Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-25 / 72. szám
Tízezrek képviseletében A jövő héten kedden Bács- Kiskunban is új állomásához érkezik a termelőszövetkezeti mozgalom: a közös gazdaságok kétszázhetvenkét küldötte ül össze Kecskeméten, a Katona József Színházban, hogy meg- hányja-vesse a fejlődés által feltett kérdéseket, s megválasz- szák az országos szövetkezeti kongresszus küldötteit. Alapos felkészülés előzte meg a most sorra kerülő tanácskozást. Csupán a beszámoló több mint húsz tsz-vezetőnek, járási és megyei irányító szakembernek a „közös szerzeménye”. De az igazán nagy felkészülés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a közös gazdaságokban, a küldöttválasztó közgyűléseken, ahol majdnem ezerháromszáz szövetkezeti gazda szólalt fel, hittel, bizakodással a jövő megnövekedett lehetőségei iránt. Bizonyos, hogy a 115 ezer szövetkezeti, szakszövetkezeti és tszcs-gazda szándékának az érdeküket legméltóbban képviselő küldöttek adnak hangot a megyei tanácskozáson. O lyan számadásról lesz szó egyúttal, amilyenre a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta eddig nem került sor. Sok gond nehezítette az elmúlt évek gazdálkodását, mégis az egy szövetkezeti gazdára jutó átlagos évi jövedelem kevés híján 15 ezer forint, a hat év előttinek több mint a kétszerese. A második ötéves terv időszakában teremtett több mint kétmilliárd forintos beruházás jóvoltából még nagyobb arányban gyarapodott a közös vagyon. Elég csak az 50 ezer holdat meghaladó új szőlő- és gyümölcstelepítésre gondolnunk. A közös gazdaságok sorra megbarátkoztak a korszerűbb termelési eljárásokkal, több növény terméshozama — a búzáé, a kukoricáé, a cukorrépáé, a paradicsomé, a fűszer- paprikáé .— megkétszereződött, sőt megháromszorozódott. Mind egységesebb a szövetkezeti parasztság; az anyagi és erkölcsi megbecsülés alapja a közösben végzett munka. Kutatni a korszerű gazdálkodás további útját, összhangban a szövetkezeti tagság anyagi, kulturális felemelkedésével — ez a mostani és a következő évek feladata. Legfőbb célként ezt határozta meg a múlt év végén a párt kilencedik kongresszusa, s a gazdaságirányítás küszöbén álló reformja is ennek jegyében nyit új lehetőségeket a mezőgazdaság előtt. Nemcsak a vetésszerkezet alakításában és a beruházásokban mutatkozó nagyobb önállóságra gondolunk itt, hanem a gazdálkodással összhangban folytatandó feldolgozó és értékesítő tevékenység kiterjesztésére is. Ezzel együtt arra, hogy minél több szövetkezeti gazda találjon állandó elfoglaltságot a közösben, s így a személyes jövedelme is növekedjék. S hogy minél több fiatal találja meg boldogulását a mezőgazdaságban. Ezt a folyamatot kívánja erősíteni a szövetkezeti nyugdíjtörvény, s az a törekvés is, hogy néhány éven belül a szövetkezeti gazdák családi pótlékának rendszere azonos legyen az ipari biztosítottakéval. Másrészt a szövetkezeten belüli demokráciának az eddiginél nagyobb érvényesülése várható az új szövetkezeti törvény megalkotásával. A z országos kongresszus után létrejövő területi szövetségek feladata lesz majd, hogy a célokat a lehetőségekkel és a területi adottságokkal összehangolva, s egyben tiszteletben tartva a szövetkezetek önállóságát, segítse az ipari színvonalú gazdálkodás kibontakoztatását. Ha ezt a célt támogatja a kongressziíson is a megyei tanácskozásokon megválasztandó ötvenhárom küldött, szép megbízatásának méltóképpen tesz eleget. Á megyei tanácsülés előtt Elfogadta idei munkaprogramját a Hazafias Népfront megyei elnöksége xxn. évf., 72. sz. Ara 6U fillér isst. marc. 25, szombat Tegnap délelőtt Kecskeméten, a népfront székházában ülésezett a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Elnöksége. A tanácskozáson részt vett dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- eltnöke is. Dr. Bodóczky hászló, a Hazafias Népfront megyei elnöke az ülést megnyitva az elnökség nevében köszöntötte dr. Molnár Üj üzemépület és szociális létesítmények százKiipeis millióért Idén megkezdik a „Fémmunkás“ rekonstrukcióját Toborzó brigád az általános iskolákban Bizonyára sok kecskeméti felfigyelt Gulyás Györgynek, az ÉM. Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat vezérigazgatójának a Rádió 23-i Esti Krónikájában elhangzott szavaira: „Kecskeméten vasszerkezeti üzemet építünk a következő években”. Hét év óta csak mint tervet emlegethettük a kecskeméti gyáregység rekonstrukcióját. Most végre megszületett a jóváhagyás és még az idén hozzálátnak a 140 millió forint értékű beruházás megvalósításához. A jelenlegi szabadtéri készáruraktár helyén épül a 10 ezer négyzetméter alapterületű csarnok, amelyben különféle vasszerkezeteket és nyílászárókat gyártanak maid 1970-től kezdődően. Sor kerül új irodaház, étterem, öltöző és mosdó építésére is. A fejlesztést az tette szükségessé, hogy bár évről évre fokozta a termelést az üzem, eddig képtelen volt kielégíteni az építőipar vasszerkezetigényét. Az új csarnok létrehozásával és további gépesítéssel a jelenlegi 115 millió forintról 150 millió forintra növelik a vasszerkezet- termelés évi értékét, nyílászáró szerkezetből pedig 150 millió forint értékűt gyártanak a jelenlegi 50 millió forinttal szemben. Szükség lesz a munkáslétszám emelésére is: 1970-ben körülbelül 1500 fizikai munkást foglalkoztat a gyáregység, 600- zal többet, mint most. Az üzem vezetői elmondták, hogy a létszám feltöltése okozza számukSéta#l az árterületen fi ra a legnagyobb gondot. Már az idén 160 ipari tanulót kívánnak felvenni és ennek érdekében. külön toborzó brigádot hoznak létre, amely végiglátogatja az általános iskolákat. A pedagógusokkal, fiatalokkal folytatott beszélgetéseken kívül' tájékoztató füzeteket is küldenek az iskoláknak az iparita- nuló-felvétellel kapcsolatos tudnivalókról. Propaganda munkájuk támogatására csupán eny- nyit: a munkások átlagkeresete 1700 forint körül mozog a gyáregységnél, de egy jó lakatos 2000—2200 forintot is hazavisz havonta. Ezenkívül idén 24 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak. Ha a jelenlegi tárgyalások sikerrel zárulnak, az új csarnokot földgázzal fűtik majd, sőt valószínűleg földgázfűtésre állítják át a többi — jelenleg távfűtő hálózatba kapcsolt — műhelyt is. B. D. Frigyest és dr. Varga Jenőt, mint Kecskemét, illetve Kiskunhalas országgyűlési képviselőjét Az ülés napirendjén először a Hazafias Népfront megyei elnökségének és bizottságának idei munkaprogram-tervezetét vitatták meg a résztvevők. Különös hangsúlyt kapott ennek során a népfrontbizottságok községpolitikai tevékenysége, sezen belül a tanácstagok munkájának segítése. A munkaterv-ja- vaslattal kapcsolatban vitatott másik jelentős témakör a népfront bizottságok kulturális-nevelő munkáját, illetve feladatait érintette. Az elnökség több tagja észrevételezte ugyanis, hogy a megye gazdaságának dicséretes fejlődési üteme mellett több vonatkozásban is elmarad a kulturális-nevelő tevékenység. E tekintetben — haladó hagyományaink, neves szülötteink emlékének ápolása stb. mellett — külön szóba került a 74 tanyai területen működő nópfrontbi- zottság fokozott segítésének szükségessége, elsősorban a lakosság egészségügyi és kulturális helyzetének előbbrevitele érdekében. Ülésének további részében a választás lezajlását értékelte az elnökség. Megállapította, hogy a nagyjelentőségű eseménnyel kapcsolatos munka tartalmilag és szervezettségét tekintve egyaránt igen pozitív volt. Ezért a Hazafias Népfront megyei elnöksége köszönetét és elismerését fejezte ki a választási elnökségeknek, az országgyűlési és tanácsi választókerületi bizottságoknak, a szavazatszedő bizottságok tagjainak, a népfront bizottságoknak és a választási munkában közreműködő valamennyi szervnek. Végezetül a megyei tanács alakuló ülésével kapcsolatos népfront feladatokat vitatták meg az elnökség tagjai. „A Tisza Szolnokig terjedő szakaszán már apad, lentebb azonban még lassú áradás várható” — hallottuk a rádióból pár nappal ezelőtt, amikor fenti felvételünk készült a tisza- ugi part árterületén. Noha szelíd a folyó, szélessége most lenyűgöző, sőt — a vízben álló házakat látva — riasztó is. A töltések lábát is apró hullámok nyalogatják. Nem messze a hídtól, ahol a Kecskeméti Petőfi Sportkör vízitelepe húzódik, fotóriporterünk is vízre szállt Mészáros István, a telepgondnok karcsú ladikján. A gondnok, másodmagával, naponta többször is kö- rülhajókázza a kisebb-nagyobb víkendházakat, s így a berendezést az áradás első perceitől kezdve sikerült biztonságba helyezni. Figyelembe vehető kár nem is történt, ám a víz teljes visszavonulása — bár az apadás megkezdődött — egy hónapon belül aligha várható Utána pár hétig az épületek rendbehozása következik, s a nyár elején már megkezdődhet a víziélet. 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, és a magyar szak- szervezetek soron következő feladatai. Előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. A Szakszervezetek Országos Tanácsa számvizsgáló bizottságának jelentése. Előadó: Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. A kongresszuson a magyar szervezeti dolgozókat 600 küldött és 460 meghívott vendég képvisel. Részt vesz a kongresz- szuson számos külföldi testvérszakszervezet képviselője is. (MTI) Május 3-án összeül a rnanvar szakszervezetek XXI. kongresszusa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken az ÉDOSZ székházában ülésit tartott. Blaha Béla elnök beszámolt a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkáról, s részletesen értékelte a szakszervezeti választások tapasztalatait. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a magyar szakszervezetek közelgő XXI. kongresszusa elé terjesztendő beszámoló tervezetet. Az ülés megvitatta és elfogadta a kongresszus elé kerülő dokumentumokat, amelyet a korábban létrehozott munkabizottságok dolgoztak ki. A SZOT ülése elhatározta, hogy a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusát május 3-ra hívja össze, s annak napirendjéül a következő témákat javasolja:
