Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Holló László kiállításán TERJEDELMÉBEN is impozáns tárlat — 110 olajfestmény és 44 grafika — Holló László retrospektív kiállítása, amely a művész 80. születésnapját köszönti. Igényes, a téma-, tónus- és hangulatváltozások legkisebb rezdüléseit is híven követő váloga- • tás egyaránt méltó a művészhez, az Ernst Múzeum hírnevéhez és a kiállítás rendezőjéhez, egyik legjelesebb képzőművészeti esztétánkhoz, Frank Jánoshoz. Szándékosan és hangsúlyosan említettünk csupán téma-, tó­nus- és hangulatváltozásokat. Az ilyen nagy időtartamot átfogó gyűjtemények és a követő kritikák legfőbb gondja általában a stilushatárok meghúzása, a főként Picasso nyomán szinte köte­lezőnek érzett „korszakok” eltéréseinek és összefüggéseinek vizs­gálata. Hollő László kiforrott egyéniségének nincsenek korszakai, nem tartozik a folytonos metamorfózis állapotában alkotó mű­vésztípusba, amely oly gyakori századunkban. A kiállításon né­hány korai, még az első világháború előtt keltezett képén na­gyon is élénk ugyan a nagybányaiaknak, müncheni mesterének, Hollósy Simonnak és főként Ferenczy Károly plein air-jeinek hatása, de ezek friss látásmódjuk, technikai tökéletességük elle­nére is csak a buzgó tanulóidőket jelzik. A 20-as évek közepén viszont szinte minden átmenet nélkül rátalál stílusára, amely azóta is töretlen. lzig-vérig egyéni stílus. A szemlélődő akarva, akaratlan is reminiszcenciákat próbál keresni, külsőségekben is jelenlevő példaképeket, de legfeljebb is csak termékenyítő belső rokonsá­got találhat: Koszta és Tornyai merőben más megválogatású. de indítékaiban azonos törekvését az alföldi magyar parasztság éle­tének ábrázolására, van Gogh drámaiságát, az expresszionisták sokszor spekulatív érzelmi hatáskeresése helyett természetes erő­vel kitörő eszpresszivitását, a távolabbi múltból Rembrandt hu­manista valóságérzékét, Greco különös kompozícióját, Delacroix viharos kontúrbontásait. Füst Milán esztétikájának címét köl­csönözve Holló László művészetét két szóval lehetne jellemezni: látomás és indulat. A Zsuzsanna és a vének, a Szent Antal megklsértése, a Bűnbánó Magdolna szenvedélyes vásznain elevenedik meg elő­ször döbbenetes erővel az életet megbéklyózó, sötét hatalmak elleni lázadása. Ekkor alakul ki sajátos színvilága is (Holló László nagy kolorista!): A sötét, meleg, kék, barna, sárga tónu­sokkal harsány, szinte rikító kontrasztot alkotó kénsárgán, cinó­bervörösen lobogó foltok. EKKOR mond le az alakok és tájjellemek részletes kimunká­lásáról a valóság lényegébe hatoló, érzelmi állásfoglalásra kész­tető, belső látás érdekében. A formák elnagyoltak, a körvonalak gubancosak, a festékfölrakás markáns, néha kifejezetten durva. A kor brutalitása a türelmetlenség eszközeit adja kezébe. Min­den képe szinte a szemünk láttára formálódik. Kiállításán sok cím után látjuk zárójelben: tanulmány, vázlat, de olykor a kész festmények is vázlatosak. Nem tökéletlenséget értek ez alatt, csak a legszigorúbb lényegre törést, ö, aki stílusában mindvégig mentes marad a változásoktól, stílusán belül szüntelenül for­rong, kutatja önmaga végső határait. Drámaisága a biblikus és mitológiai témák után még erő­teljesebben bomlott ki a paraszti tárgyú képeken. A színek meg­maradnak, átveszi a hagyományos témakereteket is. de éppen ezzel ér el tragikus hatást, ezzel tanúsítja az ábrázolt sorsokkal való teljes azonosulását. Micsoda ellentétek! Danaé: A mitológia arany esői váró ki­rálylánya darabos testű, agyondolgozott asszony. Fürdőzők: Év­ezredes idilltéma. A fénynek feszülő, telt idomú asszony teste is ujjongó örömet sugároz, de a csontsovány, a vízre csodálkozó gyerekek, a mosásra görnyedő mellékalak tüstént tragikusra for­dítják a hangulatot. Az nyilai belénk örömükről, hogy éle­tünkben csak pillanatai lehetnek az örömnek. Ezek a paraszti zsánerképek, viharfelhőkkel tornyosuló Deb­recen környéki tájak, bögrés, kancsós csendéletek, és rembandti bőséggel árasztott önarcképei, amelyek külön tanulmány tár­gyai lehetnének, eleven cáfolatai annak, hogy Holló László fes­tészetére döntő hatással lett volna a német expresszionizmus. De senkiéhez nem hasonlítható érzelmi telítettségük, egyéni lá­tásmódjuk kizárja azt is, hogy egyszerűen az alföldi festők cso­portjába