Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

1981. március 23, csfUörtUfc 3. oldal A jövőre gondolnak Tavaly októberben, a vezető­ségválasztás során, Lázár György személyében új titkár került Bugacon a nyolc — a termelő- szövetkezetben, a négy tszcs- ben és az erdészetben működő, valamint a községi, s a pedagó­gus — pártalapszervezet mun­káját irányító csúcsvezetőség élére. Lázár elvtárs azelőtt nyolc éven át a tanács végrehajtó bi­zottságának volt az elnöke: ]ól ismeri hát a hat és fél ezer lel­kes, 30 ezer holdas községet, a bugaciak közös gondjait, problé­máit. S természetesen azt is tudja, hogy azok eloszlatására, illetve megoldására milyen fel­adatok hárulnak a kommunis­tákra. A minap arról beszélgettünk: a vezetőségválasztás óta mi jel­lemzi a több mint sráz tagot számláló alapszervezetek mun­káját, mekkora részt vállalnak a jelenlegi társadalmi-politikai tennivalókból, s milyen célok elérését tűzték maguk elé? Öt felvételi kérelem Mindenekelőtt a pártfegyelem megszilárdításán munkálkodtak, s a tagság e minőségi erősítése mellett a létszám növelését is tervbe vették. Az előbbiben sráp eredményt könyvelhetnek el, ami többi közt a párttagok nagyobb aktivitását, a helyi problémákkal való törődését is magában foglalja. Az alapszervezetek bővítésé­vel kapcsolatban elhatározták, hogy új párttagokat különös­képpen a Béke Tsz és a négy tszcs gazdái közül vesznek fel. E szándékuk megvalósítása ala­pos körültekintést igényel an­nak megállapítására, hogy a ter­melésben végzett munkája és a magán-, valamint a társadalmi életben tanúsított magatartása alapján ki látszik alkalmasnak a párttagságra. Ugyanakkor azt “ä. tóádátpf.is rója az alapszer- "" vezetékre, hogy a „ íri szemel tök­kel” állandóan foglalkozzanak, rátermettségre neveljék őket. Ez az elbeszélgetéseken kívül abból is áll, hogy fokozatosan mind nagyobb és nagyobb feladatok megoldására adnak nekik meg­bízást. Az eddigi eredmény: elbírálás végett a községi pártalapszerve- zetnek nemrégiben négy, az egyik tszcs-ben pedig egy felvé­teli kérelmet terjesztettek elő. Választás után A község kommunistái dere­kasan kivették, részüket a vá­lasztások előkészítéséből is. A Hazafias Népfront-bizottság fel­kérésére részt vettek a jelölő- gyűlések megszervezésében. En­nek során a közös gondokról, tervekről, ezek megvalósításá­nak módjáról elbeszélgettek a választópolgárokkal. Minthogy a lakosság nagjr hányada egymás­tól távoleső tanyákon él, több fáradsággal járt ez a munka, mint a zárt településű helysé­gekben. A népfront más aktivistáival karöltve tizenegy választási gyű­lés megszervezésében is tevé­kenykedtek. Egyet tartottak a községben, tízet a tanyavilág­ban. Mivel a községi gyűlést március 8-án tartották meg, ezt az alkalmat a nemzetközi nő­nap megünneplésére is felhasz­nálták. A választás sikeres le­bonyolításában hasonlóképpen nagy szerepet játszottak. A választási munka idején számos helyi tennivalóval is megismerkedett a párttagság. Nincs lehetőségünk egyet is megemlíteni, az egész községet érintő, s a távolabbi jövőre is kiható probléma azonban bő­vebb szót érdemel. Az új gazdasági mechaniz­musról van szó. A meghirdetése óta elvi vitákat folytattak már róla a kommunisták, a refor­mok gyakorlati megvalósításá­ról. konkretizálásáról azonban a iegutóbbi időkig még kevés szó esett közöttük. Azóta vi­szont annál több. Következtetésre sarkall A MÁV intézkedése — hogy úgy mondjuk — ejtette gondol­kodóba őket. Az történt, hogy a községben és a határában levő négy vasútállomás közül kettőn nemrégiben megszüntették az áru ki- és berakását, s erre a harmadikon is nemsokára sor kerül. Csupán a községi állo­máson vesznek fel, illetve rak­nak ki ezentúl árut. (Ügy hír­lik: a megnövekvő forgalomra való tekintettel bővítik is a rak- területet. — A MÁV eljárása, ami előtt nem kérdeztek meg minket, a község vezetőit, több tszcs-1 és az állami gazdaság üzemegysé­gét, valamint az erdészetet rend­kívül nehéz helyzetbe hozta — mondotta Lázár elvtárs. — Ezentúl 8—10 kilométerrel távo­labbra kell fuvarozniok az álta­luk feladandó, illetve a címük­re érkezett árut, a gyümölcsöt, fát, műtrágyát stb. Kétségtelen, hogy a MÁV a saját érdekeit vette figyelembe, s át új gazda­sági mechanizmus — bár egy­oldalú — értelmezése szerint járt el. Ez ellen — azonkívül, hogy jelentést írtunk a járáshoz — nem sokat tehetünk. Az el­járás viszont következtetésekre sarkall bennünket, kommunistá­kat. Keresik a helyes választ A taggyűléseken és a vezető­ségi megbeszéléseken szinte ál­landó napirendi téma: várható, hogy a községet áruval ellátó vállalatok is csak önmaguk gazdasági érdekeit tartják szem előtt, s ha szolgáltató tevékeny­ségük nem, vagy kevésbé kifi­zetődő, akkor megszüntetik azt. Ám, mi történik akkor? E kérdésre úgy keresik a he­lyes választ Bugac kommunis­tái, hogy latolgatják: mit kelle­ne a községben megvalósítani a mechanizmus szellemében. Sok szót ejtettek már arról, hogy a tszcs-knek a termelés különböző ágazatiban, a helyi áruellátás biztosítása végett is közös vállalkozást kellene léte- síteniök. A sertéshizlalásra pél­dául eddig — külön-külön — mindegyik ráfizetett, de közös hizlalással kétségtelenül nagyban csökkenne a ráfordítás költsége. S mert a község húsellátása nem kielégítő, arról is beszél­tek már a kommunisták, hogy a saját hizlalású sertések egy részét helyben kellene levágni, s feldolgozni. Ha viszont erre is berendezkednének, akkor érde­mes lenne nemcsak a helyi szükségletet kielégíteni, hanem másutt is értékesíteni a húsárut. Ehhez azonban piackutatásra, valahol saját standra is szükség lenne. Mindez persze csak esetleges­ség, elgondolás. Ám annak a bi­zonyítéka, hogy Bugac kommu­nistái felelősséggel készülnek a jövő közös feladatainak megol­dására. Tarján István REMÉNY ÉS VALÓSAQ A kecskeméti mozi építőinek a véleménye Február 23-1 számunkban fog­lalkoztunk a kecskeméti Váro­si mozi átalakítási munkálatai­val. Elmondtuk hogy a Bács- Kiskun megyei Építési és Sze­relőipari Vállalat eddig jó ütemben végezte a munkát és idéztük a Moziüzemi Vállalat vezetőinek azt a reményét, hogy november 7-re ismét a közönség rendelkezésére áll a „Városi”. Cikkünkre Tóth Ernő, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat igazgatója válaszolt: „Ismerjük a város gondjait és a mozilátogató közönség igé­nyét. Mindent megteszünk azért, hogy a mozit minél előbb a közönség rendelkezésére bo­csa jtsuk. Azonban véleményünk szerint megalapozatlan remé­nyeket táplál a Moziüzemi Vál­lalat vezetősége az 1967 novem­ber 7-i befejezésre. Az átala­kítási munkának még hiányza­nak részlettervei, így például a tetőszerkezet felújításának, a villanyszerelésnek és a kazán­ház víznyomás elleni szigete­lésének a terve. Ezért az építés befejezésének az idejét még nem *határoz;hatjuk meg. Ezen kívül a bontásnál feltárulhat­nak olyan hibás szerkezetek amelyet menet közben még ki kell cserélni. Ilyen például a mozi előcsarnokának a födém- szerkezete, amelyet föltétlenül meg kell erősíteni ahhoz, hogy biztonságossá váljon. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a műszaki lehetőség határán belül mindent elkövetünk a gyors befejezésért, de nem sze­Április l-től új szállítási szolgáltatás A megye valamennyi községét bekapcsolják a darabáru-forgalomba Évről évre ugrásszerűen nö­vekednek a szállítási igények. Különösen szembetűnő ez Bács- Kiskun megyében. Az oka egy­szerűen az, hogy az Alföld gyors ütemben iparosodik, a mezőgaz­daság árutermelése is rohamo­san emelkedik. A közlekedésnek pedig nehéz lépést tartani az igényekkel. A MÁV például ta­valy 115 millió tonna árut szál­lított, 4 millió tonnával többet, mint egy évvel korábban. Az AKÖV 97 és fél millió tonna árut továbbított országúton, 10 százalékkal többet, mint 1965- ben. Hogy lehet a gyors ütemben növekvő igényekkel lépést tar­tani? Szerte a . világon az árut kezelő pályaudvarok csökkenté­sét, a központosított körzeti vasútállomások rendszerének kiépítését választották módsze­rül a szakemberek. Hogy érinti ez a lakosságot? Nem egyszerű kérdés. Évek óta vitatkoznak felette, s keresik a megoldást az illetékesek. Április l-től új rend lép életbe a darabáru szál­lításiban Bács-Kiskun megye te­rületén. Ekkor indítják az úgy­nevezett MÁV—AKÖV összetett da­rabáru-forgalmat. Ez már az első lépésnek számít, amely a megoldás irányában hat. Eddig Bács-Kiskun megyében 35 vasútállomás vett fel, illet­ve kezelt darabárut. Április l-től azonban a MÁV csak Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa, Baja, Kis­kőrös, Bácsalmás vasútállomá­sain vesz fel közvetlenül darab­áras küldeményeket. A lakos­ság emiatt természetesen nem károsodhat, sőt az illetékes szer­vek úgy intézkedtek, hogy job­ban járjon. A kecskeméti 9-es számú AKÖV ugyanis a megve 108 községét érintő menetrend­szerint közlekedő darabáras já­ratokat indít, amelyekre a kül­deményeket fel lehet adni, s amelyek a fuvarozást elvégzik, sőt a megyén belül háztól- házig történő szállítást is megoldják. A küldemények felvételét és ke­zelését a járatok személyzete látja el. Természetesen a házhoz szál­lítást csak a gépjárművel meg­közelíthető címzettek részére tudják megoldani. Tanyákra és mély talajú, sáros utcákba nem kézbesítenek. Ez esetben a leg­közelebbi AKÖV darabáras kép­viseleteknél vehetők át a kül­demények. Ilyen képviseleteket létesítenek 18 községben — Ti- srákécskén, Kiskunmajsán, Ke- lebián, Mélykúton, Kecelen, Bácsbokodon, Izsákon, Soltvad- kerten, Fülöpszálláson, Solton, Dunapatajon, Dunavecsén, Sza­badszálláson, Kerekegyházán, Jánoshalmán, Lajosmizsén, Bu­gacon a vasútállomáson, vala­mint a császártöltési postahiva­talnál. Ezeken a helyeken egyébként a küldemények fel is adhatók. Az AKÖV darabárus díj­szabása lényegében meg­egyezik a vasúiéval. A küldemények súlyhatára da­rabonként 150 kiló, a külde­mény együttes súlya pedig 2000 kilogramm lehet A darabáras járatok menet­rendje természetesen nem azo­nos a személyszállító autóbu­szokéval. A menetrendet meg lehet tekinteni a helyi taná­csoknál, a vasútállomásokon és a postahivafalokban. A darab­áras szolgáltatás megszervezé­sében egyébként a MÁV Sze­gedi Igazgatósága messzeme­nően segítette a 9-es számú AKÖV-Öt. Az. április 1-én induló MÁV— AKÖV darabáras forgalom be­indítása igen nagy jelentőségű szolgáltatás lesz a lakossá? szá­mára. Szerkesztőségünk részé­ről azonban egy hibára szeret­nénk már felhívni az illetéke­sek figyelmét és javaslatot ten­ni annak kiküszöbölésére. Arról van szó ugyanis, hogy a tanyasi, vagy olyan címzettek­nek, amelyek gépjárművel meg­közelíthetetlen utcában laknak (hozzá tesszük, lesznek olyanok is, akik éppen nem tartózkod­nak otthon), küldeményüket a legközelebbi darabáras képvise­letnél adják le, s azok ott vehe­tik át. Sok esetben előfordul­hat, hogy a címzett más köz­ségbe kénytelen elmenni az áruért. Szerintünk, ha kisebb terjedelmű küldeményről van szó, azt a helyi postánál kellene le­rakni. hiszen az minden községben van. Az ezzel kapcsolatos keze­lési és értékesítési költséget a postának módjában van hivata­losan elszámolni. Nehezebb a helyzet, ha nagy terjedelmű darabáruról — pél­dául egy kombináltszekrényről — van szó. Az ilyesmi termé­szetesen egy postai raktárban rém fér el. Ám, ha a helyi ta­náccsal tárgyalnának az illeté­kesek, hogy egy raktárhelyiséget biztosítson a darabáras forga­lom számára, megoldható lenne, hogy ne kelljen a címzettnek más községbe átmenni a külde­ményért. Amennyiben a tanács ezt a kérést nem tudná teljesí­teni, akkor is marad lehetőség helyi megoldásra, hiszen szerződni lehet magánsze­mélyekkel is. Minden községben akad olyan ház, ahol például használaton kívül helyezett istálló, vagy egyéb helyiség átalakítható da­rabáras raktárrá. Véleményünk szerint némi ellenszolgáltatás fejében akadnának olyanok, akik bekapcsolódnának a da­rabáras lakossági szó Igái tárás kulturáltabbá tételébe. Nagy Ottó retnénk a város közönségét meggondolatlan ígérgetésekkel áltatni és az sem kívánatos, hogy a Moziüzemi Vállalat ve­zetői ezt tegyék.' Egyet értünk Tóth Ernő elv- társsal abban, hogy megalapo­zatlanul nem szabad Ígérget­ni, de nem tették ezt a Mozi­üzemi Vállalat vezetői sem. Csak reményüknek adtak kife­jezést, amikor a november 7-i nyitásról beszéltek. Mindeneset­re megnyugtató, hogy az épí­tőipari vállalat az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a munka mielőbbi befejezésé érdekében. Kívánatos, hogy a még hiányzó részlettervek ne várassanak so­káig magukra, ősszel mégis­csak megnyithassa kapuit a — nagyon hiányzó — Városi mozi. B. D. Hegy a vírus vándorútra... Majdnem így folytatom a gyer­mekdalocska általam átköltött első sorát: Egyik zsákról a másikra. De né alkudjunk meg a rím és a rit­mus kedvéért: a ragályos állatbe­tegségek vírusa a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat takarmány keverő üzemeinek ugyanazon zsák­jain utazik. Naponta, hetente, ha­vonta. Amíg csak a zsák el nem rongyolódik. És a zsákok száma nagy: egy-egy üzem naponta mint­egy ezer zsákot kitöltő tápot szál­lít a gazdaságok telepére, vagy fu­varozzák el maguk a tsz-ek, ami most a lényeget tekintve mindegy. Be az nem, hogy a vászon durva szövésén meghúzódva ingázó kór­okozók időnként nagymérvű és nagy károkat jelentő megbetegedé­seket okoznak, főleg a sertéstele­peken. Az utóbbi két évben mint­egy 4000 szopós malac és 000 süldő, illetve hízó pusztult el vírusos has­menésben. Tavaly különösen nagy volt az elhullás Tompa és Mélykút néhány szövetkezeti gazdaságában. Am mivel bizonyítható az, hogy a fertőző vírusokat éppenséggel a tápos zsákok közvetítik? — kérde­zik a gabonafelvásárló szakembe­rei, s bizonyos szempontból nem alaptalanul, mivelhogy ilyenfajta vizsgálódás legjobb tudomásunk szerint sehol a megyében nem tör­tént. A szomszédos Tolna megyé­ben már tettek lépéseket az állat­egészségügyi rendszabályok megszi­gorítására, s nem eredményte’enül: a fertőzéseket jórészt megszüntet­ték. Ez viszont már közvetett bizo­nyítékként elfogadható! Valamint az is, hogy például Tompán a jár­vány fellépése pár nappal a táp odaszállítá.sa után következett be. Ha valahol felién a ragályos ál­latbetegség, a KÖJÁL — hatósági­lag — elvégzi a zsákok fertőtlení­tését. Ez az. amit átvitt értelemben „tűzoltásnak” szokás nevezni. Cél­szerűbb lenne a „tűz” megelőzése. Erre többféle megoldás kínálkozik. A keverőüzemek alkalmazhatnának pgyszeri használatra szóló papír-, iúetve műanyag zsákokat. Vagy pe­dig ki kellene dolgozniuk a hőste­rilizáló eljárást a vászonzsákok rendszeres fertőtlenítésére. Vala­mennyi módszer többletköltséggel jár. Volna még egy lehetőség: a tánok ömlesztett szállítása. ezt azonban a vállalat még igen korlá­tozott mértékben alkaima7za. Pillanatnyila a azon folyik a vi+a: ki viselje a többletköltségeket. Es közben mintha megfeledkeznének arról, hoerv a súlvos, a megójősés ráfordításánál sokszorta nagyobb költségeket az állatok elhullása okozza. Persze megfelelő intézke­dés, rendelet, hiáovábí»u a vi+a még nagyon sokáig elhúzódhat. Jó lati­né mielőbb pontot tenni a végére: o*rv hatékony rendelkezéssel ..meg­áll it” parancsolva az ingázó víru­soknak. Hatvani Dániel Benépesült a megye lenkorszerübb bölcsődéje Szerdán délben hatvan bol­dog apróság vette birtokába a kecskeméti Lenin város ban meg ■ nyílt új, korszerű bölcsődét. A mintegy két és fél millió fo­rintba kerülő, az ÉM. Bács- Kiskun megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói által felépített szociális létesítményt Újvári Lajos, a Kecskeméti Városi Ta­nács V. B. elnökhelyettese, a megyei és a városi tanács kép­viselőinek jelenlétében adta át rendeltetésének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom