Petőfi Népe, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-15 / 63. szám
Vallomások Tanúk és ny',lasok a zuglói tömegyilkosok bűnügyében A Fővárosi Bíróság nagy tár-1 pénzét, ékszereit, majd levette gyalótermében hetek óta foly- óráját is. Amikor kiléptek a nak a tanúkihallgatások a tő- szobából, az egyik nyilas éppen meggyilkos zuglói nyilasoki töltött pisztolyával bökdöste az egyéves kisgyerek haját. — A vádlottak között felismer valakit akkori látogatói közül? — kérdezi a tanácselnök. — Igen — mondja halkan a tanú — Kálmán László. Ö ott volt.. — Álljon fel Kálmán! Így történt? — Igen. Illetve, nem... Azaz... Szívósan bizonygatja, hogy ő ugyan ott volt, de ez csak véletlen, mint „nemzetőrt” hívták magukkal a nyilasok, rá csak azért volt szükség, „hogy az igazoltatás törvényes legyen” ... Elhallgat, konok gyűlölettel nézi a tanút. A FÉRJ DACHAUBAN MEGHALT.:, Az illegális kommunista párt egyik mártírja, Richtmann Sándor, azt a feladatot kapta, hogy Magyarország náci megszállása után fegyverek elrejtésére alkalmas helyet keressen. Richtmann talált is megfelelő helyiséget, a zuglói Textiliána szö- I vőgyár elhagyott részén. Az illegális kommunistát az üzem máciellenes főmérnöke, Ver- Iscfaitz Emil segítette, majd, amikor a párt illegális nyomdábűnügyében. A hallgatóság — amely a vádlottak kihallgatásakor gyakran megfeledkezett arról, hogy gyilkosokkal szemben érzett felháborodását, gyűlölenyilasok, de a férjemet elvitték, Dachauban halt meg... BARÁTH, AZ ÖRÖK KATONA. ««J Ha' valaki csak néhány percre jönne be a tárgyalóterembe és nem ismerné az előzményeket, talán még meg is döbbenne: a vádlottak padján csupa ártatlan, ahogy mondani szokás, a légynek sem ártó, jámbor ember ül, aki csupán „félreértésből”, a „körülmények véletlen összejátszásából” kerültek annak idején a zuglói nyilas pártházba. Baráth Kálmán például — aki a nyomozás szerint az egyik legkegyetlenebb, legbes- tiálisabb pribék volt, s akit saját társai is „hóhér”-nak neveztek, — ahányszor szóba kerül — és mindig kínzásokkal, kivégzésekkel kapcsolatban — azt ismételgeti, hogy ez „nem igaz, ez nincs így”, ez „valótlanság”, mert ő akkor, amikor a „szóban forgó eset történt”, éppen katona volt. Az. hogy egyetlen katonatársat, egyetlen tanút sem tud megnevezni állítása igazolására, hogy társai szemébe mondják: „te is velünk voltál!”, nem zavarja. Sándor Alajos, aki többek között a nyilas főkerületnél és a vezérkari főnökség VI. osztályán háborúellenes és Ezek után könnyű választani... Mozgalmasak a felsőszentivá- ni hétköznapok. Zárszámadások, jelölőgyűlések, szórakoztató színházi előadások, ió filmek, különböző ismeretterjesztő előadások tarkítják. A község lakói szinte naponta találkoznak egymással a művelődési házban. Van miről szót váltaniuk. Közös gazdaságaink 70, illetve több mint 70 forintot fizettek be egy munkaegységre. S a gazdák gyorsan kiszámították, hogy az átlagos napi keresetük 115—120 forint volt tavaly. És mintegy önmagától adódák az összehasonlítás a felszabadulás előtti múlttal, például az akkori keresetekkel, amely gyakran az éhezés ellen sem volt elég. Rongyos ruhájú iskolás gyermek, sirdogáló, vagy éppen kolduló öregasszony, gyomnövényeket pipáló heptikás öregember? Legfeljebb a rossz emlékeket idéző beszélgetéseken kerül olykor elő. Derűs arcú, jólöltözött, magabiztos emberekkel találkozunk ma az utcán. S ha a választások előtti beszélgetések során felvetődik a kérdés: kinek, minek köszöiv hetjük mindezt, a válasz egyszerűen, természetesen hangzik: Jó az országvezetés nálunk, a dolgozó nép az úr, nem kell rettegni attól, hogy mit hoz a holnap. A jelölőgyűléseken az arra legérdemesebb embereket fogadták el a község lakói, a legteljesebb bizalmukat előlegezve nekik. E nagy bizalomnak megvan az alanja. Mert ahol olyan szép eredmények születtek az utóbbi években, mint Felsőszentivánon is, ott csak büszkék lehetünk a tanácsra, a község és a tsz vezetőire. Hiszen van nálunk korszerű iskola, gyönyörű kul- túrház, napközi otthon, mozi, városba is beillő presszó, jó ivóvíz, világos utcák, sármentes járdák, jó utak és így tovább. Érthető tehát, hogy a lakosság ragaszkodik a kioróbáltan jó tanácsta^iaihoz. községi vezetőihez, akik sokat tettek a közösségért. Ezek után könnyű a választás! Varga Ferenc Négyezer hold ültetvényt borit belvíz A képen: a vádlottak egy csoportja. tét. és megvetését egy-egy önkéntelen felkiáltással, méltatlankodó megjegyzéssel sem fejezheti ki — most szokatlanul csendes. Dermedten hallgatják azokat az embereket, akik a teremőr szólítására egymás után állnak a mikrofon elé, hogy felidézzék 23 évvel ezelőtti, szörnyű emlékeiket. ALKU ÖT ÉLETÉRT Az egyik tanú magas, barázdált arcú, idősebb férfi: tömött, sűrű haja erősen őszül. Mérnök. 1944 decemberében feleségével, gyerekével és két idős rokonával egy zuglói házban bujkált. A menekülést, az élet- benmaradás reményét azok a hamis igazolványok jelentették, melyeket az üldözött ember barátaitól kapott. — Egy éjjel —■ kezdi vallomását — ránktörték az ajtót. Négy fegyveres ember rontott a szobába. Nyilasak voltak. Razzia — mondta a vezetőjük. — Mutassa a papírjait!... Megmutattam. — Ezek nem valódiak — üvöltött. Tudtam, hogy elvesztünk. Egyetlen esély maradt, ha meg tudom győzni, hogy téved, igazolványaink valódiak, nem azok vagyunk, akiket keres.. 2 Érvelésére, magyarázkodására a nyilas oda sem figyelt, hiszen nem az érvek érdekelték. A mérnök akkor megkísérelte az utolsó lehetőséget: tudta, hogy a zöldinges csőcselék nemcsak vérre szomjazik, hanem aranyra, ékszerre, pénzre is. Félrehívta a vezetőt, és amíg a többiek a székben terpeszkedtek, a másik szobában megkezdődött a halálos vásár: alku öt életért. A mérnök mindegét c ját új helyre kellett telepíteni, a gépeket Verschitz szolgálati lakásába vitték. A nyomdát az ugyancsak illegális kbmmunista Rákosi Endre és felesége kezelte. Több hónapig dolgoztak: ezer és ezer röplappal buzdították ellenállásra a budapestieket a náci megszállók ellen. A nyomda működéséről később tudomást szerzett a Gestapo és a nyilaskeresztes párt főkerületét bízta meg a kommunista nyomda felszámolásával. A főkerület pedig a zuglói nyilas pártszervezeteket utasította. 1944. október 4-én a zuglói nyilas pártszolgálatosok körülvették a gyárat, majd becsengettek Verschitz lakásába. Richtmann gyanútlanul ajtót nyitott, azt hitte: Rákosi Endre felesége jön, akit ebben az időben vártak haza. Amikor meglátta a küszöbön álló nyilasokat, becsapta az ajtót. A pártszolgálatosok lövöldözni kezdtek, majd betörtek a lakásba. Richtmann ekkor már halálos sebet kapott, Rákösd Endrét és Verschitz Emilt a nyilasok magukkal hurcolták. Verschitz feleségét most tanúként kihallgatta a bíróság. Az asszony elmondta, hogy 1945. november 5-én, tehát a nyomda elleni nyilas támadást követő napon, feljStt vidékről, meglátogatni a férjét A lakásban nyilasok várták, őt is elhurcolták. Kihallgatták, vallatták, majd szembesítették férjével és Rákosi Endrével. — A férjemet — mondja halkan az asszony — ekkor már annyira megkínozták, hogy az első percben meg sem ismertem. Csupa vér volt az arca, csak amikor a pulóverét láttam, akkor tudtam, hogy ő az... al b.ep v§al kommunista propaganda felderítési és elhárítási feladatokat is végzett, azt állítja, hogy őt, mint katonát „vezényelték” a nyilasok közé. Az egyik tanú azonban — a vezérkari főnökség egykori magasrangú tisztje, akit a háború után súlyos bör- tönbüntetére ítélt a népbíróság — elmondja, hogy abban a propaganda-alakulatban, amelynek Sándor Alajos is tagja volt, s amelyet a németek láttak el technikai felszerelésekkel, csak a legmegbízhatóbb, legkipróbál- tabb nyilasok tevékenykedhettek ... „Nem tudom...” „Nem így volt..„Nem emlékszem ...” — jóformán csak ezt hallani a tanúkihallgatások során a vádlottak és tanúk szembesítésekor Kröszltől és társaitól. De mind több a bizonyíték és mind több tanú mondja szemükbe elévülhetetlen és megbocsáthatatlan bűntetteiket, B. L. Többször hírt adtunk már arról, hogy milyen jelentős erőket köt le a belvíz elleni küzdelem. Mintegy 80 ezer holdat borít jelenleg a megyében belvíz. A védekezés egész télen folyt, hiszen dolgoztak a szivattyúk, a kotrógépekkel a csatornák mélyítését végezték és építették a betongyűrűs átereszeket. Ennek is köszönhető, hogy a belvíz nem okozott olyan károsodást eddig, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az elöntött területből 4 ezer hold az új ülültetvény a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának legutóbbi felmérése szerint. Ezeken különös gonddal folyt a mentesítés, mégis a tavalyi és az idei pusztítás következtében* előreláthatólag, mintegy kétezer hold ültetvény ki fog pusztulni. A belvíz legnagyobb része jelenleg is éppúgy, mint az elmúlt évben a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járást pusztítja. A védekezés mindenütt folyik. Köszön et Bizonyára ,sok olvasónk emlékszik még rá, hogy néhány héttel ezelőtt „A mi tanácstagunk” címmel pályázatot hirdettünk tudósítóink és levelezőink részére. Mint a pályázat címe is jelzi, a legjobb tanácstagok oly módon való bemutatását tűztük ki célul, ahogyan őket és munkásságukat a velük egy községben, városi kerületben élő választók látják, ismerik. Az eredmény? Az események szorgalmas krónikásai, lapunk hűséges segítői, mint számtalan más alkalommal, ezúttal is kitettek magukért! A beérkezett, s zömmel már közzé is tett írásaikkal valóban olyan közéleti embereket — községi, járási tanácstagokat — ismertettek meg az újságolvasókkal, akiket emberségükért, éveken át kifejtett önzetlen munkásságukért méltán tisztelnek szűkebb pátriájukban, s bemutatásuk alapján az egész megyében. „A bizalom forrásai” — kapták közös címként a pályaművek. Mert valamennyi a bemutatott tanácstag iránt megnyitA csökkent munkaképességű fiataloknak támogatást nyújt a KISZ irodája Eddig csak a fővárosban fejtette ki tevékenységét a KISZ csökkent munkaképességű fiatalokkal foglalkozó központi irodája. Az iroda rövid működése alatt is jó eredményeket tud felmutatni, hiszen január óta csaknem nyolcszáz testi vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő fiatalt segítettek megfelelő munkához. Az Iroda most az egész országra kiterjeszti szerepét. A segítségre szoruló fiatalok levél- fordujhatnak az irodához, amelynek pontos címe: Budapest, VI. kér. Lovag u. 10. A jelentkezésben közölni kell a pontos címet, iskolai végzettséget, tanulmányi eredményt, valamint mellékletként a szükséges orvosi igazolásokat. Akik személyesen kívánják felkeresni a KISZ irodáját, azokat kedden és csütörtökön 5-től 7 óráig fogadják. Válaszol az iroda a tanácsi szervek, illetve az iskolák által küldött jelentkezésekre iát. vánuló bizalom okának kutatásából indult ki. S kimondatlanul bár, de minden portréból szinte kisugárzott: a szerzők a köszönet és hála megnyilvánulásának is szánták írásaikat. A választók köszönetének tanácstagjuk áldozatos, közhasznú munkájáért. S ha már itt tartunk, használjuk ki az alkalmat: hadd köszönjük meg mi is — bizonyára olvasóink nevében is — tudósító elvtársainknak a segítséget, sok szeretettel írott pá- lyaműveiket. Annál is inkább, mert lévén a szerzők: Beros Ferenc, (Drágszél), Csapat Lajos. (Dunavecse), Czakó Ferenc (Kiskunhalas), Dinnyés József (Al- pár), Fialsz András (Kecel), Schmidt István (Gara), Tóth Miklós (Kiskunfélegyháza), Uricska István (Kisszállás), Van- csik Imre (Kecel), Vinkó Sándor (Katyrnár) és Vízin Gergely (Csikéria) maguk is meglehetősen elfoglalt, többségükben ugyancsak közéleti emberek, mégsem sajnálták a fáradságot, hasznosan szolgálták a választási előkészületek sikerét. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon; n-85 Index; 25 065