soroljuk Holló Lászlót. Ennek a jelzőnek művészetére nézve csak földrajzi értelme van. A Kérészszedők nem tiszai kép. ahogy Petőfi útileveleire sem mondhatjuk, hogy hortobágyi irodalom. HOLLÓ LÁSZLÓ művészete sokáig érdemtelen mellőzésben részesült.. A felszabadulás előtt és utána is. Bár méltó kritikai értékelése még mindig késik, az 1961-es Kossuth-dí] és az azóta sűrű egymásutánban rendezett kiállításai kivívták számára meg­érdemelt rangját és hírnevét művészeti életünkben, sőt határain­kon túl is. Szabó János Szakmar község története A Népkutató Honismereti Kör legújabb kiadványa Szakmar önálló tanácsú semmi nem derül ki. Segítséget község Bács-Kiskun megyében, adhatna a régészet tudománya néhány kilométerre Kalocsától azzal, hogy a régi temetőket ki- fekszik, lakóinak száma vala- ássa, s megállapítsa: időben mivel 3200 fölött van. Történeti meddig nyúlnak vissza. A régé- könyveinkben nevét hiába ke- szeti kutatások azonban hosszú re&sük: országos események időt vesznek igénybe és sokba színtere nem volt, s a kalocsai kerülnek. Szakmár nem az érsekség tulajdonába tartozó egyetlen község, ahol erre még jobbágyfalu látszólag esemény- nem kerülhetett sor. A segítség télén élete nem vonzotta a ku- egy másik tudomány oldaláról tatókat. Napjainkig kellett vár- jött: Henkey Gyula embertani ni, hogy a kecskeméti Népkuta- vizsgálatai kimutatták, hogy a tó Honismereti Kör szakemberei faluban ma is 44 százalékban munkaközösségben pótolják, van képviselve a nagyközepes amit elődeink elmulasztottak, termetű turanid típus, amelyik- és a községi tanács anyagi tá- ről pedig tudjuk, hogy a hon- mogatásával kikutassák és fel- foglalók között a leggyakoribb derítsék a község történetét, volt, de különösen Árpád tör­Eredményeik Szakmán Honis­mereti Értesítő címen 1966 ka­zsére, a honfoglaló Megyer törzsre volt jellemző. Ebből pe­rácsonyára jelentek meg dr. dig az következik, hogy Szak- Henkey Gyula szerkesztésében, már mai lakói zömükben ahon- 96 oldalon, kézirat gyanánt, de foglaló ősök leszármazottai, akik ízléses külsőben, számos kép- községük határát nyilván még melléklettel, az egyes tanulmá- a vezérek korában, a 900-as nyok német nyelvű kivonatával, években megszállták. A Szakmár történetét feldől- Az embertani vizsgálatok gozó munkaközösség négy tag- ni ég egy nagyon fontos ponton ból állt: két történészből, egy kiegészítik a levéltári iratokat, nyelvészből és egy antropoló- Történetírásunk úgy tudta, hogy gusból. Kuczy Károly, részletes a 150 éves török uralom alatt levéltári kutatással a község 1945 előtti történelmének ada­tait szedte össze, míg Bóta Zol az Alföld lakossága nagyobb­részt elpusztult, kit megöltek az állandó háborúkban, kit rab­tán az utolsó két évtized fejlő- ságra hurcoltak, s csak kevesen déséről ad rövid, de számokban voltak, akik a nagyobb váro- és adatokban igen gazdag át- s<>kba behúzódva átvészelték a tekintést. Henkey Gyula a köz- nehéz időket. A török kiverése ség 535 felnőtt egyénén (a la- utáni években erre járó utazók koeság egyhatodán) végzett em- nem egyszer több napi járóföl- bertani vizsgálatának eredmé- dön nem találnak lakott helyet, nyét ismerteti részletekbe menő élő embert. Ugyanezt olvassuk adatokkal -és gazdag képanyag- a katonai jelentésekben is. A gal, Czajtányi István pedig a x VIII. században a békésebb idők szakmári névadás alakulásai, a beálltával azután megindult en- család- és ragadványnevek ősz- nek a tájnak a betelepülése is. szefüggeseit kutatja és magya- Távoli vidékekről, a Felvidék­rázza. ről, nem egyszer idegen ország­A vizsgálatoknál az egyes ból jöttek az új telepesek, szakemberek kutatásaikban szó- Szakmár esetében tudjuk, hogy rosan együttműködtek egymás- több család érkezett Somogy sál, s így eredményeik megsok- megyéből és települt vissza szorozódtak, egymás kutatásait Nyitra környékéről, tott^ho^TMu^evéSS mfy szeri.nt Pedig. az ős.lakos­1414-ben említik, ekkor Solt sag ep resze a kornyezo mo­csarak köze húzódott. Az em­az Árpád-kori magyarság le­származottai a lakosság ember­tani összetétele alapján minde­nütt kimutathatók. Az eredményekre már orszá­gos tudományos körökben i» felfigyeltek, s a Népkutató Hon­ismereti Kör munkáját nagy el­ismeréssel méltatták szakfolyó­iratok hasábjain. Nem vitás, hogy a helyi kutatások eredmé­nyei értékes hozzájárulást je­lentenek a nemzeti történetírás, az egész magyar nép történetét feldolgozók számára is. A kör munkásságának azonban van egy másik, nem kevésbé fontos jelentősége is. Vizsgálataik nyomán egymás után születnek meg az eddig szinte múlt nélküli falvak, te­lepülések történelmét feltáró kiadványok, s ezzel együtt egy­re több ember előtt tisztázódik saját falujának, őseinek küz­delmes és nehéz sorsa. Régen megállapították már, hogy a jö­vőt csak akkor tudjuk tervsze­rűen építeni, ha ismerjük a je­len helyzetet. A jelent viszont nem értheti meg az, aki nem ismeri azt az utat, amelyen a múltból a mába érkeztünk. Az igazi történelem feltárja a múlt fényes, de sötét lapjait is, s ha­ladó és visszahúzó erők har­cán keresztül falusi és nemzeti vonatkozásban egyaránt önisme­retet tanulunk, s külön tudjuk választani azt, ami érték, s ami haszontalan. A kecskeméti Nép­kutató Honismereti Kör mun­kásságát ebben a vonatkozás­ban bátran állíthatjuk példa­ként a honismereti munkát vég­zők elé: honismeretre, hazasze­retetre nem az unalomig ismé­telt' szóvirágok, hanem többek közit múltunk igazi arcának fel­derítése nevelhet. De példamutató Szak­már község tanácsának maga­tartása is, amikor felismerte a tudományos kutatások jelentő­ségét, s az eredmények megje­lentetését anyagilag is segítette és támogatta. Amikor a kecs­keméti Népkutató Honismereti Körnek további sikeres munkát kívánunk, hadd fejezzük ki re­ménységünket, hogy példájukat mások is fogják követni. Dr. Benda Kálmán, a történettudományok kandidátusa bertani eredmények a fentiek­kel összhangban vannak, mert más vidékekről később betele­Bodor Miklós: A 80 íves Holló László kószínt&e. megyéhez tartozik és lakói a szekszárdi bencés apátság jobbá­gyai. Bár minden valószínűség szerint a falu története sokkal . . ,, , _ korábbra nyúlik vissza, errevo- p"}ok nem tartozhattak ugyan- natkozóan a levéltári iratokból ahl}oz az embertani csoporthoz, melyhez a Megyer törzs leszár­mazottai. A „törökös magyarok­ra” jellemző turanid típus mai nagyarányú előfordulása tehát azt bizonyítja, hogy részben a mocsarak közé húzódott, rész­ben Nyitra környékére mene­kült és onnan visszatelepített őslakosság a török megszállás után kialakult új település la­kosságának többségét alkotja Mindezt azonban bizonyos fokig még megerősíti a nyelvészeti kutatás, amikor kimutatja, hogy a kiejtésben, egyes szavak elter­jedésében, sőt a ragadvány- és csúfolódó nevekben is évszáza­dokra visszanyúló hagyományok egyesítik a falu népét, saját ki­sebb közösségén belül csakúgy, mint a környékbeli falvakkal. A kecskeméti Népkutató- Honismereti Kör ugyanis 1959- ben alakult, s az azóta eltelt évek során szervezett .munká­val már egy sor község törté­netét dolgozta fel ugyanazzal a tudományok közti együttműkö­déssel, mint Szakmárt. Így ke­rült sor Homokmégy, Foktő, Fájsz, Szabadszállás és Duna- aataj múltjának felderíté-ére, és az eredmény a lényeget te­kintve mindenütt azonos volt: A harmadik lét Az éjjel mellettem feküdtél, éreztem gyenge válladat, amint a hajpihés ezüst szél a takarókon átszaladt, de aztán — nem voltál sehol. Eltűntél valahova, mint legszebbhavú emlékeink; a nyár egy ritka-szál virága, mely egyszer nyílik csak. Hiába hasztalan is kutatnám drága testednek virágszirmait; szerelmünk megújíthatatlan egyszer-volt titok az anyagban, mely benned öntudatra nyílt. Testünkön át teret kapott valami halhatatlan élet; időtlen idők óta érett, s egyszerre, kettős alakot öltött, mint iker meggyfüzérek; és teret és időt kitöltött, és dalolt bennünk boldogan valami erős harmadik lét, valami roppant hatalom: a részvét egy más életében, az együttérzés — nem veled — túl az íjjként feszülő testen, semmibeszórt nyilak nyomán a nyílni készülő titokkal. . . Az éjjel mellettem feküdtél, de mint ki hirtelen kilobban, szívemben, e múló anyagban simítom már csak hűlt helyed. Hajtsd ide kedves fejedet. Gsanády J*** Szeretők gyötrő harca Virágfejed lehúzza sflrfl bánat szép szavadból hús mályvaillat ár kék szomorúság kifeszitl benned a csókot nélkülöző mély szerelmet s rád bilincseli félelmetes tervét kínos búcsú és még kínosabb emlék viaskodunk mint hajlongó virágok Polner Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom