Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-18 / 90. szám
1967. április 18, kedd 5. oldal Figyelnek a szavunkra — Pénteken esténként rendszeresen megtelt a szoba — mondja a párttitkár. — Átlagosan 30 volt a létszám. Most már nem az a szokás, hogy az első egy-két alkalommal eljönnek az emberek a pártoktatásra, aztán az évad közepén újból kell szervezni, mert addigra elfogynak a hallgatók... Elmosolyodik: — Figyeltem az arcokat (ismerek itt mindenkit, idevalósi vagyok, ha nem is éltem mindig itt. A nagyapám 53 évig volt urasági kovács a Teleky gróféknál.) A régi községi vezető emberek közül is itt ült állandóan három-négy. Nem szóltak ugyan, de látszott, hogy érdekli őket, amit hallanak. Másképp nem jöttek volna, nem erőltettünk mi senkit, hogy járjon pártoktatásra. Valóban így lehet. Hiszen egy olyan kis községben, mint Du- matetétlen — alig 80o lakos — aligha lehetne állandó 300-as létszámmal pártoktatást tartani, ha nem érdekelné az embereket. amit ott hallhatnak. Április 18, kedd Április 20—22-e között az Országházban tanácskozik a termelőszövetkezetek első kongresszusa. Csekő Ágoston és Kocsis Mihály riport- filmje, az Ütrakészen, a napirendre kerülő legfontosabb kérdések közül ragad meg néhányat szemléletesen, az élet valóságában. Szó esik többek között a rendezetlen földviszo- nyokról, a vezetőség és a tagság új kapcsolatáról, amely egyre a növekvő demokratizmus jegyében változik, és arról hogyan lehet a melléküzemeket tervszerűen felhasználni az idénymunka-jelleg ellensúlyozására. (19.30) Április 19. szerda Magyaronszágon is bemutatták már Mihail Sebastian poétikus hangütést!, gyöngéd humorral átszőtt színművét. Szikrázó szépségű, rejtélyes fiataiasszony érkezik egy kisvárosba. Megjelenésétől tüzet fog az álmos tespedt, polgári közvélemény. Folytonosan találgatják kilétét, szerenáddal, malomkerék nagyságú virágcsokrokkal ostromolják. Ele 6 csak Mironnak, a csillagászat bűvöletében élő gyámoltalan fiatal tanárnak tárja fel titkát. A darabból román-francia kooprodukcióban készült film, címe: A névtelen csillag. Főszerepét viszont nagyon Is fényeis- nevű csillag. Marina Vlady játssza. (20.20) Április 20, csütörtök Ismét érdekes, színes programmal Jelentkezik a Halló fiúk! Halló lányok! Beszámolnak az országos diákparlament tanulságairól, Antal Imre Ernyei Bélával beszélget, aki Prlnc szerepével az egyik legismertebb fiatal magyar színész lett, és most Ausztriába kapott meghívást filmfőszerepre, fis hogy a muzsika se maradjon ki. Kovács Kati a Syma-együttes közreműködésével bemutatja az európai tavasz primőrslágereit. (20.20) Április 23, szombat Frappáns ötlet: Az utóbbi negyven év egyik legsikeresebb kabaré-, vígjáték- és dalszövegírója, Nőti Károly, szerzői estjének még a címe is szójá*ék: Nóti-csokor. Sokat játszott a szavakkal, a gubancos helyzetekkel, a kicsinyes, nyakatekert észjárású jellemekkel. Gondoljunk csak Hyppolit. a lakájra, a Csodacsatárra és kedves ostobáira, Ha- csekra és Sajóra, máris nyilallni kezd a nevetőizmunk. A Kecskeméti Katona József Színház őszi bemutatója a Nyitott ablak, azt is bebizonyította, hogy némi portörléssel még ma is siker a színpadon. (20.20) Április 23, vasárnap Képzeljük, hogy meglepődnénk, ha egy humuszos, barnabőrű szudáni bemutatkozván azt mondaná Kovács vagy Varga. Nem anekdóta pedig, Egyiptomban és Szudánban élnek magyar származású törzsek. Egyes történészek szerint három hullámban kerültek Afrikába kóbor magyar vitézek: Hunyadi zsoldosai, török fogságba esett hajdúk és búj- dosó kurucok verődtek össze nomád csapatokban a sivatagon. Utódaik máig is élnek, őket látogatta meg a kamera. Sok magyaros szokásuk. magyaros csengésű nevük van. Törzsük neve: magyarab. — De azért mi magyarabbak vagyunk. 02.90) Ennek a szép számú hallgatóságnak uevanis csak égy kis töredéke párttag. A dunatetétleni pártszervezet csupán kilenctagú. Közülük is az egyik katona volt az elmúlt hónapokban, a másik pedig Hartáról jár ki dolgozni a községbe, ezért nem kívánták el, hogy itt maradjon az előadásokra. Mint vélekedik a pártszervezet titkára. Csizmadia László elvtárs, mi az alapja az idei évad sikerének? — Az egyik az, hogy kitűnő propagandista az előadónk. Bíró Géza, a termelőszövetkezet párttitkára. Itt a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozatát láttuk helyesnek megszervezni, s Bíró elvtársinak —, ahogy mondani szokás —, a kisujjában van a téma. Egyetlen előadást tartott más, de szintén jó előadó és közmegbecsülésnek örvendő ember: Bé- nyei Mihály iskolaigazgató. A IX. kongresszus határozatát ismertette. — A második ok pedig szerintem az — folytatja a párttitkár —, hogy az utóbbi néhány évben nagyot fordult nálunk is a világ. Termelőszövetkezetünk az Új Élet, az ország egyik legjobb termelőszövetkezete. Az emberek látják, hogy amit a pórt ígért, azt be is váltja. Figyelnek tehát a szavunkra. Elhatározásainkban a jövőt látják, tanácsunk, biztatásunk, magyarázataink javukat szolgálják. Persze ez nem fogalmazódik meg mindenkiben ilyen világosan. de észrevétlenül, lassan átalakult az emberek gondolkodásmódja Dunatetétlenen is. A régi maradványok felszámolódnak és új értékrend al-aikul ki. Másképp gondolkodnak a közösről, mint az átszervezés idején, a munkáról, és új igényeik támadnak életformában, kultúrában. Amint a körvetkezőikből is kitűnik: Kérdezem, hogy ha pénteken tartották a tanfolyam foglalkozásait, miért nem használták fel segítségül a Televízió pén- tejj délutánonkénti politikai adásait? — Mint mondtam: jó volt az előadónk, s az élő szónak mégiscsak nagyobb a hatása. De amúgy sem olyan nagy már nálunk a televízió varázsa. Szinte minden második-harmadik házban van tv. A zárszámadás előtt 56 volt a készülékek száma a faluban. Azóta már talán a 70- et is meghaladta. Ha abban, ahogyan a szemléltetés szerepét látják, nincs is egészen igazuk, az életszínvonal és az életforma változásaira mindenesetre jól utalnak a párttitkár szavai. — Milyen témák keltették a legnagyobb érdeklődést ebben az évadban? — kérdezem tovább. — Természetesen az új mechanizmus. Illetőleg annak mezőgazdasági vonatkozásai, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának új lehetőségei. Ezeken az előadásokon mindig szemmel láthatóan többen voltak, mint egyébkor. Mert ilyenkor még az ismerősök is eljöttek az állandó hallgatókon kívül. — Volt-e vita, kérdés? — Kérdések igen. Bár a parasztembernek ma még többnyire ahhoz is erőt kell vennie magán, hogy kikérdezzen a sorokból. Éppen ezért vitára csak a legritkább esetben kerül sor. Legfeljebb már csak kisebb csoportban, amikor a hallgatóság szétoszlott.. — Gyenge lábon állna még a demokrácia? — Dehogy — mosolyog Csizmadia elvtárs. mert elérti a tréfát. — A maguk ügyében nem engednének a mieink sem. Hanem az elvi vitához nincs meg a tanultság. De hiszen mondta is az előbb, hogy ide okulni, a „jövőt kitudni” jönnek az emberek. Figyelni az okos szóra, meghallgatni, hogy hogyan is lesz, hogyan is kell legyen. Mi is éppen ezért hívjuk őket a pártoktatásra. Mester László Művészvendégeink Holnapután, csütörtökön es- ma minden tízezer lakosra tízte a Kecskeméti Katona József Színházban ünnepi műsort ad a moldavai kulturális napokra hazánkba érkezett mű vészküldöttség. Moldava kis ország. Területe egyharmada Magyarországénak, lakossága három és félmillió. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomig elmaradott zuga a világnak, mert történelme során úgyszólván szüntelenül idegen uralom alatt nyögött. Hosszú ideig marakodtak érte a törökök, az oroszok, a XIV. században, Nagy Lajos idején magyar fennhatóság alatt is volt. Számtalanszor felosztották, kisebb fejedelemségek alakultak területén. A mai Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság 1940- ben alakult. De csak a második világháború után láthatott hozzá gazdasági életének helyreállításához s a nép kulturális felemeléséhez. Kultúrája szláv és román hatások alatt fejlődött. Az első moldován nyelvű emlékek a XVI. századból származnak. A második világháború előtt szer annyi egyetemi és főiskolai hallgató jut, mint Törökországban és kétszer-háromszor annyi, mint Franciaországban, Angliában, vagy az NSZK- ban. Marija Biesn, a világ legjobb Piilang ő kisasszonya. Moldavai népi tánc a Miorica együttes előadásában. a felnőtt lakosság 75 százaléka írástudatlan volt, ma viszont a különféle oktatási intézményekben egymillió ember, vagyis a lakosság csaknem egyharmada tanul. Moldavában dn< e® •• •• rr , •• a a ^71 ©• 1 r _ (jjamolcsozo egyiittmiikodes A művelődési intézmé- j nyék évek óta hangoztatott együttműködésében nagyon fontos, sok szép eredményt hozott a könyvtárak és művelődési házak munkájának összehangolása. Hol tart megyénk ezen a téren? Több éves felvilágosító munka, útmutatás eredményeként ma már mind a tervezésben, mind a megvalósításban a korszerű népművelési elveknek megfelelően dolgoznak könyvtárosok és művelődési otthon vezetők egyaránt. Nézzünk erre néhány példát. Kiskunhalason — mind a járásban, mind a városban — a népművelés első számú tényezője a könyvtár és a művelődési ház. Munkájuk összehangolása már a tervek elkészítésénél kezdődik olyan formán, hogy a népművelési felügyelő irányításával mindkét intézmény afféle közvéleménykutatást végez: kint a gazdaságokban, vállalatoknál, vagy a községekben vajon mire volna szükség, mi az, ami a lakosságot különösen érdekelné? Ez az igényfelmérés nagy jelentőségű, a gazdasági vezetők és a társadalmi népművelési aktívák nem maradnak magukra, hiszen így ők is pontosabban tudják, hogyan fogjanak hozzá vállalaton, üzemen belül a tervek készítéséhez, végrehajtásához. Nos, mind a művelődési ház, mind a könyvtár jelentős segítséget ad és a megvalósítás közben is rajta tartja szemét a vállalaton, üzemen ■ belül folyó munkán. Halassal kapcsolatban említsük meg azt az életre való kezdeményezést, hogy a művelődési ház egy-egy rendezvénye alkalmával a könyvtár a témához kapcsolódó könyveket tárlókban helyezi el a művelődési ház előcsarnokában. Hasonlót láttunk Kecskeméten és Baján is, csakhogy itt nem a művelődési házban, hanem a könyvtárban helyezik el a kiválogatott irodalmat Ugyancsak Halason: a művelődési autó városi és járási programját közösen állítja össze a művelődési ház és a könyvtár. A művelődési ház művészeti csoportjai szívesen mennek ki autóval komplex műsorok lebonyolítására. Ezzel elérték, hogy a könyvtár autójának minden kiszállása esemény a halasi tanyák életében. Mintaszerű az együttműködés Kalocsán is a két művelődési intézmény között. Igaz, itt a könyvtár kénytelen volt nagyobb részt vállalni a népművelésből, mivel a művelődési ház helyiségei jelenleg zárva vannak. Mégis sok szép eredményt értek el az összefogással. Csak apró példák: a gazdasági vezetők közgazdasági szabadegyetemén tapasztalták, hogy a tárlókba odakészített könyvekből olyanokat is kivettek olvasásra, amelyek alig forogtak azelőtt közkézen. A könyvtárban helyet adtak a bélyeggyűjtőknek és a szakkör tagjai valamennyien feliratkoztak a rendszeres olvasók táborába. Hasznos együttműködés alakult ki a szakmai ismeretek bővítését segítő népművelési tevékenységben. A kiskunfélegyházi járási könyvtárban például több munkásakadémia tart előadásokat. Az előadáshoz kapcsolódó irodalmat minden esetben összeállítják és tárlókra helyezik. Olyanok is kézbe veszik a könyvet, akik különben nem keresnék meg a polcokon. Számtalan ötlete, termékeny formája van az effajta együttműködésnek, amely azonban — őszintén meg kell mondani — inkább csak a járási székhelyeken fejlődött ki eddig. A népművelési tanácsadó nemrégiben felmérte a könyvtárak és művelődési otthonok kapcsolatát. Helyes lenne, ha a vizsgálódás eredményét a megyei könyvtárral megbeszélnék és javaslatokat tennének a kisebb könyvtárak és művelődési otthonok együttműködésére. Szükség volna erre, mert tudunk olyan helyekről, ahol a művelődési otthon és a könyvtár — amellett, hogy mindkettő becsülettel elvégzi a maga munkáját — közömbös egymás dolgai iránt. Pedig a községi népművelésben rengeteg közös feladatot lelhetnének: az ismeretterjesztő előadások segítését, klubok sokoldalú működtetését, illetve újságokkal, könyvekkel, folyóiratokkal való ellátását. És még számos formáját a gyümölcsöző együttműködésnek — kinek-kinek leleményessége szerint. Balogh József Hosszan sorolhatnánk a művelődés adatait, a könyvtárak* filmszínházak, művészeti együttesek, stb. számát, amelyek mind azt bizonyítják, hogy az egykor elmaradt országban ma fejlett a kulturális élet. A világ még aránylag keveset tud erről, a moldavai kultúra reprezentánsainak nevét nem ismerik. De néhány nemzetközi siker már jelzi azt az utat, amelyet a kis nép művészei megtettek. Nálunk is sikert aratott egy szép film, az Elmentem a nap után. És az idén márciusban világraszóló diadal volt Marija Biesu győzelme azon a Tokióban megrendezett nemzetközi versenyen, amelyen a Pillangókisasszony legjobb alakítási díjáért indultak a világ neves énekesnői. , A művésznőt Kecskeméten is láthatjuk, hallgathatjuk holnapután este a színházban. A Kisinyovi Állami Opera- és Balettszinház tagja, 1961-ben végezte a Moldavai Állami Konzervatóriumot tavalyelőtt a milánói Scalában énekelt egy évadon át. Tavaly júniusban harmadik lett a nemzetközi Csaj kovszkij-versenyen. Vele együtt lép fel a kecskeméti előadáson Viktor Kurin érdemes művész, az Állami Opera- és Balettszínház tagja* Rozita Potyehina, valamint Mihail Kaftanet, az Opera- és Balettszínház szólótáncosai. műsora ív KEDD 17.30: Szemle albán nyelven. —í 18.00: Hírek. — 18.10: Riportműsor. *-st 18.30: A nagyvilág a képernyőn. — 19.10: A forgalomról. — 19.40: Hirdetések. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Balzac: Elveszett illúziók. II. rész. — 21.30: Lírai műsor. — 21.40: Doku« mentumfilin,
