Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

ä lakosság tetlrekészségének jóvoltából a megyék versenyében első Bács-Xiskun

Újabb versenyhirdetés a Baján rendezett községfejlesztési nagyaktíván

„Nem, fogadkozunk, nem mondunk hangzatos ígéreteket. Annyit azért megemlítek: izgalmassá tesszük a so- ronkövetkező versenyt..

— egy évvel ezelőtt mondotta ezeket dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke a tavalyi versenygyőztes járás székhelyén: Dunavecsén rendezett községfejlesztési nagyaktíván. S amikor tegnapelőtt a bajai József Attila Művelődési Házban gyülekeztek a községi, városi, járási tanácsok képviselői, társadalmi és tömegszervezetek vezetői és a községfejlesztésben legkiemelkedőbb munkát végzett aktivisták, sokan emlegették Gajdócsi elvtárs szavait. Mert lám, nemcsak hogy izgalmasan alakult a verseny, hanem — egy évi kihagyás után — az elsőség ismét a bajai járásé lett!

Buda Gábor vb-elnökhelyettes ismerteti a KÖFA-verseny múlt évi eredményeit.

A'művelődési ház dísztermében néhány perccel fél tíz után elcsitult az élénk véleménycserék moraja. Elfoglalták helyüket az elnökség tagjai, köztük: dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, akinek megnyitó szavai után Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese emelkedett szólásra.

— Megyénk közéleti aktivistái azért gyűltek össze, hogy a község- és városfejlesztés terén végzett elmúlt évi munkáról adjanak számot — kezdte Buda elvtárs.

A gyarapodás forrásai

— Az elmúlt évi községfejlesztési munkát kedvezően formálta a párt IX. kongresszusára való felkészülés, és pezsdí- tően hatott a tanácsválasztások előkészítése is. Mint a megyei pártértekezlet beszámolója megállapította: „A megyében megvalósult kiemelkedő eredmények egyik forrása a megélénkült társadalmi aktivitás és a közélet demokratikus továbbfejlődése.”

Az áldozatkész tevékenység a munkások, parasztok, értelmiségiek közös erőfeszítése lakóhelyük fejlesztése, szépítése érdekében a községfejlesztés keretében öltött formát és a nemzeti egység-politika egyik gyakorlati megnyilvánulása is.

Beszámolója további részében Buda elvtárs ismertette, hogy az éves községfejlesztési feladatok lényeges előfeltételét jelentő pénzügyi bevételek az előző évihez képest 19,8 százalékkal növekedtek. A társadalmi munka értéke 58.2 százalékkal haladta meg az 1965. évit. a felhasznált saját anyag értéke pedig 63.9 százalékkal növekedett. A lakosság pénzbeli hozzájárulásának összege 7,9 százalékkal emelkedett a bázisévhez képest, s ezt a forrást 30

millió forint állami hozzájárulás egészítette ki.

örvendetes tény. hogy szilárduló termelőszövetkezeteink erejükhöz mérten egyre több helyen vállalják a nagyobb anyagi részvételt a lakosság igényeinek kielégítésében. A múlt évi 6.5 millió forintos hozzájárulásuk csaknem 25 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Ugyanígy dicséretes a helyi tanácsoknak a különböző bevételi források feltár4sában és hasznosításában jelentkező okos és előrelátó gazdálkodása. Ilyen volt például a házhely kialakítására igénybevett OTP- hitel is. melynek jóvoltából nemcsak alapot teremtettek a további fejlesztési lehetőségekhez, hanem jórészt házhelyértékesítésből 44 millió forinttal növelték a fejlesztési célokat szolgáló bevételeket.

A várakozáson felül kamatozott a lakosság segítőkészsége, a társadalmi munka értéke az- 1965. évi 36 millió forintról tavaly. 57. millióra növekedett, A megye egy lakosára jutó társadalmi munka értéke 101 forint 80 fillér volt — szemben a 46 forintos országos átlaggal. Ezzel az eredménnyel B'ács-Kiskun első helyen áll a megyék közötti versenyben!

Okosabban, célratörőbben

A múlt évi községfejlesztési gazdálkodás tapasztalatairól szólva elismeréssel említette Buda elvtárs a tanácsok pénztartalékolási törekvését, amely átgondolt és tervszerű munkára utal. Hiszen a több mint 50 millió forintos községfejlesztési pénzmaradvány jelentős része céltartalék, mely a megvalósítandó létesítmények anyagi fedezetéül szolgál. Méghozzá olyan törekvéssel, hogy valamely létesítmény kivitelezésének megkezdésétől funkcióba állításáig minél rövidebb legyen az idő. A korábbi évek tapasztalataiból való okulást bizonyítja ez. amikoris nem egy helyen előfordult, hogy a teljes anyagi fedezet hiányában hoazáfogtak például a vízmű építéséhez —, a lakosság jogos bosszúságára — évekbe telt. mire vizet szolgáltatott a vízmű.

Kitűnt a beszámolóból, hogy a községfejlesztési kiadások 31,9 százalékát, 41 millió forintot építési jellegű fejlesztésre fordítottak tanácsaink. Ezen belül a kulturális ágazat részesedése 51,8, az egészségügyi pedig 13,3 százalék volt. S ehhez a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyomban hozzáfűzte:

— Nem tekinthetjük kielégítőnek az egészségügyi fejlesztések mértékét. Kívánatos, hogy a harmadik ötéves terv célkitűzései sorában nagyobb részarányt kapjanak az egészségügyi létesítmények, mindenek előtt rendelők, egészségházak, orvoslakások. ..

Tavaly készült el a ktmada- csi. dunapataü, csengődi művelődési ház. NemesnáHiidva-on, Szakmaron. Bugacon általános

iskolai tantermeket, Hetényegy- házán óvodai tantermet. Kiskunhalason új bölcsődét vettek birtokba, Bácsborsód lakossága egészségházzal, a dusnokiak és homokmégyiek pedig orvosi rendelővel lettek gazdagabbak.

A vízműépítési tevékenység eredményeként a múlt évben kezdte meg működését a szabadszállási. borotai. kelebiai, kunbajai és a rémi községi vízmű, megépült 70 kilométer vízvezetékhálózat és 30 kilométer belvízlevezető csatorna. A villanyhálózat és közvilágítás fejlesztésére költött 8 millió forint csaknem 3 millióval haladta meg az előző évit. Ebből 54 kilométer villanyhálózat valósult meg és 100 új közvilágítási lámpa gyulladt ki.

Üt. és járdaépítésre 17 millió forintot költöttek tanácsaink a községfejlesztési alapból. S ennek jóvoltából 10 kilométerrel lett több a szilárd burkolatú út. és 100 kilométert tesz ki a megépített járdák hossza.

~ azonos jutalomban, 275—275

ezer forintban részesült Baja és Kalocsa város. Az erkölcsi elsőbbséget, s így a versenyzászlót Baja városnak ítélte a megyei tanács és végrehajtó bizottsága.

Az ötezer lélekszám feletti községek versenyében 1. Kis- kunmajsa (150 ezer forint). 2. Dunapataj (120 ezer forint). 3. Hai;ta és Solt (50—50 ezer forint jutalommal).

Az ötezer lélekszám alatti kategóriában 1. Kunbaracs (120 ezer forint), 2. Felsöszentiván (80 ezer forint), 3. Nagybaracs- ka és Madaras (40—40 ezer forint).

Az eredményhirdetést nagy tapssal köszöntötték a részvevők.

Ezt követően az újonnan meghirdetett verseny feüételeit ismertette Buda elvtárs. Elmon. dotta, hogy a verseny szempontjai csupán annyiban változnak az idén. hosv a községek közül az eddiri két csoport fenntartása mellett a másodvárosok és leginkább feilesztésre váró fő falvak sorából esv harmadik kategóriát hoztak létre. A cél ugyanis az, hogy me^közeittően azonos feltételek mellett biztosítható legyen a verseny tárgyilagossága. E szerint Bácsalmás. Kiskunmaisa, Tiszakéc'ke. Jánoshalma. Kunszentmik’ós, Szabadszállás. Kiskőrös. taJos- mizse, Dunapataj és Kecel kö- zött-dcülön versengés indul.

Együtt a lakossággal

A szünet után sorrakerülő vitában elősz;ör Pétiké János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke kért szót. Gratulált a

ten — még ebben az évben igyekeznek kielégíteni.

Dr. Pataki József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának megbízott vezetője a községfejlesztésen belül az egészségügyi feladatok jelentőségére hívta fel a figyelmet. Papp István, Kiskunmajsa tanácselnöke arról számolt be. milyen serkentő hatású volt a járási pártbizottság első titkárának lelkesítése: csak egy kis szervezés kellett és lám, Majsa lelkes lakossága ’ bizonyított, másfél millió forint értékű társadalmi munkát teljesített!

Harta község tanácselnöke, Nánai András, az anyagbeszerzés még mindig érezhető nehézségeiről szólt, szinte megható- dottan mondott példákat a lakosság áldozatkészségéről és javasolta: hasznos lenne összegyűjteni és közkinccsé tenni a községfejlesztési munka legjobb módszereit.

A vitát követően dr. Molnár Frigyes köszöntötte a győzteseket és kifejezte a megyei párt- bizottság elismerését a megye tanácsi, népfront, KISZ, nőtanács aktivistáinak, mindazoknak, akik dicséretes tettekkel szolgálták szeretett megyénk előrehaladását. Majd kitért a IX. pártkongresszus határozataira, melyek nyomán széles körű agrárpolitikai intézkedésekre kerül sor, tovább szélesedik a demokratizmus, javulnak a lakosság életkörülményei. Mindezekhez szervesen kapcsolódik a községfejlesztési tevékenység is, melynek jelentős szerepe van a falu és a város közötti különbség szűkítésében. •'*

Molnár elvtárs ezután átadta a győztesednek kiiáró ve—

.....

A győztesek képviselői a verseny zászlókkal.

Noha a múlt évi KÖFA-verseny eredménye a megyei tanács legutóbbi ülése nyomán már ismertté vált, mégis fokozódó érdeklődés kísérte Buda elvtárs következő szavait:

— A versenyértékelő bizottság széles körű nyilvánossággal, a verseny meghirdetésének célját mérlegelve, tárgyilagosságra törekedve igyekezett a helyezéseket megállapítani. Biztosítva ezzel, hogy a legtöbb munkát végzők erkölcsi elismerésén túl, a kitűzött jutalmak élvezői is azok legyenek, akik a legnagyobb aktivitással tevékenykedtek az elmúlt évben.

Az értékelés szerint a helyezések a következők: A járások versenyében: 1. a bajai járás. (Jutalomösszege: 350 ezer forint.) 2. Kalocsai járás (jutalma: 250 ezer forint). A városok versenyében — tekintettel a minimális pontkülönbségre —

győztes bajai járás vezetőinek és lakosságának. Majd meleg szavakkal emlékezett meg a kalocsai járás lakosságának aktivitásáról, ahol az egy személyre jutó társadalmi munka értéke elérte a 171 forintot.

Dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke a községfejlesztési munka politikai jelentőségét hangsúlyozva többek között elmondotta: „Rájöttünk, meg kellett tanulnunk, mennyire szükséges támaszkodnunk a lakosságra. Ez a felismerés egyre szélesebb körű. Igazolták ezt a jelölőgyűléseken elhangzottak, ahol nemcsak kértek a felszólalók, hanem tanácsokat adtak, segítséget kínáltak a megoldáshoz ...”

Nagy tetszés fogadta Kemény László szavait, aki a DÁV Bajai Üzletigazgatósága nevében tett vállalást: a jelölőgyűléseken felvetett közvilágítási igényeket — a lehetőséghez mgr;

zászlókat és jutalmakat, majd 75 kiemelkedő munkát végzett társadalmi aktivistának nyújtotta át a megyei tanács községfejlesztési emlékérmét.

A nagyaktíva záróakkordja dr. Varga Jenő elvtárs összefoglalója volt. Ennek során a megyei tanács vb-elnöke részletesen kitért a helyi tanácsoknak a gazdaságirányítás új rendszerében várható nagyobb önállóságára, s az ezzel párosuló nagyobb kötelezettségekre.

— Ezekről sokat fogunk beszélni még — mondotta —, de már most szükséges általánossá tenni a községfejlesztésben alkalmazott legjobb módszereket. Azokat a községeket kell modellnek tekinteni, ahol a helyi tanácsok a lakossági ellátással, beleértve a szolgáltatást, kereskedelmet stb., a legbehatóbban, legeredményesebben foglalkoznak.

E. L