Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
1961. március 7, kedd 3. oldal Homokhasznosítás, szakosítás IMnes mérleghiányos termelőszövetkezet a kiskunhalasi járásban korica és szálas takarmány-tarDevizát hozó fejlesztések . js előkészítés színvonala Idén már a beruházások 50 százalékát saját „zsebből" fizetik a tanácsok és a vállalatok A kiskunhalasi járás területének 55 százaléka homok. Még néhány évvel ezelőtt is összefüggő, terméketlen, nagy területű homokbuckákkal találkoztak az erre járók, különösen Balotaszállás, Zsana környékén. Azóta egyre fogy ez a terület. Az.ember a maga hasznára formálja a tájat. Az első lépés volt 3914 hold szőlő és 3048 hold gyümölcsös telepítése az elmúlt ötéves tervidőszak alatt, a hagyományos 17 ezer hold szőlő- és gyümölcsösterület mellett. — Ez valóban csak az első lépés — erősíti meg az előbbieket Horváth István, a járási tanács vb-elnöfkhelyettese. — Ezenkívül még erdősítettünk, de a homok legnagyobb részén még szántóföldi termesztést kell folytatni. Nincs más lehetőségünk, mint megoldásokat keresni a homok teljes hasznosítására. Ezt kidolgozta még évekkel ezelőtt a járási párt- és tanácsvezetés. Eredményeit máris tanúsíthatjuk. Elsősorban a pillangós virágú növényeket, a somkórót és a nyúlszapukát szorgalmaztuk. Hét homokos községünkben 1963-ban még csak 67 holdon, 1966-ban pedig már 735 holdon termesztették a somkórót. Megoldódott a növény gépi betakarítása is. A zöldtrágyázott terület is jelentős növekedést mutat, mert míg 1963-ban 22 holdon, addig 1965-ben és az elmúlt évben már mintegy 4000 holdon történt ily módon talajjavítás; Változatos vidék Közismert, hogy a járás takarmányban szegény vidék és ez elsősorban a homokkal függ össze. Ezért is törekedtek a gazdálkodás nagyobb mértékű szakosítására. Figyelembe vették, hogy a járás déli része: Mélykút, Jánoshalma környéke jó talajú terület. Aztán van olyan rész is, mint Borota, Rém, Kunbaja, vagy Kunfehértó, ahol a határban megoszlik a mezőgazdasági talaj és a homokvidék. mesztest. Érdemes néhány adattal ezt alátámasztani. A jobb gazdálkodás, a talajjavítás nyomán egyes terményekből példa nélküli termésátlagokat értek el az elmúlt évben. Több mint 12 ezer hold átlagában a járás termelő- szövetkezeteiben 21,4 mázsa kukorica volt a holdanként! termés májusi morzsoltban számítva. A homokos területeken is jobb terméseredményeket értek el tavaly, mint az előző években. Jelentős mértékben alkalmazták a járásban a sortrá- gyás vetési módszert. Amire nem volt még példa Az előbb említett termésátlag a legjobb volt a megyében a termelőszövetkezeteket tekintve. Burgonyából 3500 hold volt a vetés a járásban, az átlagtermés 75 mázsa holdanként, amire szintén nem volt példa. Ugyancsak ez a helyzet a cukorrépával, de más terményekkel is. — Az eredményeket a céltudatos gazdálkodás, a mezőgazdasági nagyüzemek erősödése segítette elő és ez nemcsak jobb talajú területeinken érvényesült, hanem a homoktalajú termelőszövetkezetekben is — hangoztatja a járási tanács vb-el- nökhelyettese —, ennek is köszönhetjük, hogy az idén először állapíthatjuk meg most a zárszámadások során: nincs mérleghiányos termelőszövetkezetünk. Az együttműködést erősíti A távlati tervek a járásra vonatkozóan már elkészültek és a termelőszövetkezetek most készítik a jövő évi elképzeléseiket tartalmazó beszámolókat — Természetesen ezekben szerepel a további szakosítás. Szorgalmazzuk a közös gazdaságokkal együttműködve a termelőszövetkezetközi társulásokat. A balotaszóllási ilyen társulás jó eredménnyel dolgozik. A homok hasznosítása csak közös erővel oldható meg olyan területeken, mint a balotai, vagy a zsa- nai határ — bizonygatja Horváth István. A kiskunhalasi járás eddigi eredményei bizonyítják, hogy a vezetés helyesen segítette a mezőgazdasági nagyüzemeket a homok hasznosításában, a termelés szakosításában. K. S. A gazdasági reformok alapvető változást hoznak a beruházási rendszerben is: önállóan dönthetik el a tanácsok, vállalatok, hogy mire mennyit fordítanak és a fejlesztések zömét saját erőből kell lebonyolítaniuk. Már a múlt évben is több olyan rendelkezés volt érvényben, amely lehetővé tette, hogy a vállalatok a gazdaságirányítási rendszer szellemében fejlesszék termelésüket. A 997 millió forint értékű megyei beruházásból majdnem 164 millió forint értékűt saját anyagi erejükből végezték el. Főképpen gépeket vásároltak, szociális és munkásvédelmi célokat szolgáló fejlesztéseket hajtottak végre az említett összegből. Ezenkívül újszerű lehetőségként, a fizetési mérlegjavító beruházások címén is igénybe vehettek bankhitelt Számos vállalat fejlesztette, illetve fejleszti ily módon az exporttevékenységét. Például a Kecskeméti Konzervgyár fizetési mérlegjavító beruházásból vásárolt korszerű paradicsomfeldolgozó berendezéseket, a Bajai Finomposztó Vállalat pedig közel 60 millió forint hitelt vett igénybe a műszálas anyag gyártásának a fejlesztése érdekében. Idén tovább fokozódik a beruházók önállósága, felelőssége és a saját anyagi erő szerepe. Körülbelül egymilliárd forint értékű fejlesztési munkát valósítanak meg idén a megyében és ennek körülbelül 50 százalékát már saját „zsebükből” fizetik a tanácsok, vállalatok. Emellett továbbra is élhet az ipar a fizetési mérlegjavító beruházások nyújtotta lehetőséggel, az export növelése vagy az import csökkentése érdekében. Fontos szempont, hogy csak olyan fejlesztési munkák induljanak el, amelyekhez megvannak az anyagi és a műszaki feltételek. Éppen ezért viszonylag kevesebb beruházás kezdődik, mint a korábbi évékben. Gyakran előfordult, hogy a vállalatok a beruházási költségeket szándékosan alacsonyabbra tervezték a ténylegesen várhatónál, hogy engedélyt kapjanak a beruházás dindftá-i sóra. Bátran megtehették, hiszen az utólag felmerülő költségeket is az állam fedezte. Most e többletköltség is a vállalat saját anyagi alapját terheli és nyilvánvalóan jól megfontolja minden gazdasági vezető, elindítson-e olyan munkát, ami könnyen elviheti a nyereséget. Már a tavalyi évben sokat javult a beruházások műszaki előkészítése, ritkán okozott késedelmet a tervhiány. Ha ez a javuló tendencia érvényesül az idei munkában is és természetesen az építőipar végre tudja hajtani a reá háruló feladatokat, akkor elmondhatjuk: jó bizonyítványt kapott a gazdasági refor■>k előiskolájában a beruházás tantárgyból is a megye. Lenvetők Arra a kérdésre, miként igyekeztek megtervezni, elősegíteni a szakosítást, a következő választ adja a járási tanács vb- elnökhelyettese: — A homokvidékeken elsősorban a juh- és a pulykatenyésztést szorgalmaztuk, míg a déli részen a jobb talajú területeken a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesztésére ösztönöztük a gazdaságokat. A szakosításnak számottevő eredményei vannak, elértük, hogy enyhült a takarmányhiány, mert a juh- és a pulykatenyésztés bevezetése csökkentette az igényeket, a javított területen növelni tudtuk elsősorban a kukorica, silókuFelhökkel átszőtt horizont ölelésében pásztázzák a tavaszodó határt az após tagi Duna Termelőszövetkezet gépei. Egyéb tennivalók közt a len vetése van ezidőtájt műsoron a közösben. A feladatot komplex módon szervezték meg az ipari növény kétszázholdas vetésterületén. A megfelelően előkészített, holdanként két mázsa vegyes műtrágyával dúsított talajba a megelőző munkafolyamatot végző gépeket szorosan nyomon követő traktorokhoz kapcsolt munkagépek szórják a lenmagot. Hat termelőszövetkezetben húszezer forinton felüli részesedés Első ízben az idén a kiskunhalasi járás valamennyi közös gazdasága mérleghiány nélkül zárta a tavalyi évet. Ez újabb fordulópontot jelent a jelenlegi 27 tsz, három tsz-közi vállalkozás és három termelőcsoport gazdálkodásában. Négy év alatt a közös vagyon értéke 269 millióról 634 millióra, az éves bruttó jövedelem 128 millióról 209 millióra, a kiosztható tagrészesedés pedig 94 millióról 127 millióra növekedett. Az utóbbival kapcsolatban érdemes külön is megemlíteni, hogy a részesedésnek korábban csupán 53 százalékát, jelenleg már több mint a négyötödét kapják pénzben a gazdák. Az egy tagra jutó átlagos évi jövedelem négy esztendővel ezelőtt 7800 forint volt. Ez az ösz- szeg kevés híján most 15 ezer forint. Nem árt figyelembe venni a részesedés „szóródását”: hat tsz-ben húszezren felül, 13 tsz-ben 10 és 20 ezer forint között osztottak. Vagyis csak 8 tsz volt, ahol az átlagos részesedés nem érte el a tízezer forintot. A szövetkezeti gazdák száma legutóbb csaknem háromszázzal gyarapodott a járásban. Az új belépők zömmel 50 éven aluli életkorúak. Több gazdaságban a jelentkezőknek csak egy részét vették fel. Például a tompái Kossuth Tsz-ben a nyolcvan közül tízet. E közös gazdaságban egyébként 25 ezer forint körüli az átlagjövedelem, — a járásban a legmagasabb. Dgrárklub a korszerűség szolgálatában Mezőgazdasági szakemberek klubjáról írni — hálás téma. Különösen, ha a 'klub eredményesen munkálkodik, s ráadásul első ízben részesül a sajtó nyilvánosságában. A kalocsai járási agrárklubot mindkettő jellemzi. Hosszú névsor következne, ha az itteni klubélet apostolainak mindegyikét megemlíteném. Erről Bakos Béla, a klub titkára — járási mezőgazdasági főelőadó — részletesen beszél: — Tavaly maguk a szakemberek kérték a klub létrehozását. Majdnem kétszáz mezőgazdász, állattenyésztő dolgozik a járás szövetkezeteiben. Választattak maguk közül egy elnökséget, s ez a „szűkebb vezérkar” állította össze a tavaly októbertől ez év augusztusáig terjedő programot. A bemutató hatása Tavaly októberben a Kalocsai Állami Gazdaságban tartottak szép bemutatót a gépesített kukoricabetakarításról. Pár nap múlva három gazdaság indította el kombájnait a tengeriföldekre. Mondják, Miskén például másképp nem is végezték volna el ezt a munkát. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a járás tízezer tsz-gazdá- jénak csaknem a fele 60 évesnél idősebb. Továbblépni? Igen, ez kellene. De a százalékos művelés miatt nem könnyű. A vegysze- rezett terület mind nagyobb, s pár évem belül talán a gépi betakarítás is felzárkózik. Ehhez több kombájn, s még több szárító szükséges. Igaza van Szűcs Kálmán járási főmezőgazdásznak: a gazdaságok rá lesznek utalva, hogy a gépeket beszerezzék. Mivel nem várható, hogy a fűszerpaprika 3000 holdas területe csökken, sőt — s ez helyes — inkább növekszik. Szedése viszont ugyanakkor esedékes, mint a kukoricának. És ez nem gépesíthető. Tehát már az első összejövetel is töprengésre ingerelte a gazdászokat. Újszerű takarmányozás S ez a helyzet a program további részét illetően is. A novemberi előadás sokakat meggyőzött, hogy a talaj mélyművelése nem mindig gazdaságos. Nagy nekibuzdulások követték dr. Czakó József, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatójának decemberben tartott előadását. A járás tehenészetei az idén négyötöd részben itatásos borjúnevelést alkalmaznak. Dusnokon pedig, különleges táp etetésével, másfélszáz rózsaszínhúsű hízómarhát nevelnék, olaszországi értékesítésre. A hagyományos hizlalásnál ez másfélszer gazdaságosabb. A januári „szeánsz” is az állattenyésztés jegyében zajlott le, méghozzá a legújabb szerekkel, a karbamiddal és a szalmiákszesszel való takarmányozásról. Mindkettő a gyorsabb fehérjeképgódést segíti. A rét- és legelőgazdálkodás gondjainak megvitatására pedig áprilisban kerül sor. Eléggé elhanyagolt a járás 15 ezer hold legelője, bár van példa a javítást szolgáló kezdeményezésekre — gyomirtásra, műtrágyázásra — is, főleg Dunapatajon és Öregcsertőn, Szarvastól Jugoszláviáig Márciusban a paprikatermesztésről dr. Szűcs Kálmán, az FM kísérleti főigazgatója ’ tart előadást. Az érdeklődés máris nagy. Májusban az új növényvédőszerek alkalmazásáról lesz szó. A következő hónap két napján Szarvasra látogatnak, tanulmányozni az öntözés legjobb módszereit. A járásban 14 ezer hold az öntözött terület Júliusban pedig a járás legjobb gazdaságainak valamelyikében rendeznek találkozót, megnézni, hogy a klubban szerzett tapasz^ tálatok addig hogyan hasznosodnak. Augusztusiban hat hónapos jugoszláviai tanulmányútra kerül sor, az erre a célra bérelt külön autóbuszokkal. Nagyszerű ez a program, de az a következetesség is, ahogyan megvalósítják. Mégpedig a megye egyik legszebb kulturális intézményében, a kalocsai könyvtárban. Nyitrai Lajos könyvtárosnak szinte havonta gondot okoz előteremteni a több mint 200 széket. Mert az érdeklődő ennél sohasem kevesebb- H. D.
