények elérésére. Az elmúlt időszakban elért sikerei jórészt annak köszönhetők, hogj közéletünk minden szintjén érvényesültek az előbb hangoztatott elvek. Nagy része van a megyei lap szerkesztőségének abban, hogy nemcsak a tanácstagok, hanem a lakosság széles tömegei előtt ismertté váltak, hogj melyik járás, város, község, ts: vagy üzem ért el kíemelkedc eredményeket, amelyeket a közéletben dolgozók tevékenységével, a tanácsi, szövetkezeti, üzemi demokrácia érvényesítésévé lehetett legeredményesebbel megvalósítani. A megyei tanács elnöke végül (Folytatás a á. oldalon.)
