Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
1#<M. március 9 csütörtök 3 oldal Erdő a lombikban Duna—Tisza köze kanadai méDrága lehet a kockázatvállalás Hol lehet szerepe az erdészeti kutatásnak? Ahol nagyon sok, vagy ahol nagyon kevés a fa. Nem nehéz kitalálná, hogy a Duna—Tisza köze az utóbbihoz tartozik. Ezért is volt kellemes érzés ellátogatni Kecskeméten táján fellelhető csenevész „akáctemetőket” is fény vési terű. És fölöttébb igényes a nyárfa, tápanyagokban gazdag termőrétegre, jó vízellátásra van szüksége. A €0—80 centi vastag homokkal leterített humuszréretű erdősítéséről. De éppen, ezért a szűkös lehetőségek megbecsülésében és jó kihasználásában nagy szolgálatot tehet és tesz is a kutatóállomás. (Hatvani — Pásztor) A panaszjegyzőkönyv február 17-i keltezésű. Oláh Erzsébet kecskeméti lakos sérelmét tartalmazza. Nevezetesen: az illető 1954 óta lakik a Puskin utca 25. számú házban, amely a múlt év őszén gazdád cserélt. A tulajdonosváltozás nem ok a panaszra. Annál inkább az új gazda, a kecskeméti Petőfi Tsz törekvése, mely szerint a 25. és a szomszédos 27. számú portán gépjárműjavító üzemet létesít. A panaszos lakásának bejáratától másfél méter távolságra 5 méter magas falat kíván építeni, az alap ásásához már hozzá is fogott, szinte lehetetlenné téve ezzel a kijárást. A tanács illetékes szakosztályának dolgozója hamarosan a helyszínen győződött meg a sérelmezett tényről. Nem sikerült viszont megtudnia, hogy engedéllyel tör- ténik-e az építkezés. Ennek kiderítése azonban nem sokáig váratott magára. Február 23-án ugyanis — a szükséges mellékletek, pl.: tervrajz nélkül — befutott a tsz- nek az építkezés, engedélyezése iránti kérelme. Mellesleg: az engedély hiánya nem gátolta a munkát, gyors tempóban emelkedtek az Oláh Erzsébet lakását sötétségre kárhoztató falak. Építési engedély tehát egyelőre nincs, s kérdés, hogy lesz-e? Mert közben előkerült az építési, közlekedési osztálynak még a múlt év őszén kiadott hatpontos szak- véleménye, melyet az ingatlan megvásárlásakor kért a közös gazdaság. Az észrevétel pontjai félreérthetetlenül kifejtik, milyen akadályokba ütközik a szóbanforgó két portán a gépjárműjavító üzem létesítése. Tény, hogy a megyeszékhely általános rendezési terve a kiválasztott lakóházak környezetét lakótelep céljára tartja fenn. A gépjárműjavító üzem működésének minden káros hatását (zaj, füst, rázkódás stb.) a környék lakossága kényszerülne elszenvedni. A körút folytatását jelentő Puskin utca érintett szakaszán szalagpark létesült, ezt is tönkre tenné a javító üzem forgalma. Nem is szólva a balesetveszélyről, melyet a műhelytelepre való ki-behajtás ezen a nagy forgalmú úton jelentene. E megalapozott vélemények ellenére és engedély nélkül, mintegy kész helyzetet teremtve mégis épül a tsz kisegítő üzeme. Ha az érdekeiben máris jogtalanul megsérteti Oláh Erzsébet panaszát és a környékiek jogos érdekeit figyelmen kívül is hagynók, felvetődik a kérdés: a törvény, az építkezéseket szabályozó rendelet hatálya alól kivételt képez a Petőfi Tsz? Tagságának érdekeit egyoldalúan szem előtt tartva, meri vállalni az engedély nélküli építkezés kockázatát? Hiszen nem egy példa volt már rá a városban, hogy az engedély nélkül építkezőket tekintélyes bírsággal sújtották, sőt a szabályellenes építkezés megszüntetésére, lebontására kötelezték. A döntés joga a hatóságé. A kockázatvállalásért a közös gazdaság tartja a „hátát”. Egy bizonyos: sokba kerülhet ez a kockázatvállalás! P. I. Tóth Erzsébet laboráns fenyömagvakat csíráztat Mikor alkalmas a fenyves a kitermelésre? — az apró iivegbúrák alatt. ezt számítgatja Faragó Sándor, az állomás tudományos munkatársa. az Erdészeti Kutatóintézet nemrég felépült, 3,5 millió forintba kerülő új állomásra. A kétemeletes épületet üvegfolyosó köti össze