Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-26 / 97. szám
I9CT. április 86, szerda S. oldal otthon maradnak Ma még gond és sokáig gond Is marad a pályaválasztás. A kapitalizmusban a munkaerőgazdálkodás „automatikus” szabályozója a megélhetés kényszere. Nálunk nincs munkanélküliség. A kényszer helyébe a tudatos elemek lépnek. A pályaválasztási tanácsadás és a nevelés. Köteteket írtak már erről és éppen a napokban tárgyalt róla a Megyei Pályaválasztási Tanács is. A helyzet a mezőgazdasági területeken a legnehezebb. A termelőszövetkezetek „elöregszenek”, a fiatalok pedig nem akarnak otthon maradni. De az utóbbi egy-két évben akad számos jó példa is. Lássunk egyet: Dunatetét- lent. Kis falu, Solt közelében. Egykori grófi uradalom. Ma kitűnő eredményeket felmutató termelőszövetkezet gazdái lakják. Az- általános iskola nyolcadik osztályában 12-en végeznek az idén. Négyen középiskolába jelentkeztek, négyen ipari szakmunkásnak. Négyen pedig otthon maradnak. Miért? Mik a terveik? Beniczky Mária a legjobb tanuló közülük. 3,7 volt a félévi tanulmányi átlaga. Esetleg gimnáziumba is pályázhatott volna. Az igazat megvallva ő még nem is tett le végképp arról, hogy elkerüljön a faluból. Csak fél lábbal kötődik ide, az édesanyja tsz-tag, az apja távolabb, egy állami gazdaságban dolgozik. Marika egyelőre szintén a termelőszövetkezetben dolgozik majd, de úgy tervezi, hogy később, ha'”nagyobb lesz, jelentkezik Kalocsán, a kórházba, ápolónőnek. Miért? A vállát vonogatja: i,Tetszik...” Rendben. Hacsak nem kezd addig gondolkodni, hogy érdemes-e? Mert Boldizsár Észté már végleges nek tekinti le endő munka körét. A nővé re sertésgondozó. Kitűnőer keres. Eszti kijárt hozzá má> eddig is. Ismeri a munkái Talán ez az oka, hogy a tanulással nem igen törte magát, alig közepes. Kérdezem, nem gondolt rá, hogy elvégezzen egy szakmunkásképző tanfolyamot? Nem. Itt még nem szokás ... Megtalálja-« majd a boldogulását a tsz-ben? Nem kétséges. Boldi- zsárék szinte egy ingben jöttek ide a felszabadulás után Békésből. S ma — jól állnak. Mindenük megvan. Közepes ta H nuló Molná Magdolna is Nála sem hiányzanak az otthoni jó tapasztalatok, amikor a faluhoz köti a jö vőjét. Az édesapja és a bátyja 60 ezer fo rintot kerestek tavaly a termelőszövetkezetben, s keresett az édesanyja is. Miért vágyódna el segédmunkásnak a városba? Itthagyni a kényelmes otthont, jó keresetet? Hiszen Dunatetétlenen ma már a szórakozás, kulturálódás, még a sport lehetőségeit is megtalálja. Az itthon maradók között akad egy fiú is. Gelencsér Jóska. Nem a szüleinél él, hanem a nagybátyjáéknál, aki juhász, s az lesz Jóska is. gatják, ha el akar menni. Igye- Eredetileg ugyan úgy képzel- keznek ilyenkor a szülőket is te, mint a legtöbb falusi f;'V meggyőzni. Talán épp ezért hogy traktoros lesz. De hívtál a tsz-be, kise gíteni, a nagy bátyja melle már a múl' nyáron is. S látta, ' milyen az a munka kedve támad! hozzá. Ezzel elérkeztünk az egyik legfontosabb tanulsághoz: nagy “akarta! szerepe van a pályaválasztás- adas a •|a uKat aKar->a- ban a jó tapasztalatoknak. Ezek van foganatja mindinkább annak is, ha a gyereket tartóztatják. Gyerek, szülő látja, hogy őszintén a javukat akarják. Társadalmi méretekben ugyanez a pályaválasztási tanácsadás célja. Pedagógusnak, helyi szerveknek, sajtónak; mindenkinek, akinek része lehet bei.ne, az a feladata, hogy a tények segítségével beláttassa: a pályaválasztási tanácsM ester László Bényei Mihály igazgató és Molnár Istvánné osztályfőnök megbeszéli a nyolcadikosok pályaválasztását. a gyerekek mindannyian ismerték azt a munkát, amire vállalkoznak. Próbálták... s beleízleltek abba, amit úgy hívnak, hogy a munka öröme, a hasznosság érzése. A másik fontos hatás természetesen az iskolai nevelés. Hiszen még nem elég érettek ahhoz, hogy önállóan mérlegeljenek, döntsenek. Segíteni kell nekik. Gyakran, sajnos a szülők rossz befolyásával szemben is. Bényei Mihály iskolaigazgató a megmondhatója, hányszor megesik, hogy a gyerek hallgatna az okos szóra, belátja, hogy gyenge tanulmányi eredménye miatt hiába pályázna középiskolába, szakmát pedig itthon is tanulhat, a tsz-ben. De a szülők egyre csak azon vannak, hogy: el a faluból!... Igaz viszont, hogy most már egyre többen vsszajönnek. Előfordul, hogy a középiskolából is. Ez ugyan nem éppen jó, de mutatja, hogy mennyire j ö- v ő n e k, biztos megélhetésnek tekintik már a mezőgazdasági pályát Molnár Istvánné a nyolcadikosok osztályfőnöke. Igen élénken emlékszik rá, hogy öt éve, amikor Dunatetétlenre került, az akkori nyolcadik osztály 22 tanulójából jóformán senki se akart itt maradni. Egyre csak az iparba! Akárminek. Most már szállingóznak vissza. Ez érv is a pedagógusok kezében: „Látod, nincs annak értelme, hogy elmenj. Más, ha Jobban tanultál volna. Akkor lehetne belőled mérnök, tudós, akármi. De kérdezd csak meg, milyen az, albérletben, munkásszálláson zsúfolódni, keveset keresni idegenben. Itthon meg édesapádék házat építettek ...” És így tovább, számtalan érv, példa, megjegyzés, beszélgetés. Az is szerepel köztük, hogy a tsz tejházat épít, meg istállót. Kell oda a jó munkás. A dunatetétleni iskolában már az ötödik osztálytól megindul a céltudatos munka. Ez nem valamiféle mlndenáron való agitáció az otthonmaradás érdekében. Amelyik gyerek különösebb képességeket árul el a tanulás, vagy egyféle szakma iránt, azt a pedagógusok támoElkészült a mélykúti könyvtár A mélykúti tanács hatszázezer forintos költséggel újjáépítette a községi könyvtárat. Az új kulturális létesítményt április 30-án, vasárnap avatják fel. Ünnepi beszédet mond Madarász László, a megyei tanács vb-elnökKelyettese. Várják az ünepségre Szabó Pál kétszeres Kossuth-díjas írót, megyénk országgyűlési képviselőjét is. Harminc rövidfilm műsora IV SZERDA 9.40: Iskola-tv. — 14.50: Iskola-tv. — 16.55: Hirdetések. — 17.05: Hírek. — 17.10: Riportműsor. — 17.25: Népszerű tudományos film. — 17.55: Műsorismertetés. — 18.00: Tv-újdonsá- gok. — 18.15: Kiváncsiak egyesülete, — 19.00: Tv-tribün. — 19.30: A tv postája. — 19.45: Intermezzo. —19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv- híradó. — 20.30: Hirdetések. — 20.37: Játékfilm. — 22.00: Hirdetések. — 22.10: Tv-hfradó. A tavaszi hónapok több mint 30 rövidfilm-újdonságot ígérnek a mozilátogatóknak. A bemutatásra kerülő alkotások között több a magyar, közülük is kiemelkedik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára készült dokumentumfilm, a Vörös jelek a hadak útján, amelyet Kodonits Ilona rendezett, emléket állítva a Szovjetunióban élő magyar internacionalistáknak. A csak töredékekben ránkmaradt középkori magyar műemlékeket gyűjti csokorba szebbnél-szebb felvételekkel Kollányi Ágoston Töredék című színes rövidfilmje. Magyar táncosok Görögországban címmel színes riportfilm készült egy tánc- együttesünk görögországi vendégszereplése alkalmából. A Balázs Béla-stúdió fiatal művészeinek egyik alkotása a Pékek, a nehéz körülmények között végzett munka szépségéről tájékoztat. A Kocsis Mihály rendezésében készült, a Ballaszt című rövidfilm falusi lányról szól, aki nagy nehézségek között készül főiskolai felvételére. Elkezdődött címmel a tiszai vízlépcső építésének tervezési munkálatairól, a tervező intézet kísérleteiről, és a létesítmény vízgazdálkodási jelentőségéről dokumentumfilm készült, amely különösen az alföldi megyék lakosságát érdekli majd. A Barangolás a kék úton sorozatban ezúttal a természeti szépségekben gazdag Cserhátvidék mai életét mutatja be Mőnich László az űj, színes kis- film rendezője. Szibériában, Grúziában a címe annak a színes magyar útirajzfilmnek, amely a Szovjetunió távoli vidékeit mutatja be. Több új magyar rajzfilm kerül a közönség elé. A Futyuri, tavaszra mint mesterdetektív című színes film a közelmúltban fiatalon elhunyt tehetséges Csermák Tibor utolsó alkotása. Felnőttek számára készült a Tíz deka halhatatlanság című szellemes, szatirikus magyar rajzfilm, amely a művészi élet fonákságaival foglalkozik, a Marci Alaszkában című a már ismert gyermekrajzfilm-sorozat újabb példánya. A népszerű Gusztáv több új kalandja is a mozikba kerül nyárig. A baráti országok rövidfilm- terméséből is láthatnak néhányat a magyar mozilátogatók. Az Emberek a felhők felett című szovjet film rendkívül érdekesnek ígérkezik. Egy ejtőernyős csoport bravúros ugrásait mutatja be. A Rejtelmek bolygója csillagászati témájú színes szovjet ismeretterjesztő film a Vénusz bolygó kutatási eredményeiről tudósít, rendkívül érdekesen. Művészi jugoszláv dokumentumfilm a De capo al fine, amely a második világháború partizán hőseinek emlékére készült. Bemutatója május elsején, a győzelem évfordulóján lesz. Az Ociel a Toa folyónál című kubai dokumentumfilm egy parasztfiú sorsáról szól a mai Kubában. Szimfónia fehérben a címe az új kísérleti román rövidfilmnek, amelyben az operatőr a linómetszet-készítés technológiájára emlékeztető módszerrel ábrázolja az élő-mozgó világot. Az ökölvívó mérkőzéseknek a nézők előtt rejtve maradó mozzanatait, a sportküzdelem pszichikai jelenségeit bemutató sport doku- mentumfilrti a lengyel „Ökölvívók”. Szatirikus hangvételű a felnőttek - számára készült csehszlovák rajzfilm, a Hogyan tegyünk szert jó gyerekre. V. A. A Magyar ÁHami Hangversenyzenekar Kecskeméten Hazai és külföldi sikerek után újra Kecskemétre látogat a világ egyik legtekintélyesebb szimfonikus együttese, a Magyar Állami Hangversenyzenekar. A eajtókritikák így méltatták az utóbbi külföldi turnék alkalmával: „Egészen a csúcson” (Bécs), „Viharos tetszésnyilvánítás” (Salzburg), „A hangversenyévad csúcspontja” (Hága). Jövőre lesz negyvenöt éve, hogy a zenekar megalakult. 1955-ben megkapták a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. A Magyar Állami Hangversenyzenekar holnap, április 27- én — hétfő helyett kivételesen csütörtökön — ad koncertet Kecskeméten. Este 7 órakor a Katona József Színházban sor- rakerülő hangversenyen Sulyok Tamás vezényel. Közreműködik: Boda Eszter hegedűművész. A műsorban Bach és Mozart művei szerepelnek. A kecskeméti Nyugdíjasok Klubjában volt először alkalmam látni a Katona József Színház „szállásjáró színészbrigádjának” műsorát. Igaz. nem a legjobb helyről, az első sorok székeire már a kezdet előtt félórával akkurátusán kiraj zszö- gezték a cédulákat: Foglalt! — Ilyen még nem volt! — lelkendezett Weszely János bácsi, a klub fáradhatatlan titkára. — Máskor ha szervezőt keresek, se égen, se padláson. Most meg az öregebbjét tapintatosan vissza kellett utasítanom. — (János bácsi maga is a 93. évét tölti ebben a hónapban.) Az előadás nem cáfolt rá az érdeklődésre. Pompás kis összeállítást láttunk. Csokonai, Petőfi vidám költeményei. egy dévaj r ## „Szállásjáró színészbrigád humorú Móricz-jelenet, népdalok, megzenésített versek, operettrészletek szerepeltek a műsoron. De komolyabb hangok is megszólaltak: Tiborc panasza, Dózsa György beszéde. Kellemes meglepetést okozott Bende Ildikó és Kölgyessy György. A színházban eddig csak néhánysza- vas szerepekben láttuk őket. Itt nagyszerű versmondással, szép énekkel bizonyították, hogy igazi színészek. De az igazi meglepetés mégis Gyólay Viktória volt. A primadon- da szavalt! Petőfi nagy leíró versét, A csárda romjait. De milyen átéléssel. kristálytiszta szövegmondással, ízléssel érvényesítve hangja zeneiségét-! Nem neheztelnénk, ha a színpadon is többször látnánk prózai szerepben. Különösen kedves volt, valahogy közel hozta a nézőket a színészekhez, hogy az előadás maszk és jelmez nélkül, minimális kellékkel, egyszál harmonika kíséretével folyt le. Nagy derűt keltett Szepes Péter. Remek magánszámához, amit ráadásként adott, sétapálcára lett volna szüksége. • Villámgyorsan szétszerelt egy állólámpát. csillogó rézcsövét pörgette a gigerli szerszám helyett. — A színésznek föl kell találnia magát — mosolygott. — De itt a városban nem is nehéz ió előadást tartani. Nézzetek meg bennünket egyszer tanyán! A Kecskeméti Katona József Színház művészeinek kezdeményezése valóban figyelmet érdemel. Városföldtől Bugacig, Balotaszáliás- tól Űjbögig tucatnyi helyet bejártak már, oda mennek, ahova a színház nagy produkcióival nem tudnak eljutni. s mindenütt lelkesedéssel fogadják őket. Nemes népművelés ez, az egykori vándorszínész ősök áldozatos munkájának, a színművészet legszebb hagyományainak folytatása. A vállalkozást Tu- rián György főrendező vezeti, s a szakszervezetek megyei tanácsa támogatja. Sz. J.
