Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
Ahol a szálak összefutnak Panaszok, közérdekű bejelentések a NEB-nél Két kis pecás... Többször írtunk már arról, hogy milyen hasznosak a lakosság jelzései, amelyek felhívják az illetékesek figyelmét egy-egy kisebb közösség, termelési egység problémájára, a mutatkozó hiányosságokra, esetleg gondatlanságra, nemtörődömségre. Egy-két kivételtől eltekintve mondhatjuk, hogy ezek a levelek jó szándékkal íródnak, s feladójukat a segíteni akarás vezeti, amikor tollat ragadnak. Sokszor talán nem is nagy dől„Ütravaló a vásárláshoz“ — a Rádióban Február 27-én reggel féí 6 és 7 órakor „Ütravaló a vásárláshoz” címmel sugározta új műsorát a Magyar Rádió. A fogyasztók részletesebb felvilágosítását, az ellenőrzésbe való fokozottabb bevonását célzó műsort a „Reggeli krónika” keretében a jövőben minden hétfőn reggel lehet majd hallgatni. A legkülönbözőbb kérdésekre válaszoló adásban elsősorban azokra a tapasztalatokra támaszkodnak, amikre a fővárosban és vidéken — így Bács- Kiskun megyében is —, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei tettek és tesznek szert. Legutóbb például arról volt szó, hogy az eladók az első osztályú árut fehér szinű blokkon kötelesek számlázni a vevőnek, s miként az AKF Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán megtudtuk: Erre az igen régi, de nem egyszer feledésbe merülő rendelkezésre nem ártott felhívni a figyelmet a Bács megyei vásárlók és kereskedelmi dolgozók körében sem..: A Magyar Rádió és Televízió és a Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelem Felügyeleti Főosztálya közös kezdeményezésére létrejött első mfisorszámot csak üdvözölni tudjuk a Bács megyei vásárlók tízezrei nevében is. A téma aktualitása, sokoldalúsága azonban — véleményünk szerint —, némileg hosszabb műsoridőt érdemelne, ezert megkérdezzük a Rádió illetékes szerkesztőitől a bolti eladóktól kölcsönvett analógiával: Az „Ütravaló a vásárláshoz?” — lehetne-e néhány perccel több? B. Gy. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapla. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat* Szerkesztóség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 35-18. Szerkesztő bizottság 18-36 Kiadóhivatal: •Cecskemét. Szabadság tér 1 Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, lófizetési dli 1 hónapra 13 forint Báes-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: U-» Indes: 25 065 gokról van szó, de a közgondolkodás, az egymásért valló aggódás, a társadalmi tulajdon fokozott védelmének jelei mutatkoznak meg abban, ha például jelzés érkezik arról, hogy a község egyik utcájában hetek óta rossz a világítás, a termelőszövetkezetben hanyagságot tapasztalni, az üzletekben nincs megfelelő választékú és minőségű kenyér. Aki a tö/bbiek nevében erre felhívja az illetékesek figyelmét, az már a közösségért dolgozik, munkája hasznos és szükséges. Az ilyen bejelentések, panaszok egyik összefutási csomópontja a népi ellenőrzés járási, városi, illetve megyei bizottsága is. A múlt évi „forgalomról” készített statisztikai kimutatás nemrégiben készült el a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál. Ezt vizsgálva szembetűnő, hogy a közérdekű bejelentések száma minden járásban — s így a megyei ösz- szesítésben is — meghaladja a magánpanaszok, számát. A tavaly érkezett 336 levélből összesen 202 tartalmazott közérdekű bejelentést, míg a többi egyéni panaszokról, sérelmekről tájékoztatta a népi ellenőrzést és kért tanácsot, segítséget. Ez utóbbiakat sem szabad azonban úgy tekintenünk, mintha elmérgesedett problémákról lenne szó. Sokszor tájékozatlanságból fordulnak az emberek rögtön az ellenőrző szervhez. Ez késlelteti a panasz elintézését, kivizsgálását, mert a NEB oda továbbítja a levelet, ahol annak elbírálására hatáskörrel, illetékességgel bírnak. Lássunk néhány példát arról, milyen közérdekű bejelentéssel fordulnak a NEJE-bez a megye különböző részéről. Tavaly például levél érkezett Kunszent- miklósról, hogy a községben levő sütőüzemekben nem tartják be az egészségügyi előírásokat, az épületek elhanyagoltak stb. A bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a közöltek megfelelnek a valóságnak, különösen tarthatatlan a helyzet a II. számú üzemben. Viszont arról is tájékoztatták a bejelentőt, hogy folyamatban van az új sütőüzem kialakítása Kunszentmiklóson. s ha az elkészül, a régieket felszámolják. A másik levélíró néhány kecskeméti élelmiszerüzletben található állapotokról írt. Többek között arról, hogy a tejboltokban fedetlenül hagyják a süteményeket, piszkosak a függönyök, s a pénzt azok kezelik, akik a tejet mérik. A bejelentés nyomán megtörtént a szükséges intézkedés. Amint említettük, legtöbb bejelentőt a jó szándék vezeti, amikor aggodalmával, gyanújával az ellenőrökhöz fordul. Ezt a jó szándékot, segíteni akarást akkor is feltételezni kell és fel is tételezik az illetékesek, ha a vizsgálat során kiderül, hogy a levél tartalma nem felel meg a valóságnak, vagy csak bizonyos mértékben igaz. Egyre kevesebb számban, de akadnak még névtelen bejelentők is. akik attól tartanak: ha felfedik kilétüket, abból csak bajuk származhat. Pedig a népi ellenőrzés, de más szervek is. titokban tartják a bejelentő nevét, védelemben részesítik. S ezt hasznos tudni. Annál is inkább, mert a névtelen levelekkel egy szerv sem köteles foglalkozni, s így előfordulhat, hogy bár a bejelentés megalapozott, vizsgálatra mégsem kerül sor, a legőszintébb segítő szándék is zátonyra fut. G. S. Szép zenei verseny Kecskeméten Szülőiek bizonyult a művelődési ház nagyterme az Erkel Diáknapok énekkari, hangszerszóló és kamaraversenyének hétfői kecskeméti városi-járási döntőin. Különösen az énekkarok teljesítménye indokolta a nagy érdeklődést. Közülük is kiemelkedett gazdag hanganyagával, tökéletes összhangjával az Ének- Zenei Gimnázium női kara. A megyei döntőn való részvételre javasolta még a zsűri az Ének- Zenei Gimnázium vegyeskarát, a Katona József Gimnázium női, a tiszakécske« gimnázium és ipariskola közös vegyeskarát és az Állami Zeneiskola kamarakórusát. Továbbjutott még a kecskeméti ipariskola rajkózenekara és a Katona József Gimnázium kamarazenekara. A hangszerszólisták közül: Legeza J-udit és Hajdú Edit (zongora), FeTcsiki Zsuzsa és Pataki Éva (hegedű), Héjas Zoltán (gordonka) és Hanti György (trombita). (A ti- szakécskei Hajdú Edit kivételével valamennyien a Kecskeméti Ének-Zenei Gimnázium növendékei.) (Pásztor Zoltán felvétele.) A bizalom forrásai A faluban mindenki Pali bácsinak tiszteli, de méginkább így emlegetik: „a mi Pali bátyánk’’. Pedig Ágoston Pál tulajdonképpen nem is kisszállást. Gyermekéveit és fiatalkorát Szeged környékén élte le, zsellérként, napszámosként dolgozott 1 Régi és új igények Mit jelent az, hogy igényesebbek vagyunk? Erre lehet azzal is válaszolni, hogy például ruházatban, élelmiszerben, filmben, színműben, újságcikkben szebbet, jobbat kívánunk, mint azelőtt. Az igényesség azt is jelentheti, hogy többre törekszünk, mint amit eddig elértünk. Kifejezhetjük ezt úgy, hogy gondjaink is gazdagabbak, mint mondjuk tízegynéhány évvel ezélőtt. Hogyan? Lehet a gond egyáltalán szegény, vagy gazdag? Járjuk csak kissé körül ezt a kérdést. Megkérdeztem Lakitelek község vb-elnök- nőjét: — Az elvtársnő 15. esztendeje áll a helység élén. Visszaemlékezik, mik foglalkoztatták 1952—53 táján a lakosságot, müyen ügyekkel fordultak a tanácshoz? Lőrincz Istvánnénak nem kellett sokat gondolkoznia; Szinte felvillanyozva szedegette csokorba, amit rögtönözve is könnyedén előhozott emlékeiből. — Ami mindig szőnyegen volt: lakásépítési ügyek. Ez ma sem szűnő problémakör. Hogy azonban nem keveset haladtunk előre, két számot hadd említsek: 193S-ban 600 lakás volt a községben. Ma — 1145. Ehhez még annyit, hogy akkor jegyzőnek, plébánosnak, gyógyszerésznek, orvosnak volt fürdőszobája: ma 85 lakásban van. De menjünk csak az ötvenes évek elejére. Akkor már az is „jó” volt, ha a tanácstag' közbenjárásával egy- egy területről lecsapolhatták a vizet a községben, lefolyót csináltak, vagy járdát hoztak rendbe. Ma azért az útviszonyok változására is utal, hogy 40 személyautó van a községben — tulajdonosai munkások, tsz-gazdák, s pedagógus is. Kis- és nagymotorból 340 szaladgál. Ezzel összefüggésben felhozhatjuk, hogy az ötvenes években sűrűn futottak be adókedvezmény iránti kérelmek. Adtunk is bőven, ennek ellenére sor került kényszerintézkedésekre is ... Ilyen hosszú évek óta nincs, a legutóbbi tanácsi ciklusban egyáltalán nem volt. Az állampolgári kötelességtudat és az anyagi biztonság találkozik már. A primitív vízlefolyó gondjától eljutottunk odáig, hogy a kultúr- ház bővítését, egészségház építését, óvódafej- lesztést tűzünk napirendre. Ilyen értelemben szólhatunk gazdagabb gondokróL Mindennek azonban döntő előfeltétele volt, hogy végleg eltűnjenek az egyéni gazdálkodás mezsgyéi Lakiteleken is. Hogy amikor ma mező- gazdaságról beszélünk, termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, kutatóintézetet említsünk. Nincs már egyéni gazda a községben? Egy idős néni bajlódik még 11 hold homokjával és egy magános asszony 2 hold szőlővel. Csinálják, amíg úgy gondolják, hogy nekik jobb így. Egy termelőszövetkezeti község társadalma még „műemlékként” is elbír ennyi maradványt a múltból. —th —n Bács és Csongrád megye területén, 1945-ben telepedett le Kisszálláson, ahol 12 hald juttatott föld tulajdonosa lett. Nagy változás volt ez életében, hiszen nem fenyegette többé a létbizonytalanság. De egy dologban nem változott: nemcsak magának akart élni. Már az első években bekapcsolódott a mozgalmi munkába. Tagja lett a kommunista pártnak, majd a DÉFOSZ-nak, s 1949-ben elsők között állt a termelőszövetkezeti mozgalom élére. Közéleti munkásságával az egész község fejlődését igyekezett szolgálni. Hosszú ideig volt a község párttitkára, s a tanácsnak megalakulástól kezdve áldozatkész tagja. Később a termelőszövetkezet elnökévé választották, ezt követően, s jelenleg is a kisszállást Szabadság Termelőszövetkezet párttitkúra. Bármilyen poszton áXlt is — tanácstagi megbízatásával járó kötelezettségeit mindig az elsők között tartotta számon. Valamennyi tanácsi ciklusban tagja volt valamely állandó bizottságnak, s különösen sokat dolgozott a községfejlesztésért, amely az utóbbi években az emberek életkörülményeinek javítását, kulturális igényeinek kielégítését szolgálta elsősorban. Az előző, 1963. évi választáskor Kisszállás III. körzetének lakói, az újfalusiak választották tanácstagjuknak. Ez a település — amely mintegy 40 családot számlál — tanyaközpont jellegű. De az elmúlt években villanyt kapott, rendezett utcái vannak és jelenleg épül egy bekötőútja. Mindezek megvalósulásában nagy szerepet játszott Pali bácsi emberszeretete és szervező kész- , Rége. Az. hogy szavára egy emberként fogtak össze körzetének lakói.., Másik erénye, hogy nemcsak a nagy dolgokra — az apróságokra is felfigyel. Mint tanácstagot sok ügyes-bajos problémájukkal keresték fel választói. Mindig tudott legalább tanáccsal segíteni, mert rendszeresen részt vett a testületi üléseken, tájékozódott minden, az emberek sorsával összefüggő dologról. A község 12-es körzetében újra öt jelölték tanácstagnak. üricska István