a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság székházávial, a tudomány és a gyakorlat összetartegek' alkalmasaik a nyárfásításra; itt a csemetéket mélyfúrással kell ültetni. Kerekegyháza, Kunadacs, Kunpeszér körzetében varrnak ilyen területek. Tág hálózatban, 8x8 méteres tő- és sortávolsággal a fák közti teA talajtani laboratóriumban Rozgonyi Gabriella vegyésztechnikus az avar elégetésével állapítja meg: milyen tápanyagokból szenved hiányt az erdő. tozásának kézzelfogható jelképéül. — A valóságban is erről van szó — mondja dr. Szottfried István, az állomás fiatal vezetője. — 700—800 hektárnyi kísérleti területünk az erdőgazdaságok tulajdonában vannak. Igen gazdag a kutatási program. Az erdősítésre váró terület nem nagy, fontos tehát tudni, hogy a gazdaságok minden területre a legalkalmasabb fafajtát ültessék. A buckás vidékek meszes homokján csak a fenyő él meg jól. A hiedelmekkel ellentétben az akác is igényes, célszerű hát a megye több rület jól hasznosítható mezőgazdasági művelésre. Kunpeszér határában van ilyen telepítés; a nyolcéves fák átmérője 30 centiméter. Számítgatják azt Is, a fiatal erdő gyérítése mikor és milyen módon a leggazdaságosabb. Továbbá a mélyfekvésű, szódatartalmú területeken felvetődött a fűztelepítés. Ez méltatlanul elhanyagolt fajta, holott felhasználására so'k féle mód van. Foglalkoznak még gépesítéssel és erdészeti meteorológiával. És még sok egyéb erdészeti tudnivalóval. .. Természetesen nincs szó a Befejeződtek a zöldség- és burgonya-értékesítési szerződések A szövetkezeti kereskedelem több mint 105 ezer hold termését kötötte le. A zöldségfélékből több mint 84 ezer holdra szerződtek a gazdaságokkal. örvendetes, hogy Bács-Kiskun megyében — amely nagyban hozzájárul Budapest ellátásához — a tervezettnél hótszáz holddal többre kötöttek szerződést, a Balaton-part ellátásait segítő Somogy és Tolna megye pedig együttesen a tervezettnél 850 holddal nagyobb területen termeszt zöldséget. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói megkezdték a végleges gyümölcsértékesítési szerződések kötését. A nemrégen megjelent kedvezőbb értékesítési feltételektől sokat várnak. (MTI)' • Autószerviz és vendéglátó kombinát • Garázsépítés szövetkezeti alapon? • Alkatrészszaküzlet—csak saját erőből Autós gondok a megoldás útján Az utóbbi tíz évben ugrásszerűen nőtt a magántulajdonban levő személykocsik száma és ma már körülbelül 5000 „C”-s rendszámú gépkocsi van a megyében. Köztudott, hogy a következő időben országosan javul a gépkocsiellátás és így egyáltalán' nem merész jóslat azt mondani, hogy néhány év alatt akár meg is duplázódhat ez a szám. A személygépkocsik gyors szaporodása igen nagy feladat elé állítja a szolgáltató ipart és az üzemanyagot, alkatrészeket forgalmazó kereskedelmi vállalatokat. Elég néhány percet beszélgetni egy gépkocsi-tulajdonossal, hogy levonjuk a következtetést: ma még messze elmaradnak a kívánalmaktól a megyében is az említett szolgáltatások. A leggyakoribb panaszokat így foglalta össze dr. Fábián Pál, a Kecskeméti Autóklub elnöke — több mint ezer klubtag nevében: — Kevés az autószerviz, sőt olyan, ami a szolgáltatások teljes skáláját fel tudja vonultatni, nincs is a megyében. Emiatt rendkívül hosszúra nyúlik a javítási idő. Nagyon hiányzik a megyéből egy speciális alkatrészszaküzlet. Jelenleg ugyanis csak néhány műszaki bolt árusít autótartozékokat, igen kis választékban. Sok bosszúságot okoz a gépkocsi-tulajdonosoknak továbbá az, hogy számos útvonalon egyáltalán nincs üzemanyagtöltő állomás. Aki például Kecskemétről rándul ki a Tiszához — ez kedvelt hétvégi program —, csak a megyeszékhelyen tankolhat, útközben sehol. Hasonló a helyzet a dui*af öld vári úton is. Végül, de nem utolsósorban: sok száz klubtag kénytelen té- len-nyáron szabadban tartani a gépkocsiját, mivel az új lakótelepeken is csak parkolóhelyről gondoskodtak. Milyen javulás várható a következő években a gépkocsi- szolgáltatások frontján? Személygépkocsi-javítást — néhány magánkisiparoson kívül végez a szövetkezeti, a tanácsi ipar és három gépjavító állomás. is. A ktsz-ek körülbelül 15 millió forintot fordítanak a szervizhálózat fejlesztésére a harmadik ötéves terv időszakában. Már az idén bővítik a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz műhelyét, 1 millió 200 ezer forintos költséggel: a jelenlegi négyről nyolcra növelik a gépkocsiállások számát. Baján és Kiskőrösön 3—3 millió forintot költenek szervizépítésre a közeljövőben. Valamivel kisebb költséggel autójavító állomás létesül Kunszentmiklóson, Jánoshalmán és Kiskunmajsán is. A többi autójavítással foglalkozó szövetkezet részlegeit gépesítik. Tanácsi vonalon öt vegyesipari és egy kézműipari vállalat foglalkozik autójavítással. A Kiskunfélegyházi Kézműipari Vállalat már ez évben új telephelyre költözteti javító részlegét és itt már garanciális munkákat is végeznek. Jövőre a Kiskunhalasi Vegyesipari Vállalatnál hajtanak végre hasonló fejlesztést és így — a kalocsaival együtt — három garanciális javításra is alkalmas autószervize lesz a tanácsi iparnak. A többi vállalatnál a közeli években csak kisebb fejlesztésre lehet számítani. A megye legkorszerűbb — valóban minden igényt kielégítő — szervizének az ígérkezik, amit a Gépállomások Megyei Igazgatósága hoz létre 1968-ban Kecskeméten, a Szegedi út mellett. (A jelenlegi gépjavító állomás szomszédságában.) A kétcsatornás rendszerű, üvegfalú szervizben naponta 100 gépkocsit láthatnak el a szerelők. A javítórészleg mellett vendéglátó kombinát is épül. Helyes lenne, ha az ÁFOR is az új szerviz közelében építené fel azt az üzem- «nyagtöltő állomást, ami szintén a harmadik ötéves terv programjában. szerepel. Nem csupán az autótulajdo- npsok érzik egy nagy alkatrész üzlet szükségességét, hanem az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetői is. Kérdésünkre elmondták, hogy eddig megfelelő helyiség hiányában nem hoztak létre ilyen boltot Kecskeméten. A városi tanács szerint viszont nem tudnak megfelelő helyiséget a kereskedelem rendelkezésére bocsátani sem most, sem a következő években'. Nincs más megoldás: a kereskedelmi vállalatnak saját erőből kell felépíteni a szóban forgó üzletet. Ha így történik, akkor ismét csak a Szegedi út — más néven: E—5-ös nemzetközi főközlekedési út — környéke jöhet számításba. Vajon nem lehetne egymás mellett létrehozni a különben is összetartozó létesítményeket, azaz a szervizállomást, a benzinkutat és az alkat- részszaküzletet is? Hely van és ez így lenne ésszerű. Régi probléma Kecskeméten a garázshiány is. Az új lakótelepeket — Leninváros, Széche- nyi-város stb. — már parkolóhellyel tervezték és ezeken építhetnének közös nagy garázs- épületeket a gépkocsi-tulajdonosok — szövetkezeti alapon. Tudomásunk szerint Miskolc kön» nyékén hasonló megoldás szüle» tett, sőt rendelkezésre állnak a típustervek is. Ideje lenne, hogy végre gazdát találjon ez a téma, akár a megyei tanács tervosztálya, akár a beruházási iroda, esetleg az Ingatlankezelő Vállalat gondozásában. Azoknak a gépkocsi-tulajdonosoknak pedig, akik a régi városnegyedekben laknak, figyelmükbe ajánljuk a Kecskeméti' Vas- és Fémipari Ktsz összerakható alumíniumgarázsait. (Egy Trabant méretű alumíniumgarázs valamivel több mint 11 ezer forintba kerül.) összegezve tapasztalatainkat, amelyeket a gépkocsi-tulajdonosok^ panaszainak a vizsgálata során szereztünk, elmondhatjuk: az illetékesek megtették az első lépéseket és a következő években sokat javul majd a szolgáltatások színvonala. Nem számol rosszul az a vállalat, amelyik az autósigényekre alapozva ruház be a következő években, hiszen ezek az igények csak növekedhetnek. Beké,s Dezső