Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Eltűnik a tupír, visszajön a göndör haj Frizura-bemutató az Arany Homokban Tulajdoniképpen főpróbája volt ez a bemutató a március 12-én — azaz ma — Buda­pesten megtartandó országos fodrászverseny kecskeméti résztvevőinek. A Bács megyét képviselő csapat — három női és három férfifodrász — nap­pali és estélyi frizurákat, va­lamint borotvával vágott, plasztikusan fésült hajvisele­teket mutatott be az Arany­homok Szálló éttermében ösz­Asszimetrikusan fésült, bronzbarna színű nappali frizura. Melirozott (többféle színárnya­latra festett) szőke estélyi haj­viselet. szegyűlt érdeklődő közönség előtt. Kiss Józsefeiét, a lelkes kis csapat vezetőjét kértük meg, mondja él: mit kell tudni egy ilyen versenyen a benevezet­teknek. — A nőd fodrászoknak négy „fejet” kell készíteniük. A versenyen kézhez kapott fény­kép utón, egy sütővassal hul- lámositott nappali és egy szín­házi frizurát, valamint egy- egy saját tervezésű nappali és estélyi hajviseletet. Az utób­biakat saját modelljükön mu­tathatják be. Mindezt megha­tározott időn belül kell elké­szíteni, berakni, kifésülni, dí­szíteni. — A férfifodrászoknak lát­szólag könnyebb dolguk van, mert kevesebb versenyszám- mai indulnak. De náluk a zsű­ri nemcsak az esztétikus vo­nalakat veszi figyelembe, ha­nem azonnal lepontozzák azt a munkát, melynél a borotvá­val formára vágott hajból csak egyetlen szál is kilóg, azaz hosszabb vagy rövidebb a kelleténél. A kecskeméti közönség előtt versenyzőink ezúttal a saját tervezésű mo­delljeiket vonultatták fal. A sűrűn felcsattanó tapsból ítélve, sikerrel. Szívből kíván­juk, hagy a versenyen is ilyen jó véleményt kapjanak. Azoknak az olvasóinknak, akik a bemutatót nem látták, még elmondhatjuk, hogy fri­zuradivatban az idei évad for- dalmi változásokat hozott. El­tűnik, nem divatos már a si- sakszerűre tupírozott, vagy a vállat verdeső, egyenesszálú hosszú haj. Helyette lágy hul­lámokba fésült, a nyakszirtnél rövidebbre vágott, de a fejte­tőn hosszabbra hagyott — úgynevezett hamis kontyos —, göndör hajviselet lesz az idei sztár. A fodrászok — úgy mond­ják — ennek örülnék, mert a tupirt, a sírna kontyot rend­szerint mindenki otthon, sa­ját maga fésülte, míg az új hajviselet elkészítése szakmai tudást és nagy kézügyességet igényel. A férfiaknál a borotvával alakított, jobb vagy bal olda­lon elválasztott, plasztikusan fésült, csillogóra lakkozott haj a divat. D. Zs. A ssülő felelőssége A HAJNALI VONAT egy­kedvűen zakatolt. Két asszony beszélgetett: — Tegnap miért hiányoztál, Iduskám? — Sajnos, a fiam, Gabi, be­tört egy kirakatablakot. Még­hozzá az új cukrászdáét. Azt mondják az iskolában: én va­gyok érte a felelős!... Hát tehetek én róla? Reggel ötkor már a vonaton ülök. A férjem hétre megy dolgozni. A gyerek egyedül kel, reggeli után az iskolába megy, hiszen már he­tedikes! — Sok baj van ezekkel a gyerekekkel — bólintott a má­sik asszony. — De mondd, megnézed olykor a fiad táská­ját és a zsebeit? — Ki ér rá erre? Az ilyesmi a tanítók dolga. Mondtam az igazgatónak: nem fizetem meg a kárt, mert a gyerek eljött otthonról. * EGY MÁSIK iskolában tör­tént: A folyosón, a nagy szünet alatt, két nyolcadikos fiú ösz- szeverekedett. Az ügyeletes ta­nár annyit látott, hogy az egyik gyerek üveggel fejbe­vágta a másikat. Amaz ájultan rogyott össze... Az igazgató behívatta a szülőket. — Az év elején beírtuk az ellenőrzőbe: a balesetek elke­rülése végett csak műanyag edényben lehet teát, vagy ká­vét hozni az iskolába. Ezt a kedves szülők is aláírták 1— mutatott az igazgató a fiúk el­lenőrzőjére. S most mégis üveg okozott balesetet. — Ki emlékezhet mindenre? — méltatlankodott az apa. — Ami a gyerekkel az iskolában történik, azért én nem lehetek felelős. * A KÉT — eléggé súlyos — példa szerint, tehát ki a fele­lős? A dolgozó szülők felsőosz­tályos gyermekei önállóan mennek az iskolába. Este azon­ban mindkét szülő otthon van! Ha nem is állandóan, de időn­ként a gyermek táskáját, zse­beit, főként az apa átnézheti. A tanítási órán „millió” dol­got kell elvégezni a tanárnak Kikérdez, házi feladatot ellen­őriz, új leckét magyaráz, váz­latot ír, képet, térképet szem­léltet. Az osztályfőnöki órán Hagyományos angol borotva- hajvágással készült, csillogó fekete frizura« Az első öltésektől a „vizsgáig“ Lányok és asszo­nyok szoronganak a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Műve­lődési Ház nagyter­mének széksorain. Ez a szorongás nem a hely szűkös volta miatt van — bár elég zsúfolt a terem a hallgatóktól, hoz­zátartozóktól és ér- \deklődőktől —, bel­ső" szorongást kell most érteni. Vizsga van. Most adnak szá­mot a művelődési ház szabás-varrás tanfolyamának hall­gatói arról, hogyan töltötték el a hosszú téli estéket: hasz­nosan, vagy haszon­talanul. Ügy látom, hasznosan. Kétsze­resen is hasznosan. Egyik, kézzelfogha­tó haszna az, hogy a hallgatók az első öltésektől odáig fej­lődtek, hogy a szín­padra is felvihették alkotásaikat, s a házi divatbemuta­tón sok tapsot, szép sikert is arattak. Nem kell bővebben magyarázni olvasó­inknak, milyen elő­nyökkel jár a csa­ládban, ha az édes­anya maga varr ja a gyermekruhákat, sa­ját ruháit és a nagy­lány a „stafirung- j át”. De a másik hasz­na talán még en­nél is nagyobb. A tíz éve folyó kezdő és haladó tanfolya­mok hallgatóinak nagy száma előis- kolát kapott - a kö­zösségi munkából, az egymásért váló felelősségérzésből, a közös kirándulások, színház- és múze­um-látogatások o kicsit még „maszek” gondolkodásmódot az újtípusú ember lelkivilága felé irá­nyították. Nemcsak szaktudást vittek tehát magukkal in­nen a Kézműipari Vállalathoz, a Há­ziipari Szövetkezet­hez, Műanyaggyár­hoz, ahol szívesen adnak munkaalkal­mat a tanfolyam hallgatóinak, ha­nem kollektív szel­lemet is. Az érdem a mű­velődési házé, az örökmozgó szerve­zőé: Gál Jánosnéé, az oktatóé: Vadász Miklósnéé, akik tíz éve fáradoznak, szorgoskodnak és érnek el jó ered­ményeket a tanítás mellett a nevelés­ben is. Tóth Miklós komoly nevelési és társadalmi problémákkal foglalkoznak, vagy éppenséggel esedékes osztály „ügyeket” kell megbe­szélni. Egyes szülők nagy elfoglalt­ságukra, fáradtságukra, utazás­ra és sok egyébre hivatkozva nem törődnek a gyerekkel. Szombaton délután és vasár­nap a legtöbb szülő együtt van gyermekével. A közös séták, kirándulások is igen alkalma­sak arra, hogy foglalkozzunk gyermekeinkkel. Az iskola oktató-nevelő mun­kája a nap egy részére korlá­tozódik. Ha a napközit is hoz­závesszük, legfeljebb 9—10 órára tehető. A többit a szülői házban, annak udvarán, kert­jében és sajnos az utcán töl­tik. A gyermeknek az iskolá­ban megmagyarázott anyagot — még a napközisnek is — otthon újra át kell vennie, to­vább gyakorolnia... A szülő­nek ily módon tehát nemcsak a gyermek viselkedésére, ha­nem a tanulására is gondot kell fordítania. Természetesen mindez sok gonddal, törődéssel jár, mégis meg kell tennünk, s ha a hely­zet úgy kívánja, a hanyagsá­gért, a fegyelmezetlenségért fe­lelősségre kell vonnunk gyeiv mekeinket. Az iskola vállalja a tanulók nevelésének, oktatásának ráhá­ruló szép felelősségét, de a szülői házra eső részt semmi­képpen nem vállalhatja ma­gára! Áz a szülő, aki igazán sze­reti gyermekét, nem is kívánja ezt. Takácsok a tavaszi festéshez A HELYTELENÜL megválasztott színek vagy minták elcsúfíthatják a legkorszerűbben berendezett la­kást is. A festésnek harmonikus összképet kell alkotnia a bútorral és a lakótér egyéb berendezési tár­gyaival. A kontraszthatású színek helyett inkább világos árnyalatokat aján­lunk, amelyek az egész környeze­tet tágasabbá, levegősebbé teszik. De figyelembe kell venni a beren­dezés színösszetételét is: a bútor­zat, a bútorszövet, szőnyegek, dí­szítő tárgyak színét. Ha ugyanis a festés nem illik a világos bútorhoz, a környezőt egyhangúvá és unal­massá válik. Ilyen esetben keresni kell az ízléses színkeverés lehető­ségét. A helyiség így érdekesebb, élénkebb színezetű lesz Világos bú­torhoz például kék árnyalatot, pi­ros kárpitozásé, bútorhoz bedig ké­keszöld árnyalatot használhatunk. A mahagóni bútorhoz jól alkalmaz­hat] uk a borsózöld árnyalatot. Kisebb helyiségekben világos ár­nyalatokra törekszünk, amelyek „kitágítják’’ a helyiséget és vilá­gosabbá is teszik azáltal, hogy job­ban visszaverik a fénysugarakat. Sötétebb árnyalatú színek indokol­tak olyan régebbi épületekben, ahol a nagy helyiségeket optikailag ki­sebbíteni akarjuk a barátságosabb környezet kialakítása érdekében. Sötétebb színeket alkalmazzunk az ablakkal szemközti falon, ame­lyet a ráeső nappali fény derít. A legvilágosabb festést az ablakok melletti falfelületen alkalmazzuk. A FALAK megfelelő festésével az alacsony szobák térhatása magasít­ható, túl magas szobák esetében pedig ellenkező hatás érhető el. Magas helyiségeket ne festessünk egészen a mennyezetig, s ezzel mintegy tágítjuk a mennyezetet. Az alacsony falakat viszont a meny- nyezetig festjük, esetleg keskeny sávban azon túl is, így a lakótér magasságát látszólag növeljük, ami­nek főleg manzardszobáknál van jelentősége! A szoba falait nem szükséges ok­vetlenül egyszínűre festeni. Ha a szobában különböző rendeltetésű sarkokat (pihenő, tanuló stb.) ala­kítunk ki, ezek a fal színével is kiemelhetők Bizonyos esetekben két szín kü­lönböző szintű alkalmazása is cél­szerű lehet. Ahol például a beren­dezési tárgyak nem azonos magas­ságúak, az ilyen megoldás egysé­gesíti az összképet. A legsötétebb színárnyalat előnyös háttere a dí­szítő kerámiának. Manapság a falfestés inkább a vonalakat érvényesíti díszítő elem­ként. Segítségükkel jelentős hatá­sok érhetők el. A vonalas mintá­val a lakóteret látszólag megnyújt­hatjuk vagy rövidíthetjük, magasí­tott vagy nyomottabb térhatást biz­tosíthatunk. A vonalak, csíkok per­sze deformálhatják is a helyiséget, ezért alkalmazásuk bizonyos kocká­zattal jár. A FESTÉSNÉL egyszerűségre tö­rekedj ünk, gondosan válasszuk meg a szírieket: próbáljuk ki előzőleg a falon és száradás után döntsünk. Papp Tibor építész Számok és tények Az 1897-es népszámlálás adatai szerint a cári Oroszországban a bér­munkában foglalkoztatott nők 80 százaléka háztartási alkalmazott és béres volt, 13 százalékát az iparban és az építőipari segédmunkálatok­nál vették igénybe, s csupán négy százalék dolgozott a közoktatási és az egészségügyi intézményekben. * 1965-ben minden száz dolgozó kö­zül az iparban 46, a közoktatásban 71, egészségügyi intézményekben 86 volt a nő. A cári Oroszországban a férfiaké­val azonos munkáért a nők csak fele annyi bért kaptak. A szovjet nők most a férfiakéval azonos munkáért azonos bérben ré­szesülnek. HÉTFŐ: Marhahúsleves, fasírozott főtt húsból tojással, burgonyapüré, cékla. KEDD: Gulyásleves, lekváros de- relye, alma. SZERDA: Zöldségleves, sertéspör­költ pirított tarhonyával, savanyú­ság, körte kompót. CSÜTÖRTÖK: Paradicsomleves, rakott kel, aszalt szilvakompót. PÉNTEK: Gombaleves, burgonyás tésztában sült vagdalthús, cseresz­nyebefőtt. SZOMBAT: Csontleves, töltöttká­poszta, alma. VASÁRNAP: Húsleves, mustáros tejfeles sertéscomb-szelet, tört bur­gonya, pozsonyi kifli. FŐTT HÜSBÓL KÉSZÜLT FASl- ROZOTT TOJÁSSAL. A marhahús­levesben főtt húst ledaráljuk, só­val, borssal zsírral és egy kis zöld­petrezselyemmel, egy tojással el­dolgozva, fasírozottat formálunk belőle. A húsgombócokat jól kizsí­rozott zománctepsibe rakjuk; mind­egyiknek a tetejébe vizes merőka­nállal kis mélyedést nyomunk, s abba beleütünk egy tojást. A tojá­sok tetejére egy kis sót. pirospap­rikát szórunk, s az ételt sütőbe tesszük. Mikor a tojások megsül­tek, burgonyapürével, vagy párolt rizzsel tálaljuk. BURGONYÁS TÉSZTÁBAN SÜLT VAGDALTHÜS. Négy közepes nagy­ságú puhára főtt, áttört burgonyá­ból két tojással egy csapott evőka­nál zsírral, másfél deci liszttel tész­tát készítünk Lisztezett táblára vé­konyan kinyújtjuk, s a közepébe jól fűszerezett félig megsült fasíro­zottat helyezünk. A tésztát felcsa­varjuk és tojással megkenve, zsí­rozott tepsibe, sütőben megsütjük. Hidegen szeletelve is nagyon ízle­tes. NARANCSTORTA. 6 tojást 15 de­ka cukorral, vízgőz felett, habverő­vel verünk, míg sűrűsödni kezd. Ekkor levéve, belekeverjük egy na­rancs reszelt héját, és azzal addig keverjük míg kihűl. Adunk hozzá 12 deka finom lisztet, 2 deka ol­vasztott vajat. Kikent, liszttel meg­hintett hosszúkás formában, lassú, egyenletes tűznél sütjük. Mikor megsült és kihűlt kettévágiuk; cuk­rozott tejszínhabot összekeverünk egy narancs kinyomott levével vagy kevés narancs dzsemmel, és ezzel töltjük meg a tortát. (A narancs dzsem jobb, mint a narancslé.) Te­tejére is hagyunk egy kis tejszín­habot, bevonjuk és cukrozott na­rancs szeletekkel díszítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom