Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

Van mire alapozni állampolgári meggyőződésünket és bizalmunkat Választmi nagygyűlés K iskunf élegyházán Pénteken Wt« a választási nagygyűlésre zsíZfÓfíiSig meg­telt Kiskunfélegyházán a városi tanács díszterme. Nemcsak a padsorokban foglaltak el minden helyet, de szinte talp­alatnyi állóhely sem maradt üresen. A rendezőknek azon-, ban bizonyára nemcsak ez szerzett örömet, hanem az is, hogy a város minden társadalmi rétegének képviselői — üzemi munkások, termelőszövetkezeti gazdák, pedagógusok, kereskedők, hivatalnokok stb. — nagyszámban jöttek eU A nagygyűlést — amelynek elnökségében dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Pesir István ország- gyűlési képviselőjelölt mellett helyet foglalt Hegedűs Fe­renc, a városi pártbizottság titkára, dr. Dobos Ferenc, a vá­rosi tanács vb-elnöke — Bohus Mihály, a városi népfront­bizottság titkára nyitotta meg. Röviden összegezte a válasz­tási előkészületek eddigi kiskunfélegyházi eredményeit, a jelölőgyűlések tapasztalatait, majd átadta a szót dr. Molnár Frigyet elvdátsnak, a választási nagygyűlés szónokának, * Tiszteit Választass RagygyW «s! Kedves Ehrtársak, Elvtársnők! Meleg szeretettel köszöntőm önöket és egyben tolmácsolom a megyei pártbizottság és a Ha­zafias Népfront megyei bizott­ságának: legjobb kívánságait. Nagyra értékeljük, hogy szívü­kön viselik közös ügyeinket és a városuk sorsát, becsüljük eredményeiket, amelyeket az el­múlt évek szorgos és fáradságos munkájává! érték el — mon­dotta beszéde bevezetőjében dr. Molnár Frigyes, majd ösz- szefoglalta a közelgő választá­sok jelentőségét: — Szocialista társadalmunk­ban a választás országos méretű felelősségteljes tanácskozás, eb­hez méltó népszavazás a sor­sunkat formáló politikáról, va­lamint azokról a személyekről, akik e politika megvalósítását képviselik a legfelsőbb állam­hatalmi szervben, az országgyű­lésben, és az államhatalom he­lyi szervében, a tanácsban. A régi rendszerben az űri Magyarország tőkései, földes­urai és más hatalmasságai lát­ványos korteskedések közepet­te törekedtek a választás illú­zióit kelteni a korábban sem­mibe vett nép körében. Ilyen alkalmakkor az ígéretek föld­jévé vált Magyarország. Mert a legképtelenebb ígéretekben sem volt hiány. A választások után pedig minden maradt a régi­ben. Még akkor is, ha történe­tesen egy-egy haladó gondolko­dású képviselő 48-as program­má! került megválasztásra, amint ez Kiskunfélegyházán is előfordult, a tiszteletre méltó Horváth Zoltán személyében. A hatalom, a politika és az élet változatlan maradt. — Mi jellemzi a mi válasz­tásunkat? Először is nem folyik vetélkedés a különböző pártok között. A történelmi fejlődés úgy hozta magával, hogy meg­szűnt a több párt létezésének szükségessége, s nálunk a dol­gozó népnek egy pártja van: a Magyar Szocialista Munkás­párt. S mindennél fontosabb: létrejött a munkások és pa­rasztok, a dolgozó nép hatal­ma; hazánkban tényleges társa­dalmi; politikai egyenlőség van, melyet nem korlátoznak vagyo­ni különbségek; az emberek ér­tékelésének egyetlen mércéje alakult ki, ez pedig a szocialis­ta haza érdekében kifejtett munka. Közös nemzeti céllá vált a szocializmus teljes fel­építése. Mindez alapját képezi a nap-nap után erősebbé váló népi-nemzeti összefogásnak, amely a Hazafias Népfront po­litikájában ölt testet. A választás előkészítésének eddigi eseményei is tanúsítják, hogy valóban gyökeresen meg­változott a választás jellege és jelentősége hazánkban. Felelős­séggel alkotunk véleményt an­nak tudatában, hogy saját sor­tunk. urai wyguniii * ' ^SbTOoguflTtsTinftíjT Rö23s dol­gainkban találjuk meg. E kö­zös célokat és feladatokat ma­gunknak kell meghatározni és megoldanunk is. A megyében, és e városban megtartott jelö­vétei a jelölőgyűléseken. A fel­szólalók sokoldalúan fejtették ki egyetértésüket a Hazafias Népfront felhíváséban közzé­tett programról, továbbá véle­ményüket és javaslataikat szá­mos közérdekű kérdésről. A sok vélemény és javaslat egy­úttal demokratikus közéletünk felfrissítéséről is tanúskodik. Az érdekelt szervek gondosan számba vették ezeket. Gondos­kodnunk kell arról, hogy a megvalósítható javaslatokat hasznosítsuk és minden javas- lattevő kapjon mielőbb választ felvetésére. i A jelölőgyűlések résztvevői­nek többsége a Hazafias Nép­front jelöltjeként előterjesztett személyeket tisztelte meg bi­zalmával. Ez egyrészt annak tu­lajdonítható, hogy a jelölték többsége a múltban is a válasz­tók megelégedésére látta el tisztségét. Az új jelöltként ja­vasoltak személye nagyobb részt ugyancsak egybe esett a gyű­lések résztvevőinek véleményé­A nagygyűlés szónoka dr. Molnár Frigyes elvtárs. lőgyűléseknek is ez volt a fő jellemzője. A közhangulat nyugodt és magabiztos. Az előző választási előkészületeket jelentősen felül­múlta az érdeklődés és a rész­vei. Ezért előlegezett bizalmu­kat helyezték kilátásba, olykor a „demokratikus fegyelem” alapján is, amint ezt Kádár elv- társ jellemezte. A községek je- (Folytatás a 2. oldalonJ xxn. BVF., 55. sz. Ára 80 fillér i*«7. marc s, vasárnap ** - ■ i * ■ V Lendületben a tavaszi munka ✓ Metszik a szőlőt, rétik a borsót . Hare a belvízzel Kecskemét határában Az embereket és a gépeket a tavaszi napsütés kicsalta a föl­dekre: a szövetkezeti és állami gazdaságokban az elmúlt héten nagy lendületet vett a kora ta­vaszi munka. K. Szabó Sándor, az izsáki Sárfehér Tsz elnöke például elmondta, hogy a köz­ség határában benépesültek a szol óparcellák, megkezdődött a nyitás — a tőkék egyötöd ré­szét a hét végéig már ki is bontották a téli homokágyból. Sőt, a metszés 5—6 százalékát is elvégeztek. Nagyjából ugyanez vonatko­zik a kecskeméti járás legtöbb közös gazdaságára. Nemcsak a szőlőművelésre, hanem a gyümölcsfák tél­végi ápolására is nagy gon­dot fordítanak; ez főleg Orgovány termelőszö­vetkezeti csoportjaiban tapasz­talható. A szántóföldeken főleg a borsó alá szántanak a gépek, de nyomukban már szórják is a magot, Nyárlőrinc, Városföld, Lászlófaíva határában most- ez a fő tennivaló. A lajosmizsei Vörös Csillag Tsz-ben a napok­ban földbe került a borsó. Meg­élénkültek a zöldségkertésze­tek, s a tiszakócskei, lakiteleki, lászlófalvi közős gazdaságok a hollandi ágyakba rakják ki a tápkockákba ültetett palántá­kat. Néhány községben — La- josmizsén, Jakab&zálláson — a földeken elterpeszkedő vízfol­tok fékezik a munkát. Sajnos, a belvíz a megye­székhely határában okoz leg­több gondot: még mindig több mint három és fél ezer hfádat borít be. A Petőfi Tsz területé­nek legalább az egynegyede víz alatt áll. E közös gazdaság ha­tárában éjjel-nappal dolgoznak a szivattyúk. A félegyházi' Ti- szakunság nevű vízgazdálkodá­si társulat a Vörös Csillag és a Törekvés Tsz területén végez csatornázási munkálatokat. De nem tétlenkednek a szövetke­zeti gazdák sem: a város hatá­rában naponta több mint két­százan dolgoznak a víz elveze­tésén. Emellett, ahol a víz nem akadályoz, végzik az időszerű munkát; a I'ejtrágyázás például be­fejezés előtt áll. Az Üj Tavasz Tsz szőlőtáblái­ban nyitnak és metszenek. A zöldségtermesztő gazdaságok pedig legalább ezer holdra ele­gendő palánta nevelésével fog­lalkoznak. Érdekes, de egyúttal kelle­mes is hallani, hogy a dunavecsei járás egyéb­ként mélyen fekvő földjei úgyszólván mentesek a bel­víztől. Itt tehát semmi sem akadályoz­hatja a tavaszi munkát. Érde­mes megemlíteni, hogy a na­pokban a párt- és tanácsi vb. értékelte a járás közös gazda­ságainak tavalyi versenyét, s a vándorzászlót ismét a hartai Béke Tsz nyerte el. A dunave­csei Virágzó és a hartai Űj Elet Tsz oklevelet kapott. Sokféle munka folyik az ál­lami gazdaságok földjein te főleg a szőlőkben és a gyümöl­csösökben. Fejitrágyázásra vi­szont jókora területek várnak még. A Bajai Állami Gazdaság­ban úgy tervezik, hogy ezt a munkát növényvédő repülőgé­pek foglalkoztatásával gyorsít­ják meg. Előreláthatólag a megígért két gép egy hét, tíz nap múlva startol az ezerhol­das gabonatáblák felé. A résztvevők egy csoportja, Suharto mérséklőire int Az erőskezű Suharto táboi nők szombaton a páriáméi előtt elhangzott beszédében fe tűnőén mérsékletre szólított fe Azt tanácsolta, hogy az ideigk nes népi kongresszus, amelyre videsen dönt Sukarno eine sorsáról, ne szavazzon me olyan határozati javaslato „amelyet a kormány nem tue na végrehajtani”. Suharto f gyelmeztetett, hogy mindenfaj ta drasztikus eljárás Sukarn elnökkel szemben, komoly kő vetkezményekkel járhat. „Nem csak a jogi problémákat kel mérlegelni, hanem a körűimé nyékét, a feszültséget is” -

Next

/
Oldalképek
Tartalom