Petőfi Népe, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

1967. április 18. kedd

3. oldal

Világítják a jövő útját

Ez még a télen történt.

Pártnapot hirdettek a külterületem lakó szövetkezeti gazdák részére. Hely: a kötöny- pusztai iskola. A kérdéses időpontban össze is gyűltek a gazdák, alig fértek el a tanteremben. Csak az előadok késtek: Seres Sándor harkakötönyi községi és tsz-párttitkár, meg Re- gényi József tsz-elnök, a pártvezetőség tagja. A rossz úton majd két órát vesztegeltek. De a hallgatóság közül senki nem ment el, vártak türelmesen. És a vitának még este kilenckor is alig akart vége szakadni...

— Két-három évvel ezelőtt ez bizonyára nem így történt volna — jegyzi meg most Regényi József. — Mint hogy ilyenre nem is volt példa. Arra igen, hogy legfeljebb egy-két személy jött el;

Az elmúlt télen a tanyavilágban nemcsak pártnapokat, de téli tanfolyamokat is tartották. Soha nem hiányoztak a szövetkezeti gazdák.

Hogy idáig eljussanak, az út nemcsak valódi, de átvitt értelemben is keserves volt. Hosszú éveken át a harkakötönyi tsz- ek — a mostani egy helyett akkor még három volt belőlük — Inkább csak a mérleghiányt szaporították. A község és a tsz kommunistái három évvel ezelőtt ennek a folyamatnak parancsoltak „megállj”-t. Ekkor került ide Regényi József is, az egyesített, s éppen ezért az Egyesülés névre keresztelt szövetkezet élére. Egy év múlva — tavalyelőtt — már nem volt mérleghiány, bár állami dotáKét új szolgáltatóház a megyében

Április 1-én adták át a Császártöltési Vegyes és Építő Ktsz új szolgáltató házát. A körülbelül egymillió forint költséggel épült létesítményben többek között fodrász, gumi- és háztartási gépjavító részleg kapott helyet. A különféle szolgáltató részlegek mellett bemutatóterme is lesz a bajai szolgáltató kombinátnak, amelynek az átadását május 15- re tervezik. A fordászok azonban már türelmetlenül várják a korszerű, új munkahelyre való költözést és azon igyekeznek, hogy május 1-én megnyithassák üzletüket.

ciót kaptak. Tavaly már azt sem — a gazdálkodás rendbejött. Azon a majdnem hatezer holdon, amely szántóegységben csak 4500; mivel másfél ezer hold a legelő. Sok a gyenge homok. némely tábla a víztől szenved.

Csoda persze nem történt Harkakötöny határában, „mindössze” a termelés szerkezetét idomították az adottságoikhoz. Baromfi és juh az állattartásban, takarmánytermesztés a szántóföldön. Bevezették a teljesítménybérezést. tavaly az egy napra jutó átlagkereset 84 forint volt.

Mostanában alig múlik el olyan nap, amelyen a szövetkezet irodájában nem érkezik felvételi kérelem. Az eddigi tagfelvételek jóvoltából az átlagos életkor 45 évre csökkent. Egyébként ugyanilyen arányban fiatalodott a most már harminc tagot számláló pártalap- szervezet is. A függetlenített szakemberek, brisádvezetők — két-három személy kivételével — valamennyien párttagok.

Az új belépők gondot is adnak a szövetkezetben: igénylik az állandó foglalkoztatást. Ennek érdekében eleve a traktorra vagy a műhelybe, illetve a nők a baromfitelepre kerülnek. De ez a lehetőség kimerülöben van; máris újfajta munkaalkalom után kell nézni. Egyelőre fafeldolgozó üzem létrehozását tervezik, továbbá az építőbrigád létszámának fejlesztését.

Az utóbbi elképzelés nagyon is megalapozott igényeken nyugszik: a belterületen igen sok az épülőfélben levő ház. Az utóbbi években erőteljes beteFöldbe kerül a paprikamag

A miskei Egyetértés Tsz egyik 25 holdas tábláján elvetették a paprikamagot. „Nagyszerű gép ez — mondotta a képünkön látható Joó József vezető és Ferencz Lajos vető gépszabályozó — s ha az időjárás engedi, naponta 20— 25 holdat is elvetünk. A norma egyébként csak 16 hold...

(Pásztor Zoltán felvétele.)

A t-uskók nem mozdultak

A vonal innenső végén Tóth Ferenc, a kiskunhalasi járási népfronttitkár. A túlsón női hang beszél.

— Maga az, Izabella?... Mindjárt megismertem a hangját... Mi újság Pirtón? — kérdez a népfronttitkár. Rövid lehet a válasz, mert Tóth elvtárs elmosolyintja magát. Aztán már sorolja is, miben, hol lehet újságot felfedezni Pirtón.

— Emlékszik, a jelölőgyűlésen csak úgy rakosgatták egymásra kívánságaikat, javaslataikat a választók ... Nos, ezekkel mi történt? Olyan kérésekkel, melyek megvalósításához nem kell beruházási költség, értekezlet, jegyzőkönyv... Például a fodrász... a daráló ... a tüskök

.....

A titkár szavába vághatott a pirtói gazdálkodási előadó, mert Tóth elvtárs széles mosollyal bólogat, ismétli a hallottakat.

— Tehát április 1 óta — két nap kivételével — hetenként minden nap kijár már egy fodrász Pirtóra ... A ktsz-től? ... Nem... magánkisiparos. Az a

fontos, hogy a lakosság igényeit kielégítsük...

És a daráló? Meddig kell még azért is bejárni a pirtóiaknak? Nem sokáig? .. Épül? Már a villanyt is szerelik a darálóba? Ez igen!

Hogy a többmázsás tuskók viszont még mindig a járdán hevernek? Ügy látszik, nem tudta még eltalálni sem az erdőgazdaság, sem az útfenntartó, hogy melyikük emeltesse el az útból a tuslcókat. A behemót gépek kihúzgálták a nagy fákat, a maradékokat meg otthagyták ... Reméljük, a közeljövőben eldől, ottmaradnak-e műemléknek a tuskők, vagy a lakosság óhaja érvényesül...

Vége a telefonbeszélgetésnek.

Mint látjuk, a jelölőgyűlések után sok minden gyors mozgásba jött. Amit egyszerűen, hamar meg lehet oldani, igyekeznek sok helyen különösebb huzavona nélkül elintézni.

Természetesen, tuskókat,

többmázsásakat nehezebben lehet elmozdítani. Am ez is csak úgy megy, ha hozzálátnak.

(0

lepülés indult meg. A kulturáltabb életkörülmények vonzása nagy, s ugyancsak a kommunisták kezdeményezésére feltámadt a tanulási kedv. A brigádvezetők csaknem kivétel nélkül technikumi végzettséggel rendelkeznek. A jól berendezett kultúrotthonban, egyebek között. szervezett zeneoktatás is folyik.

De a szövetkezet területén még mindig 250 körüli a tanyák száma. Kötöny király földjének új arculata nehezen bontakozik az évszázadok homályából. A kommunisták mindenesetre a világosság útját mutatják.

Radvánszíky Imre, a kiskunhalasa járási pártbizottság első titkára nemrégiben, dicsérő hangon szólva a harkakötönyi alapszervezetről, azt is megjegyezte: nehéz körülmények között dolgoznak.

— Mi nem a körülményeket, hanem a feladatokat mérlegeljük — mondja erre Regényi József. — Súlyos történelem van az itt élő emberek mögött, küzdelem a homokkal és a vízzel. Azon fáradozunk, hogy ezt a történelmet új mederbe terel- j ük. Talán sikerül...

H. D.

Tudományos program a nyártaerdókért

Megyei viszonylatban a legnagyobb múltú tudományos egyesületek közé tartozik az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti csoportja, amely 1952 óta .tevékenykedik. Sípos Sándor titkárt kértük meg arra, hogy röviden ismertesse másfél évtized krónikáját és adjon ízelítőt az erdészek idei programjából.

Válaszából megtudtuk, hogy 1967-ben egyesült a kecskeméti csoport a kiskunhalasival és 1965-től kezdődően az MTESZ szervezetében tevékenykedik. Évről-évre növekedett a taglétszám, és ma már 225-en dolgoznak. A tagok 18 százaléka erdőmémök és más egyetemi végzettségű, 79 százaléka erdész és technikus. 3 százaléka pedig adminisztratív dolgozó. A tagság zöme a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság, az Erdészei! Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása, az Állami Erdőrendezőség, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága és a MEDOSZ dolgozói közül való.

Az egyesületi csoport évi programjában többnyire továbbképző előadások, tanulmányutak, tapasztalatcserék és filmvetítések szerepelnek. Így például az utóbbi néhány évben hasznos tanulmányutakat szervezett, a csoport a győri, szegedi, nyíregyházi, miskolci, deb- reccr* erdőgazdaságokba. Egykét évenként megyei fásítási ankétot rendeznék, amelyen a termelőszövetkezetek, tanácsok dolgozóit és az ifjúságot nevelik a fák szeretetére. A továbbképző előadásokat nagyrészt egyetemi tanárok, tudományos kutatók tartják.

Az idei munkáról szólva a titkár elmondta, hogy célul tűzték ki többek között az üzemi nyárerdősítések és az üzemen kívüli cellulóznyár-telepítések propagálását, segítik az úgynevezett „rontott” és „túltartott” erdőállományok felszámolását. Igen érdekesnek ígérkezik a gödöllői tanulmányút. Ezenkívül két ankétot, három tapasztalatcserét és több szakmai továbbképző előadást szervez a csoport a megyében.

Megemlítette a titkár, hogy nem csupán az Országos Erdészeti Egyesület, hanem a Kiskunsági Erdőgazdaság is segíti anyagilag a csoportot. Feladataik megoldása érdekében szoros kapcsolatot alakították ki az MTESZ megyei szervezetével, az Agrártudományi Egyesület kecskeméti csoportjával; a Bajai Erdészeti Egyesületi Csoporttal és a MEDOSZ erdő- gazdasági szervezetével. , , i

m

ÁSvi'ííö

.

ipmSÉ

Évek során sok mindent tisztáztunk, kezdve attól, hogy miért életlenek a hazai borotvapengék, egészen addig, kinek van népesebb elégedetlenkedő tábora, a Házkezelési Igazgatóságnak-é, vagy a Gelkának. Mondom, sok mindent.;. az azonban, hogy ki a dolgozó, pontosabban ki mikor dolgozó — ez még ma sem elég világos nekem.

Mindez arról jut eszembe, hogy a minap hivatalos levelet kézbesített a postás ... azaz hogy csak kézbesítette volna, ha tör- ténete.”“n odahaza vagyok. De nem voltam otthon, mert véletlenül délelőtt 11 óra volt és én ilyenkor véletlenül mindig a munkahelyemen tartózkodom. Azt hiszem ezzel széles e hazában nem állok egyedül. Na már most a postás kitöltött egy kis cédulácskát, miszerint holnaD — ugyancsak délelőtt 10 —11 között — újra megkísérli a kézbesíBohókás ötlet

test. Nem tudom, honnan támadt az a bohókás ötlete, hogy akkor véletlenül nem a munkahelyemen, hanem otthon leszek, mindenesetre nem azt írta, hogy holrap délután, vagy este kísérli meg a kézbesítést, hanem azt, hogy délelőtt. Ám, mint már fentebb jeleztem, én délelőttönként — ez ugye a csodálatos véletlensorozat — sok mindenfelé tartózkod- hatom, de otthon sohasem. így nem is kaphattam meg a levelet, el kellett mennem erte. a fő-főpostahivatalba.

Hasonló a helyzet, ha a televxzi ószerel őt hívom, na a lakásban keletkezett rövidzárlat ügyében kérek szakembert. ha a házkeze- lőséa technikusa kívánja felderíteni a me- nyezetbeázás okát, ha rossz telefonomat a műszerész akarja megjavítani ... és így to-.

vább. A megoldás ugyanis mindig az: maradjak otthon napközben. mert a szerelő, h javító, a műszerész, a technikus — véletlenül — a napnak ugyanabban a nyolc órájában van szolgálatban, amiben én. S a dolgozót ugye nem lehet arra kényszeríteni, hogy akkor dolgozzon, amikor én nem dolgozom, amikor otthon vagyok, televíziót nézek, olvasok, vagy barátaimmal kártyázom. Igaz, hogy én is — meg sok millióan mások e honban — dolgozó vagyok, de sajnos, pontosan ugyanabban az időben, amikor ők, így hát a probléma , mindmáig megoldatlan.

Érvként felhozhatnám ugyan a mozdony- vezetőket, a pincéreket, a gyógyszerészeket, a pékeket, a színészeket és még sokan másokat, akik mind nem akkor dolgoznak, amikor mi

többiek, de hát erre könnyen azt a választ kaphatnám, elég baj az nekik, hogy nem akkor van . vasárnapi juk, esti szórakozásuk; családi kedvtelésük; amikor nekünk. Azt is megemlíthetném bizonyságul, hogy a fent említett ügyben otthonmaradó dolgozó ki; esése a munkából minden valószínűség szerint sok millió forintos veszteséget jelent, de ezt sem teszem, mert könnyen azt vágnák a fejemhez, tudok talán jobb megoldást?

S miután sohasem szerettem, ha bármit is a fejemhez vágnak, csendben maradok, mert az igazán nem juthat senkinek sem az eszébe, hogy a kézbesítő-postások, a tv- műszerészek, a csődu- gulás-javítók, a villanyszerelők munkaidejét úgy állapítsák meg, hogy közös forgószínpadokon váltakozó szereposztásban legyenek dolgozók velem, velünk, mindnyájunkkal, BL Gjr.