Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

1#<M. március 9 csütörtök 3 oldal Erdő a lombikban Duna—Tisza köze kanadai mé­Drága lehet a kockázatvállalás Hol lehet szerepe az erdészeti kutatásnak? Ahol nagyon sok, vagy ahol nagyon kevés a fa. Nem nehéz kitalálná, hogy a Duna—Tisza köze az utóbbihoz tartozik. Ezért is volt kellemes érzés ellátogatni Kecskeméten táján fellelhető csenevész „akáctemetőket” is fény vési te­rű. És fölöttébb igényes a nyár­fa, tápanyagokban gazdag ter­mőrétegre, jó vízellátásra van szüksége. A €0—80 centi vastag homokkal leterített humuszré­retű erdősítéséről. De éppen, ezért a szűkös lehetőségek meg­becsülésében és jó kihasználá­sában nagy szolgálatot tehet és tesz is a kutatóállomás. (Hatvani — Pásztor) A panaszjegyzőkönyv február 17-i keltezésű. Oláh Erzsébet kecske­méti lakos sérelmét tartalmazza. Nevezetesen: az illető 1954 óta la­kik a Puskin utca 25. számú ház­ban, amely a múlt év őszén gaz­dád cserélt. A tulajdonosváltozás nem ok a panaszra. Annál inkább az új gazda, a kecskeméti Petőfi Tsz törekvése, mely szerint a 25. és a szomszédos 27. számú portán gépjárműjavító üzemet létesít. A panaszos lakásának bejáratától másfél méter távolságra 5 méter magas falat kíván építeni, az alap ásásához már hozzá is fogott, szin­te lehetetlenné téve ezzel a kijá­rást. A tanács illetékes szakosztályá­nak dolgozója hamarosan a hely­színen győződött meg a sérelme­zett tényről. Nem sikerült viszont megtudnia, hogy engedéllyel tör- ténik-e az építkezés. Ennek kide­rítése azonban nem sokáig vára­tott magára. Február 23-án ugyan­is — a szükséges mellékletek, pl.: tervrajz nélkül — befutott a tsz- nek az építkezés, engedélyezése iránti kérelme. Mellesleg: az en­gedély hiánya nem gátolta a mun­kát, gyors tempóban emelkedtek az Oláh Erzsébet lakását sötétség­re kárhoztató falak. Építési engedély tehát egyelőre nincs, s kérdés, hogy lesz-e? Mert közben előkerült az építési, köz­lekedési osztálynak még a múlt év őszén kiadott hatpontos szak- véleménye, melyet az ingatlan megvásárlásakor kért a közös gaz­daság. Az észrevétel pontjai félre­érthetetlenül kifejtik, milyen aka­dályokba ütközik a szóbanforgó két portán a gépjárműjavító üzem létesítése. Tény, hogy a megyeszékhely ál­talános rendezési terve a kiválasz­tott lakóházak környezetét lakóte­lep céljára tartja fenn. A gépjár­műjavító üzem működésének min­den káros hatását (zaj, füst, ráz­kódás stb.) a környék lakossága kényszerülne elszenvedni. A körút folytatását jelentő Puskin utca érintett szakaszán szalagpark léte­sült, ezt is tönkre tenné a javító üzem forgalma. Nem is szólva a balesetveszélyről, melyet a mű­helytelepre való ki-behajtás ezen a nagy forgalmú úton jelentene. E megalapozott vélemények elle­nére és engedély nélkül, mintegy kész helyzetet teremtve mégis épül a tsz kisegítő üzeme. Ha az érde­keiben máris jogtalanul megsérteti Oláh Erzsébet panaszát és a kör­nyékiek jogos érdekeit figyelmen kívül is hagynók, felvetődik a kér­dés: a törvény, az építkezéseket szabályozó rendelet hatálya alól ki­vételt képez a Petőfi Tsz? Tagsá­gának érdekeit egyoldalúan szem előtt tartva, meri vállalni az enge­dély nélküli építkezés kockázatát? Hiszen nem egy példa volt már rá a városban, hogy az engedély nél­kül építkezőket tekintélyes bírság­gal sújtották, sőt a szabályellenes építkezés megszüntetésére, lebon­tására kötelezték. A döntés joga a hatóságé. A kockázatvállalásért a közös gaz­daság tartja a „hátát”. Egy bizo­nyos: sokba kerülhet ez a kocká­zatvállalás! P. I. Tóth Erzsébet laboráns fenyömagvakat csíráztat Mikor alkalmas a fenyves a kitermelésre? — az apró iivegbúrák alatt. ezt számítgatja Faragó Sándor, az állomás tudományos munkatársa. az Erdészeti Kutatóintézet nem­rég felépült, 3,5 millió forintba kerülő új állomásra. A kéteme­letes épületet üvegfolyosó köti össze a Kiskunsági Állami Er­dőgazdaság székházávial, a tu­domány és a gyakorlat összetar­tegek' alkalmasaik a nyárfásítás­ra; itt a csemetéket mélyfúrás­sal kell ültetni. Kerekegyháza, Kunadacs, Kunpeszér körzeté­ben varrnak ilyen területek. Tág hálózatban, 8x8 méteres tő- és sortávolsággal a fák közti te­A talajtani laboratóriumban Rozgonyi Gabriella vegyésztechnikus az avar elégetésével állapítja meg: milyen tápanyagokból szenved hiányt az erdő. tozásának kézzelfogható jelké­péül. — A valóságban is erről van szó — mondja dr. Szottfried István, az állomás fiatal veze­tője. — 700—800 hektárnyi kí­sérleti területünk az erdőgazda­ságok tulajdonában vannak. Igen gazdag a kutatási prog­ram. Az erdősítésre váró terü­let nem nagy, fontos tehát tud­ni, hogy a gazdaságok minden területre a legalkalmasabb fa­fajtát ültessék. A buckás vidé­kek meszes homokján csak a fenyő él meg jól. A hiedelmek­kel ellentétben az akác is igé­nyes, célszerű hát a megye több rület jól hasznosítható mezőgaz­dasági művelésre. Kunpeszér határában van ilyen telepítés; a nyolcéves fák átmérője 30 centiméter. Számítgatják azt Is, a fiatal erdő gyérítése mikor és milyen módon a leggazdaságosabb. To­vábbá a mélyfekvésű, szódatar­talmú területeken felvetődött a fűztelepítés. Ez méltatlanul el­hanyagolt fajta, holott felhasz­nálására so'k féle mód van. Foglalkoznak még gépesítéssel és erdészeti meteorológiával. És még sok egyéb erdészeti tud­nivalóval. .. Természetesen nincs szó a Befejeződtek a zöldség- és burgonya-értékesítési szerződések A szövetkezeti kereskedelem több mint 105 ezer hold termé­sét kötötte le. A zöldségfélék­ből több mint 84 ezer holdra szerződtek a gazdaságokkal. örvendetes, hogy Bács-Kiskun megyében — amely nagyban hozzájárul Budapest ellátásához — a tervezettnél hótszáz holddal többre kötöttek szerződést, a Balaton-part ellátásait segítő So­mogy és Tolna megye pedig együttesen a tervezettnél 850 holddal nagyobb területen ter­meszt zöldséget. A szövetkezeti kereskedelem dolgozói megkezdték a végleges gyümölcsértékesítési szerződé­sek kötését. A nemrégen meg­jelent kedvezőbb értékesítési feltételektől sokat várnak. (MTI)' • Autószerviz és vendéglátó kombinát • Garázsépítés szövetkezeti alapon? • Alkatrészszaküzlet—csak saját erőből Autós gondok a megoldás útján Az utóbbi tíz évben ugrás­szerűen nőtt a magántulajdon­ban levő személykocsik száma és ma már körülbelül 5000 „C”-s rendszámú gépkocsi van a megyében. Köztudott, hogy a következő időben országosan ja­vul a gépkocsiellátás és így egyáltalán' nem merész jóslat azt mondani, hogy néhány év alatt akár meg is duplázódhat ez a szám. A személygépkocsik gyors sza­porodása igen nagy feladat elé állítja a szolgáltató ipart és az üzemanyagot, alkatrészeket for­galmazó kereskedelmi vállalato­kat. Elég néhány percet be­szélgetni egy gépkocsi-tulajdo­nossal, hogy levonjuk a követ­keztetést: ma még messze el­maradnak a kívánalmaktól a megyében is az említett szolgál­tatások. A leggyakoribb panaszokat így foglalta össze dr. Fábián Pál, a Kecskeméti Autóklub elnöke — több mint ezer klub­tag nevében: — Kevés az autószerviz, sőt olyan, ami a szolgáltatások teljes skáláját fel tudja vonul­tatni, nincs is a megyében. Emiatt rendkívül hosszúra nyú­lik a javítási idő. Nagyon hiányzik a megyéből egy spe­ciális alkatrészszaküzlet. Je­lenleg ugyanis csak néhány műszaki bolt árusít autótarto­zékokat, igen kis választékban. Sok bosszúságot okoz a gép­kocsi-tulajdonosoknak továbbá az, hogy számos útvonalon egy­általán nincs üzemanyagtöltő állomás. Aki például Kecske­métről rándul ki a Tiszához — ez kedvelt hétvégi program —, csak a megyeszékhelyen tan­kolhat, útközben sehol. Hasonló a helyzet a dui*af öld vári úton is. Végül, de nem utolsósorban: sok száz klubtag kénytelen té- len-nyáron szabadban tartani a gépkocsiját, mivel az új lakó­telepeken is csak parkolóhely­ről gondoskodtak. Milyen javulás várható a következő években a gépkocsi- szolgáltatások frontján? Személygépkocsi-javítást — néhány magánkisiparoson kívül végez a szövetkezeti, a taná­csi ipar és három gépjavító ál­lomás. is. A ktsz-ek körülbelül 15 millió forintot fordítanak a szervizhálózat fejlesztésére a harmadik ötéves terv időszaká­ban. Már az idén bővítik a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz műhelyét, 1 millió 200 ezer forintos költséggel: a jelenlegi négyről nyolcra növelik a gép­kocsiállások számát. Baján és Kiskőrösön 3—3 millió forintot költenek szervizépítésre a kö­zeljövőben. Valamivel kisebb költséggel autójavító állomás lé­tesül Kunszentmiklóson, János­halmán és Kiskunmajsán is. A többi autójavítással foglalkozó szövetkezet részlegeit gépesítik. Tanácsi vonalon öt vegyes­ipari és egy kézműipari válla­lat foglalkozik autójavítással. A Kiskunfélegyházi Kézműipari Vállalat már ez évben új telep­helyre költözteti javító részle­gét és itt már garanciális mun­kákat is végeznek. Jövőre a Kiskunhalasi Vegyesipari Vál­lalatnál hajtanak végre hasonló fejlesztést és így — a kalocsai­val együtt — három garanciális javításra is alkalmas autószer­vize lesz a tanácsi iparnak. A többi vállalatnál a közeli évek­ben csak kisebb fejlesztésre le­het számítani. A megye legkorszerűbb — valóban minden igényt kielégítő — szervizének az ígérkezik, amit a Gépállomások Megyei Igazgatósága hoz létre 1968-ban Kecskeméten, a Szegedi út mel­lett. (A jelenlegi gépjavító ál­lomás szomszédságában.) A két­csatornás rendszerű, üvegfalú szervizben naponta 100 gépko­csit láthatnak el a szerelők. A javítórészleg mellett vendéglátó kombinát is épül. Helyes lenne, ha az ÁFOR is az új szerviz közelé­ben építené fel azt az üzem- «nyagtöltő állomást, ami szintén a harmadik ötéves terv prog­ramjában. szerepel. Nem csupán az autótulajdo- npsok érzik egy nagy alkatrész üzlet szükségességét, hanem az Iparcikk-kiskereskedelmi Válla­lat vezetői is. Kérdésünkre el­mondták, hogy eddig megfelelő helyiség hiányában nem hoztak létre ilyen boltot Kecskeméten. A városi tanács szerint viszont nem tudnak megfelelő helyisé­get a kereskedelem rendelkezé­sére bocsátani sem most, sem a következő években'. Nincs más megoldás: a kereskedelmi vál­lalatnak saját erőből kell fel­építeni a szóban forgó üzletet. Ha így történik, akkor ismét csak a Szegedi út — más né­ven: E—5-ös nemzetközi főköz­lekedési út — környéke jöhet számításba. Vajon nem lehetne egymás mellett létrehozni a kü­lönben is összetartozó létesít­ményeket, azaz a szervizállo­mást, a benzinkutat és az alkat- részszaküzletet is? Hely van és ez így lenne ésszerű. Régi probléma Kecskeméten a garázshiány is. Az új lakó­telepeket — Leninváros, Széche- nyi-város stb. — már parkoló­hellyel tervezték és ezeken építhetnének közös nagy garázs- épületeket a gépkocsi-tulajdono­sok — szövetkezeti alapon. Tu­domásunk szerint Miskolc kön» nyékén hasonló megoldás szüle» tett, sőt rendelkezésre állnak a típustervek is. Ideje lenne, hogy végre gazdát találjon ez a té­ma, akár a megyei tanács terv­osztálya, akár a beruházási iro­da, esetleg az Ingatlankezelő Vállalat gondozásában. Azoknak a gépkocsi-tulaj­donosoknak pedig, akik a régi városnegyedekben laknak, fi­gyelmükbe ajánljuk a Kecske­méti' Vas- és Fémipari Ktsz összerakható alumíniumgará­zsait. (Egy Trabant méretű alu­míniumgarázs valamivel több mint 11 ezer forintba kerül.) összegezve tapasztalatainkat, amelyeket a gépkocsi-tulajdono­sok^ panaszainak a vizsgálata során szereztünk, elmondhat­juk: az illetékesek megtették az első lépéseket és a következő években sokat javul majd a szolgáltatások színvonala. Nem számol rosszul az a vállalat, amelyik az autósigényekre ala­pozva ruház be a következő években, hiszen ezek az igények csak növekedhetnek. Beké,s Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom