Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
ILLŐ bemutatkozással kezdjük. A Kalocsai „Katona István’’ Társaság tagjai vagyunk. Ötödik éve működő körünk alapvető célkitűzése, hogy sorai közé hívja és otthoni, baráti meleget kínáljon mindazoknak, akik fáradságos napi munkájuk után a felüdülést a színek örömében, szavak zenéjében, formák szépségében keresik. Körünk azért alakult, mert az önmagába zárt öröm nem teljes. Eredményeinket, sikereinket, de balsikereinket is meg óhajtjuk osztani egymásközt. Fölös illúzióink nincsenek, de azért ez a híradás, ha folytatása méltónak bizonyul, kovász is lehet. És ha mást nem is érünk el, csupán annyit, hogy megmozdítjuk az emberek irodalmi-művészeti igényét és érdeklődését, erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Hadd adjak számot röviden eddigi munkánkról. A környékünknek irodalmi, művészeti és részben tudományos ambícióit összefogó társulat 1962. szeptembere óta működik. A 28 rendes tag három szakcsoportban (irodalmi, képzőművészeti, helytörténeti) minden hónap utolsó péntekén ül össze a járási könyvtárban, hogy véleményét viták, bírálatok, referálások és előadások hevében edzze és alakítsa a kor szérűhöz. A pártoló és tiszteletbeli tagok között megtaláljuk a város vezetőit; rajtuk kívül: Csuka Zoltán írót és Tóth Menyhért festőt. Az irodalmi csoport főleg a környék színes életének számadásával foglalkozik. Tagjai közül nemrégen Raffai Saroltának jelent meg sok szép elismerést kiérdemelt verseskötete. Cziráki Imre elsősorban régebbi gazdag munkásságával gyarapította a társaság közös írói vagyonát... A meglevő eredményekhez több indulófélben levő, reménytkeltő lelkesedés csatlakozik. A képzőművészeti csoport aktivitása és működési skálája sokoldalú. A megrendezett kiállítások is tanúskodnak erről. A Kalocsai Napok alkalmával rendezett bemutatáson Tóth Menyhért bevonásával szinte valamennyi tagunk részt vett. Múlt évben ezenkívül három fiatal festőnk és két fotóművészünk rendezett kiállítást. Az újszerű, útkereső eredmények mellett kijut az elismerésből régebbi festőinknek is. Rökk Károly hadifogságban festett képeinek a központi képzőművészeti kiadványban történt méltatása ennek szép példája. Jelentős eredményeket könyvelhet el és érdekes tervei vannak a helytörténeti csoportnak. Fehér Zoltán, Kuczi Károly, Czajtányi István munkái nyomán megelevenedik Kalocsa környékének miiltja. Magunk előtt látjuk a régi településeket, lakóikkal, szokásaikkal, babona- és hiedelemvilágukkal, mint küzdenek vízzel; törökkel puszta életükért. E CSOPORT érdeme, hogy városunkban rendezték meg az országban először az ifjúsági helytörténeti napokat. Kuczi Károly, a honismereti szakkörök megyei referense, módszertani tájékoztatón dolgozik, amelynek hasznát vehetik majd a tsz-ek, vállalatok históriásai krónikáik megírásánál. Kalocsa növekvő idegenforgalmi igényeinek kielégítésében a társaság segítséget ad a város vezetőinek városnéző séták, múzeumi és könyvtári látogatások vezetésénél. Egyik tagunk, Pécsi Ferencné Ács Sarolta a Visky Károlyról elnevezett városi múzeum igazgatója, a világhírű kalocsai táncok sikerrevitele mellett a híres kalocsai népművészeti emlékeket menti az elkallódástól. Tevékenysége nyomán múzeumunk ismert már az ország határain túl is. Király Ilus néniről, a népművészet mesteréről szóló megemlékezése és a munkáiból rendezett kiállítás lelkesítő to- borzó volt népi művészi kincseink megbecsülése érdekében. Az ízelítőnek szánt ismertetés nem teljes. De feltétlenül szólni kell még legelőbb Cserey József 1965-ben megjelent „Kalocsai kertek” című dalgyűjteményéről, s Fodor József külföldön díjnyertes szobrairól. A TÁRSASÁG működésével kapcsolatosan — ha nem hat szerénytelenségnek — a megyei tanács művelődési állandó bizottsága azt a megállapítást tette, hogy az ilyenformán jelenleg megyénkben egyedülálló. Dr. Kanyó János Miért du fia a A ragadványnévadás szokása Szakmár községben Szakmár alig három és fél jukat, s ezekben meglehetősen A „Lackó" név a Szabadi ezer lakosú község. Fűszerpap- sok „dzs” hangot találunk, ame- család egyik ragadványneve, rikatermesztéséről, de főleg szín- lyet a régi magyar nyelv gyak- Valamelyik ősük nagyon lusta pompás népviseletéről ismert, rabban használt, mint a mai. lehetett, s mivel itt a nép a Kevesen tudják viszont, hogy A ra£?arivánvneveket eredetük lustakat — a júniusi László a Kalocsa környéki községek- , ragadványneveket ereaetuK után — lackónak hívja, a ben ígySSzakmádon is mfyen flapja" legcelszerubb oszta- cs£ádon is rajta maradt a Den, így özamnaiuii is, iniiyeu ]y0zm_ Foglalkozást fejez ki a: T „„va” „a.,, Ä7ÄÄ fÄÄÄ&Ä ” *tulajdonképpen nép^okás a ragadványnév f a: Basa, Baltás baru JoSzakmár község tizenkét szál- donságoffejezltí a: Duf la, Erői, viHlőlíT'Sért^kapta^a^nevet* lásával együtt - maga a név- Pici> Pufi> Toldi, Vörös; míg mert gen nagy orra vL teháí adó Szakmar is csak szállás származási helyre utalnak a: dunia Sdufla gméretű ’ * h * volt, de a legnagyobb és itt Bicski, Csanádi, Dzsombó, Kar- a F ’K„^,t meretu. épült a templom másfél évszá- ca> Rádia, Monostori nevek. ” nevet a Nagy vezetéknevű család viseli. Erede- Családnevekből eredő, vala- te roppant érdekes. Ennek a mint vezeték- és keresztnév családnak a múlt század közeösszevonásából származó ra- péig „Kese” volt a mellékneve, gadványnevek is vannak. Az A dédnagyapát az osztrák kaelőzőre példa a: Baksa, Bálint, tonák a szabadságharc után _ Beke, Beros, Busa, Cár, Iván, megkérdezték, hogy ki katonálembe 'véve 153^ Tóth“ 58 *Sza- Mezei, Musza; míg az utóbbira ja volt? A dédnagyapa büszkén badi 54 Kákonyi 49 András a: Kisferkó, Kispista, Nagypis- válaszolta, hogy Kossuth Lajo41 Kénnci cth vpzétéknevű sze- ta> Tótferkó, Tótgyura. Jelentős sé. Nagyon megverték érte az mély él a köziben Elek ^ az a ragadványnévanyag is, osztrákok, de a családon a mai számok hatványozódnak, ha a amelynek ma már semmilyen napig megtapadt a „Kosut” név zaddal ezelőtt — a múlt század végéig Kalocsa pusztája. Feltűnően nagy itt az azonos veze- téknevűek aránya. Az összlakosság 60 százaléka 18 fajta vezetéknevet visel. Csak a családfőket és házastársaikat figyegyermekeket, esetleg unokákat jelentést nem tulajdonítunk, de a Kese helyett íHp C7'ímnlink A raeadvánv- a keletkezesükkor feltétlenül A „Vizhozta” ragadványnevet névadá^ ^^SáM ^ni volt értelmük. Ilyenek a Butyu, csak egy család viseli, amazonban nincs jelentősége, mert Cubela, Hukszi, Kakugyes, Mu- belyok. Eredete onnan szarmagyela, Plintyi, Puluty stb. ra- zik, hogy ők nem voltak tör- gadványnevek. zsökös szakmának, hanem úgy j vándoroltak be az 1941-es nagy 4 . ,, 4 , , , érdemes megismerkedni árvíz alkalmával. MegtelepedA vizsgalatok, amelyek az néhány ragadványnév keletke- tek. Mivel a községbe költözése, i™«« ,“,i“f4ra - zésének történetével, népi ma- sük összefüggésben volt az ára gyermekek legtöbb esetben a szülők ragadványneveit is örök' lik. A egész község területére kitér- _______ je dtek, 136 féle vezetéknevet gyarázatával. tártak fel. Ebből 81 vezeték- a „Basa” a Tóth vezetéknévnévhez 244 fajta ragadványnév hez tapad. A Tóth család az tapad. Az első helyen itt is a „Tóth”-ok szerepelnek. Négyvízzel, „a víz hozta” őket, s rajtuk maradt a Vízhozta név. A felsorolt néhány példa első szakmári megtelepülök kö- igyekezett érzékeltetni, hogy zott volt és az egyik ága meg- keletkeztek a ragadványnevek, vennegy fajta ragadvanyneve lehetősen nagy vagyonra tett mi a történetük, népi magyará- van a Tóth családnak; a Kako- szert. A szegényebb emberek- zatuk. Még további kutatásokra nyiaknak 24; a Baloghoknak kei mindig felülről, parancsoló van szükség, hogy teljes egészé- perng íz ieie. hangnemben beszéltek. Basás- ben megismerjük ennek a népA ragadványnévadásnak lo- kodtak. így kapta a család a szokásnak a keletkezését.- Basa” ragadványnevet, ame- a kalocsai etnikai egységbe gikája van. A nép nagyszerű megfigyelőkészségét, egészséges ly®t ma hárman viselnek. humorérzékét bizonyítja. Ma is folyik ragadványnévadás, ezek a nevek is megtapadnak került a faluba, a bicskei szár a viselőjükön. A régi ragad- mazást rövidítette le a nép- ványnevek megőrizték ősi alak- nyelv „Bicski”-re. 25 kisebb-nagyobb szállás tarA „Bicski” ragadványnevű tozik, amelyek Kalocsa városán és család őse leányágon Bicskéről kívül négy községbe — Drágáéi, Homokmégy, öregcsertő és Szakmár — csoportosulnak közigazgatásilag. De csak közKatócsa nevezetes emberei Katona István a magyar oknyomozó történetírás úttörője Nem Kalocsán született, nem itt diákosko- kodott, de 21 éven át itt dolgozott, s az ország határain túl is ismertté tette nevét. A Nógrád megyei Bolykon született 1732- ben. Szüleiről csak any- nyit tudunk, hogy parasztok voltak. Gyermekkoráról föl- jegyzik, hogy egy alkalommal az Ipolyban fürdött, örvénybe került, sokáig volt víz alatt, amikor kihúzták, mindenki halottnak hitte. Szívós, ellenálló szervezete és erős akarata életben tartotta. Jó tanuló volt. A falusi tanító és pap segítségével Egerbe jutott, ahol történelmi környezetet talált. Házigazdája még élő tanúja volt a török világ nagy szenvedéseinek. Továbbtanulása érdekében, 18 éves korában, a jezsuita rendbe lépett A magyar és illllm i latin nyelven kívül beszélt tótul is. Egyetemi tanulmányi során Esztergomban, Trencsénben, Gyöngyösön, Kassán, Nagyváradon, Komáromban töltött hosz- szabb, rövidebb időt, majd Nagyszombatba került tanárnak. Munkaköre nem vette igénybe egész erejét. Jutott ideje tudományos munkákra is. Első történelmi tanulmányát 36 éves korában adta ki, 1768- ban. Ennek alapján nyerte el az egyetem történelmi tanszékét. Ekor kezdett a 40 kötetes, latin nyelven írt História Critica-hoz. Nem rendíti meg munkájában rendje feloszlatása (II. József reformja) sem. Az egyetem Budára helyezése után eltörölték a történelem magyar nyelvű oktatását. Katona István vagy nem tudott megalkudni a német nyelv elrendelésével, vagy nem tudott eléggé németül, ezért 52 éves korában nyugdíjba vonult. Nyugdíjaztatása után nem remélhette, hogy szűkös jövedelme lehetővé teszi nagy művének folytatását. Pedig szabad ideje bő lehetőséget nyújtott levéltári kutatásra. Bejárta csaknem az egész országot és 6 évig foglalkozott adatgyűjtés- S€l. 1790-ben hívták meg Kalocsára, ahol a káptalani könyvtár gondozását vette át és szónoklattant tanított. Növendékei szeretettel rajongták körül. Néhány év múlva a kalocsai káptalan egyik megüresedett stallumába emelték, így anyagi gondjai rendeződtek s jövedelme biztosította műveinek kiadását. Itt élt és dolgozott 1811-ben bekövetkezett haláláig. Két kötetben megírta az egyházmegye történetét is. Negyven kötetes munkájával a magyar történetírást európai színvonalra emelte. Bozso Ferenc igazgatásilag, mert az őslakosság még ma is mindegyik szállást — a községek névadó szállásait is — külön tartja számon. Folyik a töbib négy község ragadványnévanyagának az összegyűjtése. Az már ma is biztosnak látszik, hogy minden községnek, ezeken belül a szállásoknak, megvan a maga önálló törzs-ragadványnévanva- ga. Ha ezt mind megismerjük, gazdagabbak leszünk a Kalocsa környéki néprajz egy igen érdekes ágazatával. Dr. Czajtányi István Király Ilus néni öröksége A napokban Baranya megyéből jöttek látogatók. A Háziipari Szövetkezet kiállítótermében minden munka Ilus néni áldott kezet, csodálatos képzelőerejét juttatta eszünkbe. A vendégek tiszteletüknek adtak kifejezést és _ köszönet üknek, amiért felülmúlhatatlan művészetével megismerkedhettek. Volt munkatársai, tanítványok serege híven őrzi örökségét. Molnár Gáborné tavaly Kanadában pingált, később a festői Veronába vitték virágait, amiket András Ferencné azóta Libanon fővárosában is bemutatott. A szövetkezet tucatnyi országba exportálja csaknem ezerféle termékét. Az I. István Gimnáziumban pedig gyakorlati foglalkozáson tanulják a diákok az írást és pingálást. A fiatalok munkáiban, főképp a kis Kákonyi Vera kezében már őszintén bizakodhatunk. És egyre nő az érdeklődés. Az ifjúsági klubban maguk a fiatalok kértek előadást népművészetünk fejlődéséről.. . Ilus néni vetése mind dúsabb termést hoz. Bagó István
