Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
Holló László kiállításán TERJEDELMÉBEN is impozáns tárlat — 110 olajfestmény és 44 grafika — Holló László retrospektív kiállítása, amely a művész 80. születésnapját köszönti. Igényes, a téma-, tónus- és hangulatváltozások legkisebb rezdüléseit is híven követő váloga- • tás egyaránt méltó a művészhez, az Ernst Múzeum hírnevéhez és a kiállítás rendezőjéhez, egyik legjelesebb képzőművészeti esztétánkhoz, Frank Jánoshoz. Szándékosan és hangsúlyosan említettünk csupán téma-, tónus- és hangulatváltozásokat. Az ilyen nagy időtartamot átfogó gyűjtemények és a követő kritikák legfőbb gondja általában a stilushatárok meghúzása, a főként Picasso nyomán szinte kötelezőnek érzett „korszakok” eltéréseinek és összefüggéseinek vizsgálata. Hollő László kiforrott egyéniségének nincsenek korszakai, nem tartozik a folytonos metamorfózis állapotában alkotó művésztípusba, amely oly gyakori századunkban. A kiállításon néhány korai, még az első világháború előtt keltezett képén nagyon is élénk ugyan a nagybányaiaknak, müncheni mesterének, Hollósy Simonnak és főként Ferenczy Károly plein air-jeinek hatása, de ezek friss látásmódjuk, technikai tökéletességük ellenére is csak a buzgó tanulóidőket jelzik. A 20-as évek közepén viszont szinte minden átmenet nélkül rátalál stílusára, amely azóta is töretlen. lzig-vérig egyéni stílus. A szemlélődő akarva, akaratlan is reminiszcenciákat próbál keresni, külsőségekben is jelenlevő példaképeket, de legfeljebb is csak termékenyítő belső rokonságot találhat: Koszta és Tornyai merőben más megválogatású. de indítékaiban azonos törekvését az alföldi magyar parasztság életének ábrázolására, van Gogh drámaiságát, az expresszionisták sokszor spekulatív érzelmi hatáskeresése helyett természetes erővel kitörő eszpresszivitását, a távolabbi múltból Rembrandt humanista valóságérzékét, Greco különös kompozícióját, Delacroix viharos kontúrbontásait. Füst Milán esztétikájának címét kölcsönözve Holló László művészetét két szóval lehetne jellemezni: látomás és indulat. A Zsuzsanna és a vének, a Szent Antal megklsértése, a Bűnbánó Magdolna szenvedélyes vásznain elevenedik meg először döbbenetes erővel az életet megbéklyózó, sötét hatalmak elleni lázadása. Ekkor alakul ki sajátos színvilága is (Holló László nagy kolorista!): A sötét, meleg, kék, barna, sárga tónusokkal harsány, szinte rikító kontrasztot alkotó kénsárgán, cinóbervörösen lobogó foltok. EKKOR mond le az alakok és tájjellemek részletes kimunkálásáról a valóság lényegébe hatoló, érzelmi állásfoglalásra késztető, belső látás érdekében. A formák elnagyoltak, a körvonalak gubancosak, a festékfölrakás markáns, néha kifejezetten durva. A kor brutalitása a türelmetlenség eszközeit adja kezébe. Minden képe szinte a szemünk láttára formálódik. Kiállításán sok cím után látjuk zárójelben: tanulmány, vázlat, de olykor a kész festmények is vázlatosak. Nem tökéletlenséget értek ez alatt, csak a legszigorúbb lényegre törést, ö, aki stílusában mindvégig mentes marad a változásoktól, stílusán belül szüntelenül forrong, kutatja önmaga végső határait. Drámaisága a biblikus és mitológiai témák után még erőteljesebben bomlott ki a paraszti tárgyú képeken. A színek megmaradnak, átveszi a hagyományos témakereteket is. de éppen ezzel ér el tragikus hatást, ezzel tanúsítja az ábrázolt sorsokkal való teljes azonosulását. Micsoda ellentétek! Danaé: A mitológia arany esői váró királylánya darabos testű, agyondolgozott asszony. Fürdőzők: Évezredes idilltéma. A fénynek feszülő, telt idomú asszony teste is ujjongó örömet sugároz, de a csontsovány, a vízre csodálkozó gyerekek, a mosásra görnyedő mellékalak tüstént tragikusra fordítják a hangulatot. Az nyilai belénk örömükről, hogy életünkben csak pillanatai lehetnek az örömnek. Ezek a paraszti zsánerképek, viharfelhőkkel tornyosuló Debrecen környéki tájak, bögrés, kancsós csendéletek, és rembandti bőséggel árasztott önarcképei, amelyek külön tanulmány tárgyai lehetnének, eleven cáfolatai annak, hogy Holló László festészetére döntő hatással lett volna a német expresszionizmus. De senkiéhez nem hasonlítható érzelmi telítettségük, egyéni látásmódjuk kizárja azt is, hogy egyszerűen az alföldi festők csoportjába soroljuk Holló Lászlót. Ennek a jelzőnek művészetére nézve csak földrajzi értelme van. A Kérészszedők nem tiszai kép. ahogy Petőfi útileveleire sem mondhatjuk, hogy hortobágyi irodalom. HOLLÓ LÁSZLÓ művészete sokáig érdemtelen mellőzésben részesült.. A felszabadulás előtt és utána is. Bár méltó kritikai értékelése még mindig késik, az 1961-es Kossuth-dí] és az azóta sűrű egymásutánban rendezett kiállításai kivívták számára megérdemelt rangját és hírnevét művészeti életünkben, sőt határainkon túl is. Szabó János Szakmar község története A Népkutató Honismereti Kör legújabb kiadványa Szakmar önálló tanácsú semmi nem derül ki. Segítséget község Bács-Kiskun megyében, adhatna a régészet tudománya néhány kilométerre Kalocsától azzal, hogy a régi temetőket ki- fekszik, lakóinak száma vala- ássa, s megállapítsa: időben mivel 3200 fölött van. Történeti meddig nyúlnak vissza. A régé- könyveinkben nevét hiába ke- szeti kutatások azonban hosszú re&sük: országos események időt vesznek igénybe és sokba színtere nem volt, s a kalocsai kerülnek. Szakmár nem az érsekség tulajdonába tartozó egyetlen község, ahol erre még jobbágyfalu látszólag esemény- nem kerülhetett sor. A segítség télén élete nem vonzotta a ku- egy másik tudomány oldaláról tatókat. Napjainkig kellett vár- jött: Henkey Gyula embertani ni, hogy a kecskeméti Népkuta- vizsgálatai kimutatták, hogy a tó Honismereti Kör szakemberei faluban ma is 44 százalékban munkaközösségben pótolják, van képviselve a nagyközepes amit elődeink elmulasztottak, termetű turanid típus, amelyik- és a községi tanács anyagi tá- ről pedig tudjuk, hogy a hon- mogatásával kikutassák és fel- foglalók között a leggyakoribb derítsék a község történetét, volt, de különösen Árpád törEredményeik Szakmán Honismereti Értesítő címen 1966 kazsére, a honfoglaló Megyer törzsre volt jellemző. Ebből perácsonyára jelentek meg dr. dig az következik, hogy Szak- Henkey Gyula szerkesztésében, már mai lakói zömükben ahon- 96 oldalon, kézirat gyanánt, de foglaló ősök leszármazottai, akik ízléses külsőben, számos kép- községük határát nyilván még melléklettel, az egyes tanulmá- a vezérek korában, a 900-as nyok német nyelvű kivonatával, években megszállták. A Szakmár történetét feldől- Az embertani vizsgálatok gozó munkaközösség négy tag- ni ég egy nagyon fontos ponton ból állt: két történészből, egy kiegészítik a levéltári iratokat, nyelvészből és egy antropoló- Történetírásunk úgy tudta, hogy gusból. Kuczy Károly, részletes a 150 éves török uralom alatt levéltári kutatással a község 1945 előtti történelmének adatait szedte össze, míg Bóta Zol az Alföld lakossága nagyobbrészt elpusztult, kit megöltek az állandó háborúkban, kit rabtán az utolsó két évtized fejlő- ságra hurcoltak, s csak kevesen déséről ad rövid, de számokban voltak, akik a nagyobb váro- és adatokban igen gazdag át- s<>kba behúzódva átvészelték a tekintést. Henkey Gyula a köz- nehéz időket. A török kiverése ség 535 felnőtt egyénén (a la- utáni években erre járó utazók koeság egyhatodán) végzett em- nem egyszer több napi járóföl- bertani vizsgálatának eredmé- dön nem találnak lakott helyet, nyét ismerteti részletekbe menő élő embert. Ugyanezt olvassuk adatokkal -és gazdag képanyag- a katonai jelentésekben is. A gal, Czajtányi István pedig a x VIII. században a békésebb idők szakmári névadás alakulásai, a beálltával azután megindult en- család- és ragadványnevek ősz- nek a tájnak a betelepülése is. szefüggeseit kutatja és magya- Távoli vidékekről, a Felvidékrázza. ről, nem egyszer idegen országA vizsgálatoknál az egyes ból jöttek az új telepesek, szakemberek kutatásaikban szó- Szakmár esetében tudjuk, hogy rosan együttműködtek egymás- több család érkezett Somogy sál, s így eredményeik megsok- megyéből és települt vissza szorozódtak, egymás kutatásait Nyitra környékéről, tott^ho^TMu^evéSS mfy szeri.nt Pedig. az ős.lakos1414-ben említik, ekkor Solt sag ep resze a kornyezo mocsarak köze húzódott. Az emaz Árpád-kori magyarság leszármazottai a lakosság embertani összetétele alapján mindenütt kimutathatók. Az eredményekre már országos tudományos körökben i» felfigyeltek, s a Népkutató Honismereti Kör munkáját nagy elismeréssel méltatták szakfolyóiratok hasábjain. Nem vitás, hogy a helyi kutatások eredményei értékes hozzájárulást jelentenek a nemzeti történetírás, az egész magyar nép történetét feldolgozók számára is. A kör munkásságának azonban van egy másik, nem kevésbé fontos jelentősége is. Vizsgálataik nyomán egymás után születnek meg az eddig szinte múlt nélküli falvak, települések történelmét feltáró kiadványok, s ezzel együtt egyre több ember előtt tisztázódik saját falujának, őseinek küzdelmes és nehéz sorsa. Régen megállapították már, hogy a jövőt csak akkor tudjuk tervszerűen építeni, ha ismerjük a jelen helyzetet. A jelent viszont nem értheti meg az, aki nem ismeri azt az utat, amelyen a múltból a mába érkeztünk. Az igazi történelem feltárja a múlt fényes, de sötét lapjait is, s haladó és visszahúzó erők harcán keresztül falusi és nemzeti vonatkozásban egyaránt önismeretet tanulunk, s külön tudjuk választani azt, ami érték, s ami haszontalan. A kecskeméti Népkutató Honismereti Kör munkásságát ebben a vonatkozásban bátran állíthatjuk példaként a honismereti munkát végzők elé: honismeretre, hazaszeretetre nem az unalomig ismételt' szóvirágok, hanem többek közit múltunk igazi arcának felderítése nevelhet. De példamutató Szakmár község tanácsának magatartása is, amikor felismerte a tudományos kutatások jelentőségét, s az eredmények megjelentetését anyagilag is segítette és támogatta. Amikor a kecskeméti Népkutató Honismereti Körnek további sikeres munkát kívánunk, hadd fejezzük ki reménységünket, hogy példájukat mások is fogják követni. Dr. Benda Kálmán, a történettudományok kandidátusa bertani eredmények a fentiekkel összhangban vannak, mert más vidékekről később beteleBodor Miklós: A 80 íves Holló László kószínt&e. megyéhez tartozik és lakói a szekszárdi bencés apátság jobbágyai. Bár minden valószínűség szerint a falu története sokkal . . ,, , _ korábbra nyúlik vissza, errevo- p"}ok nem tartozhattak ugyan- natkozóan a levéltári iratokból ahl}oz az embertani csoporthoz, melyhez a Megyer törzs leszármazottai. A „törökös magyarokra” jellemző turanid típus mai nagyarányú előfordulása tehát azt bizonyítja, hogy részben a mocsarak közé húzódott, részben Nyitra környékére menekült és onnan visszatelepített őslakosság a török megszállás után kialakult új település lakosságának többségét alkotja Mindezt azonban bizonyos fokig még megerősíti a nyelvészeti kutatás, amikor kimutatja, hogy a kiejtésben, egyes szavak elterjedésében, sőt a ragadvány- és csúfolódó nevekben is évszázadokra visszanyúló hagyományok egyesítik a falu népét, saját kisebb közösségén belül csakúgy, mint a környékbeli falvakkal. A kecskeméti Népkutató- Honismereti Kör ugyanis 1959- ben alakult, s az azóta eltelt évek során szervezett .munkával már egy sor község történetét dolgozta fel ugyanazzal a tudományok közti együttműködéssel, mint Szakmárt. Így került sor Homokmégy, Foktő, Fájsz, Szabadszállás és Duna- aataj múltjának felderíté-ére, és az eredmény a lényeget tekintve mindenütt azonos volt: A harmadik lét Az éjjel mellettem feküdtél, éreztem gyenge válladat, amint a hajpihés ezüst szél a takarókon átszaladt, de aztán — nem voltál sehol. Eltűntél valahova, mint legszebbhavú emlékeink; a nyár egy ritka-szál virága, mely egyszer nyílik csak. Hiába hasztalan is kutatnám drága testednek virágszirmait; szerelmünk megújíthatatlan egyszer-volt titok az anyagban, mely benned öntudatra nyílt. Testünkön át teret kapott valami halhatatlan élet; időtlen idők óta érett, s egyszerre, kettős alakot öltött, mint iker meggyfüzérek; és teret és időt kitöltött, és dalolt bennünk boldogan valami erős harmadik lét, valami roppant hatalom: a részvét egy más életében, az együttérzés — nem veled — túl az íjjként feszülő testen, semmibeszórt nyilak nyomán a nyílni készülő titokkal. . . Az éjjel mellettem feküdtél, de mint ki hirtelen kilobban, szívemben, e múló anyagban simítom már csak hűlt helyed. Hajtsd ide kedves fejedet. Gsanády J*** Szeretők gyötrő harca Virágfejed lehúzza sflrfl bánat szép szavadból hús mályvaillat ár kék szomorúság kifeszitl benned a csókot nélkülöző mély szerelmet s rád bilincseli félelmetes tervét kínos búcsú és még kínosabb emlék viaskodunk mint hajlongó virágok Polner Zoltán
