Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

Tanácsok a garzonlakás berendezéséhez Ezentúl rendszeresen jelentkezünk Otthon oldalunkon lakberen­dezési tanácsokkal. Tóth Tamást, a megyei tervező iroda belső épí­tészét kértük fel, hogy segítsen szép, kényelmes otthont kialakíta­ni azoknak, akik új lakásba költöznek, vagy legalábbis újra búto­rozzák a szobájukat. Sorozatunkban elsősorban a megyében legel­terjedtebb típuslakásokkal foglalkozunk, de a továbbiakban szívesen válaszolunk olvasóink — levélben beküldött — kérdéseire is. Kérjük, hogy kis rajzon közöljék a berendezésre váró szoba méretét és tün­tessék fel az ajtók, ablakok helyét is. Többek között a kecskeméti Leninvárosban is az alábbi rajzon bemutatott garzon la­kás típus látható. A szoba méretű íróasztalt teszünk a „C” fal mellé, ideális balol­dali megvilágítással. Az egyes változatnál a dolgozó sarok kialakítása már csak további bútorokkal oldható meg, ha számításon kívül hagyjuk azt a kevésbé helyes megoldást, hogy az íróasztalt az ablak elé, a radiátor közelébe he­lyezzük. Kulcslépés a garzon beren­dezésnél a — kissé talán fe­leslegesnek tekinthető — fő­zőfülkébe nyíló ajtó kiikta­mindössze 18 négyzetméter alapterületű, ráadásul nincs beépített szekrény a lakás­ban. A szóba alaprajzi , aránya miatt a magas, tömör búto­rokat — ruhásszekrények, stb. — az „A” fel mentén célszerű elhelyezni. A bejára­ti ajtó mögötti 25—40 centi- méteres kis falszakasz legjobb esetben is csak egy kis mély­ségű könyv, vagy iratállvány elhelyezését teszi lehetővé, a szekrények mellett. A fekhelyek elhelyezésénél két lehetőség között választ­hatunk. Az 1-es számú rajz szerint: a „C” és a „D” fal mellé két heverő kerül „sar- kos” elhelyezésben. Ez eset­ben a „D” fal melletti heve­rő végénél bőséges hely kí­nálkozik az ágyneműtartó­snak. (Az ágyneműtartót kü­Mai szemmel a házasságról zatból.) A másik lehetőség: a „D” fal mentén egy kétszemélyes, ágyneműtartós rekamiét he­lyezünk el. A dolgozó sarok helye a második változatnál egyértel­mű: egy — a kereskedelem­ben szintén kapható — kis­tása. Ezáltal egy rendkívül értékes szakasszal növelhet­jük a „B” falat. Az ajtó raf- fia-szőnyeggel, vagy más anyaggal való borítása pad­lótól a mennyezetig esztétikai­lag kellemes folthatást ad. A „B” fal kihasználásánál egyébként egy a padlótól a mennyezetig érő egybefüggő állvány beállítása a legcél­szerűbb. Ebben lenyitható lap segítségével megoldhatjuk az étkezési asztal problémáját. De helyet kaphat a polcokon a tv, a rádió, magnetofon is. Még egyszerűbb megoldás az, ha a „B” falat alacsony, zárt és nyitott szekrénysorral bútorozzuk be, amin szintén elhelyezhető a tv és a többi szórakozást szolgáló eszköz. A dohányzóasztal, a fotelek, a székek helyei a különböző változatokban egyértelműen adottak. Előnyére szolgál a miniatűr mellékhelyiségeknek, hogy azok — a főbb szemponto­kat figyelembe véve — gépe-' sítve vannak. Miután azonban a garzon lakásokban kamra nincs, feltétlenül szükséges egy hűtőszekrény, amiben — két személyt figyelembe vé­ve — egy-két napra elegendő étéit tárolhatunk. Ügy véljük a fentiek bizo­nyítják: a kisméretű lakást is kellemessé, kényelmessé tehetjük, ha berendezését kel­lő türelemmel és szeretettel próbáljuk megoldani. A ki­egészítő tárgyak — kerámi­ák, festmények, textíliák — célszerű elhelyezésével egy másik cikkben foglalkozunk. Ruháink ellensége a moly Amikor tavasszal elrakjuk téli ruháinkat, mindannyiunknak eszé­be jut gyapjú- és szőrmeruháink ellensége: a moly. A ruha- és szőrmemolyok laká­sunkba fészkelik be magukat, meg­keresik a gyapjúruhákat, tollakat, prémeket, sőt még a kárpitozott bútorokat sem vetik meg. Majdnem minden esetben ezekben tanyáznak a molyok lárvái, a kukacszerű, fe­héres hernyócskálc. A lepkék rö­vid, néhány napos életük alatt nem táplálkoznak, de a ruhák ráncaiba, hajlataiba, mélyedéseibe lerakott száz-kétszáz petéből kibúvó lárvák aztán bőségesen falnak. A molyok kártétele ellen a, ház­tartási boltokban sok mindent árul­nak (Gesarol, naftalin stb.), falu­helyen régebben levendulavirágot, kámforgolyót, sőt pipadohányt is tettek a ruha közé, annak a meg­figyelésnek alapján, hogy az illatos anyagok távoltartiák e sok kelle­metlen meglepetést okozó kis kár­tevőket. A gyapjúbolmikat biztosan védik a teljesen zárható zsá­kok. De a legolcsóbb és le "biztosabb módszer a molyok távoltartására ruháink alapos kirázása, porolása, lekefélése, szellőztetése. A harmadik műszak és a — Harmadik A házasságban új fe­szültségek. új problémák tá­madtak. Többek között meg­ismertük a második és a har­madik műszak fogalmát. Megismertük és lassan el­csépelt közhely vált belőlük. De ettől még maga a máso­dik és harmadik műszak ma­radt. Vagyis: a nőnék, aki ki­vonult a házasság védett, vagy legalábbis védettnek lát­szó falai közül az életbe — a napi 8, vagy több, vagy ke­vesebb órai elfoglaltságot je­lentő munkahelyre, az ezzel együttjáró küzdelmekbe, csa­tározásokba. ugyanakkor vál­lalnia kellett az összes terhet, amely azelőtt is az ő köteles­sége volt, mielőtt munkába állt. Az ő feladata a gyermek- gondozás nevelés. a háztar­tási kötelezettségek: a bevá­sárlás. főzés, mosás. Szóval mindaz, amit röviden máso­dik és harmadik műszaknak nevezünk. A háztartási gépek, a dol­gozó nő otthoni munkáiét megkönnyítő cikkek termelése nagyon sokáig nem állt arány­ban a nők munkába állásának ütemével. Az utóbbi évek szociálpo­litikája meggyorsította az üte­met. Mindenesetre egy lépés­sel közelebb kerültünk ahhoz, amit Engels a magánháztar­tás társadalmi iparrá való át­alakításának nevez és amit el­engedhetetlen előfeltételnek tart ahhoz, hogy a nő való­ban — ne csak papíron —, egyenjogú legyen a férfivel. Az elmúlt években cik­kekben. riportokban gyakran jelentek meg nyílt, vagy bur­kolt felhívások arra, hogy a férj épp úgy vegye ki részét a háztartás gondjaiból, ter­heiből, mint felesége. A Sta­tisztikai Hivatal legutóbbi fel­mérése szerint a sürgetés nem is maradt hatástalan. — né­hány esztendő alatt azoknak a férjeknek aránya, akik kere­ső felesésüknek segítenek, 34,8 százalékról 50 százalékra emelkedett. Azt hisszük, ez a férji sesítsé" csupán átmene­ti mesoldás. Nem ez a jövő út­ja. Hiszen az értékes szabad idő egyik partnernél sem ar­iVyelvIeeke — munka közben Zoltán már az előszobában figyel­meztetett: legyek csendben, mert öcsike alszik, anyu pedig lemezt hall­gat. A konyhába nyitottam be, onnan hallatszottak a han­gok. De a kép kissé szokatlan volt: ba­rátnőm elmerülten hámozta a krump­lit, közben valóban a lemezjátszóra fi- ■ gyeit. A gyorsan forgó korongról azonban nem zene szólt, hanem egy francia nyelvlecke. Aztán megtud­tam, hogy a lemez­lecke barátnőm há­roméves programjá­nak egy részlete. Míg a babával ott­hon marad a havi hatszáz forintos gyermekgondozási segéllyel, legalább egy nyelvet szeret­ne jól megtanulni; ez külön nyereség lenne. A házimunka és a gyermeknevelés mellett jutna sza­bad ideje a nyelv- tanfolyamra is, de éppen az esti órái a legzsúfoltabbak — fürdetés, vacsoraké­szítés stb. —, meg aztán ilyenkor van együtt a család. A töprengésnek az ve­tett véget, hogy meglátta a hangle­mezbolt kirakatá­ban ezt a nagy do­bozt: világnyelvek hanglemezen. Nem olcsó mulatság, az igaz, mert a tan­könyv mellett fél­tucatnyi lemez la­pul a dobozban, melyekre az olvas­mányok szövegét vették fel a pontos kiejtéssel, de egy nyelvtanfolyam sem kerül kevesebbe. Egy-egy leckét sokszor meghallgat, így szinte észrevét­lenül vésődnek em­lékezetébe az ide­gen szavak, a mon­datok ritmusa, a helyes kiejtés. Eddig a történet, s hogy miért mond­tam el? Az előjelek szerint sok kismama él majd júniustól a kormány adta új lehetőséggel és há­rom évig otthon marad kisgyermeke mellett. Az idézett példa bizonyítja, hogy ez az idő — a baba gondozása mel­lett — egyúttal ön­képzésre, művelő­désre és tanulásra is felhasználható. D. Zs. HÉTFŐ: Májgombócleves, paraj­főzelék tükörtojással. KEDD: Burgonyaleves, lekváros derelye. SZERDA: Sőskaleves, rakottbur­gonya, alma. CSÜTÖRTÖK: Csontleves, tökfő­zelék, marhapörkölt. FENTEK: Gulyásleves, túrósg»m- bóe, őszibarackbefőtt. SZOMBAT: Szardellás szelet, ré­tes (bolti). VASÁRNAP: Spárgaleves, töltött sertésdagadó zsírban sült burgo­nyával, fejessaláta, piskótatekercs. TÜRÖSGOMBÖC. Hozzávalók: 60 dkg friss tehéntúró, 10 dkg búza­dara, 2 kanál liszt, 2 tojás, 1 dl jó tejföl. 3 dkg zsír, 3 dkg vaj, 5 dkg zsemlemorzsa. A tehéntúrót áttör­jük, hozzáadjuk az egész tojáso­kat, a búzadarát és a lisztet, majd 10—15 percnyi pihentetés után vizes kézzel vagy kanállal féltojás nagy­ságú gombócokat formálunk és for­ró, sós vízbe befőzzük, kb. 5 per­cig. Akkor egyet kettévágunk és ha már a közepe likacsos, 3 dkg zsírba kiszedjük. Tálra rakjuk, te­tejét tejföllel meglocsoljuk és a vajban pirított morzsával megszór­juk. SZARDELLÁS SZELET. Szemé­lyenként : 25 dkg felsálszelet, 5 dkg zsír, 1 db vöröshagyma, 1 dl tej­föl, 1 evőkanál liszt, kevés szardel­lapaszta, só, bors. A hússzeleteket kiverjük, sózzuk, borsozzuk és for­ró zsírban mindkét oldalán pirosra sütjük. A vöröshagymát megreszel­jük, rászórjuk a húsra, kevés vi­zet öntünk rá és puhára pároljuk. Amikor megpuhult, a húst kivesz- szük a zsírból, levét meghlnjük liszttel, majd kevés vízzel felereszt­jük. Ha felforrt, a szardellapasztát és a tejfölt hozzáadjuk. A szelete­ket visszatesszük a le vébe,, -felfor­raljuk és tálaljuk. Spagettit adunk mellé. SPARGALEVES. Hozzávalók: Fél kg gyenge spárga, 4 dkg vaj, 3 dkg liszt, vágott petrezselyem, csont, 1 db tojássárgája, 1—2 dl tejszín vagy tejföl, só, bors. A spárgát le­hámozzuk, 2 cm-es darabokra vág­juk. Vízben vagy csontlében meg­főzzük. Sóval és egy kávéskanál cukorral ízesítjük. Ezután a zsír­ból, lisztből halvány rántást készí­tünk, beletesszük a petrezselymet, feleresztjük kevés vízzel és a spár­galeveshez öntjük. Tejföllel felfőz­zük. A leveses tálban 1 tojássárgát pár kanál tejszínnel habverővel el­keverünk és a kissé kihűlt levest apránként hozzáadjuk. (Apró vaj­galuskát is főzhetünk bele.) ra való. hogy háztartási mun­kával töltse, hanem, hogy pi­henjen. szórakozzon, képezze magát. A jövő útja — „a ma­gánháztartás társadalmi ipar­rá való átalakulása”. Most azonban a házasság­ról van szó. és nem a ház­tartásról. A legtöbb nő választás előtt áll: vagy-vagy. Vagy a mun­kahelyén teljes ember, vagy otthon. Olyan nagv energiával rendelkező nő. aki mindkét területen helyt tud állni — ritka. A konfliktus természet­szerűleg a legtöbbször úgy dől el, hogy a nő energiája, ereje javát hivatali, üzemi munkájára fordítja. Ott ezt el is várják tőle. Megköveteli ezt saját becsülétérzése is. Az otthonra legtöbbször már csak maradék energiája Jut. Mit lát. mit érzékel a férj? Jól tudja, hogy az asszony éop annyit, vagy még többet dolgozik, mint ő. Tudja, hogy az élet. a háztartás fenntar­tásához szükséges költségek nem elhanvagnlható részét az asszony keresi meg. Mindezt tudja. Mégis szenved attól, hogy felesége este fáradt, megviselt, hogv közeledése elől azzal tér ki: ' fáradt vagyok. önkéntelenül is összehason­lítja feleségét a munkahelyén dolgozó asszonyokkal. Frissek, vidámak, élénkek, ápoltak. Képzeletében a sok gondozott, kellemes, csinosan öltözött nő közül idővel az egyik kiválik, határozottabb körvonalat kap: A legtöbbször olyan, akivel egy szobában, egy műhelyben dolgozik, gépük, íróasztaluk szomszédos. Megjelenik a munkahelyi szerelem. A „harmadik”. A válóokok között kima­gasló helyet foglal el a „har­madik ’. A statisztikák álta­lában az alkoholizmus és az alkalmatlan lakásviszonyok (szülőkkel hozzátartozókkal való együttélés) után sorol­ják. Groteszk lánc alakulhat ki. Mert mialatt a férj felfigyel munkahelyén egy másik nőre. aki áooltsásával. kedvességé­vel, élénkségével olyan éles ellentétben áll az ő elhanya­golt, fáradt feleségével, lehet, hogy ugyanakkor az asszony munkahelyén is felfigyel egy férfi az ő feleségére, aki áoolt­sásával, kedvességével, élénk­ségével olyan éles ellentétben áll saját, elhanyagolt, fáradt asszonyával. PhZ meg egyenest vígjátéki fordulat, és ha a valóságban nem is Igen fordul elő, de végi etesse «ében jellegzetes: ha az első férj felesége harma­dikká válik a második férj é'etében. akinek a felesége vi­szont az első férjnél szerepel harmadikként..: K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom