Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

1967. március I, szerda S. oldal I Munkára nevelés az iskolában Pillantás a „Pillantás-fa" A csávolyi általános iskola sok tekintetben az úttörők közé tartozik az iskolareform számos fontos célkitűzésének kimunká­lásában és. megvalósításában. Többek között innen indult el éppen másfél évtizede a tovább­képző iskolák gondolata, itt mű­ködik a megye egyik legjobb tanyai kollégiuma, s ma a gya­korlati oktatás számára legkü- lönbtil felszerelt iskola' egyike ez. Mándics Mihály igazgatónak — akit a választók legutóbb má­sodszorra is országgyűlési kép­viselőjüknek jelöltek — orosz­lánrésze van a csávolyi iskola úttörő törekvéseiben és ered­ményeiben. Képeinken a gyakorlati okta­tás felszerelésének legújabb gya­rapodásáról számolunk be. Az új szerszámszekrényekben minden könnyen megtalálható és rendben tartható. Tartalmaz­za mindazt a kéziszerszámot — a tapasztalatok szerint szüksé­ges mennyiségben —, ami egy osztály fennakadás nélküli mun­kájához keli. Alsó képünkön a vadonatúj szekrény előtt tervezője, Mán­dics Mihály, a VU/a osztály gyakorlati foglalkozásán. Tavaly ősz óta melegháza is van az iskolának. Sok segítséget kaptak hozzá az Egyesülés Ter­melőszövetkezettől, a magvakat pedig a Bajai Állami Gazdaság­tól kapták. Építési anyagot adott a tanács, s a ktsz. Mint a felső képen is látható, már javában nyílik a melegház­ban a ciklámen. A tanulók itt nagyon sok fontos tudnivalót elsajátíthatnak. Megismerhetik a növények vegetatív szaporí­tási módjait, a minták alapján a különféle talajfajtákat, sőt megbarátkozhatnak a virágok, dísznövények és vetemények la­tin nevével is. Bár a falusi gye- rekek ismerik, otthon csinálják a palántázást, magtermesztést, ahogyan a szüleiktől látták, itt választ kapnak a miértekre is és megalapozzák későbbi maga­sabb szaktudásukat. Földeák Róbert tíz év után került vissza a Kecskeméti Ka­tona József Színházhoz, és gyors egymásutánban mindjárt két darabot is rendezett, illetve ren­dez. — Amikor az utolsó flittere- ket tűztük föl az Ördöglovasra, már megkezdtük a Pillantás a hídról kemény alapozását is. Ügy éreztem magam, mint akit 6Úlytalansági kísérletnek vetnek alá, majd rögtön utána túlnyo­másos atmoszférába löknek, több ezer méter mélyre a föld alá. Délelőtt olvadóan édes muzsika, romantika a görögtüzesebbik fajtából, délután szerény mun­káslakás a brooklyni híd tövé- ben.0Jipdennapi emberek min­dennapi világa, de ahol minden kiejtett szónak mértani pontos­sággal metszett és irányított éle van, a leghétköznapibb monda­tok is robbanádkész feszültsége­ket rejtenek. — Milyen sajátos gond elé állítja a rendezőt Arthur Miller darabjainak színrevitele? — Millert rendezni: ilyen nincs általánceságban. Mind­egyik műve más, témájában, dramaturgiájában is. Az Édes fiaim szabályosan kifejlő társa­dalmi dráma, Az ügynök halá­la időváltásai és időegybeját- szásat az asszociációs idegpá­lyák vonalán cikáznak, A Sale- mi boszorkányok az öntudatra ébredés drámája,^ Pillantás g szenvedélyeké. 1953-ban írta, ekkor még mélységesen hatott rá a görög tragédia, zárt szer­kezetében és bonyodolamindítá- sábam egyaránt. A darab nar­rátora, az író következtetéseit összegző „szenvedélyes kívül­Tanácskozás a falusi könyvterjesztésről A MÉSZÖV elnöksége tanács­kozásra hívta össze kedden dél­előtt a kiskunfélegyházi járási könyvtár klubtermébe a föld­művesszövetkezetek kereskedel­mi főosztályainak vezetőit, a szövetkezeti könyvesboltvezető­ket és a könyvterjesztő hálózat irányító munkatársait. A meg­beszélésen részt vettek a párt­ós tömegszervezetek képviselői is. Piukovics Miklós, a MÉSZÖV elnökhelyettese adott tájékozta­tást a könyvterjesztő hálózat­nak a III. ötéves tervben vég­zendő feladatairól. Elmondotta, hogy tavaly — a terv első esz­tendejében — túlteljesítették az előirányzatot. A MÉSZÖV elnökségének ren­deleté szerint a III. ötéves terv­ben mintegy 50—60 százalékkal nagyobb eredményt kell elérni a falusi könyvterjesztében, mint az előző években. 1965-ben me­gyénk minden falusi lakosa 23,50 forint értékű könyvet vá­sárolt. 1970-ig ezt 35 forintra szeretnék emelni. A MÉSZÖV az új ötéves tervben nagy gondot fordít a meglevő könyvesboltok korsze­rűsítésére és új boltok építé­sére. Már az első esztendőben három új bolt épült: Izsákon, Soltvadkerten és Jánoshalmán, továbbá korszerűsítették a kis­kunfélegyházi és dunavecsei könyvesboltokat. A beszámoló után több hoz­zászólás hangzott el, amelyekre később visszatérünk. álló”, Alfieri ügyvéd, a görög kórus végletekig egyszerűsödött utóda. Eddie Carbone sorsában a görög tragikai vétségnek meg­felelő modern vétséget keresi, és a vétséget megtorló erőket. — A dráma amerikai olaszok között játszódik, az Egyesült Ál­lamok írott, a manhattani dokk és vendetta Szicíliájának íratlan törvényei csapnak össze benne. Idegen tőlünk társadalmi for­mációban, nemzeti karakterben is. Mi a magyarázata mégis im­már évtizedes sikerének a ma­gyar színpadokon? — Az elidegenítő vonásoknál sokkal lényegesebbek az össze­kapcsoló szálak. Az elégtelen társadalmi törvények és a sze­mélyiség konfliktusa, az egy­hangú életritmus ellen lázadó kitörési vágy, ami a vállalt szenvedélyek dantei „sötét erde­jébe” viszi Eddie Cafbonét „életútjának felén”, s ahonnét I csak saját késének rohanhat... I Csupa általános érvényű prob» | léma. De van egy sokkal kézen- | fekvőbb oka is. A darab cse­lekménye az első pillanattól az utolsóig érdekfeszítő, lebilincsa- lően izgalmas. * * • Végül néhány hír a színészek­ről: Eddie Carbone alakítója, Fe­kete Tibor, több hónapot töl­tött Amerikában a közelmúlt­ban. Látta a darabot kitűnő elő­adásban a Broadway-n, és már a szerepre gondolva naphosszat kószált a brooklyni olasz ne­gyed kikötőmunkásai között, Sok tanácsot kapott barátjától, Pécsi Sándortól, az eddigi leg­nagyobb magyar Eddie-től. Még kését is kölcsönadta. Moór Marianne az egyik pró­bán annyira hű volt Catherine dühkitörési jelenetében, hogy Göndör Klára leállt Beatrice szövegével: azt hitte, Marianne sértődött meg, nem Catherine. Mester János Alfieri maszk­jában, markáns arcával, sötét­keretes szemüvegével még kül­sőleg is hasonlít Millerre. Nagy feladat hárul három fiatal színészünkre: Marco ro­busztus alakjával Piróth Gyula küzd, Rodotphóként Forró Pál és Papp László vív nemes ver­senyt. A szereplők egyhangúan alap­elvül fogadták el Miller ars dramaticáját: „... a dráma elsőrendű fel­adata. hogy felszítsa a közönség szenvedélyeit, s majd a szenve­dély útján új kapcsolatot te­remtsen a néző és a nézőközön­ség, az emberek és az Ember között.” Sz. J. járatot. Az ellenzék szerepére hivatott kisgazdapárt is csak azután vált igazán ellenzékké, miután kiderült, hogy Gömbös még a szövetségeseinek tett ígé­reteket sem tartja be: a vá­lasztás időszakában súlyos atro­citások érték a kisgazdapárti je­lölteket, korteseket is. A nyílt szavazásos rendszer mellett csak az lehetett képviselő, aki a miniszterelnök elképzeléseit szolgálta. * — Bal tin két jelölt indult a 35-ös választáson: Reményi Schneller Lajos pénzügyminisz­ter a kormánypárt, dr. Mészá­ros Sándor helybeli ügyvéd pe­dig a kisgazdapárt képvisele­tében. Az ellenzék természete­sen dr. Mészáros mögött sora­kozott föl, még a szocialisták is őt támogatták — emlékezett vissza házigazdám. — Hetekkel a választás napja előtt akcióba léptünk mindannyian, akik tud­tuk, hogy mit várhatunk attól a kormánytól, amit Reményi képvisel. Röplapjaink bizonyára nem mindenben feleltek meg a jó versről alkotott elképzelések­nek, de mondanivalójuk talál­kozott minden haladó ember egyetértésével. Hallgasson meg néhányat: „A mostani nyílt szavazás mondta Gömbös — lélektiprás, hogyha mondja, mért csinálja, mért van lelkünk ártalmára’-. — Aztán ez a másik: „Munkás: insSgmunka kenyerünk földet hordunk, gödröt tömünk, azt Is csak úgy részletekbe, Schnellert egye meg a fene’,’. • — Minden jól ment és már abban reménykedtünk, hogy — mint a század első éveiben le­zajlott választáson — most is sikerül kibuktatnunk a kor­mánypárt jelöltjét — idézte to­vább emlékeit Jóska bácsi. — De minden reményünk szerte­foszlott néhány nappal a döntő ütközet előtt: Jött a hír, hogy dr. Mészáros Sándort súlyos lábtöréssel kórházba szállították és betegsége miatt vissza is lé­pett a Jelöltségtől. Az országszerte történt csalá­sok, a leplezetlen karhatalmi erőszak után alapos okunk volt feltételezni, hogy Gömbösék „győzték meg” pénzzel, fenye­getéssel a Reményi mandátu­mait veszélyeztető Jelöltet: Jobb lesz a kórházban, biztos őrizet alatt kivárnia a választási had­járat végét. Érthető, hogy vá­rosszerte eluralkodott a felhábo- 'rodás. elkeseredés. A következő napok esemé­nyeit részben a helyi, részben az országos lapok híradásaiból állítottuk össze. Ahol nem bi­zonyult elég tárgyilagosnak az újságcikk, ott segített az ese­mények szemtanújának a me­móriája. (Kiigazításra, magyará­zatra természetesen elég sok­szor szükség volt, hiszen a ko­rabeli sajtóközleményektől — eltekintve a baloldali lapok tiszteletre méltó kivételeitől — nemigen várhattunk következe­tes tárgyilagosságot.) * A ködös, hideg márciusi reg­gelen nagy tömeg csoportosult a tanítóképző hatalmas fái alatt A legmagasabb platán tetején egy hullát lóbált a szél. Az ösz- szesereglett nézők főleg a szem­ben levő kötszövőgyár munkás­női közül verbuválódtak, de megállt ott minden arrajáró. — Szegény ember — mondta egy munkásasszony —, ugyan mi baja lehetett? — Hát lehet csodálni — szólt egy másik —, hogy egypengós napi fizetésből nem tudott meg­élni? — Hol az az egypengős nap­szám? — szólt közbe egy el­nyűtt arcú munkanélküli. — Azonnal oda mennék dolgozni. Az ínségmunkán csak két-há- rom napig maradhatok és 80 fillér a napszám. Közben megérkezett a rend­őrség, de a jól táplált Horthy- zsarunak nem tetszett a fára- mészás. Mentőötlete támadt: te­lefonált a tűzoltóknak. Pár perc múlva már ott állt a tolólétra és a derék tűzőr így tájékoztatta föntről a kíváncsiakat: „Nem holt ember ez, hanem bábú.” És azzal már el is vág­ta a kötelet. A gipszfejű, szal­ma testű figura nagyot puffant a betonon és a közelállók el­olvashatták a hasára tűzött cé­dula szövegét: „Aki eladja a népet, érje utol mind a végze.: legyen kortes, avagy jelölt, felel majd még a nép előtt”. Könnyű volt kitalálni, hogy a gúnyos hangú fenyegetés a kisgazdapárti jelöltnek szólt, aki lábtörésére hivatkozva, cserben­hagyta választóit. Ugyanezen a napon még egy másik panoptikumi figurát is levágtak, a vasútkerti fáról. Akik nemrégiben megfordultak Budapesten, azok úgy véleked­tek, hogy nem más ez. mint II. Miklós cár kiszuperált gipsz­mása, csak éppen leborotyálták a szakállát, mielőtt felhúzták a magasba. A kiérdemesült Miklós cár hasán szintén volt egy cé­dula és e szöveg sem igen di- csérgette a kormánypárt válasz­tási módszereit. • Természetesen azonnal meg­kezdődött a rendőrségi vizsgá­lat és berángatták az őrszobára mindazokat, akik az elmúlt na­pokban nem rejtették véka alá haladó nézeteiket. A helyi lap — ez alkalommal tiszteletre mél­tó bátorsággal — azt írta, hogy jobb lenne, ha a Baján és kör­nyékén elkövetett választási csa­lások, visszaélések után nyo­mozna ilyen buzgalommal a rendőrség, mint a választási tréfa szerzője után. * — A kormánypárti és a szavazóit eláruló kisgazdapárti jelölt gipszmását még sikerült fára húznunk azon a szomorú őszön, de a kakastollasokkal, rendőrhadakkal megerősített kormány Baján, csakúgy mint az egész országban, legyűrte a baloldal ellenállását. Győzött Gömbös és a következő években egyre gyorsabban sodródtunk Hitler Németországa, a háború felé — fejezte be a 35-ös vá­lasztás történetét Jóska bácsi. Békés Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom